Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)
1924-10-08 / 229. (677.) szám
November l-in lesznefi az angol választáson; Macdonald felveszi a küzdelmet r$- A munkáspárt bizalmat szavazott a koránynak London, október 7. A munkáspárt Inra oártnapot tartott, amelyen Macdonald kijelentette, hogy a kormány fölveszi 5 küzdelmet s a konzervatívok bizalmat- lansági javaslatát úgy tekinti, mint a küzdelemre való fölhívást. A munkáspárt bizalmai szavazott a kormánynak. A Daily Tclegraph szerint a parlamentet október 20-án oszlatják töl és az uj választások november 8-án lesznek. A ma reggeli angol lapok egészen bizonyosra veszik, hogy a kot mány holnap megbukik és hogy uj választások lesznek. A lapok foglalkoznak a kormány tegnapi határozatával, amely kimondotta, hogy nem fogadja el a liberálisok ama javaslatát, amely a Campbell-iigyben egy bizottság kiküldését indítványozza. Ebből a Times arra következtet, hogy a munkáspárt uj választásokat kivan és rOról értésük hogy az uj választások vagy Pové^H" 8-á«. vagy november 15-én lesznek. \ Daily Héráid azt írja, hogy a tegnapi kora? •nyhatározat mely a munkásság lelkesedésével találkozott, azt jelenti, hogy a munkáspárt küzdeni óhajt; A Daily Télegraph szerint a kormány egyenesen keresi a leszavazást és a vereséget. Miért bitkik Macdonald ? Irta; Scfeweriner O. I'. London, október eleje, Hogy az angol 'kormány napjai ittv ;; vannak .számlálva, ez senkinek sem okoz Londonban kételyt. Macdonakíot eléri az a sors, amellyért önmaga hibás. Mert a mai politikai helyzetben az az érdekes, hogy sem az ir-kérdés. sem Campbell kommunista szerkesztőnek az esete, sem pedig a szovjettel kötött szerződés a valóságos oka annak, hogy az angol kormányt kiemelik ^ nyeregből, de egyes-egye- diil a londoni koníerenciy .eredményei és következményei. 'Kétségtelen;' a-z, hogy Macdo- naíld ma egész másként állana, ha nem követte volna el azt a súlyos hibát, hogy a franciáiknak megengedte a RirUrvidéken való maradást. Ez hiba volt, mert áz angolok úgy fogják föl, hogy ez lehetetlenné teszi Anglia számára azt, hogy ugyanoly előjogokat szerezzenek a német piacon, inait a franciák, akik ezeket a Ruh-r-niegs-záMással Németországban ki tudjak kényszeríteni, A londoni konferencia, előtt az egész angol sajtó, ínint egy ember szállott síkra amellett, hogy a franciáknak ki kell üriteniök a Rwhrvidékei még a londoni szerződés , aláírása elolt, vagy legalább is közvetlenül, áz atá- Írás mán. Ezután -követkézét fe a+íkgute-5 reneia és Macdonald hibája. A konferencia utáni kevés szó esett a helyzetről, mert az- angolok nem akartak németebbek -lenni a németeknél. De jelentős angol körökben abban reménykedtek, hogy falán a birodalmi gyűlés nem fogja akceptálni a londoni szerződést. Amikor azonban ebben a reménységükben csalódtak, akikor az angol k o z vé 1 e í nény be i i ke z de 11 k időinborodn i M ac - dón,áld hibája és a 'közvéleménynek ez a kialakulása megpecsételte az angol kormány sorsát. A. munkaadók egy része politikai okokból fordult Macdonald elten, a másik része — különösen a liberális párthoz tartozók - , mert belátták, hogy az előnyökben részesített francia kereskedelmi élet háttérbe szorítja őket a világpiacon. A munkások pedig, akik egyedüli támaszai voltak Macdo- ti-ald kormányának, szintén ellene hangolódtak, mert a munkanélküliség növekedésének elő jeleit látták. A Macdonald kormánya tehát az angol közvéleményben elvesztette létalapját, de a közvélemény ennek nem adott hangos, kifejezést. Mert az angol politikában mindvégig takargatni igyekeznek a Franciaországgal szemben fönnálló véleménykülönbségét és helyeslik MacdonaJdnak azt a kijelentését, semmit sem szabad térni, vagy mondani, ami az atmoszférát megzavarhatná. A politikai hibát követő nem-ezisnek - tehát más utori kellett elölő-vágoluia. ily ösvények akadtak, mert hiszen Macdonald az angol közvélemény szerint számos apróbb' hibát is elkövetett. Jelenleg három ilyen hibát olvasnak fejére. Az egyik az ir-kérdés, amely már évek óta'kisért. Amikor Írország külön parlamentet kapott és amikor ír-ország protestáns része: Ulster külön kormányt kapott, úgy -látszott, hogy ez a kérdés nyugalmas helyzetbe kerül. Pedig éppen ez az intézkedés, amely Írország északi részét elszakította a déli résztől, újabb viszályok m-agvát vetette el, mert Írországnak nem tetszett Ulster önállósága, Ulster viszont minden körülmények között Anglia melleit akart maradni. Így következett el szükségszerűen Ulster és az ir szabadállam közölt a határok kérdésében a viszálykodás. A határ megvonása rendkívül nehéz egy oly országban,, amely eddig egységes volt s amelynek lakóit legföljebb vallási különbözőségek választják ei egymástól. Hogy a viszáilykodás-Dknak véget vessenek, egy határmegállapitó bizottságot akartak kinevezni, Ulster azonban megtagadta e bizottság tagjának kinevezését s kijelentette, London, október 7. Lloyd George Léice- sterben egy beszéd folyamán kijelentette, hogy a kormánynak teendőit a munkáspárt legszélsőségesebb elemei írják elő. Éppen ezért a legélesebben elítéli a Campbell-eseLondon, október 7. Meville Chamberlain konzervatív vezér egy beszédében kijelentette, hogy az angol ipar helyzetét aggodalommal kíséri. Attól fél, hogy Németország a jóvátétel fizetésének lehetősége miatt kénytelen lesz versenyre kelni az angol iparral. S ez a versengés élesebb lesz, mint minden London, október 7. A tegnapi napon folytatták a. német kölcsönre vonatkozó tárgyalásokat, Remélik, hogy a tárgyalásokat csöLoiidon, október 7. Mexikói távirat szerint Veracruz államban, Joaohiim közelében vasárnap éjjel egy háromszáz személyből álló rablóbanda megtámadott egy vonatot és kirabolta. Hatvan utast, köztük a vonat kaPáris, október 7. AMaiin szerint az á bizottság, amely az Oroszországgal való összeköttetés fölvétel érői tárgyal, a kormánynak javaslatot tesz a szovjetnek de jure elismerésére nézve, amely elismerés nem csak provizóriukos formula lenne. A bizottságnak és a kormánynak nincs szándékában a szovjet elé gazdasági és pénzügyi természetű föltételeket állítani. tét és az orosz kölcsönt. Lloyd George azt is kijelentette, hogy a német köt csőn tő] sincs elragadtatva, de ennél tegalább a kormány nem garantál, mint az orosz kölcsönnél. eddigi. Úgy í;est a dolog, mintha azáltal, hogy Németországot íölsegiük, Angliát akarnák tönkretenni. Az unionisták arra törekszenek, hogy Mac-Kenna álláspontját ismét a magukévá tegyék és egy uj. jobb iparvédelmi törvényt léptessenek életbe. törtökön befejezik és Luther dr. a bankárokkal kötött egyezményt a német kormány nevében e napon aláírhatja. tonai őrségét is, megölték. A meggyilkoltak között van 12 asszony. Egy asszonyt négy gyermekével együtt gyilkoltak meg. A rablóbanda után katonai osztagok nyomoznak. Az elismeréssel kapcsolatosan a francia kormány jegyzéket intézne a szovjethez, amelyben kijelentené, hogy a diplomáciai összeköttetések fölvételével a francia kormány nem mond le állampolgárainak oroszországi érdekeiről. A régi orosz állam tulajdonait továbbra is lefoglalás alatt tartanák. A francia kormány rendezni kívánja az emigráció kérdését is és azok számára, akik Oroszországba vissza kívánnak térni, amnesztiát fog követelni. Anatole Frasice haldoklik Páráiból jelentik: „Anatole Francé élete kialvófétben van. Nagyon gyönge már. nem eszik és altig md beszélni.“ Prága, október 7. Egyszer, nagyon régen --- - háború előtt volt . . . Akkor a versaillesi Said-vil- lában ■ lakott. Reggelre szólt a meghívás és fél kilenckor benyitottunk a dolgozószobájába. Nég\ fa! a mennyezetig könyvekkel megrakva. Köztük hosszú mágusküpciiyegé- bér. A na tőle Francé. A reggeli nap aranya özönlött be széles ívben az ablakon és rásai- tött a barna könyvtengerre és Anatole Francéra, aki ebben a pillanatban olyan volt, mint egy Rembereudt festette kabbalisui. Innen a világ zaja elküzte. Frnberek ezrei adtak egymásnak találkát Vcrsaillesben. Anatole Francénál. Most a Loire csendes partján lakik feleségével és 18 éves mostoha- lányával. Haldoklik. Már akkor sem élt,..amikor nála jártam. Legenda, fantóm, délibáb, cso- dajclenés volt ő már akkor is. nem ember. A két tiszta szem a túlvilág bölcsességét sugározta. a száj ezt a bölcsességet foglalta mondatokba és a kéz égy kis legyintése a mi világunknak szólt. Egy fél harcos század ez az ember: Európa legnagyobb huszadik _ századbeli koponyája. A kis zsidó "DVeyfÜs kapitány védelnié^teF'kézdtc; hatvan nagy könyvön kivid kötetszámra menü aforizmát hajított bele a világ forrongásába, ezrekre menő levelet irt, százereknek adott tanácsot és segített rajtuk. A két év előtt elnyert Nobeldijat Oroszország éhező gyerekeinek ajándékozta- Mindenhez hozzászólt. mindenütt fején találta a szeget, az emberiség csodája volt. de az egész világot egy kézlegyintéssel intézte el. Haldoklik Anatole Francé. Az ..Istenek szomjaznak14 című regénye azzal kezdődik, hogy egy párisi kislány azt mondja Gamelin festőnké: ,.Gyere este hozzám. A kulcs az ablakpárkányon lesz.44 Azután végigdübörög a könyvön a forradalom Elvonulnak a nagy, véres alakok, a tömegek. a gilotin és Gamelin festőt is lenyakazzák a többi százezerrel. A párisi kislány azonban, mintha mi sem történt volna. a könyv végén igy szól egy másik fiatalemberhez: „Gyere este hozzám. A kulcs az ablakpárkányon !esz.“ Ez Anatole Francé nagy bölcseségc: ő tudja, bármilyen nagyoknak is látszanak az emberi dolgok, árnyképek ők, amelyeket egy mosoly illett csak és egy kézlegyintés. Elmúlnak, de marad az örök titok: a szerelem. Aki ezt úgy tudja mint ő. békésen távozik. Ha a leáldozó nap a Loire partjáról be fog tekinteni egy sápadt halottra, akit Anatole Francénak hívtak, csodálva fogja látni, hogy a Indái nem változtatta meg. A kis kéz- legyintés nagy bölcsessége sugárzik majd 1c erről az arcról, amely eltávozott, hogy más csillagon keresse azt. amit a földön nem talált meg. Neufcauer Pál. **♦♦♦»♦* ******** ********* ************* *** ******* A szovjet és a mag var kormány cserefogoly akciója Moszkva, október 7. (Cs. T. 1.) Október 19-én negyvenkét magyar forradalmár érkezik ide, akik eddig a magyarországi börtönökben voltak és akiket most a magyar kormány a szovjet által fogva tartott magyar tisztekkel kicserélt. S00 cscli-sil horonMrí fizettek ma, október 7-én: Zürichben 15.575 svájci frankói Budapesten —.— magyar koronát Becsben 211800.— osztrák koronát BerÜDbeo f248Ö00Öööööüö.^— íaémet márkát ************************************************************************************************** Az angol ipar ismét Németországban látja a versenytársat ********************************** ************************************4+* *******************<, ***** Csütörtökön aláírják londoniMui a német kttlcsönegvezin&iiff *»»»♦♦»»»»»»»♦»♦♦♦♦♦♦»»♦»»»♦»♦»♦♦»»»*»»»♦» ************ **********************+*•+********+****+++* Piáikéban egü rabiéMnüa kirabolt egü vonatot és meggyilkolta az utasokat . TBT Hh évfolyam 229. (677.) szám MM Prága, szerda, 1924 október 8 Jt Hxíovensxfrni és íifcusxtnsx&éi 9et*ot*tüe»*fim dr. $%ifo>et&exett IffenxeM űátíoft pafiti&ai napilapját ©wf 'Jutván . . • \ ' . • i • ;; # . . ■* . buktatására, de mint a politikai hibák láncszeme, erőteljesen hat Macdonald ellen. A legkomolyabb érv a munkáskomrány ellen a szovjettel kötött szerződés. Csodálatos dolog, bőgi' amikor a saovjetiszerződés j ügyében a tárgyalások folytak, csak inérsé- j iveit ellenzéki hangok hallatszottak, míg mostj hirtelen oly véteknek tartja az angol poli- j vtika Macdonakluaik ezt a lépését, hogy ezért fejét követeli. • Mind a három eset csak elöráncigált ürügy, mert a közeli napokban, amikor Macdonald bukik, nem történik más, mint annak a számlának kiegyenlítése, amit a londoni konferencia asztalán állítottak össze. hogy nem .ismer el más határt, mint amit ö követel. A kormány tehát kénytelen azzal a; kérdéssel foglalkozni, hogy Ulster -képviselő-: jct ö fogja kinevezni. így fest az ir poÉtiká; s az ember csodálkozva kérdezi, miképpen '• lehet abból, hogy 'a-z angol kormány egy bi- ; zottságba taigot nevez ki. k,.delet fonni a J kormány nyaka köré. Egy kis politikái' rosszakarattal ez is lehet. . ■ A kormány meg buktatás áiiak másik oka' Campbell kommunista, szerkesztő esete, aki; lázadásra izgatott. akit bűnvádi eljárás-alá vontak, de akinek ügyében az -éljárást a kormány beszüntette. Ez az eset'magábaí? í véve nem lenne elégséges a kormány, megU trmümnmi lelteid nélkül elismeri a szovjetéi
