Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-01 / 223. (671.) szám

Szerda, október 1. gyűjti s ezzel egy csapásra • megoldja a kér­dést: a vadállomány rövidesen ki lesz pusz­títva s nem lesz szükség vadászati törvény­re. Minthogy a fökliniveíésügyi miniszté­rium „állami érdekből" megtagadta a legcse­kélyebb felvilágosítást is a vadásztörvény unifikációjáí illetőleg, kénytelen vagyok arra szorítkozni, amit egyes befolyásos és jól ér­tesült képviselők, napilapok árulnak el. Az egyik ilyen kiszivárgott hír az, hogy az uj törvény szerint meg fognak szűnni a magánvad'ászjogok s az erdők vadászati jo­ga a katasztráiis illetőség szerint a község tulajdonába mennek át. A magánjog legelemibb elveit áttörte már régen a cseli-szlovák törvényhozás a földreform törvénnyel s igazán ijem fog nagy nehézséget okozni az, hogy a magánosok vadászati joga megszüntettessék, hiszen a szent szocializmus érdekében történik ez, mert vadászati jogot kaphat a „proletár" is, sőt a „fqldesur" erdeiben is ő pusztíthatja a '■adat. A vadászat csak szórakozás, mulatság, még pedig a felsőbb tízezrek mulatsága, ré­szesíteni keli abban a szegény népet is. Ha a „szegény nép“ kipusztulhatja a ritka va­dakat, sőt az unikumokat, az mellékes, iö a szocializmus. Igazán érdekes lesz, ha az őserdők tu­lajdonosa, aki igazi, vérbeli vadász is, az uj, szocialista kocavadászok számára fogja gon­dozni télen a vadat, hogy ez irgalmatlanul pusztítsa azt. Ennyi az egész, amit a vadsztörvény- tervezetről „félhivatalos" körökből származó értesítés alapján mondhatok. Bizony, édes­kevés ez és bátran megjósolhatom, hogy igen rossz vége lesz az ügynek, ha a kor­mánypártokat kizárólag a mindent szociali­zálni akarás fogja vezetni az unifikáiásnál. Ami az én saját gondolataimat illeti, legelső kívánságom az volna, hogy az ille­tékes tényezők, akik a vadásztörvényt elő­készítik, ne Marx és Engels — egyébként kiváló — müveit tanulmányozzák, hanem kérdezzék meg az érdekelt vadászegyesiilc- teket, erdésztestületeket, vagy hívják- meg az állami erdőkből a legutolsó cseh erdőőrt s azt kérdezzék meg, hogy miképpen kelle­ne megoldani ezt a kérdést s akkor máris nyugodtabbak leszünk, mintha az ily fontos ügyet egy paragrafuscsavaró miniszteri ta­nácsos kezében kell látnunk. A saját konkrét javaslataim a követke­zők' volnának: Az uj törvénynek a lehető legnagyobbra kell szabnia a vadászterületi egységeket. Minél nagyobb vadászterülete­ket alkotunk, annál kedvezőbben fog ez hatni a vad nevelésére és gondozására. To­vábbi fontos követelésem volna az, hogy pontosan szabályoztassék a vadak okozta károk felelőssége. Ha valaki a búzaföldek kellős közepén gyümölcsöst akar nevelni, úgy tartsa kötelességének gyümölcsöskertjét bekeríteni s a fákat télen szalmakötéssel el­látni. A magánjogot a vadászat terén sem szabad megsérteni. A földreformnak jó tulaj­donságai igen gyéren mutatkoznak eddig, annál számosabbak a rossz következmé­nyek.. A vadászati jog szocializálásának ugyancsak beláthatatlan súlyos következmé­nyei lesznek a közgazdaságban, tehát óva­tosan kell cselekednie a mindent unifikáló kormánynak. Kötelességemnek tartom végül megje­gyezni, hogy cikkem számadatainak s a ja­vaslataim egy részét a cseh-szlovák erdé­szek központi egyesülete közgyűlésén Zal- mann ur részéről elhangzott alapos szak­szerű tanulmányok ylapján készített beszé­déből vettem. Az illető ur, akit a legrosszabb indulattal sem iehet nevezni magyar „irre­dentának", egy csöppet sincs elragadtatva a földművelésügyi minisztérium titkolózásától. Teljesen osztom a véleményét. Szlovenszkó vadászaihoz csak egy ké­résem van. Az uj vadásztörvényen most dol­gozik az ilctékes minisztérium. Akinek életrevaló eszméje van, vesse pár szóval papírra s küldje be hozzám mielőbb, remé­lem, hogy sikerül annak helyességéről az illetékeseket meggyőznöm, még mielőtt a petka a vadásztörvényre is kimondaná az áment. Tömöri János. Lelley Jen© K^éfdsnkürtőn h keresztény szocialista párt elnökének beszámoló beszéde — A ke.vesztény- szociaiizmüs diadalmas térhódítása A P. M. H. eredeti tudósítása.. SS Komároinktirt, szeptember 30. Lelley .fenő dr. a keresztényszociális párt nemzetgyűlési képviselője és országos elnöke vasárnap diadalmenetben vonult be Komáromkürt községbe, hogy. megtartsa ■beszámoló beszédét. Az a határtalan lelkese­dés, amely a képviselőt és kíséretét várta, megmutatta, hogy öt év óta nagyot fordáit a világ. Akkor még a pusztába hangzó szó volt a keresztényszocializmus figyelmeztető szava, akkor a szociáldemokratáké lett a győzelmi pálma, bár a keresztényszoeiáíis párt képviselői már akkor is figyelmeztették a lakosságot a veszélyre, de a csillogó Ígére­teknek mégis fölült a polgárság tetemes része. Ma látja mindenki, hogy mit hozott az öt éves szociáldemokrata uralom és ma már azok a férfiak, akik öt évvel ezelőtt is jelezték a veszélyt, ismét útra kelnek, hogy testvéreiket felvilágosítsák. Ahol öt évvel ezelőtt nem szívesen látott vendégek voltak, ma diadalkapuval várják őket. Szabó József községi pártelnök megható beszédben üd­vözli a vezért. Az- ünnepléshez csatlakoznak a szögyéni, köbölkuti, füri és sok más község kiküldöttei. Délután három órakor nyitotta meg a helyi elnök az ülést. Egy fehérruhás leány tizenkét társa élén hatalmas virág­csokrot nyújt át az országos pártelnöknek és Lelley Jenő dr. beszélni kezd. Másfél órán át tartó beszédében beszámol működéséről. Beszédének gondolatmenete a következő: — Évietek dolgozunk, meri megbíz­tok bennünk. De csak akkor tudunk eredményes munkát végezni, ha ez a bizalom általános. Most már látjátok, ki az igazi barátja a népnek, mi-e .vagy más? A parlamenti munkáért nem mi, hanem a kormány felelős. A kormány óriási terheket rótt rátok. A földreform­tól a véradóig egyre nagyobbodnak a terhek, de a megélhetési viszonyok tiir- hetetlenüi rosszabbodnak. Rajtatok áll magyar testvéreim, hogy ez másképp legyen. Ne üljetek föl hazug álpróféták- nak, mert ezek nincsenek igaz szívvel irántatok, az egész :-lakosság fogjon össze: férfi és nő egyaránt, mert csak így remélhetünk egy jobb jövőt. Ezt a jobb jövőt '.agy megalapozzuk, vagy elveszítjük örökre még a reményét is a legközelebbi választásoknál. Ha hisztek nekünk, remélhetünk. Ha nem hisztek, akkor elvesztünk. Mi megtettük a köte­lességünket, az Ur Isten is meg fog minket segíteni. Szűnni nem akaró taps és éljenzés fo­gadta a beszédet. Utána Méhes Gáspár be­szélt. Három a magyar igazság ma is — mondotta —, csakhogy kissé másként, mint azelőtt. Most igy hangzik: adó, acló, adó. É ,tt van a párja is: fizetés, fizetés, fize­tés. Segíteni akar rajtatok egy most született úgynevezett paraszípárt. Ezt üzenem Mikié Vincének: az egész keresztényszociális párt az uj parasztpárthoz csatlakozik, ha pro­gramját megvalósítja. Ne ígérjen olyan so­kat, de adja a felét annak, mit ígér és akkor az egész keresztény szociális tábor még a választások előtt átmegy hozzá. AAi nem hazudunk, mi nem Ígérünk, mi cselekszünk. Varga Ferenc és Kaiser Gyula tempera­mentumos modorban vették bírálat alá a munkások és elbocsátott közalkalmazottak kérdését és fölhívták az egybegyűlteket arra, hogy egy jobb jövő reményében a választásoknál tartsanak ki a fehér lobogó mellett. A kisgéresi református templom- és harangszentelés 70ÖÜ ember hódoló sorfala között vonult be a községbe Páíóczi Czinke István püspök — Több mint 45 község volt bandériumokkal és küldöttségekkel képviselve — A Prágai Magyar Hírlap kiküldött tudósitójától — Kisgéres, szeptember 30. Vasárnap nagy ünnepe volt a bodrogközi resi ■ újonnan épült gyönyörű református Czinke István református püspök a kisgé­resi újonnan épiiült gyönyörű református templomot s az uj harangokat. A püspök már szombaton este megérkezett Nagygépesre, ahol a község határában felállított diadalka- punál óriási közönség jelenlétében Zombory Gyula dr. református egyházmegyei tanács- bíró üdvözölte s Keresztury Annus gyönyö­rű csokrot nyújtott át a püspöknek/ akit vi­rágesőben kisértek a papiakig. Vasárnap reg­gel festői magyar népviseletbe öltözött 60 ta­gú lovasbandérium kisérte át Kisgéresre a püspököt', akinek kocsijához a bodrogközi magyarságnak szine-java csatlakozott 30 hintón és fogaton. Kisgéres határában Ador­ján Viktor református lelkész a községi elöl­járósággal ’ együtt fogadta Pálóczi Czinke Istvánt, mintegy 7000-nyi •embertömegnek az élén. Több mint 45 község volt bandériu­mokkal és küldöttségekkel képviselve. A püspök a hívek sorfala között vonult a pap­iak elé, ahol a református tanító vezetésével a gazdákból összeállított dalárda üdvözlő énekkel fogadta. Ezután kezdetét vette a templom szentelési szertartás. Pálóczi Czin­ke István püspök költői ima és magasszár- nválásit beszéd kíséretében szentelte fői az uj templomot és az ötmétermázsás uj harangot Az ünnepi szónoklatot Miskolczy Endre bod- rogszentesi református lelkész tartotta, Gyönyörű beszédében a többek között ezeket mondotta: — Az élet legelszomoritóbb látványa a roskadozó templomok, amelyeknek udvarát felverte a gaz, gerendáit megőrölte az enyé­szet. Temérdek volt, még pár évvel ezelőtt is az ilyen templomok száma-, ahol a irivogaíós harangnak kiszakadt a nyelve a sok-sok hiá­bavaló hivogatástól. Mert nem volt, aki meg­értse a harangot, mert úrrá lett rajtuk a kö­zöny, a nemtörődés átka s az aranyimádás. Az emberi vallástalanság előidézésében a kommunizmus szörnye tette a legtöbbet. A kommunizmuson „kiytil más lappangó farka­sok is szórják a mérget a nép közé, akik el akarják némitani a hivatott, ihletett ajkú pré­dikátorokat, hogy saját zsebeiket tömhessék, mert.a kor jelszava a szellem uralmát is meg­vető demokratizmus . . . És folyik a harc itt. hol hasztalan könyörög a hit: .mindenemet vegyétek ei, csak istenemet ne bántsátok" Bábeli zűrzavar jellemzi a mar időket; áin az idők és az emberek változnak, mert az Isten úgy akarja, hogy „nem ér minket a p'ogá- nyek szidalmazása" és kipótolja az esztendő­ket, melyekben a sáska, a cserebogár, a her­nyó az életet megették. A niagasszárnyaiásu beszéd után Ke­resztury József osztott Úrvacsorát. Virágh Béla keresztelt, a templomból kintrekedt hí­veknek Vitíkay Bertalan kiskövesdi refor­mátus lelkész tartott istentiszteletet. A tem­plomszentelés befejeztével Adorján Győző kisgéresi református lelkész vendégszerető házában közebéd volt, melynek során Ke­resztury József, Miskolczy Endre és Hor­váti! Győző nagykövesdi lelkész tartottak ünnepi toasztokat s íelköszöutötíék a püspö­köt. aki az ő szokott ékesszólásával válaszolt a szeretetteljes üdvözlésekre. Kitünően sike­rült táncmulatság, fejezte be a nagy napot. — (Görögkaíolikus templomszeuíeíés Ho. •íROimán.) Hcmormáról jelentik: Fényes ün­nepségek keretében szentelte föl a görögka- iolik'us egyház megnagyobbított és átalakí­tott templomát. A felszentelésen a környék­beli papság élén megjelent Nyárádi eperjesi püspök is, akit díszes bandérium fogadott. A Püspököt a község kapujában Zam etetik já­rási főnök, majd Schüífer István biró, Béíafíy Bálint pápai kamarás és Toronszky Elek gü- rögkatolíkus plébános üdvözölték. Az ünnepi misét a paróchián megtartott disz ebéd kö­vette. Hidak • • • Legszebbek télen, mikor a befagyott folyó jegét párnás hó borítja s az i\lámpák lénye lila árnyékokat önt a járókelők, villamosok, kocsik és autók tömegére. \ dér fehér oniamensekkel csipkézi a lendülő karcok iveit, amelyek mint egy óriási inga megfagyott le :gési síkja - ugranak parttól partig. Ma az alsó partról közelíts/, feléjük fenyegető feketeséggel rajzolják ki sziluettjüket az ólmos-sziirke égre s az egész tömeg remegő, folyton ütemes rázkódtatásokban ingó nyugtalan­sága mégis a biztonság csodálatos öntudatát adja meg. Vasúti hidak, amelyek mintha tiltakozva iivöltcnénck fei a gyorsvonatok mindent eltipró dübörgése közben, a brooklyni roppant hlJ, az Amazon, a Mississipi, a Volga hidjai - az emberi I alkotás kemény ereje mereviilt meg bcnn.-tek vassá és acéllá! Az vagytok ti a Vonatnak, min; i hajónak a tenger: nem válaszfal, de kapocs, mely közelebb hoz és összefűz. De vannak más hidak is; kicsiny folyók szo­lid ivü köiiidjai, amelyeken az idő-morzsolta kő­kockák repedéseiben bágyadt füvek és virágok nőnek — hidak ódon szobrokkal és táblákkal, rég műit tragédiák és harcok emlékei, amelyek mellett az ismert megszokás gondolattaian közönyével1 megy el a járókelő. A vidám fiit, aki szerelmes karbaöltéssel viszi át a kislányt Prága híres K roly-hidján. aligha gondol a svédekkel vívott har­cokra vagy Nepomuki Szent Antal mártiriumára — s bizonyára jól van igy. Arcole hídja is aligha emlékszik még Napóleon gránátosaira s a Pont des Aris aszfaltja sem tud semmit a limitről . . • A hidaknak nincs más szerepük: átvinni a síelőket egyik partró! a másikra, mindig csak ut lenni, so­hasem cél, mindig rohanás, sohasem megállás. •. Csak egyszer, egyetlen-egyszer láttam a hi­dat másként és másnak. Igaz — tahid volt, egy nagyobb patakocska felett — de azért mégis csak megvolt benne is a Ilid szelleme, a pártról-partié: szökkenés. Egy kislány és egy kisüti ültek a ka mi­alatt — lábukat a vízbe lógatták és a/, elvirágzott pitypang koronáját fújták ; agy buzgósággai. Órá­kon át ültek igy együtt— nem zavarta őket senki. És akkor agy gondoltam: ez az egyetlen híd a sok száz között, amely a legnagyobb, a leg­nemesebb ivü, a hidak örök ideáljának megteste­sítése — lűd, amely embertől emberig vezet! Gregorián. — (Véget ér a köztársasági elnök szloveu- szkói tartózkodása.) Cselt lapok közlése szerint a köztársaság elnöke a jövő hét elején tér vissza Prágába tapolcsányi tartózkodásáról. — (Bratiant! Récsbe utazik.) Bukat estből jelentik: BraTutui miniszterelnök október 6-án, vagy 7-én Becsbe utazik, hogy Scipel dr. kancellárnál látogatást tegyen. — (Egy francia professzor tanulmányútja Ru- fzinszkőban.) Félhivatalos közlés szerint de Fon­taine francia egyetemi tanát Ruszinszkóban idő­zik, ahol tanulmányozza a helyzetet. — (József Ferenc főherceg esküvője.) Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Józsei Ferenc főherceg, József főherceg fia, október 4-én vezeti oltárhoz a Boroszió melletti Sibillcnortli- kan Frigyes Ágost szász kiráiy Ann i nevű leá­nyát. Az uj pár az esküvő utá;: hajón Budapestre érkezik, aiiol október 7-éu a budai Mátyástemp- lomban Csernoch János hercegprímás megáldja a irigyet. Ugyanaznap esic József főherceg buda­vári palotájában estélyt rendez, amelyen az tű párt bemutatja a fővárosi előkelő társaságnak. A királyi menyasszony huszonegy esztendős­— (Egy kassai nyomdatulajjdonos halála.) Kassai tudósítónk jelenti: Barta Jenő kassai nyomdatulajdonos, a kassai társadalom köz­ismert tagja tegnap éjjel 47 éves kovában váratlan szivszélhiidés következtében meg­halt. Halála mély részvétet keltett kassai kö­rökben. — (Szinielöadások a komáromi Díőegyesiilet­fctu.) Komáromi tudósítónk jelenti: A Dalegyesüleí miikedvclőgárdára október 3-án és 5-én Szenes Be-!a háromfelvonásos vígjátékét, a Buta embert adja elő. A műkedvelőgárda eddigi szereplésével is a legteljesebb sikereket aratta s a komoly szi- niszezón né'Ikiil szűkölködő komáromiaknál; há­rom estén kivannak kellemes szórakozást : tijta- ni. A város közönsége nagy érdeklődéssel tekint az előadások elé; amelyeknél a DaicgyesüL: mű­kedvelő zenészcsoportja is szerepebi fog. — (Nagy tűz Felisíáloii.) Pozsonyi tudó-búnk jelenő: A csallóközi Felistálon nagy tűz pusztított csütörtök éjjel. Nyolc gazdálkodó gazdusá épü­letei a "űz martalékaivá lestek. A- sár százezer korona. A tűz oka ismeretien. — (Elfogott szökött rab.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Httschka József az ausztriai wolkcrsdoríi járásbíróság fogházából megszökött. Csch-Szbvá- kiába jött, ahol letartóztatták. Ki fogják adni Ausztriának. „g u jg^ mm&mwmt: Í£íW ClSrel®®. '!bseaf<e® sbs «;áí«B*iasais 1 ....... TTL 11 1 I M.wii«iiiiMmM>imiii«iif-rnTngn7TTT7CTWTTrininrnt-n--irirair^*ii n, „i iimiiKír i’iiinTnmnniT'TlMin'rr^zV'"-'

Next

/
Oldalképek
Tartalom