Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-01 / 223. (671.) szám

a _____ Szerda, október !. akiig] azt mondják, hogy Mussolini meghitt barátja, a íascizmus sikerének hathatós elő­mozdítója és a művészet , bőkezű pártfogója volt. A Neues Wiener Journal egyik szerkesz­tője tegnap este beszélgetést folytatott tele­fonon a Triestben tartózkodó Castiglionival, aki kijelentette, hogy sürgős ügyeinek elintézése után azonnal Becsbe fog utazni és a bíróságnak a szük­séges felvilágosításokat megadja. A bécsi rendőrség ma távirati megkere­séssel fordult a. budapesti rendőrséghez, hogy a Depositeiibank Síét Budapesten tartózko­dó igazgatóját: Neumann Gábort és Gold- stein Pált tartóztassák Is. A rendőrség a kérést az ügyészséghez továbbította tekintettel arra, hogy Goldstein nem magyar állampolgár. fű a miniszter? Prága, szeptember 30. A képvise.lőház legutóbbi üléseinek egyi­kén résztvett a pénzügyminisztérium osz­tályfőnöke, Vlasák dr. meghatalmazott mi­niszter is. Tomasek elnök ezt a tényt a Ház­ban bejelentette, felsorolva Vlasák dr. ösz- szes eimeit, igy a miniszteri cimet is. Ez a cimfelsorolás annyira kellemetlenül érintette Becka pénzügyminisztert, hogy az üléstermet azonnal elhagyta. Becka ugyanis érzi azt, hogy a pénz­ügyminisztériumban az ötödik kerék szere­pét kell játszania, a címére azonban rendkí­vül érzékeny. Mint később kiderült, a többi szakminisztert is kellemetlenül érintette az, hogy egy pártigazolvánnyal nem rendelkező egyén miniszteri címmel tolakodik a pártok miniszterei közé. A Národni Osvobozeni igen szellemesen azt indítványozza, hogy a párt­miniszternek adassák meg a „kegyelmes14 megszólítás, mig a meghatalmazott „parve- níi“ miniszterek elégedjenek meg a „méltó- ságos“ titulussal. Práiek földbirtokai Prága, szeptember 30. A Ceske Slovo jelentése szerint az álla­mi földhivatal Prásek Károly szenátornak, volt szenátusi elnöknek nagybirtokát fölmen­tette a lefoglalás alól. A nagybirtok, mely Koselice nevű csehországi községben fekszik, hatszánegyvsr.hét hektárt tesz ki s a föld­hivatal í. évi szeptember 15-án kelt 77.984— 24. számú határozata szerint a történelmi mű­emlékek és a természeti szépségek védelmé­nek ürügye alatt lett felmentve. A C. SÍ. megjegyzi, hogy a Koselicei kastélynak sem­mi történelmi nevezetessége nincs, legfeljebb az, hogy ott lakik a hirhedt Prásek, az ily szomorú emlékezetű történelmi műemlékeket pedig nem érdemes megvédeni. A természeti szépségekre való hivatkozás is, indokolatlan, mivel kevés olyan nagybirtok van, melynek ne lennének természeti szépségei. A lap a legnagyobb elkeseredés hangján tiltakozik a földreformtörvény ily gyalázatos megcsúfo­lása ellen. Érdeklődéssel várjuk a földbirtok- hivatal nyilatkozatát. A „gyógyuló“ Európa Ncvyycrk, szeptember 28. A Minnesota állambeli St. Gondban Dawes tábornok nagy beszédet mondott, melyben kijelentette, hogy a Dawes-javaslat végre meg fogja gyógyí­tani Európát, mert Európa, miként Amerika is, az öt utolsó évnek politikusok által oko­zott betegségéből végre fö'épiilt és megoko­sodott. (MI MM Frauciaorszag szakit aVatikásmai? Paris, szeptember 30. A francia főváros katolikusai körében nagy visszatetszést kelt az Ere Nouvclle egy cikke amely Franciaországnak a Vatikánhoz való viszo­nyát tárgyalja. Örömmel állapítja meg a lap, hogy a vatikáni francia'követség költségei már nem szerepelnek a jövő tv költségvetésében A cikk megállapítja továbbá, hogy a katolikusok esélyei az utóbbi években alaposan lehanyatlottak. Né­metország, Anglia és Oroszország nem katolikus államok, Olaszország népénél? nagyrésze ateista Kiua, Japán és India a buddhizmusnak és az izl-a- mizmusnak bodornak. Franciaországnak legsürgő­sebb kötelessége, hogy tökéletesen szakítson Ró­mával. — (A csíh-s/lová'l; szociáldemokraták orszá­gos pártkongresszus?,) A cseh-szlovák szociálde­mokrata párt tizedik pártkongresszusát december 6— 8-án tartja Bffinnben. A SZCHáflIS ClÜÉÜlSii i Kisbériéi és a hadiKdlcsdnfavaslafoKaf A polgári ellenzék egységesen foglalt állást a kormány önkény é$- kedesei ellen és 'deklarációban szögezte le álláspontját — Koalíciós szenátorok a képviselőházi komédia ellen — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tu Prága, szeptember 30. A szenátus tegnap este fél hét órai kez­dettel ülést tartott, amelyen második olva­sásban elfogadta a katonai taxa eltörléséről szóló javaslatot, majd Facsek szenátor, a költségvetési bizottság előadója ismertette a hadikölcsönjavaslatot. Egy második formá­lis ülésen az elnök kiosztotta a bizottságok­nak a képviselőhöz által elintézett javaslato­kat, a többi között a kisbérietekről szóló ja­vaslatot is, amelynek letárgyalására huszon­négy órai határidőt adott. A szenátusnak a javaslatot még ma le kellett tárgyalnia és ezért félbeszakították a hadikölcsönjavaslat vitáját és a kisbérletjavaslatot hozták tető alá. A mai ülés legjclentöségteljesebb ese­ménye az volt, hogy a szenátus egész polgári ellenzéke ezúttal hosszú idő óta először összefogott és egy­séges deklarációban szögezte le a tör­vényhozás önkényesketíése fölötti állás­pontját. Az ülést fél három órakor nyitotta meg Donát elnök. A napirend első pontja a kis- bérletjavaslat vitája volt. Bartli (német szociáldemokrata): A képviselőház eljárásával foglalkozik és azt mondja, hogy a szenátus is tud jó törvénye­ket alkotni és az eredeti szövegezésen kár volt a képviselőháznak változtatnia. Misy (cseh-szlovák szociáldemokrata): Magából! kikelve tiltakozik a képviselőhöz el­járása ellen, amit ezzel a törvényjavaslattal cselekedett, majd a fölhivatal működését bí­rálja és eseteket ismertet, amelyeket lapunk más helyén közlünk. Petrik (kommunista): Komédiának ne­vezi a képviselőház értelmetlen magatartását a javaslat ügyében. Hruby (cseh agrárius): A képviselőház elrontotta a javaslatot és azért húzta a vi­tát, hogy a szenátus már ne tudjon rajta vál­toztatni. A szenátus ezután a javaslatot gyorsí­tott eljárásban első és második olvasásban elfogadta, miután a benyújtott módosító javaslatokat elvetették, majd áttértek a hadi­dósiíása a „ szenátus mai üléséről — kölcsönjavasí-at vitájának folytatására. Meg kell említenünk, hogy délelőtt folyamán tanácskozások folytak a polgári ellenzék vezetői között és a ta­nácskozás során a polgári ellenzék: az ösz- szes német polgári pártok, a magyar kis­gazdapárt, a ruszin auíonőmista párt, a keresztényszociáíis párt és a szlovák nép- pár szenátorai egységes álláspont elfog­lalásában egyeztek meg. Elhatározták, hogy deklarációt terjesztenek a szenátus elé. Ezt a deklarációt Ledebii r-W i c h e 1 n német keresztényszociális szenátor olvasta öl és a deklaráció igy hangzik: — A kormány amaz eljárásából, amely- lyel e törvényt megalkotta, nyilván kitűnik, hogy teljesen megveti és lenézi a förvény- hozóíesbileíeket, A fönísorolt pártok kép­viselői és szenátorai ismételten eljártak a kormánynál, hogy a törvény előkészítő munkájában részt vegyenek, ezt azonban a kormány mereven visszautasította. Ebből az eljárásból is kitűnik, hogy a kormány a gazdasági és szociális gondolkodást teljes mértékbeli kigunyoíja. Az ellenzéki indítvá­nyokat visszautasították a bizottságokban is és ezért a fönt Sö'sorolt pártok a javaslat további tárgyalásán nem vehetnek részt. Kijelentik azonban egyben azt is, hogy a . hadikölcsön ügyét ezzel a törvénnyel nem tekintik véglegesen rendezettnek, hanem tovább fognak dolgozni annak igazságos és méltányos megoldása érdekében. (Zajos taps az ellenzéken.) A deklaráció föl-olvasása közben Knesch német nemzeti szenátor a következő kijelen­tést tette: „Fulladjanak meg zsákmányuk­kal. “ Emiatt az elnök rendreut ásított a. Reyzr német szociáldemokrata fölszó- lalása és az előadó zárszava után a javaslatot gyorsított eljárásban első és második olvasásban megszavazták és az ellenzéki módosító indítványokat elve­tették. Az.ülés ezután véget ért. A legközelebbi ülés hétfőn lesz, napirendjén azonban csak két mentelmi ügy szerepel. A hétfői ülést azért tartják meg, hogy a szociális biztosítási javaslatot kioszthassák a bizottságoknak. 1 iitlfancwcs Hlinka larcss beszéde Jurába és Hlinka az autonómia mellett — Az ünneplő Rózsahegy — A P. M. H. eredeti tudósítása — Rózsahegy, szeptember 30. Az ősi Rózsahegy eddig sohasem látott hatalmas ünnepség keretében ülte meg ve­zérének, Hlinka Andrásnak hatvanadik szü­letésnapját. Rózsahegy utcáit már szombaton reggel ellepték a Szlovenszkó minden tájé­káról való küldöttségek. Szombaton reggel tiz órakor a szlovák néppárt országos kon­gresszust tartott, amely testületileg üdvözölte Hlinkát. Délután három órakor Hlinka barátaival Cser no vár a hajtatott, ahol • meglátogatta szülőházát és hozzátartozóit, majd az 1906. •évi áldozatok sírját megkoszorúzták. Glov- kovszky Ferdinánd cmlékbeszódet mondotta sir mel'ett. Este hat órakor megkezdődött a nagy ünnepség. A Szent Anna kápolna előtt óriási tömeg gyülekezett, amely lampionok és fáklyák fénye alatt megindult a város fő­tere felé. A menet elején a néppárt zenekara haladt a nemzeti himnusz hangjai mellett, mig a fáklyásmenet mögött a szlovák nép­párt ismert fejei mentek. Az ürol lovasban­dérium az utcákat ellepő, ezrekre menő, kí­váncsiskodó közönség miatt csak lépésben tudott haladni, Meg kell jegyeznünk, hogy a készültségbe helyezett katonaságon kí­vül kétszáz csendőr érkezett ez alkalom­mal Rózsahegyre. A főtéren földiszitett emelvényen Hlin- ka, Bobok, Juriga, Hanckó képviselők és má­sok foglaltak helyet. Stefcsek dr. üdvözölte Hlinkát és meleg szavakkal ismertette érde­meit. Hanckó képviselő megemlékezett a ve­zérről, aki a prevrat után fölismerte a hely­zet komolyságát. A szlovák nép Hlinkát kö­veti és őt fogja is követni tűzön és vizen keresztül. Bobok azzal kezdte beszédét, hogy Szlovenszkó ma valóságos temető. Az ipar és a.kereskedelem a posvány szélén áll. A szlovákok nagy tömege idegenbe kény­szerül menni. Utána Juriga Ferdinánd mondott hatal­mas beszédet, melyet az elkobzás veszedel­me miatt csak ártatlan részében ismertet­hetünk ekként: — Nehéz ma úgy beszélni, amint az em­ber akarna. Azt mondják rólunk, hogy lázi- tünk, pedig csak az igazságot szegezzük le. Azt mondja rólunk a kormány, hogy állam­ellenesek vagyunk, pedig jól tudják, hogy ez nem igaz, sőt az állam érdekében mindent elkövetünk. Ezzel szemben azt követeljük, hogy teljesítsék, amit a szerződés kötele­zettsége előir. A háború után festvérkezet nyújtottunk a cseheknek, de most azt látjuk, hogy el vagyunk nyomva. — Hlinka ezelőtt pánszláv volt, ina pe­dig a csehek szemében magyarón, noha ők is jól tudják, hogy éppen a magyarok tartot­ták őt három évig elzárva. Hlinka akkor éppúgy védekezett a magyarok, mint ma a csehek ellen. — 1918 októberében megkötöttük a turóc- szentmártoni egyezményt és akkor hűséget fogadtunk a cseheknek. Most hallani sem akarnak az autonómiáról. Azt mondják, hogy a szlovák nép előtt ismeretlen fogalom az autonómia. (Percekig tartó zajos tiltakozás.) Hlinka már húsz éve harcol a szlovákok sza­badságáért, amiért neki hálával tartozunk. Beszéde után a jelenlevők zajosan ünne­pelték Hlinkát. Hlinka András lépett most a szónoki emelvényre, de a hatalmas ünnepléstől csak percek múlva tudott szóhoz jutni. Beszédé­ből a cenzúrára való tekintettel csak egy részt adhatunk: — 1918 október 30-án született meg — mondotta — a köztársaság. Emlékezetünk­ben van még a pittsburgi szerződés és a turócszentmártoni deklaráció. A forradalom kitörésekor testvérkezet nyújtottunk a cse­heknek és ezzel alapját vetettük meg a cseh­szlovák köztársaságnak. A nagy tisztitó és fölszabadító munka után azonban észrevet­tük, hogy . i,testvéreink44 mostohaanyaként kezelnek bennünket. — A gazdasági helyzet a lehető legrosz- szabb. Munka nincsen,de az agyonsanyar­gatott népre ötvenféle adót vetnek ki. Meddig tarthat ez a kétségbeejtő állapot? Vájjon ki felelős mindezekért? A kormány ravasz politikája csődbe viszi az országot- A kereskedelem megszűnt. A határok zár­va vanak. A legutóbb] választások meg­mutatták, hogy Szlovenszkó többsége autonómista. A kormány elvesztette lába alatt a talajt és ezért a legnagyobb terrort fejti ki a gyülekezés és szólásszabadság (erén. El akarnak minket némitaiii. A szep­tember 7-iki nagyszombati gyűlés véres kimenetele szintén a kormány számlájára írandó. — liyen eszközökkel a kormány nem fog célt elérni. Engem nem lehet elnémítani és a golyó sem fog rajtam. Ellenségeink azt küríöíik világgá, hogy én gyilkos vagyok, holott mindenki tudja, hogy mint katolikus pap a krisztusi igazságot és szeretet hirde­tem. Népem érdekelt mindig megvédel- meztem. Én a nép szabadságáért küzdők, A jövőben még nagyobb vehemenciával fogom magam a harcba vetni szlovák né­pem szabadságáért. A szlovák nép meg­érett arra, hogy önállóan intézze sorsát. Már nincs messze az az Idő, amidőn mind­nyájan örömünnepet fogunk ülni. N;ncs visszavonulás. Mindnyájan egyek vagyunk és a szlovák nép szabadságát, az annyira áhított autonómiát minden eszközzel is ki fogjuk erőszakolni, ha arra szükség lesz, mert az igazságnak győznie kell. Á cseh lapok heves támadásai Hlinka ellen Prága, szeptember 30. A Národni Osvobozeni, a Öcsiké Slovo és a -félhivatalos Ceskoslovenská Répubiika a rózsahegyi gyűlésről megemléikeizve Írják, hogy a gyűlésen Juriga képviselő beszédé- ’ben azt mondotta, hogy Hlinka a szlovák nép elnöke, aki ugyan­olyan népszerűségnek örvend a szlovákok között, mint a csehek között Masaryk, E kijelentés miatt mind a: három, iap he­vesen támadja Jurigát és- a- HiinkarpártO't s a Öcsiké Slovo megjegyzi, hogy Juriga ezzel a beszéddel megmutatta a HÜnka-párt valósá­gos ábrázatát. A pápai nuíicius meleg üdvözlése Híinkának Mannaggi prágai pápai nunciiis Hlinka születésnapja alkalmából rendkívül meleg­hangú levelet intézett az ünnepelthez, amely­ben hosszú életet kíván Híinkának és hívei­nek s tolmácsolja a Szent Atyának áldását, mint zálogát ama lelki javaknak, amelyeket papi hivatásában védhet. Az angol konzul Hlinka ünneplésénél A Slovakban olvassuk, hogy a Hlinka ünneplésére megjelentek között ott volt Ró­zsahegyen R. T. Smablbones pozsonyi angol konzul, aki kifejezte az emberiség javaiért küzdő szlovák úttörőnek legjobb kiváltságait. Á készülő vadászati törvényhez H. Prága, szeptember 30. Olyan őszinte leszek,, amilyen igazmon­dás egy koravadászhoz nem illik. Kijelen­tem, hogy az uj vadásztörvényröl igen keve­set tudok mondani. Nem én vagyok a hibás,, hanem a földmivelésiigyi minisztérium, amely állatni titkot csinál abból, hogy miképpen akarja a köztársaság területén érvényben levő hét (7) vadásztörvényt unifikálni. Ugy- látszik, titkolózásra alapos okai vannak. Mi volna, ha például egy „ellenséges44 állam idő előtt megtudná, hogy a földmivelésiigyi mi­nisztériumnak az Íróasztal megőszült egyik, osztályfőnöke az érvényben levő hét va- dásztörvényböl kiszedte az összes régi el­avult intézkedéseket s azokat a saját leg­jobb belátása szerint egységes paragrafus­formába öntötte. Megmondom, hogy mi vol­na. Az „ellenséges44 állam vadásza, jogásza kinevetné ezt a próbálkozást, amelynek rossz hatását — bátran merem állítani — a köztársaság minden polgára megérzi a zse­bén. Hivatásom a törvényhozás közvetlen Közelében tart s igy legjobb alkalmam van látni azt, hogy miket produkál a nemzetgyű­lés a törvények „unifikálása44 terén. Nagyon félek, hogy az uj' vadásztörvény is a régi törvényes rendelkezések összes hibáit össze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom