Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)
1924-10-05 / 227. (675.) szám
Mikor viselt dolgai azután napfényre kerültek, kizárták a pártból. Működése alatt megtette azt, hogy a választásokat megelőző időben a környékbeli parasztokat fölhívta, hogy jöjjenek be Losoncra, ahol is a ..Zöldfához41 címzett vendéglőben 200 vagon Moszkvából érkezett csizma kerül kiosztásra közöttük. A parasztok tömege készpénznek vette a szépen hangzó. ígéretet, beesődül!. a városba. Képzelhető azonban elképedésük, amikor megtudták, hogy a „párttítkár ur“ becsapta Őket. • Balogh József a kommunista pártból történt kiközösítése után fanatikus szociáldemokrata lett s mint ilyen pártját 3600 koronával károsította meg, majd magához vett egy 700 korona értékű biciklit is, melyén elkarikázott s melyét a legközelebbi faluban értékesített. Erre a Szociáldemokrata pártból is kitették a szárit. Ezután biztosítási titkár lelt. A Duna Biztositó rt.-nál, továbbá a Gazdák Biztosítójánál cs a PhÖnixnéí működött. Biztosításokat olymódon kötött, hogy a temető sírköveiről lemásolt neveket küldötte be a biztosító társaságoknak. A Duna biztositó bűnvádi feljelentést is tett ellene. A Gazdák biztosítójánál rövid idő alatt igazolta képességeit és egy sötét hátterű 700 koronás üggyel kapcsolatban a losonci járásbíróság 14 napi fogházra Ítélte. Még Sok. hasonló szélhámosságot követett él a levitéZlett kommunista titkár, aki most a losonci járásbíróság fogházában ul. Anglia elismeri a szövgei fönisalőségál Georgia felelt tiení, október 4. Nagy föltünést keltették itt azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy az angol kormány elismerte a moszkvai kormány íönhatóságát Georgia fölött. A georgiai nemzeti kormány delegáltja kijelentette, hogy valószínűen tévedés van a híradásban. Elképzelhetetlen, hogy Anglia az erőszak mellett ós a jog ellen döntsön, annál Is inkább, mert ez az eljárás ellentétben állna az angol kormánynak a szóvjéttárgyalások alkalmával a népszövetség előtt tett kijelentéseivel. Második Vilmos császár futása A császár utolsó uralkodóórái Berlin, október eleje. A nagy német könyvpiac legújabb szenzációja egy kis kötetke, melynek elme: „A lemondás,44 Ez a könyv autentikusan írja le második Vilmos császár utolsó uralkodóórált és futását. Mikor a csiszárnak átnyújtották a leköszönésről szóló okmányt, mélynek szerzője Miksa badeni herceg, az utolsó császári kancellár volt, megjelentek a generálisok és a császár hozzájuk fordulva ezt mondta: — Miksa badeiri herceg ma délelőtt tudtom és beleegyezésem nélkül megfogalmazta és proklamáltatta az én lemondásomról szóló okmányt, Így szolgált engem az utolsó kancellár! A generálisok és a szintén jelenlevő Scheer ellentengernagy figyelmeztették Vilmost arra, hogy a hadsereg és a flotta bomlásnak indult. Erre a császár búcsúzóul mindegyikükkel kezet szorított, de elhatározta,; hogy továbbra is a hadsereggel marad. Mindazonáltal megtanácskozták, hogy szükség esetén hova vigyék Vilmost és Hollandia mellett döntöttek, mert az királyság. A császár parancsot adott, hogy hadi- szállását, a Frainense-villát lássák el munícióval és élelemmel, mert küzdeni akart az utolsó csepp vérig. Reggel tíz órakor Grünau követség! titkár jelentkezett kihallgatáson és berlini jelentések alapján azt tanácsolta Vilmosnak, hagyja el azonnal a villát és induljon autón Hollandiába. A titkár ezt a tanácsot Hindenburgra hivatkozva adta és erre a császár megdöbbent. líindenburg tagadja, hogy november 9-én a császárt futásra akarta kényszeríteni és egyebet nem akart, mint azt. hogy Vilmos átmenetileg tartózkodjék a holland királyság területén. Így tehát: Vilmos császár, akit megfélemlített Hinden- burg szava, november 9-röl 10-ére virradó éjszaka autón Hollandiába futott. így futott meg Vilmos császár. November 9-én már annak sem lett volna semmi értelme, hogy egy megbízható tisztekből álló csapat élén uj Zrínyi módjára hősi halált halt volna, mert minden pillanat meghozhatta a fegyverszünetet és a vérontás hiábavaló lett volna. Mégis akadt néhány generális, többek között Novak ezredes, akik ezt a kiutat akarták, hogy megmentsék a császárt a futás szégyenétől és Michaells, a volt császári kancellár töb- bedmagávai a császárné elé járult és kérte, .egyezzék bele ebbe a tervbe. . A kihallgatás után Miohaeüs együtt ebé- delt a császárral, aki előbb nagyon hallgatag volt, maid ezt mondta: — Attól eltekintve, hogy minden Isten- kisértést és öngyilkosságot erkölcstelennek tartok, nem latom be, kinek és mit használna az a hős? szerep, amelyet rám akarnak kényszeríteni. Azután kifejtette, hogy nem abban az időben élünk, amikor a császári hadvezér karddal a kezében hal hősi halált a hazáért. így a hű kíséretnek nem maradt más tennivalója, mint a császári Hollandiába vinni. ami akadály nélkül meg is történt. (N—1.) Magyarorssag szanálása komoly lépésekkel halad előre Budapest, október 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentésé.) Sitiit]) népszövetségi főbiztos most készítette el .szeptember hónapról szóló jelentését és megküldte a népszövetségnek. A jelentést ma tették közzé. A jelentés, amely rövidebb a főbiztos eddigi jelentéseinél, megállapítja, hogy a szanálás komoly lépésekkel halad előre. Augusztusban sikerült elhelyezni a népszövetségi kölcsön cseh-szlováklai részét és Amerika is Ufóbb másfél millió dollárt jegyzett, amely összegei Amerika részesedése a kölcsönben 57.7 millió aranykoronára emelkedett Szeptember hónapban az előirányzott 21.2 millió aranykorona deficitet tíz millió aranykoronával túl kellett lépni, Ezt azonban a főbiztos múló jelenségnek tartja és azt hiszi, hogy december végéig nem fogják túllépni az első hat hónapra koutemplált deficitet. A pénzügyi helyzet javult. A korona stabil és a Nemzeti Bank teljes mértékben ki tudja elégíteni az igényléseket, devizakészlete és aranyalapja egyre emelkedik. A hankkamatlábat emelni kellett Bécs miatt, meri meg kellett akadályozni, hogy a külföldi nagytőke odavándoroljon. A szanálás munkája csak akkor lehet eredményes, ha az klegen töke hosszabb lejárattal Magyarországon he- lyezkeriheíik el. A forgalomban lévő bankjegyek összege 47.5 millió dollárt tesz ki. A külkereskedelmi mérleg egyre javul s ezt számadatokkal igazolja a főbiztos, aki jelentése végén megemlíti, hogy a külföldi államokkal megkezdődtek a kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalások, amelyek sikerrel kecsegtetnek, ami az ország gazdasági föllendülését fogja maga után vonni. *♦**♦*♦*♦♦#4♦*■♦■**♦*#*♦4^***-* ♦*■**'*'*•*■**■**** Egv volt kommunista párttitkár iizeimei Gömörben és Négrádban 200 vagon moszkvai csizma története, — Bebiztosított halottak Rimaszombat, okíóbei 4. (Saját tudósítónktól.) Az államfordulat idejében nagyon sokan akadtak, akik a politikai helyzetet alkalmas konjunktúrának használva ki, a zavarosban való halászás veszélyes, de jól jövedelmező üzletére adták magukat. Balogh József volt kommunista párttitkár is feltalálta magát és a szélhámosságok és kisebb-nagyobb csalások egész sorát követte el. Balogh József magát lanatikus kommunistának vallva, párttitkár lett és a párt losonci lapját is szerkesztette. Mint ilyen sikkasztásokat és zsarolásokat követett el, sőt a házasságszédelgéstől sem riadt vissza. gir<ien*»t Kedd: 2SOMBOK ZOLTÁN: Ősz, (Vers-) Szerda: SOMLAY KÁROLY: A csudadoktor. Csütörtök: PÉTERPY TAMÁS: A körispataki gyógyító. Péntek: MONTÉ RÓZA: Souvenir. (Vers.) Szombat: SEGESDY LÁSZLÓ: Rémület-ország. Vasárnap: FALU TAMÁS: Volt egyszer . . . (Vers.) — KERSEK JÁNOS: Az Élet. (Vers-) — GLIN: Tenebria őszi estéje. Favágónak szegődöm Favágónak szegődöm én is Az élet nagy őserdejébe. Csapásom alatt hull a szálfa, Egyre kérdem: mikor lesz vége? Törtem, vágtam folyton előre, Csak előre, Ifjúi hévvel. Döntő hitem, vak önbizalmam Ingó lidérelángja vezérel. Néha-néha madárda! lüvott És árnyas tölgyek terebélye* Vad méz. eper és gyönge harmat, Ezüst forrás lelkem sebére. Haldokló bíbor alkonyaikor Megzendült minden halk fenyőtűhöz Holdas úton az erdő lelke járt, Kezében pengő dús aranykoboz. Robogtak S/ótlau, hideg árnyak, Néma, fekete paripákon. Rámré7tek, hívtak, meg-megálltak És elsuhantak, mint az álom. Mentem tovább: piros lobogót Bontott a haj-'a* nemsokára, S szólt: az Élet örök lázadás, Gyújt, — és kialszik éjszakára. Olvedl László. Sóhajos ének Én csak azt szeretném, hogy ne sírjon senki és... és ne öleljen senkit sem a bánt, én csak azt szeretném, hogy amerre járok, iehér őszirózsák csókolják a számat... s haljon meg a titkon, lopva ölő bánat. Mert, ha könnyet látok, halkan omló könnyet: a lelkem titokban, haldokolva vérzik... és a hulló lombok imádkoznak értem s tágranyllt szemekkel álmélkodva nézik, hogy csöndes eseppekben levelükre vérzik... És csak azt szeretném, hogy muzsikaszóval álmodjon s ébredjen a. gyöngyszemei hajnal; osonjon el némán minden régi bánat, osonjon el némán a bús, szörnyű jajjal, hogyha muzsikál a gyémárrtszemü hajnal... Urr Ida. justitia sarka alatt — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Maróthy Jenő. Hiába csűrjük-csavarjuk a dolgot: az igazság se jár többé a maga utján. Kizökkentette régi kipróbált kerékvágásából az a nagy vörös planéta, mely — Turicska tótjai szerint —- odaállt tíz esztendő előtt a nap elé, elfogta tejfehér sugarait s negyven napon keresztül a maga rézvörös lángzuhatagjait csorgatta alá a gyanútlan emberiségre. Negyven nap! Az özönvíz, se tartott tovább, mégis mekkora zavart okozott- Pedig fcz csak közönséges viz volt, amilyet reggeltől estig hordószámra futtat az Ipolyba a Rieka-patak. Nem is volt az a Noé-korabeli felfordulás senimi a mostanihoz képest. Akkor mégis csak igazságot kapott az az egynéhány becsületes ember, aki megtar- , tóttá a tízparancsolatot, de ami most történt, azt elmondani is borzasztó: — Kakatka Janónak ellopták az egyik borjúját $ a bíróság őt büntette meg háromszáz koronára becsű- t letsértés miatt. Ezek után hol az az elme, amelyik meg tudná mondani, hogy ugyan hát kit sértett meg Janó: a borjut-e, vagy a bíróságot, mert a tolvaj csak nem jöhet számításba. Pedig Kakatka Janó a tolvajt sértette meg. Hanem azért nem szabad mindjárt elítélnünk, mert volt rá oka, mégpedigxalapos: Hruska és Maiinka: igy hívták a falu legszebb két kisborjujáf; szegény Kakatka Janó csak úgy dagadozott a büszkeségtől, hogy az ö istállójában van mind a kettő. Hruska és Maiinka: Körte és Málnácska. No, szentigaz, hogy a nevüket is jól megválasztotta. Az egyik vajszínű volt, mint az árpával érő körte, a másik piros, akár a málnabogyó. melyet hajnalban szakítanak a zólyomi hegyekben. Szegény Janó nem tudott rájuk nézni, hogy el ne könnyezte volna magát. — Jaj, talán nem is borjuk ezek, hanem az ö édes gyermekei. Bozse, bozse, micsoda karcsú lábuk van, — nézd csak lelkem Borka, — mint két úri kisasszonynak. Aztán a szemük. Csak te tudtál ilyen szelíden nézni, mikor az oltár elé vezettelek. Eresszük ki csak őket az istállóból, hadd ugrándozzanak. Te állj a konyhaajtóba, én meg majd az utca felől vigyázok. Hopp! hopp! Vigyázz fel ne taszítsanak! Már késő. Kelj fel Borka, kelj fel! Mit gondolsz, Hruska is megütötte magát?.., Se vége, se hossza nem volt ilyenkor a játéknak, — vagy ha valami baj történt: az aggodalomnak. Egyik olyan jól esett, mint a másik, mert szerétéiből fakadt s több meleget nyújtott, mint amennyibe került. Ka- katkáék jól tudták ezt mind a kettőn. Vasárnap, október 5. A meztelenség — háborús ok London, október hava. Természetesen Angliában. Mert másutt az Írók nem élnek olyan jól, hogy hajbakap ■ mának azon, szabad-e a meztelenségről Írni és a paradicsomi divatot egy jövő század regényé. alakjában propagálni, vagy sem. Qílbcrt Keitli Chesterton, a hírneves angol iró meg támadta H. G. Wellsel, a szintén kiváló angol Írót. „Én inkább meghalok — igy kiált föl —, semhogy olyan világban éljék, mint amilyet Wells akar!44 Wells világa az utópia. Az eljövendő boldog ország ideje az ő jóslása szerint ötezer év múlva fog .eb jönni, de ez nem zárja ki a lehetőséget, hogy a jós néhány ezer évvel, vagy egyáltalában téved. Wells világa a meztelenség. Emberei szabadon járnak-kehiek az utcákon és nincs rajtuk ruha, mert egészséges, jónövésü emberek, akik levetették a hamis erkölcs cifra rongyait. Chesterton azonban kövér, dhája- sodoít ember, aki felbőszül azon a gondolaton, liony neki meztelenül kellene megjelennie. Ezért még csak elnézte, hogyan festi meg Wells az első, a második, az ötödik utópia országát, de már a hatodiknál kifogyott a bé’ketitrésbŐL ..Tessék elképzelni, hogy egy ■meztelen és tetovált 'hottentottáit elhozok Londonba. Meg fog döbbenni az áradó és zsúfolt élettől, meg fogja ismerni a köbázat, a vasutat a ruhát, de kérdés lesz-e fogalma a járadékköicsönröl a mértékhitelesítő hivatalról és a csökkenő hozadékelméletről? Mit bánom én, hogyan lesz két-, vagy ötezer év múlva?! Itt forrong a munkás, no, faji és nemzetiségi kérdések tömkelegé!“ Wells ma Anglia egyik legismertebb, legtöbbet olvasott írója. Mint művésznek jogában -áll. mindarról inda, - amit a képzetet diktál. Chesterton háborúja Wells ellen, mely Anglia közönségét foglalkoztatja, ezért csak egy szempontból érdekes: Chesterton kövér- l ségő szempontjából. Mert a kitűnő iró nem i tud belenyugodni abba a gondolatba, hogy ha egy más inkarnációban évezredek múltán ujraszületik. •meztelenül lesz kénytelen ast utcán járni. Háborút, indított Wells ellen, hogy megvédje báját, amelyet egykönnyen nem ad el. Wells, a sovány, szikár ember fürgén és Játszi könnyedséggel ugorja át a terét és az időt é.soarháias nem tud ja követni.-.Ezért:- haragszik. a •• Milyen hiábavaló szócsata! Természete- jsen Angliában! Mert hol a világon lehetne j ma a meztelenség háborús ok, amikor mln- j deu ember nemcsak a kenyérért, hanem a ru- ! hóért 'és a felöltőért is verekszik és szívesen pőrére vetkőzik, csakhogy *1 egyen mit fölvennie. — (Masaryk továbbra is Kistapolcsányban marad.) Félhivatalos jelentés szerint a köztársaság elnöke nem tér vissza a jövő héten Prágába, de az egész hetet Kistapoí- .csányban fogja tölteni. Hanem jaj annak, aki önmagán kivül találja meg a boldogságot. Kakatka Janó egy reggel arra ébredt, hogy Hruska nincs az istállóban: eltűnt. Először nem akart hinni a szemének s tűvé tette az istállót és környékét. Bebújt a jászol alá, felment a szénapadlásra, átturta a takarmányt, a szalmakazlat: Hruska nem volt sehol- Megzörgetett minden bokrot, még az öreg vadkörtefát is gyanúba vette, hátha az rejtette sűrű lombjai közé Hruskát: de Hruska csak nem került elő. — Ellopták! Rettenetes haragra gerjedt. Hogy vele. aki a légynek se árt,'épp vele tesznek ilyet! Félreveri a harangot! — volt első gondolata. Fusson össze a falu s tudja meg mindenki egy perc alatt, hogy micsoda borzasztó csapás szakadt Kakatka Janó becsületes fejére. De aztán mást gondolt. Fogta a vasvillát, megforgatta maga körül s ordítva rohant ki az utcára. — Hruskát ellopták! Hruskát éjtszaka ellopták! Felindutt, sopánkodó embergyürü vette körül: — Mit? Hogy Hruskát? Azt a gyönyörű fényesszőrü borjut? Hát ördögök laknak már ezen a világon? — Az nem lehet, — hüledezett a nagy- fejű Bogyan, — én tegnap este még a saját szememmel, láttam. — Szamár! — ri\alt rá Janó, — tegnap este még láthattad, akkor még megvolt Most lásd meg valahol, ha olyan jó szented van. — De hát kicsoda akkor a tolvaj? —- Kicsoda, kicsoda, — ismételgette tanácstalanul Janó — hát ,,»
