Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-05 / 227. (675.) szám

Vasárnap, október 5. "—m Egyezkedési kísérletek Castiglionival Becs, október 4. Castiglioni Becsbe érkezése után, októ­ber 3-án délben fél egykor jelentkezett Já­kob udvari tanácsosnál. A kihallgatás csak rö­vid ideig tartott s a bankár többek között ki­jelentette, hogy hajlandó saját vagyonának bizonyos részével a Depositenbank szanálá­sához hozzájárulni, de csak úgy, ha hivatalo­san kijelentik, hogy ez csak morális szem­pontból történik és jogi alapja nincsen. A hi~ rés főkönyvhamisifásokat illetőleg úgy véli. hogy ezeket tudta nélkül Sammel Bronner követte el, aki pedig elmegyógyintézetben van jelenleg s már régen elmebeteg volt. — A Bondy esetről most kitudódott, hogy Cas- tiglioni a Banca Commerciale révén nagyobb pénzösszeget juttatott a fivéreknek, mire ezek feljelentésüktől elálltak. Az is tény, hogy az elmúlt pénteken Castiglioni ellen el­fogatási parancsot adtak ki, de miután 100 milliárd kauciót adott, visszavonták azt. Cas- tigloni most is szabadon jár, csak nem sza­bad Bécset elhagynia. — A Depositenbank statusát ma állapították meg hivatalosan: az aktívák körülbelül 50 százalékban fedezik a passzívákat. A lapok jelenítik, hogy az az összeg, amelynek fejében CastigHoni szabadon ma­radhat 7 millió lírát tesz ki. Ezt az összeget nem készpénzben kell lefizetni, hanem a bé­csi Castiglioni-palotára lesz betáblázva. A tegnapi nap folyamán a milánói Ban­ka Conwneroiále megbízottai előterjesztették javaslatukat a Depositenbank szanálására vonatkozóan. A bank hat hónap múlva 5 milliárdot, egy év múlva 10 milliárdot és 4 év múlva 45 milliárdot, azaz összesen 60 .milliárd osztrák 'koronát hajlandó fizetni. Ez az összeg egyáltalában nem elegendő, mégis haladást jelent Castigliorúnáik eddigi állás­pontjával szemben. 530 millió biblia 566 nyelven London, október 4. 1804-ben alapította Londonban Reve- rend Charles a „Britisii and Foreign Bibié Society^-t. Néhány buzgó ember csekély eszközökkel elhatározta,, hogy Isten Igéit ol­csón, hozzáférhetően terjeszteni fogja a vi­lágban. A legcsekélyebb anyagi érdek sem tapadt kezdeményezéséhez, mégis máig a világ egyik legnagyobb könyvészeti társa­sága lett a kis egyesületből, amelynek a Quen Viktória Streeten gyönyörű palotája van és szervezete Connaught herceg pártfo­gása és Sir Charles Y. Owens vezetése alatt az egész világot átöleli. Ez a bibliaterjesztő társaság most adta ki legújabb statisztikáját, amely százhusz- évés fönnállásának emlékére készült. Szem­kápráztató és szinte hihetetlen adatokat ta­lálunk itt működésére vonatkozóan. Megtud­juk, hogy költségeinek fedezésére csak egy harmadrészt elég a bibliák áraiból befolyt összeg, a többi kétharmadrészt angol ember­barátok adják össze. így az 1923—24. évbe:, csak 138.610 font sterling folyt be eladások­ból, inig adományokból 237.663 font sterling. Ezt a rengeteg összeget 8.540.901 biblia el­készítésére és terjesztésére fordították. S ezt a nyolc és fél millió eladott bibliát vissza­esésnek kell tekintenünk például a tavalyi évvel szemben, amikor 8,679.384 darab fo­gyott el! Csak Németország 667.904-ct vásá­rolt. A statisztika kiszámítja, hogy a vállalat 120 éves fönnállása óta 345 millió bibliát he­lyezett ei a legkülönbözőbb népek közt. Talán ezeknél a számoknál még érde­kesebbek azok, amelyek a terjesztett bibliák nyelvéről szólnak. Ötszázhatvanhat nyelvre van lefordítva a bibliatársaság kiadásában megjelent Szent Kcnyv. Az ember szinte nem akarja elhinni, hogy egyáltalában ennyi Prága, október 4. Elsőnek jelentettük, hogy a kormány re­konstrukciója befejezett tény. Hírünket és ér­tesüléseinket a cseh koalíciós lapok kombiná­cióknak igyekeztek feltüntetni, cáfolták állítá­sainkat, inig végül maguk is kénytelenek vol­tak beismerni, hogy a bomlási folyamatot már nem lehet titkolni és nem lehet feltartóztatni. Masaryk köztársasági elnökhöz Bechyné a svájci Altain szanatóriumból levelet inté­zett, melyben arra kérte az elnököt, hogy megrongált egészségi állapotára való tekin­tettel mentse föl állásától. Az elnök október hannadikán kelt kéz­iratával eleget tett Bechyné kérésének és egyidejűén Markovicsot nevezte ki iskola- ügyi miniszternek. A fölmentőlevél néhány udvariassági frá­zison és a szokásos köszönetén kívül semmi meleg elismerést sem tartalmaz. Az elnöki kéziratokat a cseh sajtóiroda a késő éjjeli órákban közölte a szerkesztősé­gekkel s igy a cseh lapok legtöbbje nem tu­dott véleményt nyilvánítani. A cseh nemzeti demokrata Národni. Listy álszenteskedően élénk sajnálatát fejezi ki Bechyné távozása fölött, de megállapítja, hogy az iskolaügyi miniszter nem csupán egész­ségügyi, hanem politikai okokból s kényte­len volt tárcájától megválni. Egyedül a cseh néppárti Cecil foglalkozik részletesebben a politikai változással és nem titkolt örömét fejezi ki Bechyné bukása fölött Bechyné már hulla és a halottakról csak jót vagy semmit — mondja a közmondás — a Cech, valószínűen tradícióihoz híven, még egyet rúg a távozó miniszter felé. Bechyné fáradhatatlan volt Ez tény. nemzetség létezik a földön, de ha meggon­doljuk, hogy a nyelvjárások legkisebb ár­nyalatát sem hanyagolják el a kiadók, ért­hetővé lesz ez a szám. Csak 1924-ben nyolc uj nyelven adták ki a bibliát, ebből a nyolc­ból három afrikai, kettő európai (ezek közül az első egy korzikai dialektus, a másik a Ictt- gall nyelv, amelyet Lettországban körülbe­lül 5000 ember beszél). A többi három nyelv elseje egy kínai dialektus, másodika egy Csendes óceáni sziget nyelve, harmadika pe­dig a délamerikai makuchi-iívdiánok tájszó­lása. Még érdekesebb megállapítani, hogy az 566 lefordított nyelv közül 366 olyan van, amelyet a brit impériuni területén beszélnek. Élénk képet vet ez a szám arra a terjede­lemre és népkeveredésre, amely az angol lobogó alatt egyesült szerée-széjjel az öt földrészen. Már kora reggel bem járt a hivatalában és névjegyeit a magasrangu osztálytanácsosok és miniszteri tanácsosok üres asztalain hagy­ta. hogy ezzel szorgalmasabb munkára ser­kentse őket. Ez szép, csak nem uj. Ezt Ká­roly exkirály tette meg a háború alatt, de amíg ő ezzel népszerűségre tett szert, addig Bechyné ezt távolról sem mondhatja magáról, mert volt munkatársai szerint még a komoly munkát sem méltányolta. Bechyné 1922 október 7-ike óta tegnapig volt miniszter­Ha az elnök még négy napot vár a le­mondás elfogadásával, akkor jubilálhatott volna. Előde Srobár volt, aki utódjának a hír­hedt iskolatörvényt hagyta örökül, melyet a nemzetgyűlés két esztendővel ezelőtt a nyári szünet előtt nagy sietve fogadott el. A tör­vény már annakidején nagy ellentéteket vál­tott ki a cseh néppárt és a többi koalíciós pártok között és ehhez a törvényhez kellett volna Bechynének végrehajtási rendeletet készítenie. Bechyné megtette volna ezt, de látva az ellentéteket és látva azt, hogy a törvény előkészítői is idegenkednek már tőle, eltekintett szándékától. A Cech megállapítja róla, hogy halálos ellensége volt a cseh néppártnak és hozzá képest „még Habrmann is gentleman volt.“ Bechyné a titkos elemek hűséges eszköze volt. A lap abbeli reményének ad kifejezést, hogy a cseh katolikusok számára kedvezőbb változás fog beállni az iskolaügyi tárca ve­zetésében. Bechyné távozásával megindult a bom­lási folyamat, Melynek során most Habrmann miniszterre kerül a sor, akiről a Moravsko Slezsky Dennik azt állapítja meg, hogy a pártja hozzájárult a távozásához, mely ta­vaszai fog megtörténni. íiiimmiijLIJBíHÍ1 *11 MIIIWIIIIIIHIMHMWBI—W———Mi A cseh-szlovák—magyar kereskedelmi tárgyalások Prága, október 4. A cseh-szlovák—magyar kereskedelmi tárgyalásokat —- amint jelentettük - októ­ber 20-án fogják folytatni. A kereskedelmi tárgyalások előkészületei már serényen foly­nak s amint azt a Korrespondem dér Be- richte aus den neuen Staaten közli, október 15-ig mindkét állam jegyzékben fogja közöl­ni, hogy milyen árukat kivan a behozatal, vagy a kivitel során előnyben, illetve ked­vezményben részesittetni. Érdekes, hogy a kereskedelmi kapcsolat Cseh-Szlovákia és Magyarország között egyre jobban kimélyül s a kereskedelmi for­galom ezzel arányosan növekszik. Magyarország ez év első nyolc hónap­jában több, mint hatszázmillió cseh-szlovák korona értékű árut importált a cseh-szlovák köztársaságból. Ez a mennyiség közel ötven százalékkal múlja fölül az elmúlt esztendő, első nyolc hónapjának importját. A csere- viszony egyre nagyobb arányokat ölt, ami abból is kitűnik, hogy Cseh-Szlovákia csu­pán augusztusban, vagyis egy hónap alatt fiyolcvankétmillió korona értékű árut szállí­tott Magyarországba: ugyanakkor pedig het- venkilencmillió koronáért importált magyar árut; legnagyobbrészt gabonát és lisztet, va­lamint egyéb mezőgazdasági terméket. Dawes szakítani akar Amerika izoláltságává? New York, október 4. Dawes Princeton- han. Wilson veit lakhelyén beszédei mon­dott. amelyben kijelentette, hogy nem akarja azt, hogy Amerika a világ diplomáciai körén kívül álljon. Az esetben, ha ö lesz az elnök, úgy Amerika az ll>25. évben megtartandó leszerelési. konferencián képviseltetni fogja magát. Letartóztatták Matteotti egyik gyilkosát Marseilles, október 4. Nizzában tegnap letartóztatták Philippo Panzelit és kedve­sét, Augusto Malaoriát, akik resztvettek Matteotti meggyilkolásában. Panzeii beval­lotta, hogy részes a gyilkosságban. Bukik Hussein király London, október 4. Reuter a következő táv­iratot kapta Dsiddáböl és Mekkából: Iiedzsa lako­sai elhatározták, hogy követelni fogják Hussein király és a kormány lemondását és azt, hogy az ország védelmére egy hedzsalakból álló kormány szervezhessék, mely hajlandó a mohamedán világ­ban uralkodó vallási rendhez alkalmazkodni. Senki ellen nem akarnak harcolni és a világító/, apellálnak, hogy segítsen a jelen ellenségeskedé­seket megszüntetni. — (Benes Párisban.) Parisból táviratoz­zak: Benes dr. cseh-szlovák külügyminiszter ideérkezett. Délután fölkereste Herriot mi­niszterelnököt. PleiglccHEfBfósli&áf ea 1»ohi%1«bs Bechyné lemondott — Markovics az uj iskolaügyi miniszter — Habrman lemondása küszöbön áll — A P. M. H. eredeti tudósítása. — Mintha égi irás gyűlt volna ki előtte, olyan világosan lobbant meg agyában egy név, -- nagyot csapott a homlokára s ki­mondta: — Safranek Palyo! — A „megye-tanácsos“, -— morogták itt is, ott is­— A „megye-tanácsos“ — bólintott Janó, — kétszer-hárumszor rajtakaptam, hogy ott ólálkodik az istállóm körül. Sötét annak az embernek a zúzája, emlékezhettek rá még a régi világból: akkor is lopással tar­totta fenn magát . . . Hát persze, persze: többé-kevésbé iga­za volt Kakatka Janónak: bizony ez a Saf­ranek Palyo gyerekkorától fogva csak azon törte a fejét, hogy mit lehetne ellopni. Ült is egypár esztendőt a zólyomi tömlőében, — hanem hát fordult a világ. Palyo beállt ka­tonának, nagy urakkal parolázott s mikor liaza került, egy szuszra megtették megyebi­zottsági tagnak: beszéljen hát ellene, aki biz­tos helyen érzi magát, bár okos ember akkor se teszi. Az atyafiak lassan-lassan elfüstölögtek, mindegyik a dolga után látott: Janó ott ma­radt az ut közepén egyedül. Azaz, hogy volt ott még más is, de az alig tudott szóhoz jutni a nagy könnyhulla- tástól. — Jaj, Istenem, mit tettél, Jankó? Mit szalasztottál ki a szájadon? Jaj, hogy te is csak Olyankor vagy okos, mikor nincs rá szükség. — Ne járjon a szád, te Bora, tudom én. hogy mit csinálok. Ö a tolvaj , hát bűnhődnie kell. — Jajajaj. nem lesz ennek jó vége . • . — Naszkaz visov! (Gyöke vesszen!) Ne is legyen jó vége. Ami igy kezdődik, annak kutyául kell végződnie. Nincs igazság a föl­dön, ha nem kap érte legalább másfél esz­tendőt! De azért maga is kedveszegetten tért vissza az istállóba. Sarokba állította a vil­lát s elgondolkodva nézett maga elé. — Ejnye! Hogy is kéne hozzáfogni? Bezzeg Safranek Palyo tudta mi a ten­nivaló. Amint estefelé (tudja Isten honnan) kipirulva, piíyókosan megjelent a faluban s meghallotta, hogy Janó őt vádolja a tolvaj-; lássál, felemelte az öklét. — Ved mu ja zapálim! (Hiszen majd be­tűtök neki!) Két napig nem látták. Mikor elő­került: hozta már Kakatka Janónak az idé­zést Besztercebányára. — No, szegény Janó, most aztán segíts magadon, ha tudsz! — Megjelenni köteles, — olvasta a turicskai biró. Janó, Janó, — for­dult az áldozathoz, — én mondom neked, hogy aki ilyen Írást kap, megette azt a fene, Köpött: — ez volt az Ítéleten a pecsét. Janó még tartotta magát: Öt nem lehet megijeszteni. Megmondja ő az uraknak, hogy ál! a dolog. Jó is, hogy beszélhet velük. De mikor aztán a helyszínen meghallot­ta, hogy Safranek Palyo beperelte öt becsü­letsértés miatt és most ő a vádlott, Palyo a felperes, csodálkozásában leesett az álla. — Hogy Palyo . . - hogy becsület . . . Csak dadogott: sehogy se tudta ezt a két fogalmat összeegyeztetni. Kihirdették az ítéletet: — Háromszáz korona büntetést fizetsz, — megértetted? — Megérteni megértettem, — kesergett Janó — csak azt nem tudom, hogy miért. — Tökfilkó! — azt bizd a bíróságra. Ide azzal a pénzzel! Jaj! Az már nem ment olyan gyorsan. Kigombolta a mellényt, benyúlt a zsebé­be, elővette a pénzes zsebkendőt, de minden mozdulat után szünetet tartott: hátha, mégis * megkegyelmeznek neki. Azt ugyan várhatta. Előkerült a három százas, mint három színes pillangó. Lassan a tenyérére tette, on­nan aztán . . . elrepült mind a három, hiába nézett utánuk, bizony nem fordultak vissza­Mint valami bomlott cséplőgép zakatolt fejében a kérdés: Hogy menjen ezzel az Ítélettel haza Turicskára? Három rapig kószált a hegyekben. Ak­kor kifogyott í .risznyájábó! az utolsó sze­let szalonna is, nem habozhatott tovább. Éjfél volt, mikor istállójához ért. Bent füstölögve égett a lámpa s a durva istálló­ágyra borulva keservesen zokogott Borka, a felesége. — Bozse, bozse, csak egy félóráig alud­tam és azalatt ellopták . . . jaj, jaj ... az­alatt Malinkat is ellopták . . • Janó lehajtotta a fejét. Mit gondolt, mit nem, káromkodott-e. vagy imádkozott, az Isten tudja. Való igaz azonban, hogy amikor befejezte, odalépett a feleségéhez és csendesen megszólalt: — Borka, vigye az ördög, hát ellopták. — hanem most már ezt titokban kell ám tartani! . . . ‘ ... Hallgattak, mert értették egymást. | f*lE«iNYia.T W gg Jg MEöNfill jf tslI&zireatf&áirt&KaáUB, éí* épillcS tóvcöe*é», «■ htirBsbaeli porcelüán^viárnak feép>rit*elete és fötevmítaia eáésa Vxiovmsxlkü és Ppdlcarpalska Russ “ EM OROS. l'elfes a*dáw«fe®s«sacfc && ■* ars fi*. EW DEIASE, Fő-utfca S© 1 " -1-1- Ka$ic« — Kassa Eö-míca 59 §| A

Next

/
Oldalképek
Tartalom