Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-04 / 226. (674.) szám

Szombat, október 4. 3 re:.-, letekbe. Kifejtette, hogy a minisztérium a magyar népviselet hordásában a kisgazdák irredentizmusának a megnyilatkozását látta. Okoskodása azonban nem vezetett ered­ményre, mert a közigazgatási bíróság a miniszter határo­zatát mint törvénytelent megsemmisítette és megállapította, hogy a magyar népvise­let hordása nem meríti ki a kihágás krité. riumait. A liberálisok megmentik Hacciosi@i^@t London, október 3. Reuter-jelentés szerint tegnap este az a politikai helyzet, amely teljes bizonyossággá! következtetett a munkáskormány visszalépé­sére és az uj választásokra, némileg enyhült válságában, amennyiben a liberális párt pót- inditványt nyújtott be a konzervatív bizal­matlansági indítványhoz, amely a bizalmat­lanság nyilvánítása helyett ej^v vizsgálóbi­zottság kiküldését javasolja, amely meg­vizsgálná azokat a körülményeket, amik arra bírták a kormányt, hogy a bűnvádi eljárást egy kommunista lap szerkesztősége eílen beszüntesse. A magyar kormány nagy kedvezményeket nyílj! a lakosságnak %hÁnmmÁ0MKM ^zázegy kitépett oldal a magyar képviselők klubjának panaszkönyvéből Prága, október 3. 4.3. Nacsiin ur fafusi aljegyző volt. A demo­krácia azonban a XIII. nagymegyc losonci járási hivatalának egyik vezető helyére segítette, ő tel­jesen megfeledkezett arról, hogy hatalmát a dé- mosnak, a népnek köszönheti. A nép fiai ugyanis utazni is szeretnek, néha a külföldre is- Naesirn ur is szívesen átrándul a határon egy-két pohár bor­ra, azt azonban már nem tűri, hogy a mindenható­sága alá tartozó K. N. kereskedő felesége is át­menjen a határon s egyszerűen ncin ad ntlevelct. Az utlevélkcrvényt azonban nem utasítja el egy­szerre, hanem szép hivatalos copfot ad neki. Előbb beköveteli az asszony, a férj, a gyermekek illetőségi, erkölcsi, ujraoltási bizonyítványát és még sok egyebet. Minden rendben van: éppen ezért nem lehet tenni semmit, útlevél nem adható. Naesirn ur, a volt falusi segédjegyző, igen nagy ur lett. A legfelsőbb közigazgatási bíróság kimon­dotta, hogy az útlevél oknélküli megtagadása a polgárok személyes szabadságának a korlátozása. No de éppen azért lett nagy ur a Nacsim ur, hogy a polgárok szabadságát személyesen és szabadon korlátozhassa. 44. Panaszos levél: A járásbíróságoknál az ügyvitel megváltoztatása óta és különösen a vég­rehajtási ügyek tekintetében nagy rendetlenség uralkodik, minden bíróságnál más és más a rend­szer, ahol pedig járásbirósági végrehajtó nincs, teljes a káosz és elviselhetetlen nagyok a költsé­gek. A bíróságoknál a végrehajtási ügyek vezetői­ről sehol jegyzék nincsen s ha az ember levélileg direkt a bírósághoz fordul ily ügyben, választ nem kap- Azt gondolom, ha a volt bírósági végrehajtói rendszert a kormány el akarja pusztítani, úgy an­nak egyöntetűnek kell lenni az egész országban, nem pedig ahány bíróság, annyi gyakorlat. Az ed­digi táp asz tala tokból azt láttuk, hogy az előbbi rendszer helyesebb és olcsóbb volt. Minek akkor egy rossz újítás? A válasz egyszerű: azért, mert az újítás drá­gább. Annyi az állam pénze, hogy nem tudunk vele mit csinálni, tehát „újítunk11. 45. W. K. komáromi öspolgár, aki harminc évig szolgált a hadseregben, az uj államalakulat után Magyarországon akarta nyugdíjigényét érvé- nyestien!-. De'5 mivel cseh-szlovák állampolgár­ságához kétség sern fért, nyugdíjat ott nem kapott, kénytelen volt hazajönni. Hogy az itteni hadügy­minisztérium is elutasította a nyugdíjigényét, azon írnem csodálkozunk, a legfelsőbb közigazgatási bíró­ság úgyis helyt adott a panasznak s a nyugdíj- igényt elismerte, A panasznak ugyan hely adatott, a panaszosnak azonban nem adatott meg ezután, sem a nyugdíj, sőt a teljhatalmú miniszter ur még egyebet is-elvett tőle; hogy mit, azt nem kell soká találgatnunk: az illetőségét. Most uj panasz megy a bírósághoz, ennek útja azonban igen hosszú, -az­alatt a szerencsétlen éhen halhat, annál is inkább, mivel ,,kétes11 illetősége miatt puskamiives ipara is veszélyben van — az uj ipartörvény „áldásos11 hatása következtében —, mely eddig 'legalább ke­nyérre és krumplira valót hozott- Most ez -is meg fog szűnni. A Magyar népviselet hordása nem kihágás A közigazgatási bíróság elvi jelentőségű dön­tése Prága, október 3. A tavalyi aratás után Rimatamásfalván aratási ünnepséget rendeztek, amelynek résztvevői magyar ^népviseletben jelentek meg. A magyar népviselet szemet szúrt egy csendőrnek, aki jelentést tett a járási hivatal­nál Andiik András és társai ellen. A járási hi­vatal Andrikot és társait a magyar népviselet viselése miatt a magyar belügyminisztérium­nak a külföldi államok nemzeti színeinek, lo­bogójának és címerének viselését eltiltó 1874.. 1884. és 1885. -évi elavult rendeletéi alapján két-két napi elzárásra ítélte. Felebbezés foly­tán a teljhatalmú miniszterhez került az ügy, aki a járási hatóság Ítéletét a bűnösség kér­désében jóváhagyta, a 4 szabadságvesztést azonban 40—40 korona pénzbüntetésre vál­toztatta át. Andrik és társai azonban úgy érezték, N gy a magyar népviselet hordása emberi és. isteni jog szerint nem lehet bűn. Nem nyu­godtak meg tehát Sziovenszkó teljhatalmú miniszterének döntésében, hanem panasszal fordultak a legfelsőbb közigazgatási bíróság­hoz, mnely tegnap tartotta panaszügyében a tárgyalást. A közigazgatási bíróság előtt a miniszter képviselője lelket akart önteni a fent felsorolt és már régen elavult miniszteri Budapest, oíktíóber 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefon je­lentése.) Korányi Frigyes báró pénzügymi­niszter kijelentette, hogy a- kormány rövide­sen leszállítja a jövedelmi és vagyon adókul­csot. A lapok ezzel kapcsolatban arról is ér­tesülnek, hogy a forgalmi adó rendszerét legközelebb jelentős módon reformálják, ainenyiiben osztrák mintára a forgalmi adót csupán a termelő és a gyáros fogja fizetni, inig a nagyközönség nem fizeti azt. Illetékes helyeit nyomatékosan han­goztatják, hogy a kormány minden téren a legmesszebbmenő engedményekre hajlan­dó és az adózás terén nagyarányú kedvez ■ niényeket óhajt nyújtani az elszegényedett lakosságnak, de természetesen csak addig a mértékig, ameddig ezek a kedvezmények az államháztartást nem veszélyeztetik. Az egységespárt értekezlete Aa október 7-én összeülő nemzetgyűlés ■elé nagy érdeklődéssel tekint az egész poli­tikai világ. Úgy tudják, hogy mindjárt az első ülésen lreves összecsapásokra fog sor -ke­rülni. Az ellenzék föl akarja hozni a szünet alatt történt összes eseményeket és a leghe­vesebb összecsapások a szolnoki ítélet körül keletkezett kavarodás -miatt lesznek. Az egy­séges-párt fölikészülten vonni föl az ülésre és azt megelőző este konferenciát -tart, ame­lyen Bethlen István gróf miniszterelnök is részt vesz és beszámol a Ház munkapro­gramjáról. Hamis hírek kormányválságról Egyes bel- és külföldi lapokban még min­dig Ilire jár -annak, hogy a kormány egy-két tagja ki fog válni a kabinetből és pedig a szol­Prága, október 3. A szociálpolitikai kongresszus tegnap dél­utáni ülése meghoz-ta -az első komoly vitát, amely rendkívül magas nívó felé emelkedett és szenvedélyes, súlyos politikai ellentétekkel töltötte meg a jelenlévőket. Az ősz német Brentanó tanár vádló és pesszimista -szavai váltották ki a szangvinikus francia és belga delegátusokban azt a nagy ellentmondást amely valószínűen a kongresszus nagy részé­ben vita tárgyát fogja képezni. A megalázott német nép panasza csendült ki -az agg tudós szavaiból, amikor a németországi munká­sokra nézve teljesen külön elbírálást köve­telt és fölidézte -a versaillesi szerződés min­den német szociális törekvést'megsemmisítő széliemét. Elmondotta, hogy a nyolcórai munkaidő kérdésében nem áll azon .az állás­ponton, mint Win tér volt cseh-.szlovák mi­niszter, aki tegnap délután előadást tartott, amelyet vita követett. Németországban a munkaidő megrövidítését nem lehet úgy te­kinteni, mint szociális haladást, -ott más kér­désekről van szó. A munkaóra értéke nem mindenütt egyforma és a genfi munkáin v a tál föladata volna ezeket a speciális eseteket megállapítani. Németországban, sajnos, a nyolcórai munkaidőt nem lehet elválasztani a jóvátételtől és ha a nemzet a versaillesi szerződést be akarja tartani, akkor sokat kell dolgoznia, hogy exporttöbbletet teremtsen, különben elpusztul a német munkásság. Brentanó vádoló és pesszimista beszéde tüzcsóvát dobott a kongresszus tagjai közé cs különösen a belgáik c-s a franciák szisszen­tek föl. Ez a hangnem uralta a inai kongresz- szust is. Wauters belga delegátus fordult elsőnek élesen Brentanó ellen. Szerinte az ősz tudós meghazudtolta egész életét, amikor a nagy- nehezen kivívott washingtoni eredmények ellen fordult. Belgium szintén tudja, mi az el­lenséges elnyomás, mi a megszállás, mégis egyetlen pillanatig sem akasztotta szögre a szociálpolitika szabadságában való hitet. Brentanó pesszimista beszédje éppen most u-oki események következtében. Újabban már arról beszélnek, hogy Rakovszky Iván ma­rad, mert teljes elégtételt kapott a miniszter­elnöktől, aki ezzel szemben P-esthy Pál igaz- ságiigyminisztert ejtette el. A MTI. illetékes helyről nyert fölhatalmazás alapján megálla­pítja, h-ogy ezek a hírek nem felelnek meg a valóság­nak, sem részleges, még kevésbbé általá­nos kormányválságról szó sincsen és min­den erre vonatkozó híradás nem egyéb tendenciózus és könnyen átlátszó célzatú kitalálásnál. A szolnoki ítélet a tábla előtt van, amely dönteni fog, míg az igazság- ügyminiszier megindította az eljárást an­nak kiderítésére, hogy a tárgyaláson nem történtek-e olyan események, amelyek a pe r rend tar tás ba ü (köznek. Vass és Nagyatádi lemondási szándékai? Az Esti Kurír szerint Vass József minisz­ter lemondani készül, mig a Magyarország úgy tudja, hogy Nagyatádi Szabó István föld- mivelésügyi miniszter is lemond az Esküít- iigy uj bonyodalmai miatt. Az Eskütt-ügy- ben ugyanis el kellett halasztani az október 2l-re kitűzött fötárgyalást, mert nem készül­tek ei az orvosszakért ők jelentésükkel. Ez kedvetlenítette el Nagyatádit, aki tisztázni akarja magát. A 8 Órai Újság leszögezi, hogy kormányválságról szó sincs. Minisztertanács Ma*délután rendkívüli minisztertanács volt, amelyen .a kormány félhivatalos jelen­tés szerint az aranyköltségvetésről tárgyalt. Korányi helyett Búd János, az uj pénzügy- miniszter képviselte a pénzügyminisztériu­mot. Korányi a^iövő hét elején Párisba megy. jön, amikor világszerte azt kezdték remélni; hogy a világháború utáni zavarokból ismét kilábol-tunk és szabad az ut a népek meg­értése és együtthaladása felé. Hangnlatrontó volt Brentanó és ha elveit helytállónak fo­gadná el a kongresszus, akkor nem is volna létjogosult, mindenki hazamehetne és fölösle­ges lenne minden szociálpolitikai törekvés. A belga delegátus tüzesen beszélt s az egész termet nagy izgalom szállta meg. Két pártra szakadt a gyülekezet: a többség, az antant és a kisantant láthatólag igazat adott a franciáknak, mig a többiek Brentanó szo­morú szavait helyeselték. Az angol előadó nyugodtabbau ítélte meg a helyzetet s egy két rövidebb hozzászólás után Thomas el­nök Brentantonak adta át a szót, hogy rövid helyreigazító nyilatkozatot tegyen. A terem ismét zsúfolásig megtelt és halálos csöndben várják a 8 órai munkaidő vitájában oly jelen­tős kijelentéseket tevő ősz professzor szavait. Brentanó mindenekelőtt kijelentette, hogy senkinek a megbízásából, csupán csak egyéni iniciativájából beszélt tegnap délután- Továbbá még egyszer hangsúlyozta, hogy amíg a jóvátétel nagy terhei nyomják a né­met ipart, a birodalomban szó sem lehet a washingtoni munkásvédelmi szerződés ratifi­kálásáról. Brentanó után Thomas elnök vég­legesen megállapítja a kongresszus követke­ző napjainak programját, majd indítványt tett, hogy déli egy órára fejezzék be a nyolc­órai munkaidő kérdésének vitáját és a dél­utánt szenteljék már az üzemi tanácsok szer­vezetének megbeszélésére. A kongresszus el­fogadta az elnök indítványát- A délelőtti ülés bezárása előtt Thomas elnök átadta az elnök- lést Lachenalnak, hogy önmaga is résztve- hessen a vitában. Reflektál Brentanó szavai­ra, melyekben a német delegált Thomas Re- vue de Paris-beli cikkére hivatkozott. Szin­tén Brohtano ellen fordul s megállapítja, hogy nem lehet puszta tudományos szempontból megítélni a dolgokat, hanem tekintetbe keil venni a poziiiv körülményeket is. Két kórházat, elmegyógyinté­zetet és smmiciőgyárat építe­nek a vágmenti nagy megyében Turócszentmártoii, október J. A vágmenti nagy megye megyebizottsá- ga tegnap Országh zsupán elnöklésével ülést tartott. A megyei közkórház létesítéséről szóló indítvány tárgyalása során élénk vita támadt, melynek keretében a szlovák néppárti me- gyebizöttsági tagok azt a nézetet hangoztat­ták, hogy a kórházról elsősorban és kizáróan az államnak kell gondoskodnia. A bizottság elhatározta, hogy a megyé­ben két kórházat létesít. Ezután a bizottság a föhnondási és a kölíözködési határidő egységes szabályozása mellet foglalt állást, majd tudomásul vette a kormánynak azt a közlését, hogy a megye területén municlós gyárat létesí­tenek, ha annak létesítését műszaki és stratégiai okok meg fogják engedni. Elhatározták, hogy a Molirán hidat építenek, melynek költségeit hatvan százalék erejéig az állam fogja visel­ni. A Csaca melletti patak hídjának épitési költségeihez a megye százezer koronával já­rul hozzá- A bizottság hangsúlyozta a taka­rékoskodás szükségességét, mert az 1924 évi illetékek valószínűen kétmillió ko­ronával kevesebbet fognak a megyének hozni, mint amennyit a költségvetés előirányzott; Élénk vita voií a trencsénmegyei köz- kórházzal kapcsolatos elmegyógyintézet építése körül. A zsupán indítványozta, hogy kilencven- ágyas uj pavillont létesítsenek két és félmillió korona előirányozásával s a költségekhez a megye egymillió koronával járuljon hozzá, a többit az egészségügyi minisztérium fogja kiutalni. Az indítvány ellen a szlovák néppárt fog­lalt állást azzal a megokolással, hogy a me­gye nem képes egymilliót adni erre a ceira, és hogy az állam kötelessége a kiadásokat fedezni. A bizottság azonban az ellenzéki indít­vány elutasítása után elfogadta a zsupán in­dítványát. Országh zsupán végül indítványozta, hogy a turócszentmártoni kórház helyébe 12(7 ágyas modern kórházat épitscnck. Az indít­vány ellen ismét a szlovák néppárt foglalt állást és rámutatott arra a körülményre, hogy az állam modern kórházat szándékszik épít­tetni Zsolnán. A többség azonban ismét le­szavazta a szlovák néppártot. Botrányos világítási állapotok Nyitrán Nyitra, október 3. (Saját tudósitónk tói.) Ö rommáimo rban úszott évekkel ezelőtt Nyitra lakossága, ami­dőn a Galgóci Villamossági r.-t. árammal látta el Nyi'trát, ahol addig az ideig esténként csak a gáz- és petróleumlámpák pislákoló fényét élvezhette a város közönsége. A tün­döklő villanyfényt hamarosan megszokta a közönség és néha-néha. amidőn cgy-egy kis baj fordult elő a világítás terén, fölszólalt gyönge hangján a hiba orvoslását illetően. A háború lassan elmúlt, mindenki azt remélte, hogy a számtalan esetben kifogásolt vezeté­keket a gyár ki fogja cserélni. Azonban a konszolidált idők elérkezte sem változtatott az állapotokon. Legcsodálatosabb az egész botrányos világítási ügyben a város magatartása a vil­lamossági r.-t.-ve! szemben. A vállalat szer­ződésben biztosította azt, hogy a köz és a ma­gánosok részére áramot szolgáltat. A város­nak szerződésileg biztosított joga van arra, hogy a vállalattól az áramszolgáltatási mu­lasztásokért kártérítést követeljen. A város ezideig nem élt e jogával. így történhetett meg, hagy egyesek csak azért nem kaphat­tak áramot, mert a vállalat szigorúan üzleti alapon állva, ragaszkodott ahhoz, hogy uj áramfogyasztóhoz csak az esetben vezetteti be az áramot, ha c munkálat keresztülvitelé­hez nem szükséges 70 méternél hosszabb vezeték. Az a nézet alakul ki. hogy a társaság magatartása a közönséggel szemben csak az esetben fog megváltozni, ha a város élni fog ama jogával, hogy kiszabja azokat a pénz­bírságokat — mulasztások esetén —, ame­lyeket a szerződés értelmében jogában Van. Amenn; iben pedig ez sem vezetne ered­ményre, még mindig megmarad a lehe­tősége annak, hogy a város fölmondja a szer­ződést az elviselhetetlen magatartást tanú­sító villamossági r.-t.-nak és igyekezne uj szerződést kötni a vállalattal. Nfinet-frMa ellenfelek o szociálpolitikát kongresszus második nopfán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom