Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-04 / 226. (674.) szám

A szociálpolitika utjai es alutjai (sp.) Prága, október 3. Mondják, Prága nem látott még hason­lóan nagyarányú nemzetközi összejövetelt. Tudósok és államférfiak tisztes sokasága gyűlt össze, nemes emberbarátok és javítani akaró vezetők raja,, ruem bomlaszt széthúzás, nem idegenit gyűlölködés, a cseh Habrman mellett barátságosain ül a német Brentamo s a porosz munkásügyi miniszter tapsol fran­cia kollégájának. Az ember szeretne örülni és örül is, amíg pusztán szakdolgokról van szó. A szociálpo­litika szent és nemes ügy, a munka, a mun­kás és a termelés viszonyai ma szívizmai a világéletnek s didijük, ha szociális,, azaz tár­sadalmi béke van az országokban, akkor minden más — magas diplomáciai is. magas politika is — kedves játékokká törpülnek, ha pedig nincs, akkor ezer kivívott csillogó si­ker is veszedelemmé változik. Amióta Greu- lich tanár és társai az első primitív eszkö­zökkel megalapozták a tulajdonképpeni', szo­ciálpolitikát, azaz azt a törekvést, amely a társadalmi ellentétek kiküszöbölését, a dol­gozó emberiség étet jogait, szpvte a jobbágy­ságból való tulajdonképpeni kiemelést törvé­nyes módokon akarja szabályozni, nagy idő telt él a washingtoni nemzetközi munkásvé­delmi szerződések ratifikálásáig, de háború dacára, telített kapitalizmus dacára az is tény, hogy történt haladás a szociálpolitika útjában. Mint minden megoldási módnak, a) .szo­ciálpolitikának is számos irány áll rendelke­zésére-. Albert Thoimas szájából ma egy irányzat csődjének megállapítását hallottuk: erőszakosan radikális utakkal nem lehet szo­ciálpolitikát csinálni. Bebizonyította ezt a vi­lágháború utáni kor, mondotta a nagy fran­cia munkásügyi szakértő, mert ami gyors megoldási módot akkor az uj idők szédületéi­ben teremtettek, az ma mind tévesnek bizo­nyult s a mostani prágai szociálpolitikai kongresszusnak ott kell fölvennie a fonalat, ahol az 1897-ik évi zürichi kongresszuson a lassú, de biztosan szolid munka iöihagyásá- vaí elejtette. Mi nagyon igazat adunk Tho­imas e megállapításának, de még két olyan módszert szeretnénk említeni, amelyek lehe­tetlenné teszik az igazi szociálpolitikai munka sikerét. Az első ily veszedelmes módszer a 'szo­ciálpolitikának ex akt tudományként való ke­zelése. Néhány kétségtelenül jóakaratu em­ber — a mi köztársaságunkban is sok van ilyen — a teória és a doktriner ség zsinór- mértékeivel véli megmérhetni a munkás, em­beriség gazdasági és szellemi helyzetét. Az ilyen elvont gondolkodók előtt lebegjen min­dig a szerencsétlen Wilson szomorú árnyéka és gondoljanak Werner Sombart alig elhang­zott szavaira, amelyeket ai stuttgarti • német szociálpolitikai közgyűlésen mondott: csak a traiiscendentális hit segítségével lehet az örök emberi torzsalkodások, megelégedetten- ségek és igazságtalanságok -közül kivezető utat találni. A dokírinérek. akik előtt mindig a Rendszer paragrafusai lebegnek, nem csi­nálnak reálpolíiitikát és a szép egység ked­véért föláldozzák a célszerűséget. Ők azok, akik képesek elkergetni az arató munkásokat délután hatkor, mert a nyolcórai, munkaidő megmásít hatatlan • törvényeinek érvényt kell szerezni, ők azok, akik ad abszurdum terelve az elvet, esőben is kiküldik a munkást a föl­dekre, hogy arasson, mert szigorúan a .sémá­hoz kell ragaszkodni. Szerencsére a szociál­politikának ez a túlzott, robespierrei izü ska­tulyázása és •szabályokba törése ma már múlófélben van. A háború után volt nagyon divatos, de salját káron máig megjött a'be­látás. Ma már cseh lapok is elismerik (igy a Ná födni Listy egy múltkori vezércikke), hogy a konjunktúrához alkalmazkodni kell és mm telhet sszocjálpohíMt csinálni az ese­mények fölé emelkedve. A Dawes-javaslat például oly perspektíváit tárja az uj mó­dosoknak, hogy egyenesen kuriózummá vá­lik szociálpolitikai szempontból. Ez az elfo­gadott terv egyrészt növekvő német terme­lést követel s igy a német ipar kénytelen a törvényesitett 8 órai munkaidőről ismét át­térni a régi, barbár 10 órás munkára, más­részt viszont a német hatványozott termelés csak még inkább elősegíti az úgyis eléggé katasztrofális mérveket öltött angol munika- nélllflüiiséget, amely körülmény viszont nagy nyugtalanságot keit angol munkáskörökbén. Ilyen és hasonló esetekben mindig az egyéni ] jelenséghez kell alkalmazkodni s éppen eb ­ben a Dawes-esetben kíváncsian várjuk, ho­gyan fog megbirkózni a jóvátétel révén auto­matikusan fölburjánzott problémával a mo­dern szociálpolitika. Itt doktrína nem segít, itt revizió kell! Ami azonban ennél az első elhibázható szociálpolitikai útnál minket s éppen minket, cseh-szlovák-iai magyarokat még közelebbről érint, az a szociálpolitika másik áíutja: a mindennapi politika belekeverése az állam­polgárok szociális jólétének kérdéseibe. Bol­dog országok a nyugatiak, ahol tényleg lehet osztály ellentéteket megszüntetni, mert nin­csenek m á's ellentétek, c s a te oszíályel- teirtétek! Nálunk mily komplikáld Skálán k&! keresztülfutní, amíg a. jólét és szabadság problémája tényleg megoldható! Talán. egy Albert Th-omas meg sem értené, ha valaki esetleg meg akarná neki magyarázni, hogy nálunk a szociálpolitika rugója nem is szo­ciálpolitikai terrénumon fekszik. Hogy nálunk minden szép doktriner ség dacára hiányzik a szoctáípofitika belső igazsága, mert a törvé­nyek keresztül vitelében van a baj. Nálunk elsőrendű emberek vannak, akik élvezik egy jól kidolgozott szociális törvénykezés elő­nyeit. Istenem, hogy tetszhet az a külföldön, ha olvassák, hogyan gondoskodnak minálunk ,a légionáriusokról. Mennyi jogban, mennyi kedvezményben részesítik őket! Persze to­vábbra már elvesz a bepiitanítás, azt senki- sem látja odakünn, hogy ezeket egyszerűen kedvezményben részesítik, a törvény nem egyformán mindenkire szabott, aki elsőrendű állampolgár, az kap, aki másodrendű, attól visznek. És csodálatosképpen másodrendű állampolgár mindaz, aki lent délen, messze az ünneplő Prágától, a magyar határ mentén él, minit az a huszonhat magyar zsellér, aki nemrég fönt volt Prágában, demonstrálni a köz-társasági szociálpolitika- ellen. Ment lent végrehajtották ugyan a földreformot, de a földet elsőrendű állampolgárok kapták, aki­ket Csehországból hozattak s ezáltal meg­vonták az utolsó falatot is a környékbeli föld- mivélő néptől, a másodrendű állampolgárok­tól. akik pedig előbb a fölosztaiílan nagybir­tokból éltek. Ezek szomorú dolgok és nagyon is mu­tatják. hová fejlődhetik: .a szépen teidukalmo- • zott doktriner iszociálpolltíka;. ha .ráadásul még más politikumok is keverednek bélé. Hogy mi fesz belőle, ha a csillogó kongresz- szusi külső mögül hiányzik a brenfanói1 arc­ról sugárzó belísö őszinteség ás becsületesség, ha hiányzik az őszhite, egyöntetű szeretet, mely pedig egyedül mozgat napot s csillagot. A frandi sajtó nem bízik a genfi jegíjzüröniívfien Paris, október 3. A francia Lapok a nép­szövetség ülésszakának berekesztésével fog­lalkoznak, A Gaulois szerint a genfi jegyző­könyv a békéhez vezető ut egyik jelentős állomása. Az Oeuvre fölveti azt a kérdést, vájjon helyreállitották-e a békét. Nemmel vá­laszol. Csak a béke berendezését készítették e'1, amelyet az egyes államok politikájával kell megtölteni. Az Éclair ezt írja: A kis ál­lamok semmit sem ígértek- A nagyok min­dent megígértek, hogy a végén semmit se tudjanak adni. Ez veszedelmes ámítás. Az Echo de Paris szerint a jegyzőkönyv csak ígéret és nem garantál biztonságot. A francia kormán® nem emel kifogást Németország népszövetségi felvétele ellen Paris, október 3. Tegnap este minisztertanács volt, amely elhatározta, hogy a iraneia kormány nem emel kifogást Németországnak a népszövetségbe való fölvétele ellen, ak­kor, ha ez minden privilégium nélkül történik. iával összhang abn, tényleges garanciákat nyújtson őszinte szándékáról és teljesítse a Dawes-terv keresztül vitelére s a leszerelés ellenőrzésére vonatkozó, kötelezettségeit. Ily föltételek mellett ,a német birodalom bizonyo­san fölvétetik a -népszövetségbe, de nem tér­het vissza a háborús vétkesség kérdésére, amelyre már a versaillesi békeszerződés adott feleletet. Berlin, október 3. Egy szociáldemokrata újságíró Qeníben beszélgetést folytatott Briand volt francia mi­niszterelnökkel, a francia népszövetségi de­legáció vezetőjével. Briand kijelentette, hogy a népszövetség munkája csak félmunka mindaddig, araig Amerika és Németország nincsenek a népszövetségben képviselve. A német kormány kifejezte a belépésre vonatkozó készségét és ezt a népszövetségi körökben úgy fogják fel, mint kedvező jelét a megértés uj politikájának. A francia minisz­terelnök beszéde igazolta, hogy a francia kor­mány semmi tekintetben sem akar Német­országnak nehézségeket okozni, éppen oly kevéssé, mint a francia nép, amely túlnyomó többségében megértést és okos s praktikus alapokra he­lyezett kontaktust kíván Németországgal. . o­Meg van arról győződve, hogy Németor­szágnak felvételi kérelme egy nagyhatalmat megillető módon lesz elintézve. A népszövet­ségben azonban csodálkozást ébresztett az, hogy a német kormány a belépést oly sok felté­teltől teszi függővé és oly sok kétséget tá­maszt. Németországnak tisztában keli lenni az­zal, hogy a népszövetség nem alkothat külön felvételi eljárást az ő számára. A népszövet­ségben és a népszövetségi tanácsban leendő együttműködés oly sok lehetőségét nyújtja a nehéz problémák praktikus megoldásának, hogy Németország nem vonhatja ki magát tartósan az együttműködés szükségessége alól. Hivatkozott a. kisebbségi kérdésre. A katonai ellenőrzés átruházása a népszövet­ségre hatalmas lépés a béke irányában. Á cseh-szlovák követ a magyar kereskedelmi miniszternél Budapest, október 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Vavrecska Hugó, Cseíi-Szlovákia budapesti követe ina délelőtt másfélóra hosz- szat tanácskozott Valkó Lajos kereskedelem­ügyi miniszterrel az október 20-án megkez­dődő cseh-szlovák—magyar tárgyalásokról. A cseh-szlovák delegáció október 20-án érke­zik Budapestre. Azok a nehézségek, amelyek a múltkori tárgyalásokon fölmerültek, már nagyobbára elsimultak a Bctíden és Benes között a külföldön folytatott tanácskozások során. CasflgiiOQi Sécsie érkezett Becs, október 3. •Castógiioná ifcegnap este Triesztből Becs. .felé vitázott. A lapok jelentése szerint ma megérkezik Becsbe. A tegnapi napon megakadtak azok a tár-, gyalusok, amelyek a- Banca Commerciate Ita- liaru és a Castiglioni-cég hitelezői között fofly- •tate. A delegátusok mcg.bizatásivkhoz híven ki­jelentették, hogy nem váiiafoafnaik kezességet •á Deposit©Hibánk követeléseivé')' szemben s mindössze az alkotja föladatukat, hogy a kö­vetelés nagyságát állapítsák meg. . Különféle okok folytán annak megállapítása, hogy Cas- tigliioni mennyit tartozik fizetni a üeposi te li­bánknak. rendkívül nehéz. Az érdekeltek vé­leményei messze szétágaznak és ezért fölve­tődött az a kérdés, nem kel'lene-c egy döntő­bíróságot létesíteni, amely megállapítaná azt az összeget, amely egyrészt e kártérítési igé­nyeknek megfelelne, másrészt számolna a meglévő anyagi eszközökkel. Bécs, október 3. Casílglioni ma délelőtt féltiz órakor Becsbe érkezett, de nem szállt ki a Siidbahnhofon, hanem Mödlingből autón ment bécsi lakására. Háromnegye degy órakor Castiglioni megjelent a bíróság előtt és Jacob vizsgáló­bíró megkezdte kihallgatását. A vizsgálóbíró kijelentette, hogy a kihallgatás után a szűk-. séges intézkedéseket meg fogja tenni. i Lengyelország rendezi amerikai adósságait Berlin, október 3. A lapok jelentik Washing- . ionból, hogy Lengyelország tárgyalásokat kezdett az amerikai kormánnyal háborús adósságainak rendezése ügyében. Lengyelország adóssága ke­rek 180 millió dollárt tesz ki. Washingtonban azt hiszik, hogy sikerülni Fog ugyanoly alapon, mint Angliával, az adósságrendezést keresztülvinni. A nemet nemzetiek Marx bukását akarják Berlin, október 3. Ma délelőtt fogadta a birodalmi kancellár a szociáldemokrata párt­vezéreket, délután a német nemzetieket. A Vorwarts konstatálja, hogy amíg a kormány­pártok kitartanak Marx mellett, addig a né­met nemzetiek Marx visszalépését követelik 128 halott Marokkóban Madrid, október 3. A marokkói helyzetről szóló hivatalos jelentés: Az ellenség tegnap meg­kísérelte, hogy a Tetnán és Sesauen közötti ösz- szekötőv o-nalat áttörje. Kemény küzdelmek után az ellenséget visszavertük. 128 halottat és szá­mos hadfelszerelési tárgyat visszahagyva vonult vissza eredeti állásaiba, 100 cseli-sz! koronáén fizettek ma, október 3-án: Zürichben 15.65 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 211500.'— oszirák koronát Berliubeö 12 500 000 000 0Ö0.T- német márkát J Ml Prága, szombat, 1924 október 4 Politikai főszerkesztő: .... — i ,, • m - A felelős szerkesztő távollétében petrogalli Oszkár dr. A Szloveuszkói és Ruszinszkóí Szövetkezett Ellenzéki Partok a szerkesztésért felelős; Felelős szerkesztő: |JoIÍtÍkaÍ Uauilapja , ISTVÁN FLACHBARTH ERNŐ dr. ^ w adminisztratív íoszerKesztő. Páris, ototőbcr 3. A fronbsa: 'kormány csak akikor fog válaszolni a német kormány­nak a népszövetségbe való belépésre vonat­kozó memorandumára; ha a párisi és londoni kormány között megegyezés jön létre. Her- río't már Géniben hangoztatta, hogy Francia- ország elvileg nem foglal állást a fölvétel el­len, mind össze azt követeli, hogy a német birodalom .a népszövetségi paktum ‘klauzula­Briand a francia-német esvitttmiiködésröi — A P. M. H. eredeti tudósítása, —

Next

/
Oldalképek
Tartalom