Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)
1924-10-31 / 248. (696.) szám
SFösxetfcesxtö : &etvoi£alti Csztiár dr. A #%lovem§xSkóÉ és (Ruszinszfoói Szövetkezett ffffien&éfti (fáxtoiI poütíHoi nopifispja &etefös s*erlies*íőí Jístván A sarokbaszoritott Benes (ff.) Prága, október 30. Minden külügyminiszter annyit nyom, amennyi az általa sarokbaszoritott diplomaták súlya. így lehet a komoly fizika törvényét variálni, amikor a komoly külpolitikáról kell kritikát mondanunk. És ezt a külpolitikailag aplikáít tételt lehet szem előtt tartanunk ma, amikor európai ide-odadkkázások után a köztársaság alkotmányos felelősségfóruma elé áll Benes, hogy idehaza folytassa azt, amit a külföld pódiumain és a divatos konferenciák asztalainál szívós kapaszkodással és merész ügyeskedéssel végez: az elvek, a szavakba bugyolált eszmék hangoskodását a valóság és szándék eMepIezésére. Ezt a kiforgatott fizikai tételt keli alkalmaznunk e pillanatban, amikor kezünkben van Benes hosszú ráfogott expozéja, mert az expozé értékét ettől kell függővé tennünk: mát nyom ma Benes az európai politika mérlegén? Benes külpolitikai sulymeghatározása az egyetlen számba vehető koefficiens, mert hiszen belpoli'tikai'lag a talajtalanság hozza magával a súlytalanságát. Ez a koefficiens ma nem emelkedik a magas számok régióiba, mert Benes a mai európai szituációban egyrészt kijátszott kártya, másrészt politikájának szklerózisia következtében szédülés, ingatag és bizonytalan lépésit . , A természetes evolúció, amely’ az európai politikában felőrölni kezdi a háborús és revolúciós eredményeket, amely a kiegyenlítés törvényszerűségével hat ott, ahol az eltolások erőszakoltak voltak, nem harmonizálhat egy oly politikussal, akinek léte a forradalmi káoszból erjedt s akinek értékét az erőszakolt eltolódások adta hatalmi komponensek emelték föl. Az a Benes. aki szélsőséges helyzetből indult, akinek kar Bérkocsiját a háborúból fakadt energia győzelmi dinamikája hajtotta, megállásra kényszerül ott, ahol a szélsőségek hegyes szögét az idő lekerekíti és ahol a béke jogi és igazságbeli ereje kezd hatni és eseményeket mozgatni. Ezt a megtorpanást és sarokbaszorulást érzi az objektív politikus Benes mai expozéján is. Az a Benes, aki regisztrál, diplomatikus mondatokkal refleksziózza az eseményeket, amelyeknek ő maga csak tárgya, de nem kiinditó ereje, nem az a Benes, aki fenyegető gesztusokkal állott a szerződések sérthetetlenségének elvpontján, aki koncepciók, vonalait rajzolta és koncepciók örökéletét hitte és hirdette s aki minden tapodtat nyugati óriások árnyékában tette meg. Ez az árnyék ma szétfoszlott s Benes, mint a szovjet elismerésére vonatkozó hajlandóságnak lovagja, csak kullogó árnyéka a francia politikának és sarokbaszoritott diplomatája a politika vehemensen előrehaladó szituációinak. A mai Benes nem a sarokbaszoriíó, de a sarokbaszoritott külügyminiszter. Fenyegetőzéseinek talaja: ai legyőzött középeurópai államcsontkok ina a nyugati politika észsze- rüsége folytán a gazdasági és politikai 'konszolidáció helyzetébe kerültek, ahol a lehiggadt politikai belátás nem riadozna többé a Prágából elsütögetett vakpatrónok nyomán, de a gazdasági szükségszerűség parancsszavával szorítja sarokba cs gazdasági, együttműködésre Benest. Nem riogathatja többé a nyugati államokat a középe uró-pai béke veszedelem megjeienetezett és megrendelt incidenseivel, mert a nyugati államok politikája ma belelát már az események kohójába és észrevette, hogy abban valóságos értékeiket akar elhamvasztani a Benes szította gyülölettüz. De nem appeUálhat Benes ma a francia politikának abszolút segítségére és az angol politikának jóindulatú elnézésére sem, mert szorító kezek nyúlnak onnan feléje és egyre hangosabban követelik a béke skáláján szereplő kisebbségi jognak teljes és tökéletes kielégítését. Nem számíthat arra, hogy a népszövetség, amely látta szenzációs tojástáncát a genfi jegyzőkönyv elvei körül, látta azokat a vi tusforgás okát, amiket presztízsének megóvása és elveinek átmázolása érdekében tett. ma föltétlen hátvédet alkot politikája számára. Nem számíthat arra, hogy a kisantant, szivéhez nőtt és szivétől elkanyarodott gyermeke, ma mint szerves és létező politikai alakulat fedi politikáját, amely terhes ma azoktól az érdétkéülentétektői, amelyek a balkáni politika és a nyugatba kapcsolódni törekvő politika vonalaiból fakadnak és ütköznek össze. Benest sarokbaszoritotta a béke evolúciója és Benes nem szoríthatja sarokba a békét. Ezért nem tulajdonítunk különös súlyt Benes mai expozéjának. Az angol választások eredménye: Benes expozéja a külpolitikai helyzetről A pénzügyminiszter beterjesztette a költségvetést — A külügyi vita első szónokai — A P. M, H, parlamenti munkatársának jelentése — Prága, október 30D Ma délelőtt nyílt meg a nemzetgyűlés őszi ülésszaka, amelyet két nagyobb jelentőségű esemény vezetett be. Becka pénzügyminiszter mondotta el expozéját a költségvetésről, majd á kisantant szemefénye: Benes Ede dr. külügyminiszter vette három órára igénybe a nemzetgyűlés figyelmét, hogy elmondhassa a hetek óta nagy garral beharangozott külügyi expozéját. Az ülés lefolyásáról alábbi tudósításunk számol be: Az ülést 1! óra 25 perckor nyitott meg meglehetősen hűvös érdeklődés mellett To- masék elnök. Közölte, hogy a lett köztársaság a szociális biztosítási törvény megalkotása alkalmából üdvözlő iratot intézett a cseh-szlovák nemzetgyűléshez és hogy a francia köztársaság képviselőháza megköszönte a nemzetgyűlés elnökségének Anatole Francé halála alkalmából küldött részvéttáviratát. A pénzügyminiszter beterjesztette a költségvetést Ezután átadta a szót Becka pénzügyminiszternek, aki hangoztatta, hogy régi igazság az a tétel, hogy íem az emberek, hanem a számok beszéllek. Az ezévi költségvetés feltétlenül hala- lást mutat a tavalyi költségvetéssel szemjen és ha mutatkozik is deficit, úgy ez kisebb, rnint a tavalyi költségvetésben volt. — Sajnos, még messze vagyunk attól, amikor az államháztartást annyira egyensúlyba tudjuk állítani, hogy a költségvetési hiányt teljesen kiküszöbölhessük. Ezután az állami alkalmazottak kérdésére tért át és kijelentette, hogy ez igen nehéz probléma. Jóindulattal azonban ezt a kérdést is közmegelégedéssel lehet elintézni. A tisztviselők súlyos helyzete iránt teljes megértéssel viseltetik, de viszont meg kell azt is gondolni, hogy a költségvetést semmiiéle újabb terhekkel nem lehet megterhelni. Majd az egyes tárcák költségvetését ismertette. Ezt lapuink más helyén közöljük. A pénzügyminiszter beszédét a koalíciós képviselők megtapsolták, majd a Ház többsége elfogadta Diók és Remes képviselőknek azt az indítványát, hogy a miniszter beszéde felett a vitát nyomban indítsák meg. Benes küMgyi expozéja Benes Ede dr. külügyminiszter lépett a szónoki emelvényre és kezdte meg terjedelmes expozéjának felolvasását. Igen nehéz feladat — mondotta — beszélni a genfi egyezményről, amely nemcsak politikai, hanem jogi mii is. Rámutat azoknak a problémáknak a komolyságára, amelyek a jegyzőkönyvvel összefüggnek, majd pedig a leszerelés és a népszövetség történetét ismerteti. Részleteket idéz Aristoteles müveiből, amelyek azt igazolják, hogy a nagy görög tudós is a béke harcosa volt és kijelenti, hogy a tizennegyedik századbeli cseh királyok is a középeurópai béke hirdetői voltak. A genfi paktum hibái Rámutatott a jegyzőkönyv nagy hiányára- Az egyik nagy hiba az, hogy a jegyzőkönyv nem tudja megakadályozni a háborút. A paktummal a népszövetségnek megadták azt a hatalmat, hogy konfliktus esetében a saját véleménye megnyilatkozásával hozzájáruljon a vita elintézéséhez, a konfliktus azonban ezzel csupán enyhül, mivel a felek nincsenek kötelezve arra, hogy a tanács véleményének magukat alávessék. A tanács véleményét csak akkor kötelesség elfogadni, ha a tanács az egyik felet egyhangúan jelenti ki hibásnak. Ekkor lehet tárgyalni a hathatós segítségről. A másik nagy hibája a paktumnak, hogy nem teszi kötelezővé a konfliktus békés elintézését. Benesnek nehéz kérdés a leszerelés Kifejti ezután Benes, hogy a jegyzőkönyv nyolcadik szakaszát a népszövetségben hosszabb vita előzte meg. Ezzel a. kérdéssel már az 1920. évi első népszövetségi ülés is foglalkozott és már akkor is leszögezték, hogy a leszerelés egyik legnehezebb kérdés. A népszövetség 1921-ben tartott második gyűlése pontos tervet készített, hogy a leszerelés tekintetében az államok milyen kötelezettségeknek vessék alá magukat. Az előkészítő munka nyomán elfogadták az úgynevezett 14. határozatot, amely véglegesen meghatározza azt az elvet, hogy a fegyverkezés redukcióját csak úgy lehet biztosítani, ha az államok kellő biztonsága másképpen el van már intézve. Vagyis a kötelező leszerelést okvetlenül a kölcsönös segítségnek kell megelőzni. A 14. határozat megszavazása nagy esemény volt a népszövetségnél és ennek következtében tulajdonképpen az államok önmagukat két kategóriába osztották. Egyesek maguk rögtön arra az útra tértek, hogy a leszerelést önmaguk foganatosítják. Ezek az úgynevezett szélsőséges pacifisták. A második kategóriába tartoznak az úgynevezett semleges államok, amelyeknek sohasem volt nagyobb hadseregük, továbbá az angolszász államok (Anglia és Amerika), amelyeknek különleges helyzete megengedte az azonnali leszerelést. A többi államok a nemzetközi helyzetre való tekintettel a leszerelést nem tartották olyan gyorsan keresztülvihetőnek- Ide tartoznak Franciaország és a közép- európai államok. Természetesen politikai ellentmondások állottak elbánnák következtében, hogy a leszerelési kérdést a különböző államok különbözőképpen ítélték meg. Ennek a hatása jelentkezett a népszövetségnél is és pedig abban, hogy az egyes államok mind erősebben követelték az azonnali teljes leszerelést. Ez küzdelem 1922 szeptemberében érte el "tetőfokát és az úgynevezett 14-ik jegyzőkönyv elfogadásában csúcsosodott ki- Ez a mii tulajdonképpen kompromisszum eredménye, a két szélsőséges nézet között, a középső helyen áll és ezt a javaslatot Cecil lord készítette elő. A cseh-szlovák külügyminiszter ezután rószetesen ismertette ennek a paktumnak a tartalmát, továbbá az ellenvetéseket, amelyeket vele szemben felhoztak és beszédét -úgy folytatta, hogy a mostani genfi jegyzőkönyv tulajdonképpen ezen a tlzennégyes számit határozaton alapul és annak csupán módosítása. Mi van hát tulajdonképpeni ebben a genfi jegyzőkönyvben A hadsereg létszámának leszállítása, kölcsönös és általános garanciák létesítése és az arbitrázs. Ezután a jegyzőkönyv főbb elveit ismerteti. Az első és legfontosabb rendelkezés az, hogy a támadó hadjáratokat betiltja. Ez tulajdonképpen az állami felségjogok bizonyos korlátozását' jelenti. A jövőben egy állam sem vezethet hadjáratot saját kezdeményezéséire. Háborút vezetni csakis a népszövetségi tanács hozzájárulásával lehet A1 jegyzőkönyv azt is kimondja, hogy a döntést maguknak kell a feleknek kivívni, ha ez azonban nem sikerül, akkor meg van engedve a háború, de csak a védőhadjárat. Az ösz- szes olyan esetekben, amikor az egyik fél a háborút választja, a népszövetségnek olyan szerepe van, mint a mandatáriusnak az egészhez. Természetesen megmaradnak a törvényes védelmi jog lehetőségei, nehogy az egész vrlá'g ki legyen téve Valamelyik nagyobb állam militarista törekvéseinek. A döntőbíróság problémája Á jegyzőkönyv második főelve, hogy az összes nemzetközi vitás esetek, amelyek fegyveres beavatkozást idézhetnek elő, be- terjesztendők a népszövetséghez békés elintézés céljából. E pontnál Benes részletesen 100 cseh-szl. boronáért fizettek ma, október 30-án: Züsáchben 15.50 svájci frankot Bu ^pesten —-.— magyar koronái Béc ben 211100.— osztrák koronát Beríi: SD -12 500000000090.— német márkát in BI. évfolyam 248, (696.) szám f M Prága» péntek, 1924 október 31 /JraiBlU^ Előfizetési árak belföldön: Égési évre 300 K5, ÉrrM mm-I élffiE ,, mi ■ -- ___/W — ^___ — — félévre 150 Kö, negyedévre 76 K<^ egy hónapSS Jí SS jfáíra 2ő Kö. egyes szárú ára l“iO Ki. - Ktilfölrí fi/&[* W/EjKJtJOW/SjSLM W »ST f JEsrXiT'r: ^ ^ ÁpT ffil -í«HSa. iű/íff/Li* ^ Prága I.. Llliová ullce 18. szóm. Telefon: 6797.' / ^£0- 'A\,x»-r V. ^ .ÍÍUi- Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A képviselőválasztás eredménye ma estig konzervatív 184 ■(+ 74 — 5) munkáspárt 77 (+ 18 —29) liberális 23 (+ 6 — 44) független 3 (+ 0 — 2) 1 287 Az 1923 dec. 6-ifci választás eredménye konzervatív 257 munkáspárti 192 liberális 158 független ___+ 61 5
