Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-31 / 248. (696.) szám

SFösxetfcesxtö : &etvoi£alti Csztiár dr. A #%lovem§xSkóÉ és (Ruszinszfoói Szövetkezett ffffien&éfti (fáxtoiI poütíHoi nopifispja &etefös s*erlies*íőí Jístván A sarokbaszoritott Benes (ff.) Prága, október 30. Minden külügyminiszter annyit nyom, amennyi az általa sarokbaszoritott diploma­ták súlya. így lehet a komoly fizika törvé­nyét variálni, amikor a komoly külpolitiká­ról kell kritikát mondanunk. És ezt a külpo­litikailag aplikáít tételt lehet szem előtt tar­tanunk ma, amikor európai ide-odadkkázá­sok után a köztársaság alkotmányos felelős­ségfóruma elé áll Benes, hogy idehaza foly­tassa azt, amit a külföld pódiumain és a diva­tos konferenciák asztalainál szívós kapasz­kodással és merész ügyeskedéssel végez: az elvek, a szavakba bugyolált eszmék hangos­kodását a valóság és szándék eMepIezésére. Ezt a kiforgatott fizikai tételt keli alkal­maznunk e pillanatban, amikor kezünkben van Benes hosszú ráfogott expozéja, mert az expozé értékét ettől kell függővé tennünk: mát nyom ma Benes az európai politika mérlegén? Benes külpolitikai sulymeghatározása az egyetlen számba vehető koefficiens, mert hi­szen belpoli'tikai'lag a talajtalanság hozza ma­gával a súlytalanságát. Ez a koefficiens ma nem emelkedik a magas számok régióiba, mert Benes a mai európai szituációban egy­részt kijátszott kártya, másrészt politikájá­nak szklerózisia következtében szédülés, in­gatag és bizonytalan lépésit . , A természetes evolúció, amely’ az euró­pai politikában felőrölni kezdi a háborús és revolúciós eredményeket, amely a kiegyenlí­tés törvényszerűségével hat ott, ahol az el­tolások erőszakoltak voltak, nem harmonizál­hat egy oly politikussal, akinek léte a forra­dalmi káoszból erjedt s akinek értékét az erőszakolt eltolódások adta hatalmi kompo­nensek emelték föl. Az a Benes. aki szélsősé­ges helyzetből indult, akinek kar Bérkocsiját a háborúból fakadt energia győzelmi dinami­kája hajtotta, megállásra kényszerül ott, ahol a szélsőségek hegyes szögét az idő lekerekíti és ahol a béke jogi és igazságbeli ereje kezd hatni és eseményeket mozgatni. Ezt a megtorpanást és sarokbaszorulást érzi az objektív politikus Benes mai expozé­ján is. Az a Benes, aki regisztrál, diplomati­kus mondatokkal refleksziózza az eseménye­ket, amelyeknek ő maga csak tárgya, de nem kiinditó ereje, nem az a Benes, aki fenyegető gesztusokkal állott a szerződések sérthetet­lenségének elvpontján, aki koncepciók, vona­lait rajzolta és koncepciók örökéletét hitte és hirdette s aki minden tapodtat nyugati óriá­sok árnyékában tette meg. Ez az árnyék ma szétfoszlott s Benes, mint a szovjet elismerésére vonatkozó haj­landóságnak lovagja, csak kullogó árnyéka a francia politikának és sarokbaszoritott diplo­matája a politika vehemensen előrehaladó szituációinak. A mai Benes nem a sarokbaszoriíó, de a sarokbaszoritott külügyminiszter. Fenyege­tőzéseinek talaja: ai legyőzött középeurópai államcsontkok ina a nyugati politika észsze- rüsége folytán a gazdasági és politikai 'kon­szolidáció helyzetébe kerültek, ahol a lehig­gadt politikai belátás nem riadozna többé a Prágából elsütögetett vakpatrónok nyomán, de a gazdasági szükségszerűség parancssza­vával szorítja sarokba cs gazdasági, együtt­működésre Benest. Nem riogathatja többé a nyugati államokat a középe uró-pai béke vesze­delem megjeienetezett és megrendelt inciden­seivel, mert a nyugati államok politikája ma belelát már az események kohójába és észre­vette, hogy abban valóságos értékeiket akar elhamvasztani a Benes szította gyülölettüz. De nem appeUálhat Benes ma a francia politikának abszolút segítségére és az angol politikának jóindulatú elnézésére sem, mert szorító kezek nyúlnak onnan feléje és egyre hangosabban követelik a béke skáláján sze­replő kisebbségi jognak teljes és tökéletes kielégítését. Nem számíthat arra, hogy a nép­szövetség, amely látta szenzációs tojástáncát a genfi jegyzőkönyv elvei körül, látta azokat a vi tusforgás okát, amiket presztízsének meg­óvása és elveinek átmázolása érdekében tett. ma föltétlen hátvédet alkot politikája szá­mára. Nem számíthat arra, hogy a kisantant, szivéhez nőtt és szivétől elkanyarodott gyer­meke, ma mint szerves és létező politikai alakulat fedi politikáját, amely terhes ma azoktól az érdétkéülentétektői, amelyek a bal­káni politika és a nyugatba kapcsolódni tö­rekvő politika vonalaiból fakadnak és ütköz­nek össze. Benest sarokbaszoritotta a béke evolú­ciója és Benes nem szoríthatja sarokba a békét. Ezért nem tulajdonítunk különös súlyt Benes mai expozéjának. Az angol választások eredménye: Benes expozéja a külpolitikai helyzetről A pénzügyminiszter beterjesztette a költségvetést — A külügyi vita első szónokai — A P. M, H, parlamenti munkatársának jelentése — Prága, október 30D Ma délelőtt nyílt meg a nemzetgyűlés őszi ülésszaka, amelyet két nagyobb jelen­tőségű esemény vezetett be. Becka pénz­ügyminiszter mondotta el expozéját a költ­ségvetésről, majd á kisantant szemefénye: Benes Ede dr. külügyminiszter vette három órára igénybe a nemzetgyűlés figyelmét, hogy elmondhassa a hetek óta nagy garral beharangozott külügyi expozéját. Az ülés le­folyásáról alábbi tudósításunk számol be: Az ülést 1! óra 25 perckor nyitott meg meglehetősen hűvös érdeklődés mellett To- masék elnök. Közölte, hogy a lett köztársa­ság a szociális biztosítási törvény megalko­tása alkalmából üdvözlő iratot intézett a cseh-szlovák nemzetgyűléshez és hogy a francia köztársaság képviselőháza megkö­szönte a nemzetgyűlés elnökségének Anatole Francé halála alkalmából küldött részvéttáv­iratát. A pénzügyminiszter beterjesztette a költségvetést Ezután átadta a szót Becka pénzügyminiszternek, aki han­goztatta, hogy régi igazság az a tétel, hogy íem az emberek, hanem a számok beszél­lek. Az ezévi költségvetés feltétlenül hala- lást mutat a tavalyi költségvetéssel szem­jen és ha mutatkozik is deficit, úgy ez ki­sebb, rnint a tavalyi költségvetésben volt. — Sajnos, még messze vagyunk attól, amikor az államháztartást annyira egyen­súlyba tudjuk állítani, hogy a költségvetési hiányt teljesen kiküszöbölhessük. Ezután az állami alkalmazottak kérdé­sére tért át és kijelentette, hogy ez igen ne­héz probléma. Jóindulattal azonban ezt a kérdést is közmegelégedéssel lehet elintézni. A tisztviselők súlyos helyzete iránt teljes megértéssel viseltetik, de viszont meg kell azt is gondolni, hogy a költségvetést semmiiéle újabb terhekkel nem lehet megterhelni. Majd az egyes tárcák költségvetését is­mertette. Ezt lapuink más helyén közöljük. A pénzügyminiszter beszédét a koalíciós képviselők megtapsolták, majd a Ház több­sége elfogadta Diók és Remes képviselőknek azt az indítványát, hogy a miniszter beszéde felett a vitát nyomban indítsák meg. Benes küMgyi expozéja Benes Ede dr. külügyminiszter lépett a szónoki emelvényre és kezdte meg terje­delmes expozéjának felolvasását. Igen nehéz feladat — mondotta — beszélni a genfi egyezményről, amely nemcsak politikai, ha­nem jogi mii is. Rámutat azoknak a problé­máknak a komolyságára, amelyek a jegyző­könyvvel összefüggnek, majd pedig a lesze­relés és a népszövetség történetét ismerteti. Részleteket idéz Aristoteles müveiből, ame­lyek azt igazolják, hogy a nagy görög tudós is a béke harcosa volt és kijelenti, hogy a tizennegyedik századbeli cseh királyok is a középeurópai béke hirdetői voltak. A genfi paktum hibái Rámutatott a jegyzőkönyv nagy hiányára- Az egyik nagy hiba az, hogy a jegyző­könyv nem tudja megakadályozni a hábo­rút. A paktummal a népszövetségnek meg­adták azt a hatalmat, hogy konfliktus eseté­ben a saját véleménye megnyilatkozásával hozzájáruljon a vita elintézéséhez, a konflik­tus azonban ezzel csupán enyhül, mivel a felek nincsenek kötelezve arra, hogy a ta­nács véleményének magukat alávessék. A tanács véleményét csak akkor kötelesség elfogadni, ha a tanács az egyik felet egyhan­gúan jelenti ki hibásnak. Ekkor lehet tár­gyalni a hathatós segítségről. A másik nagy hibája a paktumnak, hogy nem teszi kötelezővé a konfliktus békés elintézését. Benesnek nehéz kérdés a leszerelés Kifejti ezután Benes, hogy a jegyző­könyv nyolcadik szakaszát a népszövetség­ben hosszabb vita előzte meg. Ezzel a. kér­déssel már az 1920. évi első népszövetségi ülés is foglalkozott és már akkor is leszö­gezték, hogy a leszerelés egyik legnehezebb kérdés. A népszövetség 1921-ben tartott második gyűlése pontos tervet készített, hogy a le­szerelés tekintetében az államok milyen kö­telezettségeknek vessék alá magukat. Az előkészítő munka nyomán elfogadták az úgy­nevezett 14. határozatot, amely véglegesen meghatározza azt az elvet, hogy a fegyverkezés redukcióját csak úgy lehet biztosítani, ha az államok kellő biztonsága másképpen el van már intézve. Vagyis a kötelező leszerelést okvetlenül a kölcsönös segítségnek kell megelőzni. A 14. határozat megszavazása nagy esemény volt a népszövetségnél és ennek következté­ben tulajdonképpen az államok önmagukat két kategóriába osztották. Egyesek maguk rögtön arra az útra tértek, hogy a leszere­lést önmaguk foganatosítják. Ezek az úgy­nevezett szélsőséges pacifisták. A második kategóriába tartoznak az úgynevezett sem­leges államok, amelyeknek sohasem volt na­gyobb hadseregük, továbbá az angolszász államok (Anglia és Amerika), amelyeknek különleges helyzete megengedte az azonnali leszerelést. A többi államok a nemzetközi helyzetre való tekintettel a leszerelést nem tartották olyan gyorsan keresztülvihetőnek- Ide tartoznak Franciaország és a közép- európai államok. Természetesen politikai ellentmondások állottak elbánnák következtében, hogy a leszerelési kérdést a különböző államok különbözőképpen ítél­ték meg. Ennek a hatása jelentkezett a népszövet­ségnél is és pedig abban, hogy az egyes államok mind erősebben követelték az azonnali teljes leszerelést. Ez küzdelem 1922 szeptemberében érte el "tetőfokát és az úgynevezett 14-ik jegyző­könyv elfogadásában csúcsosodott ki- Ez a mii tulajdonképpen kompromisszum ered­ménye, a két szélsőséges nézet között, a kö­zépső helyen áll és ezt a javaslatot Cecil lord készítette elő. A cseh-szlovák külügyminisz­ter ezután rószetesen ismertette ennek a paktumnak a tartalmát, továbbá az ellenveté­seket, amelyeket vele szemben felhoztak és beszédét -úgy folytatta, hogy a mostani genfi jegyzőkönyv tulajdonkép­pen ezen a tlzennégyes számit határozaton alapul és annak csupán módosítása. Mi van hát tulajdonképpeni ebben a genfi jegyzőkönyvben A hadsereg létszámának leszállítása, köl­csönös és általános garanciák létesítése és az arbitrázs. Ezután a jegyzőkönyv főbb elveit is­merteti. Az első és legfontosabb rendelkezés az, hogy a támadó hadjáratokat betiltja. Ez tulajdonképpen az állami felségjogok bizo­nyos korlátozását' jelenti. A jövőben egy ál­lam sem vezethet hadjáratot saját kezdemé­nyezéséire. Háborút vezetni csakis a népszö­vetségi tanács hozzájárulásával lehet A1 jegyzőkönyv azt is kimondja, hogy a dön­tést maguknak kell a feleknek kivívni, ha ez azonban nem sikerül, akkor meg van enged­ve a háború, de csak a védőhadjárat. Az ösz- szes olyan esetekben, amikor az egyik fél a háborút választja, a népszövetségnek olyan szerepe van, mint a mandatáriusnak az egészhez. Természetesen megmaradnak a törvényes védelmi jog lehetőségei, nehogy az egész vrlá'g ki legyen téve Valamelyik na­gyobb állam militarista törekvéseinek. A döntőbíróság problémája Á jegyzőkönyv második főelve, hogy az összes nemzetközi vitás esetek, amelyek fegyveres beavatkozást idézhetnek elő, be- terjesztendők a népszövetséghez békés elin­tézés céljából. E pontnál Benes részletesen 100 cseh-szl. boronáért fizettek ma, október 30-án: Züsáchben 15.50 svájci frankot Bu ^pesten —-.— magyar koronái Béc ben 211100.— osztrák koronát Beríi: SD -12 500000000090.— német márkát in BI. évfolyam 248, (696.) szám f M Prága» péntek, 1924 október 31 /JraiBlU^ Előfizetési árak belföldön: Égési évre 300 K5, ÉrrM mm-I élffiE ,, mi ■ -- ___/W — ^___ — — félévre 150 Kö, negyedévre 76 K<^ egy hónap­SS Jí SS jfáíra 2ő Kö. egyes szárú ára l“iO Ki. - Ktilföl­rí fi/&[* W/EjKJtJOW/SjSLM W »ST f JEsrXiT'r: ^ ^ ÁpT ffil -í«HSa. iű/íff/Li* ^ Prága I.. Llliová ullce 18. szóm. Telefon: 6797.' / ^£0- 'A\,x»-r V. ^ .ÍÍUi- Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A képviselőválasztás eredménye ma estig konzervatív 184 ■(+ 74 — 5) munkáspárt 77 (+ 18 —29) liberális 23 (+ 6 — 44) független 3 (+ 0 — 2) 1 287 Az 1923 dec. 6-ifci választás eredménye konzervatív 257 munkáspárti 192 liberális 158 független ___+ 61 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom