Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)
1924-10-28 / 246. (694.) szám
&ösxeTfsesxtö: {fetvogaíti flszfáá.r <£?. Jt SzlU$wem&z$kéi és (Ruszinszfcói Szövetkezett Cfter&zé&i 9áviwíi &ofitifom napifapfa íeleíds sxerftesxtfő; $áf Jstván A kard szimbóluma (fi.) Prága, október 27. Október 28-át állanni ünneppé nyilváni- totta a törvényhozás, de még a törvénynek sincs elegendő hatalma ahhoz, hogy ünnepelni parancsolja azokat, akiknek ezen a napon nincsen okuk az örvendezésre. Bánffy ■idejében a magyar országgyűlés a nemzet ünnepévé avatta április 11-ét, azt a napot, amelyen V. Ferdinánd király szentesítette az 1848-iki országgyűlés korszakalkotó törvényeit, de a törvényhozás nem tudta kikényszeríteni, hogy április 11-ike a szivek és lelkek ünnepévé is váljék. Az iskolákban ugyan megemlékeztek e nap jelentőségéről, a hiva- talfömökök elmentek az ünnepi misére, de azért iaz egész nemzet mégis csak március idusát érezte annak a napnak, amelyen a hivatalos világ részvétele és szemkápráztató" külsőségek nélkül is el kell zarándokolni a magyar szabadság hőseinek glóriás emlékéhez. Április 11-flke pedig egészen mást jelentett számunkra, mint most október 28-ika, 1848 április 11-én „a magyar argonauták44 hajója öröimteljes üzenetet vitt haza: azt, hogy a korona hozzájárul az országgyűlés kivánságaiihoz és jóváhagyja a nemzet uj fölvirágozitatásáit jelentő törvényeket. 1918 október 28-ika ellenben hajótörésünk gyászos , napja* megindítója a viharos történések' ama hosszú láncolatának, amely egyik szenvedést a másik után zúdította mireánk. Engedjék meg nekünk, ha ezen a napon nem öltözünk ünneplő ruhába, ha nem tűzünk piros-fehér- kék trikolórokat házaink ormára és nem hallgatjuk meg az ünnepi szónokokat, hanem önmagunkba zárkózva elmélkedünk azokon a tanulságokon, amelyeket ez az immár hatodszor visszatérő emléknap mibennünk fölidéz. Az a hat esztendő, amely 1918 október 28-ika óta zajlott el: fölöttünk, gyakran szinte egy örökkévalóságnak tűnik föl előttünk. Gyors iramban száguldtalk el mellettünk az évek és mégiis oly messzecsőncle látszik mindaz, am;i akkor történt. Mennyi szép ígéret hangzott el, amelyet sohasem váltották be; mennyi gyönyörű szólamot hangoztattak, amely csaikhamar üres levegővé vált, mint a szappanbuborék; mennyi fogadalmat tettek, amelyekre ma senki sem akar emlékezni! Antimihtarizmus. demokrácia, keleti Svájc, nemzetek egyenjogúsága, humanizmus, igazság... igy hangzottak azok a jelszavak, amelyektől akikor hangosak voltak Prága utcái és amelyeket az uj állam korI Hiányosai szócsöveikkel -a világba kiáltottak. De ki hisz ma, hat esztendővel a mámoros napok után. ez igék őszinteségében, ki bízik megvalósulásukban, ki látja eredményeikét az állaim kormányzásában, vagy ki érzi jótékony hatásukat a maga kicsi életében? Ugv-e senki és talán még az augurck is kacagnak rajtuk. A nemzeti kisebbségeknek akkoriban azt ígérték, hogy nyelvük jogait, kultúrájuk fejlődését, politikai érvényesülésüket, nemzeti egyéniségük szabad kifejtését senki sem fogja korlátozni. A szlovákoknak és ruszinoknak autonómiát helyeztek kilátásba és ragyogó sziliekkel festették meg azt a boldogságot, amely e kát szláv népre vár. Ide- gernnyelvü cégtáblák a magyar városok utcáin, érthetetlen nyelven kiadott idézőlevelek. bezárt magyar iskoláknak megszámlálhatatlan tömege, nemzeti imádságunk betiltása. mandét'unifosz'tások és hasonló egyebek azóta megtanítottak bennünket arra, hogy az állam kormányzói a kisebbségi jogokat csak írott malasztnak tekintik. Viszont a szlovákok és ruszinok is meggyőződhettek róla, hogy a pittsburgi és saiiitgermainá szerződések megvalósítását csak nehéz küzdelmek árán lehet majd egyszer kikényszeríteni, de arról szó sem lehet, hogy azokat a hatalmon lévő rendszer önszántából betartsa. Együtt ünnepelhetnek-e ilyen körülmények között az ünneplőkkel a magyarok, németek, lengyelek, szlovákok és ruszinok, együtt ünnepelhet-e velük az állam lakosainak nagyobbik fele? A nemzeti érzelmű szlovákok esztendők óta nem október 28-án. de október 30-án, a turócszentmártooi deklaráció napján ünnepelnek és ezzel a demonstrációval is kifejezésre hozzák azt, hogy nekik nincs okuk megünnepelni a prágai forradalom napját. Vájjon nem készt éti-e ez a sokatmondó gesztus gondolkodóra azokat, akik holnap középpontjai lesznek a hivatalos ceremóniáknak? Vájjon nem jut-e az eszükbe, hogy az az ut, amelyen eddig jártak, zsékiuteába vezethet i London, október 27. Az a levél, melyet állítólag Szinovjev intézett Rakovszkihoz, a londoni orosz ügyvivőhöz, még mindig a vita hevében áll. Ma két levél érkezett Oroszországból, melyek hamisítványnak bélyegzik az angol jegyzék alapját alkotó Írást. Az elsőt Szinovjev intézte az angol szakszervezetek főtanácsához. Megállapítja, hogy aláírása durva hamisítvány és egészen világos, hogy Prága, október 27. A földreform kapcsán a kormány tervbe vette az erdők államosítását is. Az államnak azonban eddig is 'igen nagykiterjedésü erdei voltak, amelyek nemcsak, hogy hasznot nem hozták, hanem igen sok esetben az állam ráfizetni volt kénytelen a .,kommerciális alapokra helyezett gazdálkodás44 folytán. Eme tény arra a következtetésre juttatta az illetékes köröket, hogy az erdők rohamos államosításáról egyelőre mondjon le. Megbízható értesülésünk szerint a kormány most már végleg lemondott az erdőknek gyors tempóban való államositáés nem hiszik-e el, hogy jobb volna mielőbb visszafordulni? Az az ut ugyanis, amelyen hat év óba járnak, nem közeledést, de mindinkább való eltávolodást jelent még azoktól az ideáloktól is, amelyeket 1918 október 28-án önmaguk elé tűztek. A holnapi nap örömére a cseh-szlovák hadsereg tisztjei először csatolják föl kardjukat, amelyeket a bőkezű kormánytól kaptak ajándékba. A holnapi zajos karácsért elés szimbolikus jelentőséggel bír és azt jelenti, hogy az erőszak eszközei, amelyeket akkor eldobni véltek, nem kerültek az ócskaságok lomtárába, hanem ma is mindennapos használati tárgyak a kormányzók kezében. a levél csak aljas pártmanőver. Kéri egy semleges bizottság kiküldését, hogy az írás valódisága vagy nem valódisága megállapittassék. Anglia ez elől a kérdés elől nem zárkózhatik el. A másik táviratot Litvinov intézte Rakovszkihoz, melyben kijelenti, hogy abban a helyzetben van, hogy a kérdéses levél valódiatlanságát megállapítja. sáról s egyelőre csupán a határok mentén a német és magyar tulajdonosok erdei vétetnek át állami kezelésbe. Egyébként is a cseh-szlovák koalíciós pártok maguk is belecsömörlöttek a földreformba, főleg pedig az erdők államosításába. Nem akad azonban oly nyiltszavu egyén az egész kormányban, aki nyíltan beismerné azt, hogy a földreform téves utakra jutott; mindezek ellenére kilátás van arra, hogy a kormánypártok a közeljövőben ezt az igen kényes kérdést is megbolygatni kényszerülnek. A magyar Kultúra egysége Irta: Alapy Gyula dr. Komárom, október 27. Kassán a Kaziimczy-Társaság jubiláns ülésén, amely országos ünneppé mélyült a magyarság irodalmi és kulturális egyesületei kiküldötteinek megjelenésével, nagyjelentőségű határozatot hozták aiz önálló útra tért magyar' irodalom és kultúra egysége ügyében. Pozsonytól Munkácsig képviselve voltaik a meglévő kulturális szervezetek és egyhangúan döntöttek amellett, hogy a Kaziai- czy-Társaság, mint Szlovenszkó irodalmi és kulturális egyesülete kötelékéiben egyesüljön minden kultúrával foglalkozó intézményünk. Ezt a határozatot a célszerűség hozatta az egybe'gyűlt magyar íkul'turegy letek és körök képviselőivel: legyen meg az egységes irányítás és vezetés és szűnjék meg a parti- kulárizmus széttagoltsága. A magyar nemzeti kultúra és irodalom egységes és oszthatatlan, mint művelődésünk alapja; aki tehát ennek humuszából sarjadt, akit nyelvünk közös kapcsa és lelki egységünk megérzése csatol hozzánk, annak ebben ia nagy táborban van helye, amely ezentúl Kassa középpont körül gyülekezik. A kultúra egységét lelkes magyar emberei? > •&(> óta kovácsolják. Komáromban 1920 julius 4-én tizeinkét vármegye küldöttei jelenlétében. sokiezernyl közönség részvételével alakult meg a Magyar Népszövetség és egy, hónap leforgása alatt 30.000 tagja jelentkezik; talán ez az ok is közrejátszott, hogy a kormány politikát keresve működésiében., alapszabályai tudomásulvételét megtagadta. A Magyar Népszövetség után a Magyarok Szövetsége is ugyanerre a sorsra jutott, bár mindegyikük alapszabálytervezetébe belefoglalták alapitóik, hogy a szövetség napi és pártpolitikával nem foglalkozik. A bizalmatlanság és a gyanú nem oszlott el a magyar kulturális szervezkedéssel szemben, amelyet maga a köztársaság elnöke is sürgetett. A1 Toldy-Kör jubileumán, ez óv tavaszán tartott országos irodalmi ünneppel kapcsolatban a Magyar Irodalmi Szövetség alakult meg, hogy a kormány kikötéseinek eleget tegyen, de ezek az alapszabályok sem megfelelőik a kormányhürokráciának. A kassai alakulás jóváhagyott alapszabályokkal rendelkező egyesület 'kereteiben történik, iamely kifogás alá nem esketik, tehát a Kazinczy-Társaság bárhol fiókot alakíthat, ahol a magyar irodalom, tudomány és művészet, tehát a magyar kultúra hitét vallják. Szövetségünkben rejlik erőnk és ha eddigi széttagoltságunk megszűnik, teljes joggal remélhetjük, hogy kulturális egységünkből az eddiginél belterjesebb munkával szebb és dusaibb eredmények fakadnak. Megindulhat minden magyar községben a szabadokta- tás, az ismeretterjesztés előadások, fölolvasások utján, — terjedhet a művelődés színlelő adások és a megszervezendő könyvtárak révén.' De az eddigelé elszigetelt magyar irodalom is szárnyat bonthat, ha lesz irodalmi fórumunk, megindulhat szépirodalmi és tudományos folyóiratunk és lesz pártatlanul igazságos kritika. Szlovenszíkó magyar tudományos élete sem szenvedi tovább a hamupipőke szerepét, amelyben hat éve tesped. lesznek pályád!jak, amelyek íróit serkentik 100 cseh-szl. Koronáért fizettek ma, október 27-én: Zürichben 15.50 svájci frankot Budapesten —-.— magyar koronát Becsben 211300.— osztrák koronát Berlinben 12495000000000.-=’ német márkát Franciaország Keiden ismeri el a szovjetet Párls, október 27. Szovjeíoroszország hivatalos elismerése valószínűen kedden fog megtörténni. Coolidge Szovjeíoroszország ellen Paris, október 27. A Matin jelenti Washingtonból: Coolidge elnök utolsó beszédében rendkívül éles hangon bírálta a szovjet kormányzási módját. Kijelentette, hogy a szovjetkormány elismeréséről szó sem lehet Amerikában. A magyar Komáin beterjeszti a választójogi Javaslat©! Budapest, október 27. (Budapesti szerkesztőségünk teleíoaijelentése.) A kormánylapok értesülése szerint a nemzetgyűlés a fővárosi választásokról szóló törvényjavaslat megszavazása után a házszabályreviziót fogja letárgyalni és mihelyt ez is tető alá kerül, a kormány beterjeszti az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot. A belga kormány is inog? Páris, október 27. A brüsszeli lapok jelentik, hogy Theunis miniszterelnök beszédet mondott pénzügyi tervezetéről, mellyel tudvalevőleg főleg a katolikus pártok nincsenek megelégedve. A miniszterelnök kijelentette, hogy a legelső alkalomkor, amikor a lemondás nem úgy fog látszani, mint a kötelesség alóli kibújás, otthagyja a belga államügyek vezetését. Wu-PeUFo vissza ©Karfa hódítani PeKingef Peking, október 27. Wu-Pei-Fu visszatért Tiensingbe. Úgy hírlik, hogy Peking ellen akar vonulni, hogy onnan Feng-Yu-Hsiang tábornokot elűzze. Csangszolin még nem határozta el, vájjon meglátogatja-e Pekinget és az ottani uj kormányt. A mandzsuriai kormányzó magához kérette Mukdenbe a pekingi vezetőférfiakat, hogy megtárgyalja velük Wu-Pei-Fu deportálásának tervét. — Pekinget tegnap kiürítették a csapatok. Szinovjev és Lllvinov: Az angol KommunisfóhnaK Küldői! levél durva hamisítvány JM ni. évfolyam 246. (694.) szám m Prága, kedd, 1924 október 28 it Koalíció Is ftefecsiisiörlofl a fólűreformóa
