Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)
1924-10-25 / 244. (692.) szám
Szombat, október 25. Reinitz — A P. M. H. eredeti riportja — Kassa, október 24. — Hozzák fel Reinitzet! A detektívek eltávoznák. Két perc s halkan belép Reinitz. Kurtára nyirt fej, dús, koromfekete szakái', bozontos tincsek, sasorr, sápadt arc s a fej folytatása földig fekete- kabát. Csak a szeme! A kiülő szemekben van a jámbor galiclánus riadtsága helyett valami vad, valami „azértse". Vagy talán csak képzeljük, mert sehogyse tudjuk leolvasni ró a se a kétszeres rablógyilkost, se a megá'talkodottságot. „Hihetetlen41. Ezt tükrözik a szemek, melyek Reinitzre merednek. Nem is a vád, hogy ez az ember ölt, gyilkolt, aljas nyereségvágyból, üzletszeriileg, hanem a — ko- noksága. A „nem“, mely tizennégy hónap óta az ajkán lebeg, a ,,tagadom44, me’y nem lankad a személyi és tárgyi bizonyítékok súlya alatt, a nyugodt tekintet, melyet a legyilkoltak hullamardványai sem rebben ton-ek meg. Ez a hihetetlen, ezt pé'dátlan a Pitaval krónikájában. Immár nem -aétsvgcs, hegy Reinitz ölt és gyilkol tetőit. A tanuk egész légiójának vallomása, a bizonyítékok mézsás súlya lenyomja a konok tagadás serpenyőjét. S mégis! Reinitz tagad. Csendőr, rendőr, vizsgálóbíró, ügyész ötszáz hosszú napon és éjszakán keresztül nem tudta va’Iomásra birni, ellenmondásba keverni, sőt még zavarba hozni sem. A kiváncsi szemeik kereszttüze se zavarja. Ál! nyugodtan, vár türelmesen. A kérdezőnek szemébe néz, nem rágódik a feleleten, rögtön válaszok Gyorsain beszél s minden mondatát szé'es gesztusokkal kíséri. * — Ennek a sokszoros rablógyilkos bün- lajstroménak összeállításában óriási szolga-! latot tett nekünk a sajtó és a nagyközönség 1 — mondja a rendörtanácsos. A sajtóközleményekre százával jelentkeztek a tanuk, kiknek segítségével összehord tűk Reinitz akasztóiájának anyagát. Reinitz ál. Meg se rezzen Mozdulatlan, mint a viaszfigurája, melynél majd a panorámában a kikiáltó fogja magyarázni a hétszeres rablógyilkos él tét és halé'át. ❖ „Nem44, „tagadom44, „téved44 és „nem emlékszem44. Sohasem ejt ki más szót szembe- sitésnél, vallatásnál. Most se. Pedig egészen lényegtelen tanúvallomásról vau szó. — Tanú, ismeri-e ezt az embert? — igen. Ez —Reinitz. — Reinitz! Ismeri a tanút? — Nem. — Re hiszen Hornonnán szeszt akart neki eladni! — Tagadom. — Talán még azt is tagadja, hogy Horn ormán iárí ? — Tagadom. A tanú ídetege. sógora N ráismer Reinitzre. Hasztalan. Pe:":fz tagad. * A londoni Morning Post prágai szerkesztője — egy kacagószemii angol miss komolyságot mímelve kérdezi: — Ismer engem? Reinitz a szemébe néz: — Nem emlékszem. — Emlékezzék csak vissza. Egyszer át- osempé,szett a romén határon. Reinitz végignéz a hölgyön s a tekintete egy pillanatra megakad az arany kézitáskáján. — AímgrschRssen! — mondja s tán utána gon dóba: vngv akkor nem lógott karodon az a csillogó holmi. Az asztalokon rengeteg iratcsomó. A Reinifcz-büniigy aktái. Csak a kassai. Szat- máron is van egy szekérderékkal. S az iratok nap-nap után szaporodnak. Reinitz még egy hétig marad Ka^án, aztán vissza kell adni Romániának. Először a román bíróság fog felette ítélkezni. Aztán Kassa- A hatásköri megosztás furcsaságát fogja produkálni ez a btiníigy. Ha Reinitzot Szaimároir vágy tizenöt évre ítélik, Kassának másfél évtizedig kell-e várnia az akasztással, inig Reinitz Romániában kitölti a büntetését? Ha pedig ott felkötik, hiába dolgozta fel ezt a rengeteg büniigyi anyagot Kassa? Furcsa. Sí Reinitzet levezetik a rendőrségi cellába. Nyugodtan lépeget a kiváncsiak sorfala között. Heves vitáik a ’épcsőházb'an. Majdnem Kassa, október 24. A tegfdsőlbb közigazgatási bírósághoz most terjesztette be Kassa város közönségének képvi- selétében Gádor tíenbert <3>r. ügyvéd a Körmendy- Ékes Lajos dr. áltietősógii és állampolgársága ügyében áz 1924. évi február hó 29-én hozott teli- hatalmú miniszteri 2341-924 prez. számú határozat elleni panaszt, mely a következő megokol'ás alapján kéri a miniszteri intézkedés ímegsenTmisi- tését: Ami a panaszunk tárgyát illeti, az szigorúan elkülönítendő Körmendy-Ékcs Lajos dr. sértett köz- és magánjogi érdekeitől, mert e tekintetben nevezettnek önálló perorvoslati joga van. A jelen esetben azonban e határozat Körmendy-Ékes Lajos dr., Kassa városnak 18 éven át és jelenleg is státusban levő főtfeiztviselőjére vonatkozik és miután a teljhatalmú miniszter urnák fenti számú határozatával .nevezettre vonatkozólag azon városi tanácsi határozat is meg sémin is trést nyert, mellyel nevezett 1919 február 26-án a városi tanácsnak 2123-19-VI. számú határozatával Kassa város kötelékébe felvétetett, joggal tarthatunk attól, hogy ezen az alapon az ezen idő óta kiutalt és igen tekintélyes összeget kitevő tisztviselői fizetésének és illetményeinek visszaadására fel lehetünk' szólítva, illetve azóta közegeink és képviseletünk, akik a város gazdasági kezelését illetően felelősséggel tartoznak és a teljhatalmú miniszter ur álltai megsemmisített határozat hozatalában közvetlenül rész vettek, anyagi felelősségre is tesznek vonhatók. Miután pec’iiig a magyar közigazgatási törvény e részben a panaszjogot ilyen esetekben kifejezetten megadja, az osztrák közigazgatás pedig generatitier állítja fel ezen tétéit, hogy a mii- msiztcriirm határozata ellen máxlazon jogi és erkölcsi személyek, keik a határozat által jogaikban sértve érzik magukat, vagy .öböl a károsodásnak potenciális lehetőségié fen forog, panasszal élni jogos-írtak. I>e panasszal élünk 'azon az alapon is, hogy a jelen esetben a teljhatalmú miniszter ur felügyeleti jogánál fogva -ex offo ezen ügyben oly jogér- vényescírj és a törvényes formák betartásával 'létrejött határozatokat semmisített meg, melyek évek óta jogerősek és annak idejében sem Kassa város közönsége, sem pedig az arra egyébként jogosított hatósági közegek által törvényes formában jogorvoslattal megtámadva nem. lettek. Ezen határozat jogos aggályokat keit bennünk, hogy ezen a címen Kassa város közönségének törvényben biztosított autonómiája 'teljesen Fluzómusá válhatik. mely végeredményben nemcsak ezen autonóm jognak teljes elvonását, hanem a felügyeleti jognak ií'yirámyu ki erjesztése címén ■maiak teljes megsemmisítését vonná maga után. De ettől eltekintve a jogbizonytalanságnak egy tehetetlen) állapota idéztetnék elő, aimeliy nemcsak közjogi és politikai, ele ezzeí kapcsolatban súlyos uiagánjbgfi) sérelmeikre is vezethetne, ami végeredményben nemcsak tökéletes jogbizonytalanságot idézne elő, hanem — mint egy Damohilies-kard — politikai megfélemlítések és represszáliák eszközéül is szolgálhatna a teljhatalmú mimi$izter uir felügyeleti jogánál fogva 4 év után hivataliból felülvizsgál egy jogérvényesen megszerzett, .miiként azt a te’jhatal- m.u miniszter ur ás koncedáíja, a megadása pillanatában érvényes és a fennálló törvények szerint teljesén jogosan megadott illetőséget, ebben az esetben ki letétünk a jövőben téve annak, hogy egy megadott ipar- vagy telepengedély alapján esetileg milliónyi befektetéssel épített gyárváila- l'atok vagy más üzemek hivatalból felül lesznek évek múlva vizsgálva és az évék előtt jogérvényesen megadott koncessziók ilymódon megvonva. Kassa város közönsége azon az állásponton van, hogy a fe'ügyeleti jognak ily tág értelemben való értelmezése lehetetlen. A teljhatalmú rnintaz- ter ur tehát a jelien esetiben ezen jogkört túllépte, intézkedése sérti a törvényt és ennélfogva nem joghatályos. Önkéntelenül is felmerül itt a kérdés, vájjon a városi tanács bár-e painiaszjoggal, vagy pedig nem. E kérdés megállapításánál diisztiing válnunk kell aközött, hogy valamely, a városi tanács jogos hatáskörébe tartozó ügy milyen körülmémeglmcselnek egy jámbor vargát, aki azt mondta: „hátha mégis ártatlan!“ — Beismerés hijján nem lehet felakasztani, — harsogja egy hang az egyik disputáid csoportban. Ez az! Talán Reinitz is azt hiszi. Talán ez a rugója a lélektani rejtélynek. Ez a hit adja neki a rendkivü’i erőt a konok tagadáshoz. A sötét cellából kihangzik Reinitz hangja. — Imádkozik. nyék között jutott a teljhatalmú minisrer feJirlbi-rállatának körébe. Nem is lehet vitás, hegy a városi tanácsnak törvényes hatáskörében, hozott határozata akár magán felek, akár a főjegyzői hivatali, akár az arra egyébként jogosított hatósági közegek, akár Kassa város közönségének tagja általi szabály- szerű időben benyújtott íefebbezés folytán kerül a telj hatalmin mMszter feilü'biiüáüata alá Ezen törvényes formában szabályszerű perorvoslat utján hozott határozat kétségtelenül' köti az eljárt városi tanácsot és ebben az esetiben, ha csak a mi- nisztanúm határozata a várost mint magánvállalkozót, ava'gy mint közjogi személyt érintő gazdasági érdekek séreSiméről van • szó, ebben az esetben, feltéve, hogy azt a törvény megengedi, van panasznak helye, el leneseiben azonban, .amennyiben a városnak ilyen érdekei nincsenek, panaszleiretöségi joga . ki van zárva. A telj hatalmú miniszter ur sérelmes határ ozata azonibam nyilvánvaló, minthogy a városé tanács 1919 február 36-án hozott 2123-19-VI. számú határozata, mefliyel Körmendy-Ék-es . Lajos dr.-uak a község kötelékébe való felvétele rendeltetett el; az 1921 január 2ő-án hozott 1739-6. számú határozata, mellyel nevezettnek az illetőségi bizonylat kiadatott és az 1922 január 19-én hozott 2058-VI. szám alatt kiadott bizonylata, mellyel nevezett az 1886- évi XXII. t.-c. 10. pontja alapján ipso imre nyerte e! a községi illetőséget — és melyeket a teljhatalmú miniszter tir megsemmrisi- tett —, ezekrőil a határozatokról kétségtelen, hogy ezek az annak idején fepnálíó törvényes rendefllkazésiek alapján, az összes törvényes kellékek betartásával a városi tanács által jogosan és jogérvényesen adattak meg. Ezen tényeket megállapítja a teljhatalmú miniszter ut határozata is. Nem vitás az sem, hogy ezen határozatok annak idején senki által megíelebbezve nem lettek és a határozatok jogerőre emelkedtek. Megáltepi't'haíó az is, miszerint az azóta hozott törvényes intézkedések egyike sem tarjái-* máz oly. rendelkezést, amely feljogosítaná. a teljhatalmú miniszter urat arra, hogy felügyeiétf jogát ol'y mértékben érvényesítse, hogy évetkikid ezelőtt hozott jogérvényes határozatokat ezen a elmen fölülvizsgálhasson és megse mmJaitbessen. Panasszal élő fél azon a jogi nézeten van, hogy a tek. legfelsőbb közigazgatási bíróságnak ismert határozata, melynek alapján a teljhata'Hmu mmisztérium jogosítva érezte magát felügyelői jogköre címén az ügyet felül vizsgáltai és meg semmisíteni, az alább kifejtett okokirlá'l fogva törvényes támponttá! nem bír, másrészt ennek formai keresztülvitele is már önmagában törvénysértést képez, mert ha és amennyiben a felügyeleti jogkörnek ily tág értelmezése helyt foghatna, ebben az esetben a teljhatalmú miniszter urnák csak utasítási joga lett volna arra, hogy ezt első fokban a városi tanács, másodfokban a zsupáfrti hivatal és csak fokozatos feebbvitel utján a teljhatalmú miniszter ur vizsgálja felül, azonban a felügyeleti jogkör címén gyakorolt beavatkozásnak oly értelmezése, hogy a minisztérium ezen alsó közbenső fórumok megkeröltésével egyúttal mint első és utolsó fórum is dönt, jogilag -elképzdhetiet- ■íen. Végül, hogy a vár osi bari ács tagjainak esetleges, vagyoni felelőssége szál váltassak, csak röviden utalunk arra, hogy az annak -idején Körmendy-Ékes Lajos dr. illetőségi ügyében hozott f-entldézett miegsemmisiteft 3 határozat, tekintetében egyedül mérvadó a magyar községi törvény (1886. évii XXII. t.-c.), mely 3 világosan deklarált fokozatot állláptit meg az illetőség megszerzése tekintet élbe n1. Ha valaki a községben letelepedett vagy letelepedés nélküli lakik ott és a törvény 7. és 11. szakaszaiban foglalt feltételeket (2 éve ott lakik, adót nem fizet stb.) nem teljesítette, az az egyén kérheti felvételét a község kötelékébe, de ehhez törvényes joga -niinos és ezért a felvétel teljesen a község diszkrecionális mérlegelésétől függ, amely öt' felveheti, de nem kell felvennie. (12. szakasz.) 2. Ha valaki a községiben letelepedett és a' törvény 11. szakaszának föltételeit (2 éve otí- lakás. községi te-rbekhez való hozzájárulás stb.) t-efjeslliieíte, ez esetben törvényes igénye van a felvételre, azaz, ha ezt kívánja és kérelmezi, ebben az esetben őt a községnek fel kell vennie. (11. szakasz-) , ■ 3- Ha valaki a községben letelepedett és a törvény 10. szakaszában foglalt feltéteteket teljesítette (4 évi ottlaikás, t-erbekbez való hozzájárulás stb.), ebben az esetben kérelem nélkül xpso iure az illetőséget megszerezte. (10. szakasz.) Téves tehát a teljhatalmú miniszter ur megállapítása, hogy a 10. szakasz csak felvételi igényt tartalmaz, mert akkor e-z a szakasz teljesen felesleges volna, mert ezt az igényt az Illető polgár a törvény 11. szakasza alapján már 2 évi ottlaMs után megszerezte. Bizonyítja ezt a körülményt a -törvény 14.' szakasza is, amikor kiemeli': „A község kötelékébe való fel'vétel ért mérsékelt díjfizetés követelhető az esetben' is, h-a a felvétel a 10. szakaszban megállapított módon történt.44 Ebből nyilvánvaló, hogy a törvény a 10. szakaszban .megállapított automatikus megszerzését •az fletőségin-ek, tótat a községi kötelékbe való felvételt önálló és -pedig a községi felvételi, igénytől teljesen független és általános felvétel módnak tekinti,; a 11. Szakaszban íormuiiázott formális felvéted csak egy másodsorban figyelembe jövő és kivételes mód. Ez a 10. szakaszon alapuló ipso iure megszerzése az Ü-etöségnek, amelyet az évtizedes judikatura -és az összes jogtudósok mint az 'illetőség automatikus megszerzéséről- szóló törvényt •ismernek. Miután pedig nem vitás ténykörülmény, hogy Körmendy dir. 1899 óta, tehát 25 éve meg- szalkátás nélkül Kassán dokik, miután nem vitás, hogy 1903 óta, tehát 21 éve Kassán háztulajdonos, miután nem vitás, hogy 1906 óta, tehát 18 éve Kassa városnak törvényesen megválasztott tanácsnoka, miután nem vitás, hogy 1920 óta a kassal kerület nemzetgyűlés! képviselője, akinek állampolgárságát a miandiá-tuim igazolása ajkai mával a választott bíróság igazolta — kétségtelen, hogy Kassa város tanácsa, midőn a. fente-mli-tett 3 rend- belli határozatot hoiz-ta, a törvény alapján - -és törvényes hatáskörében járt el. Az előadottak alapján mély tisztelettel esedezünk: méí.tóztass-ék kimondani, miszerint a felügyeleti jogkörnek oly -gyakorlása és értelmezése, miszerint a t-dljbatalmu miniszter ur ex of-fo évek óta jogórvényesen elbírált ügyiek felülvizsgálatát elrendelheti és azt saját hatáskörében érdemlegesen el is döntheti míndeim újabb • közigazgatási eljárás mellőzésével' — a törvényt sérti, ennélfogva megsemmisítendő és jogilag hatálytalan. A 40 ezer dollár értékű ékszer és a szerelem Berlin, október 22. Tulajdonképpen nagyon kedves történet. Berlin. A félvllág egyik tündöklő csi.laga, Hertha de Lor. (Nem árt, hogy Lőtte Mar- cuse volt valaha a neve. Berlin északi negyedében Lőtte névre hallgat az a nő, aki nyugaton Hertha és nemes származás.) A félvilág esi!.aga nem lehet állócsillag. Bolygó ő és az aranynap körül kering. Eml- iio Calendo (bemondás szerint olasz ember, de talán szintén Marcuse névre hallgatott) volt ez a nap és szórta a pénz sugarait. Egyszerre kiapadt a fényforrás és a sötétségben Emi io Calendo keze odatévedt a szekrényhez, amelyben Hertha de Lor 40.000 dollár értékű ékszerét tartotta. Boldogabb időkben ezt a vagyont egy Thurn-Taxis herceg ajándékozta volt neki és Calendo úgy gondolta, hogy nem követ el bűnt akkor, amikor most, hogy az ő pénze elfogyott, a szép Hertha vagyonára kerüljön sor- És ezt az eszmét szellemesen váltotta valóra. Meghívta a szépasszonyt a hatba, ahol néhány kedves órát töltöttek együtt és mire reggel felébredt, hűlt helyét találta az ékszernek. Hertha kislánya elmondta, hogy a „papa44 néhány nappal ezelőtt különböző kulcsokkal próbálgatta kinyitni a szekrényt. Calendo tehát akkor, mikor baros jókedvben szerelmet vallott Herthának, akivel már évek óta élt együtt és boldoggá tette az asszonyt azzal, hogy a kialvófélben levő szerelmet újra lángra 1-obbantotta, ellopatta az ékszert, vagy maga lopta el, mikor szeretője bortól és kéjtől elfáradt és álomba merült. A történet kedves. Van benne egy igazság, amelyet csak az ért, aki tudja, hogy a fél világnak is megvannak: a maga törvényei, amelyek épp olyan kegyetlenek és szigorúak, mint a természeti törvények. Bíróság előtt azután az egész kedves történet sz-erteiosz’ott, semmivé lett. Mert ott Calendo elmondta, hogy... és Hertha viszont elmondta, hogy... (— hogy Hertha kokainmérgezésben szenved, embereket kergetett a halálba és hogy elköltötte az ő, Calendo vagyonát — és hogy Calendo nem Calendo, pénzét igy meg igy szerezte —). Mindez érdektelen. Érdemes volt a történetet papírra vetni, de nem érdemes foglalkozni' azzal, ami utána következett. Valószínű, hogy a bíróság elitéli Caledont. de rosszul teszi- Vagy mind a kettőt, vagy egyiket sem. Úgy egymáshoz tartoznak, mint a 40.000 dolláros ékszer és a szerelem. 4AAAmAAUAAAUAAAA4AaAAAAA««AAAAáAAA*4UAAAAAAUáAUA/yiAáUAA«. 5 -------^ \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ 3 . c&Vfr \ ► J\ Saját készítményt! finom férfi £ 3\ és női fehérnemű, asztal* tu» £ ^ \ térítők és mindennemű lenáru £ « \ ^0***^***^ ► % Árusítás nagyban és kicsinyben £ Kassa város panasza Körmendy-Ékes Lajos illetőségi ügyében a közigazgatási bírósághoz
