Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-18 / 238. (686.) szám

Leszerelés (ÍJ.) Prága, október .17, Einstein relativitást elmélete bizonyos mértékig a társ-adatai jelenségekre is vonat­kozik. Amit bizonyos helyen, vagy bizonyos ideiben az emberek jónak és helyesnek talál­nak. az nem föltétlenül jó mindenütt és nem ok ve tétlenül helyes minden időben. Ami a rómaiak korában talán nagyon szél) és üdvös cselekedet volt, azért ma esetleg be is csuk­hatják az embert és viszont ugyanazért, amit az európai közfelfogás talán a legdicsé- réírcméltóbb viselkedésnek tekint, a Fidzsi- s ingeteken esetleg karóba is húzzák a de­likvenst. A szokások, az erkölcsök, a bűnök és a jócselekedetek ugyanis helyenként és időn­ként változnak. Ez a változás rendszerint, persze csak nagyobb távolságból, vagy ho.sz- szabh idő leteltével válik szembetűnővé. De e szabály alól is van kivétel. Lám: a cseh­szlovák köztársaságban is milyen gyors vál­tozásokon megy keresztül például az állam- clienesség fogalma. Azt kellene hinni, hogy ami tegnap államéit ene-s volt, az ma is az és •amit a köztársaság legfőbb őrei ma' an­nak deklarálnak, az holnap is államellenes cselekedet fog maradni. Kíofác ur és társai azonban kioktatnak bennünket arra, hogy ez nincsen így és szemléltető példát nyyjtapk arra •'nézve, hogy bizony az á.ltaueií'<S0»ég •fogalma is igen gyorsan módosulhat.- • . sokat harsogni és idehaza minden századik embert fegyverben tartani, akkor mi nem fogjuk megakadályozni a kormányt abban, hogy a belátást tettek is ne kövessék. Csak egyet kérdezünk szerényen: mi lesz a milí­cia rendszerével, amelynek bevezetését a forradalmi nemzetgyűlés papíron már ré­gen elhatározta? Vagy ez is csak szép, de soha meg nem valósuló elv marad, mint a cseh-szlovák alkotmány annyi más rendel­kezése? Egy prágai'kaszárnya előtt jártunk a múltkor, amikor egyszerre csak egy magyar nóta méláims melódiája ütötte meg fülünket. Furcsa, nagyon furcsa érzés fogott el az őszi estén. Ez a magyar fiatalság sorsa: évszáza­dok óta mindig idegenben szolgál, hol Becs­ben, hol Mántovában, hol Galícia rongyos .városaiban, hol a hereegóc hegyek’között, •hol másutt... Leket-e más kívánságunk, [mint az. hogy a bennünket kötelező 11Ö r v é n y e k szerint minél kevesebb i magyar rekrutának kelljen október elsején imessze, idegen városokba rukkolnia? Hiába .veregetik meg nagy urak a magyar fink vál­lát azért mert itt is jó katonáknak bhonyul- ; tak, ezzel' bennünket nem kötelezhetnek le. A mi programunk továbbra is ez: a milicia be­vezetése és addig is a hadsereg békelétszá­mának tetemes leszállítása, valamint a költ­ségvetés hadügyi kiadásainak lényeges csök­kentése. Az utóbbit azonban már az 1925.1 évi költségvetés összeállításánál kell meg­kezdeni! ■ ...........Németországban a „Mii cgfénlségcir M§oiiái®§ Készül Berlin, október 17. A kormányválsággal kapcsolatban legújabban az a kombináció merült föl, hogy az uj kormányt csupa nap egyéniségből fogják összeállítani. A Lokál- aiTzeiger szerint a tegnapi tanácskozásokon már foglalkoztak is ezzel a gondolattal. A Szofleforoszorszáüol elismer© francia jcánzéK Még elképzelni is rettentő, hogy mi tör­tént volna- egy -ellenzéki politikussal, ha ügy három-négy esztendővel ezelőtt a hadsereg létszámának leszállítását, a francia katonai misszió működésének beszüntetését, a nem­zetvédelmi minisztérium költségvetésének lényeges leszállitását, a tényleges szolgálati idő megröviditését, vagy Machár poéta- goneralisshnus eltávolítását követelte volna. Micsoda lármát csaptak volna á cseh lapok a -N ár odúi Demokracetői a Pfávo Lidiiig, ha valaki össze merte volna hasonlítani a mili- tíírisztikus osztrák-magyar hadsereg békelét­számát az antimilitaTisztikus cseh-szlovák hadsereggel. A legkevesebb, amit egy ilyen politikusra ráfogták volna: idegen hatalom érdekében követeli a köztársaság fegyveres erejének gyöugitését es egyetlen célja csakis az, hogy a szomszédos államok valamelyi­kének szolgálatokat tegyen. • Mindezek a követelések tegnap még az ájUamelleuesség, az elvetemült hazaárulás fo­galmi körén belül estek, ma ellenben — o quae mntatio rerum — már három koalíciós párt harsogja tele tüdővel azokat a kívánsá­gokat, amelyeket rövid idővel ezelőtt az el­lenzéki. politikusok is csak hangfogóval iné részeltek követelni. Ugyan mi történt, hogy ugyanaz a Kíofác, aki öt esztendővel ezelőtt saját bevallása szerint nem kisebb ambíciót- táplált, mint’ egy győzedelmes hadsereg elén fehér paripán bevonulni Budapestre, most egyszerremegint a hadseregelleucs pacifiz­mus fuvoláját fújja és mint a nemzetgyűlés hadügyi bizottságának elnöke a „gazdaságos míji-tarizimis*4 fából vaskarikáját szánja ne­künk ajándékul? Talán a dán hadügyminisz­ter leszerelési programja lebeg a szeme előtt, talán hadügyi költségvetésünk mammnttéte­leinek leszállításával szeretné helyreállítani a költségvetési egyensúlyt és csökkenteni a polgárok váHalra nehezedő óriási adóterhe­ket, vagy talán belátta, hogy mégis csak igen furcsa, ha Benes' -odakünn a külföldön leszerelést prédikál, ide benn a belföldön'pe­dig az elviselhetetlen . katonai ’ kiadásóik tér­ijét nyögik az állampolgárok? Nekünk igazán mindegy, lehet, hogy Klpíác ur egyszerre .miért forgatott köpenyt? Ha a koalíció végre-valahára belátja, .hogy ez így nem mehet tovább: gazdasági kon­szolidációi; hirdetni és ugyanakkor az állami bevételek hetedrészét a. hadseregre fordítani, Genfben a pacifizmus igéjétől csöpögő frázi­- A seprőéi főiskolai sztrélk ügye a magyar nemsetgyliiésen Lendvai István szerint a sztrájk zsidó provokáció — füebelsheig- kultuszminiszter a sztrájkot nemzeti szempontból bírálja el — Ma megkezdődtek a budapesti egyetemen az előadások Budapest, október 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefon je­lentése.) A budapesti egyetemeken ma dél­előtt zavartalanul megkezdődtek az; előadá­sok. Az ifjúság vezetői érintkezésire .léptek az illetékes tényezőkkel és remélik, hogy holnapra sikerül kielégítő megegyezést találni. A sztrájk ügye a parlamentben A nemzet-gyűlés mai ülésén is sok szó esett és egy miniszteri nyilatkozat' is elhang­zott az események ügyében. Az ülésen napi­rend előtt Lendvai István szólalt föl és zajos jelenetek közben tette szóvá a sztráj­kot. Szerinte a soproni főiskoláiban azelőtt is [ fehér holló volt a zsidó hallgató. Az ifjúság sohasem fog belenyugodni abba, hogy. annak a fajnak a képviselői az ő sorai között fog­laljanak helyet, amelynek köszönhető az ősi Selmecbánya elvesztése. Hangoztatta, hogy zsidó provokációról volt szó és a kormány készséggel sietett a zsidók segítségére a ke­resztények ellen. A keresztény, ellenzék üd­vözletét tolmácsolta a soproni; egyetemi hall­gatóknak, a zsidóságot figyelmezteti, hogy térjen észre és re sodorja az'ifjúságot olyan helyzet felé, ahol a pogrom vetése érik. Utána Pakots József szólalt föl és han­goztatta, hogy szerinte a kormány bűnös ab­ban, hogy az események idáig fejlődtek. A szanálást keresztülvitték minden vonalon, csak ott nem, ahol az ifjúság fejlődéséi irá­nyit jak. Klebelsberg Kunó gróf kultuszmi­niszter szólalt föl ezután és kijelentette, hogy úgy Lendvai, mint Pakots pártpolitikai szem­pontokból fogták föl a kérdést.'Mint kultusz- miniszternek kötelessége, hogy,az alap nél­kül megvádolt .diákságot védelmébe vegye. Ezt a kérdést nemzeti szempontból kell el-! bírálni. A nemzet íábbadozö és érmék követ- j keztében a diákság beteg és ingerlékeny. Állandóan aggódnak a jövőért. Az állami kinevezések szünetelnek, a ma­gánvállalatok egyre-másra bocsátják el al­kalmazottaikat és neki mér régóta az a tö­rekvése,' hogy’ kielégítő megoldást találjon. Tárgyalt az ifjúság vezetőivel és szép szó­val megmondotta nekik, hogy nincsen igazuk. Tény az, hogy a soproni főiskolán évek óta nem volt izraelita hallgató. Arra a kifogásra, hogy parancsolnia kellett volna, azt mondja, hogy sokkal okosabbnak látta szép szavak­kal a diákság lelkére beszélni, mint hatalmi szóval hatni reájuk. Ezután ismertette a sop­roni eseményeket és hangoztatta, hogy. ott nem történt •semmi rendbontás, vagy vereke­dés. Az ifjúság méltóságteljesen cselekedett és nem tett egyebet, mint kivonult az elő­adásokról. Megígéri, hogy érintkezésbe lép a pénzügyminiszterrel, hogy az ügyet köz­megelégedésre intézzék el. Hangoztatja azon­ban, hogy a kormány illetéktelen tényezők­kel szemben tudni fogja kötelességéi. (Hosz- szantaríó zajos taps és éljenzés a kormány­párton és a fajvédőknél.) A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette, majd áttértek a fő­városi választásokról szóló 'törvényjavaslat tárgyalására. A fővárosi javaslathoz két szociáldemok­rata szónok szólt hozzá, majd a Házat ked­dig elnapolták. Oiákktildőtíség BeihiennéJ A diákság vezetői ma küldöttséggel ke­resték föl a miniszterelnököt, akitől kérték, hogy hasson oda a pénzügyminiszternél, hogy a soproni főiskola kizárt hallgatóit visz- szavegyék. A miniszterein ok megígérte ezt és kijelentette, hogy az ügyet közmegelége­désre fogják megoldani. A diákság vezető­sége egyelőre várakozási álláspontra helyez­kedett. A ruszinszkói parlamenti választások és a választási bíróság Ungvár, október 17, (Ruszinszkói szeik esz tőségünk töl.) A ru­szinszkói parlamenti választásokról négy párt petíciói feküsznok a prágai választási bíróság előtt. Az igen lassan folyó vizsgálat most abba a stádiumba jutott, hogy október 13-án a választási bíróság posta utján kéz­besítette a választás ügyében beadott péti-, dókat az egyes pártoknak azzal, hogv arra vonatkozó előterjesztésüket tizennégy napon belül tegyék meg. Ha a petíciókba IKletek intünk, a. március 16-án lefolyt választási küzdelemnek minden szennyese elénk kerül és ez u szomorú kép a legjobban jellemzi Ruszinszkó mai tar iha­tatlan. helyzetéit. A Chlyboroi) (Volosiu) párt példáiig úgy íi képviselő-, mint a szenátusi választásokat megtámadta. Petíciójában különösen az Auto­nóm Eöldmives Szövetség ellen indít hadjá­ratot és azt kívánja, hogy a választási bíró­ság a választásokat semmisítse meg, de ha ez nem lehetséges, legalább az Autonóm Földmives Szövetség képviselőiétől, Kurtyák Jánostól és szenátorától, Riskó Bélától vé­tessék el a mandátum. A másik petíción áló az óriási pénzekkel és hatósági • segítséggel dolgozó' cseh agrárpárt, mely szintén úgy a képviselői-, mint. a szenátusi választásokat megtámadja és pedig a választáson történt törvénytelenségek miatt, amik okai voltak — szerinte, — hogy a párt választás utján egyetlen képviselőhöz sem jutott. Érdekes, hogy a Cseh agrárok a Chly- borob-párt eiien mitsem hoznak fel. inig a Chlyborobok Kártyáké! on kívül a Gagutkó- páríot és a Cseh-agrárokat is támadják és kérik, hogy a Gagatkó mandátuma azon a címen érvénytelesnittessék. mivel Gagatkó nem cseh-szlovák állampolgár. Ezt a párt gföbétienüU megkívánja. A „Független szociáldemokrata párt' az ellen adott be panaszt, hogy a választási bí­róság a párt nevét önkényesen megváltoz­tatta. amennyiben elvette a „független14 jel­zőt és helyette a ,,magyar" jelzőt biggyesz­tette oda. Egyébként a választást teljes egé­szében petíció tárgyává teszi. A magyarság egyetemét' magában fog­laló őslakosok Autonóm Pártja a választási bíróságnak azt az önkényes- kedését tette panasz tárgyává, mellyel a pártot megfosztotta a jogosan őt illető má­sodik képviselői mandátumától és azt a cseh-agrároknak adta. igen érdekes a petíciót beadó Paulik Já­nos dr. főtitkárnak az a kérelme, hogy az ügyben az 1920. évi 125. t.-c. 19. paragrafusa alapján szóbeli tárgyalás rendeltessék el. Hogy a választásokon a legtisztább munkát az Őslakosok Autonóm Pártja végezte, abból is kitűnik, hogy az Őslakosok Autonóm Pártja mandátumát egyetlen peticionáló párt sem támadta meg. A pártnak különben az a benyomása, hogy a választási bíróság ezzel a módszer­rel csak lmzni-hal asztam akarja ezt az ügyet, hogy a magyarság az öt jogosan megillető második képviselői mandátumhoz ne jusson hozzá. 109 csels-szl. korendtrl fizettek ma október 17-én: Zürichben 15.50 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsfeen 2113GG<~“ osztrák koronát BePüöb8B Í2480ÖÖ8Ö0ÖÍJÖÖ.— német márkái ✓7Á * évfolyam 238. (686.) szám Prága, szombat, 1924 október 18 Jí és tíilMSgiWiSZÉk&í &etefiis sxerAesxío.­€s%&mv *Br. £íí&im&éföi fF<És?foj& Jstvám sen érdekeit hatalomnak. így mindenekelőtt I Cseh-Szilovákiána/k és Roniániánan. A Jour-1 riar megjegyzi.' hogy- az Egyént-'Áítanokra ] is kellene gondolni. Paris, október 17. Mielőtt a Szó vje tömsz- országnak küldendő jegyzéket nyilvánossá ra hoznák, tartalmát' valószínűen ’ tudtuk Kdök egy-két, a szovjet elisunerése ügyében különö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom