Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-17 / 211. (659.) szám

A népszövetség és a kisebbségek (g.) Prága, szeptember 16. ÍÁ kormáeylapok s ezek közül kttOrösen azok az orgánumok, amelyek a külföld előtt igyekeznek' a cseh-szlovák kormánypolitika számára a népszerűség és szimpátia puha ágyát megvetni, napok előtt azt a hirt kö­zölték, hogy a köztársasági magyar kisgaz­dapárt, tehát a Hodzsa—Csánki politikai nász magyar névre keresztelt fattya, tilta­kozó memorandumot intéz a népszövetség* hez Apponyi Albert grófnak az utódátlamok- 1*éli magyar kisebbség sérelmei tárcában mondott genfi beszéde miatt. Ez a hír önma­gában véve nem politikai esemény, mert po­litikai eseményt csak politikai jelentőséggel bíró tényezők és alakulatok involválhatnak, a Hodzsa—Csánki—Békefi-pártnak pedig je­lentősége legföljebb a titkos alapok és a íko rmá nyszub venciók hét pecséttel őrzött számadásán a kiadás-rovatban lehet Hogy mégis foglalkozuruk ezzel a kérdés­sel és nem intézzük cl azzal a mosolygással, amit ez a hir érteke szerint megérdemehie, annak egyedüli oka, hogy most. amikor a népszövetség ülésszaka taMn történelmi csa­pásokat vág az európai politika elvadult ren­getegében, meg keli mondán unk véierné- nyiinkeí a népszövetségről, mint a kisebbségi jogok gíelsőbb ő ri.-oeté re rendéit. ■ v -ve­zérről. '• A *:• Ez a szervezet — amint annyiszor meg­írtuk — a wiisoni gondolat kicsavarása, az élő eszmére épített holt vár, ahol a kövek súlya és hidegsége megölheti magát az ele­ven eszmét is. Ez volt a népszövetség eddig az európai politikának számtalan fordulatai, eseményei, vergődése közepette. A győzők trösztje volt, a győzelem lei használásának szabályzattal ellátott és jogalapra helyezett társasága. Ez volt eddig, de most mintha uj szellő kezdene lengedezni, .mintha az eszme melegsége átfluktuálna a kövekbe is és élni kezdene az eszmére alapozott holt szervezet. Csak egy ponton nem látunk kimozdulást a tehetetlenség és akaratlanság állapotából és ez a kisebbségi jogok fölötti őrködés köte­lessége. Talán még nem érett meg odáig a helyzet, talán még sóik az egyéb és momen­tán tennivaló, talán még csak az eszme pa­razsát lehet éleszteni szóval, érvvel, meg­győzéssel és a kötelességre való erőteljes figyelmeztetéssel. Talán ezért volt a szokott­nál nagyobb jelentőségű és visszhangu a magyar tragédia aggastyán apostolának múltkori szava, mert érezték azok, akiknek hatalmi léte nyugszik a népszövetség mai helyzeten, hogy Apponyi szavai a népszövet­ség egészséges evolúcióját a kisebbségi kér­désben is követelik és elősegítik. Túlságosan nagy és komoly jelentősége lehetett e beszédnek, ha a cseh-szlovák kor­mánypolitika presztízskérdésnek tekintette azt, hogy e beszéddel szemben — ha szte de té­vedett kompánia is —, de a magyar név alatt meglapuló társaság meinorandumozzon. A memorandum elkészült, könnyű a munka, hi­szen a Népújság cikkei a szükséges frazeo­lógia egész gyűjteményét szolgáltatják ké­szítőinek s a hazugság mártását tessék, csak Békef-i-Friedmamira bízni. A memorandum a népszövetség eR fog kerülni, hiszen azért vah a cseh-szlovák kormánynak a militariz- nms után a legjobban kifejlesztett diplomá­ciája, hogy fölszervirozza ezeket a memo­randumokat. A memorandum eljut oda, ahol a kisebbségi jogok sérelmei fölött dönteni kell, < ahol a megsértett kisebbségi jogrendet igazságtevéssel kell rep aratni és ahová oly nehezen vergődnek ci a tényleges kisebbségi panaszok és ha mégis odajutnak, belefullad­nak a népszövetség kisebbségi osztálya szá­mára előirt bürokráciába. Mert ez a sorsa annak a memorandum­nak, amit nem vendég- és menedékjogot él­vező idegen állampolgárok, de ennek az ál­lamnak jogszerint itt élő és jogban és igaz­ságban sérelmet szenvedő polgárai írnak. Ez a sorsa, mert a kisebbségvédelmi szerződé­sek praktikus végrehajtását biztositó népszö­vetségi statútumok nem teremtenek közvet­len kapcsolatát a kisebbségi sérelmek objek­tumai és a sérelmeket fölülvizsgálni hiva­tott szerv között, de be ékelik e két distan­cia közé a sérelmeket elkövető államok kor­mányainak érzékenységét, amit ezek a kor­mányok az állatni1’ szuverénitás köpenyébe szeretnek burkolni. A népszövetség mai ki­sebbségvédelmi szervezete nem jogvédelmi rendszer, mert nem nyújt alkalmat és mó­dot az írásban lefektetett jog érvényesíté­sére és nem -biztosit garanciákat, amelyek a kisebbségi jog kereszt ül vitel ét az érdekelt kormányok számára kötelezővé tennék. Ebben a formában a jog nem jog. Mert a jog mindig magában hordja az .érvényesítés lehetőségét is és mert ma az, hogy fönifo­A Ceské SIoyo értesülése szerint a kor­mány negyvenmillió dolláros külföldi köl­csönt vesz föl. A kölcsönt a december elsején esedékes négyszázmillió koronát kitevő 6 százalékos pénztári utalványok, valamint a december elsején esedékes ötszázmillió koronát kite­vő 4 százalékos pénztári utalványok és a december 31-én esedékes 500 millió koronái kitevő 5 és egynegyed százalékos pénztári utalványok beváltására fogják fordítani. Az Prága, szeptember 16. Az utóbbi időben s'okat beszélnek arról, hogy Cseh-Szlovákia uj külföldi kölcsönt ki­van fölvenni. A hivatalos körök tagadják ezt, de a Tribuna legutóbbi számában azonban lehetségesnek taríja. Arról ir, hogy a cukor­ipar a répa átvételére nagyobb külföldi ma­gánhitelt keres és azt reméli, hogy e kölcsön a belföldi pénzpiacon könnyebbülést fog okozni. Egy külföldi kölcsön mellett szól az a körülmény is, hogy' azok a rövid lejáratú kölcsönök, amelyeket állandóan prolongál­nak, ahelyett, hogy kifizetnének, az állam pénzügyének ballasztják alkotják és egy provizórikus helyzetet teremtenek, ■ amelyet drágán kell megfizetni. Egészen helyesen összeköttetésbe hozza a Tribuna ez: a kér­dést a hadikölcsöri megoldásának ügyével és megállapítja, hogy a hadikolesönjavaslat alapelveinek megváltoztatásai nem érték el rog-e kisebbségi jogsérelem, attól függ. ta- íál-e a kisebbség a népszövetségi tanács ke­belében szószóló pa trónust és ha talál, érde­mesnek iíélik-e a panaszt arra, hogy a hágai döntőbíróság avis oonsultatif-jában részesül­jön és ha mindezek után esetleg megállapítja a népszövetség a panasz jogosságát, hol van az eszköz és módozat arra, hogy a sérelme­ket elkövető kormányoknál annak érvény is szereztessék. Ebben a formában a jog csak elv és nem gyakorlat, csak betű és nem élet. A jogból a népszövetségi statútumok kegyel­mi tényt fabrikáltak és ha ez eliten a helyzet ellen támad és harcol Apponyi, akkor akció­jával szervesen beleilleszkedik a Maodonald i és iierriot kezdeményezte törekvésbe, amely praktikus élettel akarja megtölteni a népszö­vetséget, amely az európai béke alapföltétele és amely útról az európai politikát nem le­het a Hodzsa—Csánki-féte memorandum- ostorra!. sem lété itteni. ebben az esztendőben esedékes kötelezett­ségek összege 1400 millió koronát tesz ki. Ezzel a kölcsönnel el lennének intézve az ebben a.z esztendőben esedékes rövidlejáratu kölcsönök. A jövő esztendőben március else­jén 250 millió korona értékű 6 százalékos pénztári utalvány, május 1 -én 309 millió ko­rona értékű és július elsején 250 millió koro­na értékű 5 és fél százalékos pénztári utal­ványok lesznek esedékesek. Ezenkívül ese­dékesek lesznek a bustehradi vasút államo­sítására kibocsátott 5 egynegjmd százalékos kincstári utalványok is. mára a megelégedést. A hadikölcsönkérdés megoldásának egyetlen eredménye a Tribu­na szerint az, hogy eltűnnek a költségvetés­ből azok a felhőkbe burkolt számok, amelyek eddig a hadikölcsönt jelentették. A Tribuna tehát úgy látja a helyzetet, hogy mivel a hadikölcsön megoldása után bei- röidi kölcsön fölvételére semmi kilátás sem lehet és mert a mai pénzügyi krízisen könnyíteni kell, feltétlenül szükség van egy külföldi kölcsönre. Sokkal nyíltabban beszél a Národni Lis- íyben A. Pímpel, aki kijelenti, hogy a kül­földi kölcsön szükségszerűvé vált és kifejti, hogy ha az állam nem gondoskodik nagyobb külföldi kölcsönről, úgy az összes pénzügyi javaslatok a belföldi pénzpiacra nézve csak rosszabbodást s a pénzintézetekre nézve sú­lyos terheket jelentene, A Mtargas-sigy helyes beállításban Kassa, szeptember 16. A szlovenszkói magyar és szlovák lapok sokat foglalkoztak a Murgas-félc egészen egyszerű áthelyezési esettel, melynek kap­csán nagyarányú sérelemről, politikai ,,iii- döztetésrőr, sőt a Slovensky Dennik szerint az áthelyezés okadatolásaként természetesen „magyar irredentizmusról" szerezhettünk tu­domást. A magyar lapoknál az a legjobb a dologban, hogy az eladdig túlzott s eleinte tisztára ,.cseh-szlovák“ veileiíásoktól fütött és a magyar kisebbség rovására űzött isko­la-politikájáról ismert Murgas áthelyezéséről egyszerű beszámolót nyújtottak csupán, ki­emelve a szlovákság sérelmét, jogos felhá­borodását, megmozdulását s a nagy ..íajszlo- vák“-szülött üldöztetését. A gyengébbszivii magyar olvasó megfeledkezett a közelmúlt magyarellenes Murgasáról s megnyomorított életére, megrugdalt ensorsára gondolva, ta­lán a szimpátia közös húrjai rezdültek meg benne. Megfeledkeztek a lapok arról a Mur- gasról, aki miatt sok-sok magyar tanuló el­hagyni kényszerült a középiskola remiéit, külföldön folytatja tanulmányait, aki miatt r.cm egy magyar tanár járja a kenyérielen- ség kálváriás útját s akinek pedagógiai igaz­gatása alatt a kassai reálgimnázium spéciéi magyar osztályainak tanügyi állapota a Slovensky Den-wik szavaival élve: ..skanda­lum." A szlovák lapok az esetről, mim az egye­temes szlovákságot ért súlyos sérelemről, a cseh testvérektől ért újabb s tűrhetetlen keztyüdobásról Írnak, itt is megfeledkezve Murgas ,.íehér-pap"-ságának színes kilengé­seiről, megfeledkezve az első idők légionis­tákkal kacérkodó, autonómiát vagy hasonló karakterisztikusabb szlovák mentalitást el nem áruló mivoltáról. Legjobban fején találná a szeget a Sio- vensky Dennik, ha közismert tendenciózus tévelygéseit, félrevezető módszerét nem kö­vetné az áthelyezés: okad a tolás árnál, igaza van abban, hogy „Murgas recte Hegedűs Károlyt — igy a félhivatalos — büntetésből Rózsahegyre helyezték át. Ellene és a ma­gyar Cvengros tanár ellen (tárgyi hibát Cvengros nem magyar, hanem szlovák ta­nár; Fdey Lóránt dr. tanárt, a magyart egy­szerűen elcsapták!) fegyelmi vizsgálatot foly­tattak le hivatali kötelességeik oly súlyos el­hanyagolása miatt.-. Murgas ur nagy hibá­kat követett el, amikor intézetének ügyeit nem ellenőrizte, amikor egész éven át nem vette észre, hogy magyar tanárai mint ne­velik a fiatalságot irredentizmusra közvetlen a szemei előtt.... Murgas mint igazgató és mint katolikus lelkész nagyon jól tudja, hogy mi bűnt követett el stb." ■ Hűt igen, ez a megállapítás úgy van meg­szerkesztve, mint annak az utonállónak az eljárása, aki leszúrja és kifosztja tettestár­sát, tovább áll s a cinkostársától összekötö­zött áldozatáról lehúzza utolsó rongydarab­ját s megrugdossa. Mert igaz az, hogy Mur­gas ellen bizonyos földrajzi tankönyvek ir­redenta „fertőzése" miatt indítottak fegyel­mit, de az évek során kifogott komoly, meg kevésbé komoly fegyelmit mímelő vizsgála­tai során talán ez a legutóbbi volna a leg­ártatlanabb, ha nem lehetne belőle ..irreden­tizmust". végeredményben uiícnt ..magyar- rugdosást" kikeverni­A Skolsky Referat mii felháborodásán és a kassai detektiv-szímaton alapuló fegyelmi HMJ csch-sil. üurpfüáéri fizettek ma, szeptember !6*án: Zürichben 15.85 svájci frankot Budapesten 2316ÖÖ.-— magyar koronát Becsben 212700.-— osztrák korosát Berüta I257ÖÖÖ0ÖG00ÖÖ--— aémet márkát A pftha fii clPiiírozii az uj választással januárban feloszlatják a parlamentet —- Tavasszal lesznek az uj választások A pétka ma délelőtt a parlament épületében fontos tanácskozást tartott, amelyen leg­először is a páriámé ní munkarendjével foglal koztak. Hosszas tanácskozások után meg­egyeztek abban, hogy a parlament ma hozzálát a szociális biztosítás* javaslat tárgyalásá­hoz. Elhatározták, hogy a jelenlegi parlament csak a szociális biztosítást, a minap beter­jesztett nyolc pénzügyi javaslatot és az 1925, évi állami költségvetést tárgyalja le, ezen­kívül semmiféle nagyobb fontosságú javaslatot nem Intéz el. Ezzel ki is merül a je­lenlegi paríamou’í látii&áprögráinja. 1 1925. januárjában megtörténik a ház feloszlatása és az tij választásokat a kora tavaszi hónapokban tartják meg. A péíkát erre az elhatározásra az a körülmény bírta rá, hogy a mostani parlament­tel már nem leltet komoly munkát végezni és a folytonos kompromisszumokból semmi haszon nem háramlik sem az államra, sem a kormánypártokra. Beható tanácskozás után belátta a péfka, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan és az egyetlen kivezető útnak a parlament íöíoszlatása és az uj választások kiírása látszik. A Tribuna vezércikke a kormány akst válságával foglalkozva megállapítja, hogy az olyan kormány, amely állandó fenyegetésekkel tudja csak elodázni végleges bomlását, igen hamar elveszd a politikai hitelét s lejáratja magát. Az őszi ülésszak kritikus pillanatokat fog hozni a koalícióra, mert a megoldásba váró kérdések halmazát képtelen lesz elintézni a petka. Ilymódon nem marad más háhr*, mint a hatalomnak átadása egy bivatalwkkormánynak és Tíz uj választások sürgős kiírása. CseitSzlováhiií 40 iiiiii# dolláros KOicsöni sői Prága, szeptember 16. A hadikölcsön miatt Bem lehet sm belföldi kölcsönről a kellő célt és nem jelentik mindkét féí szá­Jy jw JfSí III. évfolyam 211. (659.) szám SÍ Prága, szerda, 1924 szeptember 17 Politikai főszerkesztő: # . , „ A felelős szerkesztő távollétében PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói ©S RuSZJüSzkÓl Szövetkezett Ellenzéki Partok a szerkesztésért felelős: Felelős szerkesztő: politikai napilapja . . °*L..IS™ ÁN. FLACHBARTJí ERNŐ dr. 1 * rJ • adminisztratív főszerkesztő.- ------------------------ --------------------------- I ■■■ ■ ■■■■ ■■■■II imniT■■■ ■II -I mn.ittaSL n un i■ mii i iimiWWMi IhH1"1!! UElfHTO W u i|,i» ,i pi m rV

Next

/
Oldalképek
Tartalom