Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-13 / 208. (656.) szám

* Szombat, szeptember 13. vethet a szerencsétlen adófizető, mert mi­alatt a hivatalos konnányszónokok a nyilvá­nosságot kéjgázzal tartják,, a főkolomposok a kéjgázról veszekszenek a kulisszák mögött, 4 drágaság egyre emelkedik, a közterhek nö­vekszenek, közeledik a tél, a tisztviselők, nyugdíjasok nyomora nő és a sivár, kilátásta­lan helyzetben sehol sem látni egy vezér- csillagot, amely a sötétségben bolyongó kor­mánynak a helyes utat megmutatná. WvVNrwvwwvw w w ww1# ww w ww vwww Talárt kapnak a szlovenszkoi és ruszinszkői bírák és ügyészek Prága, szeptember 12. A történelmi országok bírál és ügyészei a tárgyalásokon az 1897. évi igazságügymi- niszteri rendelet szerint kötelesek talárban résztvenní* A cseh-szlovák igazságügyrni- niszter most rendeletét adott ki, mellyel a ta- Járvjselés kötelezettségét kiterjeszti az egész köztársaság területére. A bírák és ügyészek hivatalos öltözéke fekete talárból és báréiból áll. A talár, mely könnyű gyapjúszövetből készült, egészen bokáig ér. Az elején hajtóka van, melyet ibolyaszinii bársony díszít. ' A talár elején, a bal mellen a bírák és ügyészek H cseh-szlovák köztársaság ezüst­ből készült címerét fogják viselni. A hivata­los öltözékhez csokorra kötött fekete se­lyemnyakkendőt és fehér inget kell viselni. A barettet az itéletkihirdetések és eskütéte­lek alkalmával teszik föl. Ezt is ibolyaszinii bársony díszíti. A birák talárja négyféle lesz. A bárét valamennyi kategóriában egyforma. A rendelet október elsején lép életbe és ettől kezdve az ügyvédeknek is jogukban fog állapi talárban és baretben megjelenni a bíróság előtt. Fedor Miklós lázitási pőre A rendtörvény alapján 14 napi áííamíogliázra ítélték Saját tudósítónktól — Riiuaszombaí, szeptember 12. Szeptember 10-én tárgyalta a rimaszom­bati törvényszék Fedor Miklós, a szepesi ke- resztényszoeialrstft párt titkárának „lázitási1* pőrét és ,/a repubíika. védelméről szóló tör- vény“ alapján a gömörmegyei Jolsván még 1923, évi június havában tartott politikai be­széde miatt 14 napi államíogházra ítélte, Az ügyészség azzal vádolta Fedor Mik­lóst, hogy a jöisvaí rtépgyülésen azt hirdette, hogy a roluická (agrár) párt azzal ámítja a népet, hogy akik a pártjukba lépnek, azok­nak a dózsmaadó vagy felére lesz leszállítva, vagy pedig teljesen ei lesz törölve, továbbá, hogy a hatalom elnyomja a szlovákokat, a hivatalokból a szlovákokat kiszorítják és he­lyüket csehekkel töltik be; az iskolákban na­gyobbrészt cseh tanerők vannak, akik cseh nyelven és cseh tankönyvekből tanítanak és Vasárnap; BFRÉNYJ JÁNOS; Ballada. (Vers.) - TAMÁS LAJOS: Sorok egy testvérhez. (Vers,) SEGESDY LÁSZLÓ: A ie.söbbrendii, Szomorú strófák í. Ezer hibád tudom, két szemeimnél látom § mégis mindenem vagy ezen a világon. Süt a másvilágon, Ua majd ottan járok Ott se- angyalokra; egy ördögre várok. Aki gyilkosom volt; egy ádes ördögre! Mindenhol csak reád, Mindenütt, örökre , . . Halálos gyötrelem, mikor tőled válók. És újra szilietek, mikor hozzád járok. Ha nem tudnám, hogy te játszol csak é« vélem Örömtől vagy hűtői meghaltam vön régen. I. Meddőn, céltalanéi csak jártam utánad Kergettem a felhőt, a suhand árnyat, S g ielhö, az árnyék, szállt, szállt, ón előlem, földönfutó koüdús Jgy lett én belőlem. 3°RÍ(T4lJU(7fAR7ftR£S ha ez tovább megy így, akkor 5 év múlva nem lesz szlovák Szlovenszkón; végül hogy a csehek minden eszközökkel küzdöttek sza­badságukért és most, amidőn az már meg­van, nekik a szlovákoknak nem adják meg az. autonómiát és elnyomják őket, Weinbergcr Rezső dr. hatásos védőbe­széde és a tanuk kihallgatása után Fedor Miklós kért szót. Nem tagad le semmit sern abból, amit mondott, sőt kijelenti, hogy a jö­vőben is ezen az ütem fog haladni, csinálhat­nak belőle niantyrt, ha ez a hatalom érdeke, de azért a népért, amelynek a saját szemé­lyében is elnyomását látja — továbbra is küzdeni fog. A bíróság hosszú tanácskozás után kihir­dette az Ítéletet, mely szerint Fodor Miklóst a rendtörvény alapján M napra elítélik. De egyúttal 'kimondja, hogy az, ügyész többi vádjait, hogy a szlovákok helyébe csupán idegeneket alkalmaznak, hogy a hivatalokban több a cseh tisztviselő, mint régen volt és hogy nem adják meg a megélhetést, a bíró­ság nem tartja a védtörvény pontjaiba ütkö­zőknek. Indokolásában pedig azt mondja, hogy enyhítő körülménynek veszik, hogy Fedor Miklós az inkriminált kifejezéseket tényleg újságokban megjelent cikkek alapján mondotta és azért a minimális büntetést szabta ki a bíróság. Az Ítéletet úgy a védő, mint az ügyész megfclebbeztc. Géniben a bizottságon ülésemen Csak a jövő héten {esz ismét plenáris ülés «— Holnap Benes beszél Cienf, szemtember \2- A népszövetségi tanács működéséről szóló jelentés vitája és a Magyarország re­konstrukciójáról szóló jelentés elfogadása után a népszövetség plenáris üléseit a jövő hé­tig félbeszakították. Különösen a magyar szanálás iránt mu­tatkozott a tegnapi ülésen mindvégig feszült érdeklődés. Amíg a plenáris ülés szünetelni fog, addig a bizottságokban folyik tovább a munka. A tárgyalások súlypontja tehát a bizottsá­gokra nehezedik, amelyek holnaptól kezdve fölváltva délelőtt és délután tartanak üléseket. A legnagyobb érdeklődés az első és harmadik bizottság felé irányul, amelyekben az arbitrázs, a biz­tonság és a leszerelés kérdésének jogi és po­litikai megoldását akarják keresztülvinni. A két bizottságban a tárgyalások eddig nem jutottak túl az általános eszmecserén, amely a megoldás irányvonalait szögezte le. A har­madik bizottságban, amelyben Sehunzer olasz delegátus a vitát a garanciaszerződés igen komoly kritikájával kezdte meg, a helyzetet igen pesszjmisztikusan ítélik meg Holnapra Benes felszólalását várják. A bizott­ság elé terjesztették Hyde amerikai javasla­tát a garanciaszerződésre nézve. Az első bizottság megkezdte a népszövetségi paktum 36. szakasza értelmében a nemzetközi kon­fliktusok megoldására vonatkozó módozatok tárgyalását. A vita befejezte előtt nem lehet megállapítani azt, vájjon a tárgyalások célt érnek-e. Bethlen a kisebbségi kérgesről tárgyalt lierrlot-val és tfacgnnaiggal Föltárta előttük az utódállamokban élő magyar kisebbség helyzetét Nem hivatalos megbeszélések a kisantant delegátusaival Géni, szeptember l-2» (Saját tudósítónk jelentése.) Jelentettem röviden, hogy Bethlen István gróf magyar miniszterelnök, alkalmat talált Karrá, hogy megbeszéléseket folytasson. iíerriof francia és Macdonaíd angol miniszterelnökkel, E megbeszéléseken értesülésem szerint a többi között szóba került a kisebbségek kérdése Is, Bethlen tájékoztatta a két kormányelnököt arról, hogy milyen helyzetben élnek az utódállamokban a magyar kisebbségek és miként sértik meg a kisantant államai napról-napra a legkirívóbb módon a ki­sebbségek jogait védő nemzetközi szerző­déseket. Hangsúlyozta, hogy Magyaror­szágon a kormány minden erejével békés légkört akar teremteni, azonban működé­sét rendkívül megnehezíti és a szanálási akció sikerét is veszélyezteti, hogy éppen a szanálás megkezdése ófa a magyar ki­sebbségek sorsa még rosszabbra fordult. Maedonaldnak arra a kérdésére, hogy miként lehetne a kisantant-államok érzé­kenységének sérelme nélkül rendezni a ki­sebbségi kérdést, Bethlen utalt a döntőbíró­sági eljárás lehetőségei te. A magyar kor­mány á maga részéről' kész a nemzetközi döntőbíróságnak a legmesszebbmenő módon tért engedni. A két miniszterelnök figyelme­sen hallgatta Bethlen .fejtegetéseit, A kisebbségi kérdés szóba került a ma­gyar és a kisantant kiküldöttek nem hiva­talos megbeszélésén is. A kisantant leszögez­te azt az álláspontját, hogy a kisebbségi kér­désbe a népszövetségnek vagy nemzetközi fórumnak nem lehet beleszólása és azt ajánlották, hogy a magyar kormány az érdekelt kisanfanöáUainokka! kezdjen erről tárgyalást, A magyar kormány ennek ellenére re­méli, hogy lehetővé válik eredeti álláspont­jának érvényesítése. Valószínűnek tartják, hogy a kisantant újból föl fogja vetni a ki­sebbségek ügyében a közvetlen tárgyalások fonalát. Érted hibáztam el egész éltem sorát Te tetted ecetté éltem édes borát. Átkom, gyászom voltál és áldalak mégis. Hiszen egy-két percig boldog voltam én is , «, Vértessy Gyula Árnyak az élet peremén «*• A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — írtai Neubauer Pál. 11. w Oiulia Majatesta, olyan nagyon gyű­lölöm, mint még én előttem senki nem gyű­lölt! —, kiáltott fej hirtelen a férfi. Alsó ál­kapcsa az utálattól elöretolodott és úgy né­zett ki, mint egy vadállat, Tekintetét befurta íi nő rémült tekintetébe és rövid szünet után folytatta: Olyan nagyon gyűlölöm, hogy eddig csak azért nem öltem meg, hogy gyűlölhes­sem 1- Gyilkos?! Brililánsalmat akarja?! -- kiáltott a nő. ™ Azok már nem valódiak -*• felelte nyugodtan a férfi. —rw Honnan tudja? kérdezte félig sértő­dötten, asszonyságában megbántva, félig gúnyosan. —r Az utolsó brllltáns a Moptmartre zá­logházában fekszik- Szállószámláit pontatla­nul fizeti és találkáknál már gyakran várako­zott urakra, akik nem jöttek el. Aj ön ideje elmúlt. — ón nivan ioi tud mindent, mint egy rossz detektív, — igyekezett gúnyolódni a nő, de a férfi elvágta a szót: — Nem azért hívtam meg ehhez a séta- kocsikázáshoz, hogy végighallgassam haza- dozástiit és kipróbáljam nőj fondorkodásait Csak annyit akartam mondani, hogy végbe- tétlenül szenvedélyesen gyűlölöm! Kitorzult haramiaarcában annyi undor tükröződött, hogy a nőben felkeltette az ér­deklődést eziránt a groteszk ember iránt, akit nem ismert és aki őt oly nagyon gyű­lölte. Szájszögletei, amelyekben összefutott a nyál, legörbültek és egyetlen szeme megna­gyobbodott és úgy foszforeszkáh a sötétben, mint a vadállat szeme. — fis most meg akarom magának mon­dani, miért is gyűlölöm olyan nagyon, ön volt minden, nő között a legtökéletesebb asz- szony. ön volt a legtökéletesebb művésznő, kiből ömlött a legszebb ének és aki szlnmü- vészetóvel megbabonázta az. embereket. Ap­ró lábalnál feküdt egM. világ, öné voltak Skócia sötét tengere mellett fekvő kastélyok és öné a kék Adria partján épült villák. Önért virágzottak a legszebb kertek legszebb virágai és évszázadok drágaköve) ragyogjak a boldogságtól, hogy szabad volt bőrének márványát díszíteniük. TengenuélységbaJ gyöngyök szálltak fel, hogy egy éjszakán át ott ragyogjanak dús hajában és reggelre a vágyódástól megvakuljanak. A kor legelső térfiai lángeszűket, gazdagságukat és élet- munkásságukat lábal elé rakták é® ön köpy* nvü léptekkel haladt el felettük, mintha já­ték és szeszély tárgyai lennének, S ön mind­evvel meg nem elégedett, Ön nem tűrt meg uralkodót maga mellett és hadakozott magá­val a mindenhatóval. Papok elhagyták oltá­Froutot változtat a kisantant Prága, szeptember 12. A nemzeti de­mokrata Moravsko-Slezsky Denik megbízható forrásból arról értesül, hogy a kisantant kül­ügyminiszterei egy hónapon belül konferen­ciára ülnek - össze. Ez a konferencia azért szükséges, mert Benes eddigi politikája és ezzel együtt a kisantant is, különösen Mac- douald kijelentéseivel érezhető vereséget szenvedett. Nincs kizárva, hogy a konferencia a kisantant politikájának frontváítoztatásával Is foglalkozni fog, Pertinax félti a különszerződéseket Paris, szemtember 12, (Havas.) Pertinax az Echo de Parisban kijelenti hogy míg a leszerelési konferencia gondolata erősen ér­lelődik, addig a Franciaország és Belgium, közötti továbbá a Lengyelországgal és Cseh­szlovákiával kötött külön szerződések ki vannak téve annak a veszélynek, hogy jelen* tőségük csökken. Az angol sajtó elragadtatással ir Apponyiról Budapest, szeptember 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelen­tése.) A világsajtó még mindig élénken fog­lalkozik Ápponyi Albert grófnak a népszö­vetség kongresszusán elhangzott beszédével, Az angol lapok nagy cikkekben emlékeznek meg a beszéd jelentőségéről. A Menting Post háramhasábos cikkben közli a beszédét és megjegyzi, hogy az egybegyiilt delegátusok közömbössége a legodaadóhb figyelemmé változott, ami­kor Apponyi beszélni kezdett. Apponyi ragyogó szónok, akinek súlyos mondanivalói vannak és ékes szószólója az elnyomott magyar kisebbségek panaszainak. Beszéde szemmelláthatóan megdöbbentette Bánost és a kisantantot, akik nem számítot­tak arra, hogy Apponyi a fejükre fogja olvasni # magyar kisebbségekkel elkövetett bűnöket. Beszédének lenyűgöző hatására jellemző, hogy az elnök is annyira figyelt rá* hogy bár más .témáról beszélt, mint ami a napirenden szerepelt/nem szakította félbe. A Daily Tele- graph is igen rokonszenves hangon emléke­zik meg a beszédről, amelyet szerinte min­denkinek jól meg kell fontolnia, inért súlyos igazságok vannak benne. A Journal de Génévé azt írja, hogy Ap­ponyi beszédében tekintély nyilvánult meg, és a kisantant kivételével a többségre jó hatást gyakorolt. Bethlen István gróf miniszterelnök teg­napi beszédének is élénk visszhangja támadt a sajtóban. A nagy világlapok véleményét még nem ismerjük, de a prágai sajtó rokon­szenves hangon fogadta a miniszterelnök szavait, Az egységes párt tegnap este érte­kezletet tartott, amelyen elhatározta, hogy a miniszterelnökhöz tegnapi beszéde alkalmá­ból üdvözlő táviratot küld. púkat és a szemirást, hogy önhöz imádkoz­hassanak és háborút viseltek az ön nevében. A föld engedelmeskedett önnek . • ♦ önnek egyedül! Ön azonban, aki ennek a hagyaték­nak hivatva lett volna őrzője lenni . . . A férfi elhallgatott és erőt gyűjtött. Majd újra felszakadt belőle: — Ön arra használta szépségének, mű­vészetének erejét, hogy a világ minden gyönyörűségét rombadöufse. Ön el akarta pusztítani a földet, Szépségének hideg csil­logása növekedett a szerelem tüzével, amely mindenkiben égett, aki az ön közelébe jött, mintha az egész emberiség önnek áldozott volna. Az utat, amelyen ön haladt, holttestek és füstölgő romok jelzik, fis sohasem, egy pillanatra sem ólt önben a szeretet. — Ezért gyűlölöm! — Vártam erre a pillanatra, Húsz évig készítetten] elő. Várnom kellett, amis az idő megkezdte a bomlasztási műveletet, mert csak akkor jöhettem magához, hogy meg­mondjam, mennyire gyűlölöm. Kezeiből ki­hulltak a paloták, a villák, a férfiak, a drá­gakövek és a virágok. Üresek ezek a kezek és a kétségbeesés úgy kering feje fölött, mint hulla fölött a dögkeselyű, Üres a harc­tér és néma. Hangját elvesztette! Lábai, ke* zei a táncnál nem engedelmeskednek! Egykori diadalmas szépségén hasadások futnak vé­gig, Meg rövid idő és életművemet megko­ronázhatom I Öiulia a szavak csapásai elő) a kocsi sar­kába menekült. Összezsugorodott a szavak súlya alatt és a groteszk kis férfi magasan feje fölé nőtt. És amint beletekintett állati vonásaiba, melyek görcsösen összerándultak, lassan, lassan emlékezés tört elő a múltból,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom