Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-11 / 206. (654.) szám

Csütörtök, szeptember 11. ■ ' T- i azt az alapszabályokba felvették és bejegy­zésük az illetékes törvényszéknél az alaki­ságok szem előtt tartása mellett megtörtént. Ilyen alapon viszont minden egyes szloven- szkói és ruszinszkói banknak meg volt en­gedve a betétgyűjtés anélkül azonban, hogy erre kifejezett külön engedélyük lett volna. Nyilvánvaló tehát, hogy a betétgyűjtést a cseh pénzintézetektől e rendelkezés foly­tán nem fogják megvonni, azok ezzel az üz­letággal korábban nyert engedélyük folytán továbbra is nyugodtan foglalkozhatnak, arnig a szlovenszkói és ruszinszkói intézetek közül egyik sem íoglalkozhatik betétgyűj­téssel anélkül, hogy a kormánytól erre ki­fejezett külön engedélyt ne kapna. A törvényjavaslat emez intézkedése bur­koltan a törvényhozásba intézmény szerűen gyarmattá degradálja le Szlovenszkói és Ruszinszkót. Már most ahhoz, hogy a kormány a szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézetek­nek a betétgyűjtést megengedje, múlhatatlan előfeltétel többek között az is, hogy a pénz­intézetnek legalább 5 millió korona összegű alaptőkéje legyen. Itt tudnunk kell, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézetek igen tekintélyes részét az elmúlt években a cseh nagybankok már elnyelték, más ily in­tézetek, — közöttük régi igen jó intézetek is — kénytelenek voltak az önhibájukon ki­vid bekövetkezett gazdasági események folytán kényszeregyezséget kötni, illetőleg felszámolni. Ilymódon a szlovenszkói és ru­szinszkói pénzintézetek száma amugyis erő­sen összezsugorodott és az önálló pénzinté­zeteket ma legfeljebb 150-re lehet becsülni. Viszont e megmaradt önálló pénzintézetek most már jól vannak fundálva és legnagyobb részüknél semmi objektív ok nincs arra, hogy betevőiket gondosabb védelem­ben részesítsék, mint a cseh bankok átla­gáét. Emez önálló szlovenszkói és ruszin­szkói pénzintézetek közül legfeljebb 10 szá­zaléka van abban a helyzetben, hogy 5 mil­liós alaptőkét igazolhat, vagy pedig jelen­legi alaptőkéjét erre az összegre felemelheti. Ennélfogva a íenmaradó 90 százalék, tehát a szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézetek túlnyomó része, a törvényjavaslat szerint egyenesen halálra van Ítélve, mert nem kell bővebben magyaráznom, hogy a betétgyűj­tési jog megvonása és az ezzel összefüggő egyéb rendelkezések egyértelműek az inté­zetek megszűnésével. Az intézetek részére nem marad más hátra, mint — kényszer- helyzetben, majdnem minden ellenérték nél­kül — beolvadni egy olyan cseh intézetbe, melynek a beolvasztás bizonyára kiváló üz­letet jelent vagy pedig a felszámolást ki­mondani és ily módon lassú halállal kimúlni. Hogy e folyamatnak már csak a lehető­sége is az amugyis beteg szlovenszkói és ruszinszkói hitelélet milyen megrázkódtatá­saival (pánik, tömeges és hirtelen hitelmeg­vonások stb. stb.) fog járni, azt teljesen fe­lesleges azok előtt bővebben kifejtenem, akik az itteni viszonyokkal csak megközelítőleg is tisztában vannak, különösen, ha megfon­toljuk, hogy Szlovenszkóban és Ruszinszkó- ban a legutóbbi időkig a pénzintézetek iránt amugyis nagy volt a bizalmatlanság és ezt a bizalmatlanságot csak éppen a megmaradt önálló pénzintézeteknek sikerült óriási mun­ka utján igen rövid idővel ezelőtt valameny- nyire szétoszlatni, azoknak a pénzintézetek­nek, amelyek ellen a jelen törvényjavaslat által a végzetes támadás megkezdődött. Hogy ennek a processzusnak a levét vég­eredményben ugyancsak emez egyébként egészséges intézeteknek a betevői fogják meginni, az minden gondolkodó ember előtt nyilvánvaló. A kormány tehát ezeket a saj- nálatraméltó betevőket, akik egyébként a státus quo alapján betétjeiket teljes joggal biztonságban érezhették, ugyanúgy agyon- támogatni szándékozik, mint ahogy sikerült neki a nemrég megbukott cseh nagybanko­kat ugyancsak agyontámogatnia. Ami a betevőknek komoly védelmét il­leti, már az előzményekből is nyilvánvaló, hogy a törvényjavaslat éppen az ellenkezőt érné el, mint amit a címe mond. De ettől tel­jesen eltekintve, ki kell domborítanom azt is, hogy mig eddig a betevő alaposan meg- cenzurálhatta meg is cenzurálta azt a ban­kot, amelyre a pénzét bízta, úgy ezentúl a törvényjavaslat által mutatott ama teljesen hamis látszat folytán, hogy pénze egyenlő biztonságban van. bármelyik jogosított bank­nál helyezné is el azt. nyilván abban a ha­mis feltevésben fog cselekedni, hogy a ban­kokat bonitás szempontjából nem kell cen- zurálnia. minthogy azt a kormány és a re­vizorok amugyis cenzúrázzák. Hogy ez mennyire nevetséges, arra a kővetkezőkben mutatok rá: Az 5 millió korona alaptőke kritériuma a betevőknek semmi védelmet nem nyújt. 5 millió alaptőke mellett lehet egy intézet­nék akár 100 millió betétje is és ha ennek a betétstandnak csak 1 huszada élvész, már füstbement az egész alaptőke és ezzel együtt a betevőnek a törvényjavaslat sze­rint egyik legfontosabb biztosítéka. Ha a törvényjavaslat csak egy kicsit is intelligens lett volna, aminthogy a legteljesebb mérték­ben nem az, vagy ha csak a legminimálisabb módon szakszerű lett volna, úgy fiyilván az intézet saját tőkéjének a betétekhez való arányát vette volna fel kritériumnak. Az igazgatóságnak az a kötelezettsége, hogy bizonyos veszteségek esetén az alap­tőke 2, illetőleg 4 százalékát köteles felaján­lani, a betevők biztonsága szempontjából szintén a semmivel egyenlő, minthogy ez az összeg és a veszélyeztetett betétösszegek között a leghihetetlenebb aránytalanság van és előfordulhat az az eset is, hogy a veszé­lyeztetett betétösszeg és a felajánlott igaz­gatósági „biztosíték44 között 1:1000 arány van, tehát a biztosítandó tőkének a biztosí­tott összeg csupán 1 ezred részét képezi- Hogy tehát ez a rendelkezés mennyire szak­szerűtlen, álszenteskedő, szemfényvesztő és a szerencsétlen laikus betevő megtéveszté­sére mily óriási mértékben alkalmas, azt is teljesen felesleges bővebben kifejtenem. Ugyanez áll pontosan ilyen mértékben arra a rendelkezésre, mely szerint a tarta­lékalapnak az alaptőke 1Ó, illetőleg 15 száza­lékát kell kitennie. Ez is tisztára szemfény­vesztés. Ugyanez áll a revizori intézményre. Ez az intézmény ugyanis sehol nem vált be, még ott sem, ahol a revíziót egy a pénzinté-. zetek által alapított és csupa szakemberből álló „Treuhandgesellschaft44 látja el. E kér­déssel nem akarok bővebben foglalkozni, csak megállapítom, hogs>- a revizori intéz­mény és az azzal egybefüggő rendelkezések a bankokat teljesen bürokratizálni fogják és a copfos kezelés még eddig sehol sem vált sem a részvényesek, sem a betevők elő­nyére. Látnivaló tehát, hogy a betétvédelmi törvény a jelenlegi állapottal szemben a be­Belgrád, szeptember 10. A Vajdaság, Jugoszláviának mostoha- gyermeke, . nemcsak politikailag szenvedi meg a centralisztikus törekvések szokásait, nemcsak az aránytalanul kivetett adók sú­lya alatt nyög, de a rengeteg ünnep is hoz­zájárul ahhoz, hogy gazdaságilag tönkre- menjen. Az adókról már több alkalommal meg­emlékeztünk, nem érdektelen azonban itt közbevetni néhány adatot- A Vajdaság, vagyis Bácska, Torontál, Temes és Baranya lakossága aránylag több adót fizet, mint Horvátor­szág és Szlavónia, a valóságban és pénz­ben kifejezve magasabb az adója, mint a háború előtt Szerbia vagy Bosznia-Herce­govináé, hogy Macedóniáról vagy Dalmáciáról ne is beszéljünk. Csak a szlovén terület adózását lehet méltán összehasonlítani a Vajdasággal. Nem elég, hogy hadinyereség, vagyon- és jövedelemadó címén 1916—1917-ig vissza­menőleg sújtják a lakosságot, de a legkisebb méltányosságtól is eltekintenek akkor, ami­kor az adók behajtásáról van szó, mert nem engedik meg még a részletfizetést sem. A mindenképpen szimpátikus Davido- vies-kormány nagyon sok ellenfelet szerez magának akkor, amikor ezt az adóbehajtási módszert adoptálja a Pasics-kormánytól. Hiába kacérkodnak a Vajdaság radiká­lis-párti képviselői az uj rezsimmel, (mert szemmellátható kacérkodás és felkinálkozás folyik), a pénzügyek minisztere, Spaho dr-, a muzulmán vezér, nem enged, inkább rábírja a kabinetet, hogy több munkaalkalmat adjon — az ünnepi munkaszünetek szabályozásá­val, illetve részben való eltörlésével. A helyzet eddig az volt a kétharmad­részben római katolikus és protestáns Vaj­daságban, hogy szemet-szemért. ünnepet-ümiepérí. Ha munkaszünetet tartotok a katolikus tevők számára semmi többletbiztositékot ncrn nyújt, ellenben alkalmas arra, hogy a betevőket betétjeik teljes biztonsága tekin­tetében teljesen alaptalan illúziókban ringas­sa és ily módon a megtévesztésük folytán nekik teljesen felelőtlenül beláthatatlan ká­rokat okozzon. • Ami a kormányhatalom végletekig való megnövekedését illeti, e tekintetben felesle­ges bővebben kifejteni/ hogy a kormány ezentúl a revizori és betétjogmegvonási le­hetőségeinél fogva a gazdasági életben telje­sen élet és halál urává lesz. Aki a bankok ura, az az egész gazdasági élet ura. Ilyen hatalma az orosz cárnak sem volt, de még a római cézároknak sem. Hogy ez a hatalom a Szlovenszkón és Ruszinszkón milyen tul- tengésekben fogja magát kiélni, arra ugyan­csak felesleges rámutatnom. Tény azonban az, hogyha ezt a mérhetetlen hatalmat egy a magyarság iránt csak kis mértékben is rossz­akaratú kormány fogja gyakorolni, úgy az itteni magyarságnak gazdasági és ezzel együtt fizikai létét is végveszély fenyegeti. Ennek elkerülésére haladéktala- n u 1 a legerélyesebb akcióra van szükség, minthogy a kormány ezeket a javaslatokat, melyek a nyilvánosság, nevezetesen a sajtó teljes kizárásával készültek, bizonyára a leg­rövidebb időn belül a parlamentben keresz­tülhajtja. Az idő rövidsége folytán e javasla­tokat csupán nagy általánosságban és egész vázlatosan tettem kritika tárgyává. Részle­tes és precíz megbirálás esetén a javasla­tokban még sok olyan rendelkezés található, mely a legélesebben elitélendő. A légionáriusok a javaslat ellen Lapzáráskor arról értesülünk, hogy a négy légionárius képviselő a javaslat ellen foglalt állást és a cseh nemzeti szocialista párt határozata ellenére nem szavazzák meg a javaslatot. — Kiváncsiak vagyunk, hogy a nemzeti szocialisták a renitens légionáriu­sokkal szemben is érvényesíteni fogják-e a mandátummegfosztási jogot. ünnepen, zárjátok be a boltokat a görögke­letiek ünnepén is. Röviden ez annyit jelen­tett: 52 vasárnap és 14 római katolikus, de 28 pravoszláv és 4 állami ünnepnap, összesen kilencvennyolc (98) munkaszünetes nap egy évben. Boszniában, Szerbiában, Macedóniában minden felekezet a maga ünnepét üli, Hor­vátországban szó sem lehet arról, hogy va­lamelyik görögkeleti ünnepnapon szünetel­jen a munka, a Vajdaság népe azonban ap­ró, csakazértis potentátok hatalma alatt csaknem száz napon át tétlenségre volt kár­hoztatva. Nem egy, de ezer meg ezer eset akadt, hogy megbüntették azokat a katolikus vagy protestáns polgárokat, akik valamely szerb ünnepen halaszthatatlan gazdasági munkát végeztek, sőt azokat is, akiknél nagymosás vagy vasalás, takarítás folyt ezeken a napokon. Humora is akadt ennek a szomorú álla­potnak, mert megesett, hogy Zen tán dolgoz­tak. de Szabadkán a szigorú munkásaimét betartásán őrködött. a hatóság. Fordítva is. Megtörtént számtalanszor, hogy a jelenték- telen kis pravoszláv ünnep előtt való napon az újságok megírták, hogy másnap nincs munkaszünet, de reggel 8 órakor rendőr irta fel azokat, akik dolgoztak. Előfordult az ellenkező eset is. Az újsá­gok figyelmeztetése alapján a katolikus, protestáns és zsidó üzemek szüneteltek, a szerbek ellenben mérték a vásznat vagy borsót és gyalulták a deszkát. Dolgoztak, mert nekik nem imponál a saját ünnepük. Az érdekeltek a naptárcgyesitéstöl^vár- ták a helyzet javulását, de a naptáregyesités a kútba esett az állami és közigazgatási tisztviselők nagy örömére, akiknek a hivata­los órák alatt végzett körömráspolyozása közben mégis jól esett néha — minden ne­gyednap — cgy-egy ünnep. Az uj kormány végre is jobb belátással most szabályozza a munkaszüneti kérdést: mindenki azon az ünnepen szünetelteti az üzemét, amelyiken neki jól esik, csak a négy állami ünnep lesz kötelező munka­szünet. Visszatérne hát a régi állapot: a törökök pénteken, a zsidók szombaton, a kereszté­nyek vasárnap ünnepelnek, csakhogy a gya­korlat azt tanítja, hogy Belgrád messze van és a helyi hatóságok végzése ellen nagyon sok bélyeget kell tenni a felebbezésre! Ragenó. Neías ígéretei '■ 7­(tj.) Prága, szeptember 10. Néhány nap előtt közöltük a Ceské Sto- vo nyomán azt, hogy a cseh szociáldemok­ratapárti „ruszinszkói44 képviselő, Necas mérnök ur héber meghívókkal akarja a saját táborába édesgetni a ruszinszkói zsidókat, akiket a „legállamalkotóbb44 (vagy „állam- legalkotóbb?44) elemnek tekint. Necas elv­társ azonban nem az az ember, aki Prágá­ban is helytállana azért, amit Munkácson, Beregszászon hangoztatott a zsidó népgyü- lésen s kéthasábos nyílt levélben tiltakozik a Ceské Slovo aljas támadásai ellen. Egye­bek között elmondja a nyilatkozat azt is, hogy mi mindenről beszélt a munkácsi zsidó népgyülésen: Szó volt ott az ipar föllendi- téséröl, a szállítási tarifákról, az önálló ke­reskedelmi és iparkamaráról, a forgalmi adó átalányositásáról és a határok megnyitásá­ról, ami kétségen kívül igen hasznos dolog mind. Mi, akik jól ismerjük Necas ur ígé­reteit a magyar gimnáziumra, amelynek be­váltása alól azzal az alávaló hazugsággal akart menekülni, hogy azt hiresztelte, mi­szerint a magyar gimnázium ügyét a ruszin­szkói magyar politikusok erőszakossága hiú­sította meg, noha ott voltunk, amidőn egy „erőszakos44 politikusunk meghívta Necast, hogy menjenek együtt az iskolaügyi- minisz­terhez; Necas urnák azonban hirtelen másutt volt „igen sürgős44 tennivalója. Mi tudjuk, Hogy a zsidókat is milyen ígéretekkel akarta elszéditem. Mert ha komolyan veszi Ígére­teit, úgy a kéthasábos nyilatkozat helyett el­ismételhette volna röviden azt is, hogy mit ígért és mit követel Ruszinszkó számára a kormánytól. ilerrlof Maggarországró! Budapest,1 szeptember !0. (Budapesti szerkesztőségünk teíeíonje- lentése.) Az Uj Nemzedék munkatársának alkalma volt beszélni Herriot franciam minisz­terelnökkel, aki kijelentette az újságírónak, hogy nagyszerűen ismeri Magyarországot, autón minden nevezetesebb helyét bejárta és különösen Magyarország gazdasági helyzete érdekli. — Magyarország — mondotta a fran­cia miniszterelnök — a maga erejéből is fői fogja magát tudni küzdeni arra a polc­ra, amelyet megérdemel. A Szokolegylet alkonya Prága, szeptember 10. A cseh szocialista ifjúság lapja, a „Mladé Proudy44, amely még a legutóbbi időkig a szokolegylet főtámasza volt, most ennek az intézménynek hanyatlásáról ir. A lap szerint a Szokolegylet elsikkasztotta alapítójának, Tyrsnek nagy eszméit. Tyrs azt kívánta, hogy a szokolok mindennemű romlottság el­len szálljanak harcba. A forradalom után a nemzet méltán várta, hogy a szokolokbóí elemi erővel fognak kitörni az eddig elrej­tett erkölcsi kincsek, ezzel szemben az tör- . tént, hogy a szokolegyesiileteí egy párt sajátította ki, i a cseh nemzeti demokrata párt; ennek befő- j lyása alatt az egyesület tagjainak munka- j kedve a nullára síilyedt s tényleges munka nincs is. Harcban Kína népe Shanghai, szeptember 10. Nankingban és vidékén kihirdették az ostromállapotot, A Kiang-Su csapatok némi területet nyertek, de a cse-kiangi hadsereg jól tartja magát. Slianghaitól 23 kilométerre áll a harc. A dip­lomáciai testület legöregebb tagjának rende­letére a semlegesnek kijelentett zónán euró* pai tengerészek szálltak partra. Pekingi je­lentések szerint Csang-So-Lin kormányzó még mindig nem foglalt nyíltan állást egyet­len párt mellett sem. — Linhoból érkezett újabb jelentések szerint a cse-kiangi hadse­reg ezen a vidéken visszahódított minden elvesztett pontot. Az erős őszi esőzés lehe­tetlenné tette a harcot a főfronton, a kato­nák beássák magukat és várják az alkalmas időt újabb támadások megkezdésére, JAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJJkAAAAAA.* 3 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ 3 cA*,^ \ > ^° ,ríl \ Saját készítményt! finom férfi £ és női fehérnemű, asztal- IU» £ 3 \ térítők és mindennemű lenáru £ Í \ > 3 Árusítás nagyban és kicsinyben % VrTYVTTTTTTTTTVTT f V V W ? W W WrYYTVrTTYTTTVf V^TTTTf Yf YVYTTYYrf YYYTT^ A sok ünnep meggátolja a produktív munkát a Vajdaságban A P. M. H. jugoszláviai szerkesztőségétől 41

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom