Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-11 / 206. (654.) szám
Politikai főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ df. Benes és a múlandóság (p.) —, szeptember 10. Nincs szomorúbb és lehangolóbb látvány, niiní. a természet olyankor, amikor minden az .elmúlást, az enyészetet hirdeti. Ilyenkor semmi sem szép, a fák már szárazon, kopá- ran merednek fölfelé, a földeken nincs élet, az utak sárosak, az eget sötét felhők takarják el; úgyszólván szünet nélkül hideg, a csontokat átjáró ólmos eső hull s olyan rövid az időköz a virradattól az alkonyaiig! Ez a vigasztalan, a kedélyekre nyomasztóan ható szomorú. idd.szak, az átmenet az őszből a télbe. A közéleti pályán, is a legszajnorubb az átmenet, amikor megüti-a közéleti nagyságot az enyészet szaga. Amikor először érzi, bor- zongva fogadja, megkísérli önmagát ámítani, hogy ez csak a képzelődés játéka, de az enyészet illata csak nem akar elmúlni s mindig több és több szimptoma mutatja, hogy itt a kikerülhetetlen vég. A dicsőség, hatalom után jön a feledés, a szürke köznapiság. Igaz, a kortársak hálátlanok s majd a történelem igazságos lesz s elégtételként az utókor háláját és a históriai nagyságot juttatja maid osztályrészül. A jövő. a történelem szép dolog, kellemes meghatottságot is ébreszt, ha szembe állítják a jelen hálátlanságával. De hát hiba, hogy a történelem lassan ítélkezik, sokáig töpreng, gondolkodik, amig kiadja a babérkoszorút Addig fik -már el- ppriadtak, mégis jobban esik, ha még el nem porladt szemeikkel látják is önmaguk ünne* pelietését. . S. azután a történelem igazságszolgáltatása nem is olyan biztos. A történelem tubusosán szigorú-és szeszélyes, például a ragyogó, akármilyen szép tűzijátékok iránt semmi érzéke, a nagy hang és a ragyogó színjáték nem érdekli, csak annak nyújtja a babért, aki állandót alkotott. S ki merné állítani ma alkotásairól, hogy azok dacolni tudnak az idő viharával? Erre az átmenetre nem lehet soha elkészülni, az mindig váratlanul, mindig tulkorán jön. Szegény Benes! Öt is megütötte az enyészet illata s hiába kerge magától, nem tud szabadulni tőle, mindig vele van és mindig erősebben érzi. Istenem, milyen hirtelen jött az. Hisz talán csak napok választanak el a szép időtől, amikor az öreg Európát el sem tudták képzelni anélkül, hogy a hátán ne guruljon valamerre Benes Ede dr. szalonkocsija. London, Paris, Róma, — Genf, Genua, Porto Rosé, — Belgrád, Bukarest, Prága, — mind, mind az ö dicsőségének, elévülhetetlen érdemeinek, hatalmas alkotásainak szemtanúi és csodálói. Milyen gyorsan is felejtenek az emberek. Ma már nem is beszélnek arról, hogy ő mentette meg Európa békéjét, ö hárította el az angol— francia viszály veszedelmét. Neki és csak neki köszönhető, hogy Olaszország és Jugoszlávia, mint szelíd, békés szomszédok élnek egymás mellett. Nem az ö tanácsa és útbaigazítása nélkül döntöttek a szerencsétlen Felsőszilézia válsága idejében s ö arrogálja, vagy legalább eddig arrogálta a dicsőséget, hogy része van abban, hogy ez a kérdés „igazságosan, a demokrácia és az ott élő nép valódi akaratának megfelelően14 nyert eldöntést. Hát a kisantant? Milyen hatalmat és erőt képviselt! Egész Európa feszült idegekkel figyelt, valahányszor — s ez nagyon sokszor volt — összejött a három óriás, a három uj állam külügyminisztere. A nagyhatalmak udvaroltak nekik. Nemzetközi konferenciákon maguk részére is egy nagyhatalom jogait és tekintélyéi követelték. Mindig a történelmi esemény jelentőségével hatottak a kisantant tanácskozásairól közzétett kommünikék! Milyenszépen, burkoltan és sokatinondóan voltak megszövegezve: „Teljes megegyezés a Magyarországgal szemben követendő eljárás módozataira vonatkozóan44, stb. Beszéltek leszerelésről, fölösleges kiadásoknak a költségvetésből való törléséről. Követelték A Szloyenszkói és Ru inszkói Szövetkezeit Ellenzéki Pártok politikai napilapja és a követelés eonditio si ne qua non-jakim állították föl azt, hogy ők közvetlen ellenőrizhessék Magyarországot, betartja-e Trianont? Mozgósítottak s ők is egy kis Ruhr- megszállást óhajtottak játszani, nekik is szankciók kellettek, kézi zálogok Miskolc, Diósgyőr, Tata s hasonló objektumok birtokbavétele utján. Az ö szavazatukkal megakadályozták 1923-ban a magyar kölcsönt. Nyíltan, hivatalos beszéd keretében követekék, illetőleg valamennyi nevében követelte Benes, hogy a magyar kormányban változás álljon be, adjanak tárcákat az emigráció vezéreinek. S mindebből a sok dicsőségből az oroszlánrész Beuesé volt. Ö szerényen csak any- nyit engedett meg, hogy „primus inter pa- rcs“-nek mondják; ám arról nem tehetett, hogy egész Európában öt mondták a kisantant spiritusz rektorának, eszének, vezérének. Hisz az is csak nemrég volt, amikor Európa két leghatalmasabb ura, Poincaré és Benes egymással szerződést kötöttek. Emlékeztek-e még, hogy végigrázkódtak a népek, milyen megdöbbenés, félelem lett úrrá a szegény nemzeteken?... ó, milyen szép volt, magasan fönn állatii, oly magasan, hogy már a felhők súrolták a vállát s mindenki áhitatos csodálattal tekintett föl reája!... Es ma?! Vége a dicsőségnek! Ma már nem rettennek meg az emberek, ha Poincaré neve mellett Benesét említik. Poincaré volt és nincs! Poincaré átadta helyét Uerriotnak és ez nem nagyon törte magát az után, hogy Benes ruházza át reá az elődje iránt érzett politikai barátságát. Londonból nem érkeztek könyörgő sürgönyök hozzá, hogy jöjjön és segítse ki az angol kormányt jó tanáccsal. Sőt összeültek, tárgyaltak Németországgal kiürítésről, jóvátételről és sem a kisantantot, sem Benest nem hívták meg. Pedig hányszor hallottuk hirdetni axiómaként, hogy Németország jóvátétel! kötelezettségénél a kisantant államai közvetlen érdekeltek s így meghallgatásuk nélkül nem hozható döntés. Es ennek dacára nélkülük döntöttek, megegyeztek s nemcsak Anglia és Franciaország, de mind a ketten megegyeztek Németországgal is! S ez a nagyobbik baj. A megegyezéssel csökken Franciaország szemében a mi államunk politikai és stratégiai jelentősége s igy megint csak csökken Benes nagysága, tűnik dicsősége. A kisantantbaii a bajok már régibb kebel? '-Y. rtxfrr sók víz ioly. íte i Mc>]éav,.n, amióta az indiszkrét újságok hirci szerint Románia Benestöl kosarat kapott, amikor az a kölcsönös segélynyújtási kötelezettségre való hivatkozással kérdést intézett, számi t- hat-c Benes támogatására egy orosz támadás esetében. Azóta Bratianu és Dúca nem mondották. hogy Európa legzseniálisabb állani- íérfia Benes. Jugoszláviában is baj van! Az öreg Pasics annyiszor távozott, uogy egyszer elfelejtették visszahívni s ezalatt helyét Davidovics foglalta el, akihez Benesnek nem igen voltak kapcsolatai s az uj kollega, Marinkovics külügyminiszter ur sem nagyon hangoztatja, hogy a kisantant Jugoszláviának életkérdése. A kormány tagjai itt olyan tanokat hirdetnek és akarnak megvalósítani, amelyek nagyon hasonlítanak Macdonald tan tételeihez s nagyon eltérnek annak a politikának az elveitől, amelyeket Benes állandóan képviselt. Nem az állam egységét hirdetik az állam legnagyobb és egyedüli erősségeként, hanem a népek békéjét. Benes bolyong szerte-széjjel. sehol sem találja régi barátait, mindenütt idegen arcok fogadják, mindenütt neki idegen elveket, célkitűzéseket hall. Mégsem tud megbarátkozni az elmúlás gondolatával. Pedig nemcsak a külföld, otthon is közönnyel nézik dicsőségének foszlá- sát. politikai fegyvertársai is hidegen szemlélik a fejleményeket. Elmegy Genfbe, külön memorandumot nyújt be. leírja .benne, hogy Cseh-Szlovákiában nagy nyugtalanság észlelhető a britt javaslatok nyomán; — hátha ez izgalmat okoz ott s Európa figyelme, érdeklődése megint feléje fordul. Nagy beszédet is mond, magával vitt tudósítói elmondják. hogy feszült érdeklődéssel hallgatták, az ő beszéde volt a konferencia legnagyobb eseménye. Mellette eltörpült Hejriot és Macdonald. De ez mind nem használ! Ez már csak injekció. Benes már rálépett az útra, amelyen megelőzték őt protektora Poincaré és barátja, Nincsics. émúrléM a magánháztartások liszikészleteif is! A kormány a háborús kösélelmezés intézkedéseit feltámasztja — A köz- élelmezési miniszter személyesen ízleli meg a barna knédlit A közellátás:igyi minisztérium kedves meglepetéssel szolgál a drágaság elleni harcban. Beavatottak információja szerint a kormány rendeleti u.ou fogja összelátni az összes kis- és nagykereskedésekben, továbbá a magánháztartásokban levő Hsztkészletekeí, ha a bar nalisztja vastartót a parlament jóváhagyja. A rendelet szerint minden családfő súlyos pénzbírság terhe alatt köteles lesz a hatóságoknak bejelenteni, hogy mennyi fehér lisztje van a háztartásnak, A háborús évek gazdálkodása nagyon megtetszett a cseh kormánynak, hogy ily hadi ténykedések felújításával kedveskedik a közönségnek. A fatális Ksztjavaslat sorsáról a parlament közellátásiigyi bizottsága fog dönteni. A teljes bizottság — Franké miniszter meghívására — egy helybeli malomban személyesen fogja megtekinteni a liszt kiőrlésűnek régebbi és uj módját, ezenkívül a bizottság megszemléli s meg ízleli a tagok jelenlétében az uj lisztből készített süteményeket és knédlikeh Az agráriusok még mindig remélik, hogy a parlamentet sikerül meggyőzniük az uj liszt kitűnő minőségéről s ha ez nem sikerül, a kormány a javaslatot visszavonja. szocialisták és a cseh szociáldemokraták a koalícióból való kilépéssel fenyegetőznek, ha a javaslatból törvény lesz. A cseh néppárt és a nemzeti demokratapárt a várakozás álláspontjára helyezkedett és semlegességet mutat. Majd ahhoz fog csatlakozni, aki erősebben kerül ki a ma délutáni küzdelemből. Hymans a kisantant szószólója Genf, szeptember 10. A kisantant nem válaszolt Apponyi tegnapi beszédére, de Hymans belga külügyminiszter reflektált reá. Fölvetette azt a kérdést, hogy Apponyi, aki ura szavalna!:, mérlegelte-e kijelentéseinek súlyát. Ezután igyekezett védelmezni a népszövetségi titkárságnak a kisebbségi sérelmek körüli eljárását. Hymaus szerint Apponyi vádjai épp úgy alaptalanok, mint kritikája. Ezután Skrzynski lengyel delegátus hasonló értelemben szólott. A népszövetségi paktum®! megszeg® állam elleni bojkott — A P. M. H. eredeti tudósítása — Genf, szeptember 10. A népszövetség ülésszakában a bizottságok munkája folyik. Az első bizottság, amely a jogi kérdésekkel foglalkozik, tárgyalás alá vette az angol kormány által beterjesztett és a népszövetségi paktum 16. szakaszát módosító javaslatot, amely a paktumot megszegő államok bojkottjára vonatkozik. Az angol álláspontot Sir Cecil Húrt fejtette ki. Hivatkozott arra, hogy e poníozat megváltoztatása tekintetében hosszabb tárgyalások folytak a Quay d‘Orsay és Forcign Office között. Tudvalévőén a népszövetségi paktum 16. szakasza oly értelmű, hogy ha egy népszövetségi tag háborút kezd, ez ipsoj íacto az összes népszövetségi tagok ellen intézendő háborúnak minősíttetik és ez esetben a paktumot megszegő állammal az összes gazdasági és pénzügyi összeköttetéseket meg kell szakítani. Az angol kormány most azt javasolja, hogy mivel az említett paragrafus szerint a népszövetséghez tartozó államok állampolgárainak a paktumot megszegő államok állampolgáraival érintkezést föntartani nem szabad, ez a tilalom necsak a paktumot megszegő állam állampolgáraira, de az állam összes lakosaira vonatkozzék. A bizottság ezt a kérdést egy albizottsághoz utalta, amely a legközelebbi ülésre elkészíti jelentését. 100 csen-sil. koronáin fizettek ma, szeptember 10-én: Zürichben 15.95 svájci frankot Budapesten 231700.— magyar koronát Becsben 212500.— osztrák koronát Ssriiillföii Í253Ö OöflöOO ööö.— német márkát jé? JSB JT Hí. évfolyam 206. (654.) szám Prága, csütörtök, 1924 szeptember 11 TvT előfizetési árak belföldön: Égés* évre 300 K0. já&Jf ~ JŰi;F JgP ___ JLJHIJIUM. «|)irWfi «WWVSWWBB0(. 4élévre 150 K0., negyedévre 76 K0., egy hónap iW dm /W M « WT Wrwt ra -6 Kó- 32ám ára 1-20 ko. - kühöi M I mg M /fi# & %ÉF é'M JW Jr mt M' Jf /f jM1 asm Bt** évre 450.- Kö.. félévre 225.- Kő. fír ^ /y “Éjre Jsjjf j&ÍJ negyedévre 115Ké* egy hóra T9 Ké. » S*erA $' -fgs fj**. W " -W mw &W Égj* keertöség: Prága II., Stőpánská ulice 16/111 m 1&4Í/Í/ 1JSL MMM %Ms %JL_^ ^ Vy Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A felelős szerkesztő távollétében a szerkesztésért felelős: GÁL ISTVÁN adminisztratív főszerkesztő. ................................................ A tizes bizottság a lisztfavaslatról Ma délután öt órakor a koalíciós pártok I tizes .bizottsága összeült, hogy a .lisztjav:-- ! latról tanácskozzék és lapzáráskor még veszekszenek, A tanácskozás eredményét parlamenti körökben nagy kíváncsisággal várják, mivel rendkívül heves vitára és az ellentétek fölfokozására van kilátás. A cseh agráriusok ragaszkodnak a javaslat törvénybeiktatásához, míg a nemzeti Bulgária az angol álláspont mellett szorzószámrendszer megtartását fogja javasolni a magyar, kormánynak. A bizottság azon a véleményen van, hogy Magyarországon az árudrágaság csökkenni fog mert a korona belső vásárlóerejét követni fogja a külföldi vásárlóerejének növekedése is. Táncos Gábor beszéde A népszövetség leszerelési bizottsága ma délelőtt ülést tartott, amelynek első szónoka Tánczos Gábor altábornagy/ magyar delegátus volt. Tánczos hosszabb beszédben fejtegette, hogy az úgynevezett kémiai hadviselésnél a gázvédő sisakok használatát az egész világ részére korlátozás nélkül hozzáférhetővé kell tenni, A ma délelőtti ülésen Kaloff (bolgár) Bulgária. helyzetét ismertette és kifejtette, hogy a békeszerződésből folyó súlyos terhek miatt az ország pénzügye az összeomlás előtt áll. Bulgária határozott híve a döntőbíróság gondolatának és a fegyverkezések korlátozásának. A bolgár delegátus azt javasolta, hogy a népszövetség vegyes bizottságot küldjön ki a kisebbségi krédések megvizsgálására. E beszéd közben lépett a terembe Seipel osztrák kancellár. Motta elnök meleg szavakkal üdvözölte. Genfi jelentés szerint a pénzügyi albizottság a magyar költségvetés megvizsgálásával kapcsolatosan elhatározta, hogy a
