Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-10 / 205. (653.) szám

Politikai főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A Szlovenszkoi és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja A felelős szerkesztő távollétében a szerkesztésért felelős: GÁL ISTVÁN adminisztratív főszerkesztő. Állampolgársági egyez­ményt követelünk! (fi.) ■—, szeptember 9. Több hét telt el már azóta, hogy tr kor­mány Körmendy-Ékes Lajos képviselőnket megfosztotta illetőségétől. Ez az otromba jogsértés a bel- és külföldön egyaránt osztat­lan konsternációt keltett, amely nem csilla­podott le máig nem is fog lecsillapodni mindaddig, a inig a hatalom jóvá nem teszi, amit Körnrendy-Ékes és sok névtelen társa ellen vétett, fia a kormány arra számított, hogy az első napok fölháborodása hamarosan le fog nyugodni és hogy a fliircs magyar szal­máiéiig ebben az esetben is gyorsan le fog lohadni, úgy alaposan tévedett, mert az ille­tőségi hajsza már olyan hihetetlen méreteket öltött, hogy azt még az az ember sem néz­hetné nyugodtan, akinek türelme a birka tü­relméhez hasonlatos.-Újból figyelmeztetjük a kormányt, hogy megfelelő módon vessen vé­get az e téren uralkodó szörnyű anomáliák­nak, mert eljárását tétlenül nézni nem fogjuk. F hasábokon már több Ízben volt alkal­munk összefoglalni azokat a módozatokat, amelyek alkalmasaknak látszanak előttünk az illetőségi káosz megszüntetésére. Megelé­gedéssel állapíthatjuk meg, hogy az illetőségi ügyünk iránt egyre szélesebb körök kezde­nek érdeklődni, ami azt a reményt kelt: föl bennünk, hogy a kormány — főként a kül­földi közvélemény nyomása alatt — kényte­len lesz a tarthatatlan helyzetet elöbb-utóbb rendezni. A népszövetségi ligák uniójánál legutóbb Bernben tartott közgyűlésén általá­nos figyelem kisérte Medinger német képvi­selőnek idevonatkozó fejtegetéseit és számos jel amellett szól. hogy maga a hivatalos nép­szövetség is tudomást szerzett már és érdek­lődést .tanúsít a cseh-szlovákiai illetőségi ügy iránt. Úgy véljük, hogy a kormány a saját érdekében a leghelyesebben akkor cseleked­nék, ha idejekorán — még mielőtt a népszö­vetség beavatkozott volna —. önmaga gon­doskodnék sérelmes intézkedéseinek jóváté­teléről, mivel ilyen módon elkerülheti azt, hogy egy nemzetközi fórum süsse rá eljárá­sára a jogtalanság bélyegét, ami kétségkívül sokat ártana a köztársaság reputációjának. Úgy látszik, ez a meggondolás bírta rá a minisztertanácsot arra. hogy Markovics Iván. unifikációs minisztert megbízza egy ille­tőségi törvényjavaslat , elkészítésével. Remél­jük, hogy Markovics miniszter ur a lehető leggyorsabban fog eleget tenni e megbízatás­nak és a kormány még e hónapban a nemzet­gyűlés elé terjeszti javaslatát. Reméljük azt is, hogy e javaslat legalább odáig megy, mint az ellenzék indítványa és a legüberálisabb módon rendezi az egész kérdéskomplex uniót, még pedig nem csak a jövőre, de a múltra nézve is. A kormány eddigi tétovázása az oka annak, hogy a közvélemény meglehetős bi­zalmatlanul fogadta azt a hirt, amely szerint az illetőségi, ügyben most már végre-vala- liára .mégis csak történik valami. Az az em­ber, aki mindig csak csalódni volt kénytelen, bizalmatlanul fogadja a legkedvezőbb hírt is és lassanként elveszti a hitét. A szlovenszkoi közvélemény lelkiállapota hasonló ehhez: annyiszor csalódott már. hogy szinte már egészen lemondott minden reményről. Szerény cxisztenciák ezreire nehezedik rá a kínos bizonytalanság érzése és ezért mindenki haladékában intézkedéseket köve­tel. Ilyen körülmények között ne csodálkoz­zék a kormány azon. ha Szlovenszkóban cs Ruszinszkóban olyan hangok is kezdenek hallatszani, amelyek radikális cllenrcndsza- bályokat követelnek — a magyar kormány­tól. Az emberek nem tudjak megérteni, mi­képpen lehetséges az, hogy odaát Magyar- országon semmiféle zaklatás nem éri a cseh­szlovák állampolgárokat* akik közül igen sok a vérbeli cseh, amikor itt nemcsak a magyar állampolgárokat, de az úgynevezett vitás illetöségücket is lépten-nyomon molesztálják. Ebben az okoskodásban tagadhatatlanul sok igazság rejlik. A magyar kormány retor- ziós intézkedései minden bizonnyal mérsék­letre intették volna a cseh-szlovák kormányt, amely egy-két évvel azelőtt számos német birodalmi állampolgár ellen kiadott kiucasi- tási rendeletét azonnal vissza von tá. mihelyt a berlini kormány ellenrendszabályokkal fe­nyegetőzött. Véleményünk szerint azonban az erőszaknál jobb megoldási mód a békés megegyezés. Nem ez az első es^t, hogy egy. a két állam között kötendő állampolgársági egyezményt sürgetünk, amely körülbelül lia- i sonló elveken nyugodnék, mint a Cseh-Szlo­A népszövetség harmadik albizottsága (leszerelési) Dúca elnöklete alatt elhatároz­ta, hogy több albizottságot létesít. Az első albizottság a nemzetközi fegyver és munició- kereskedel-eni ellenőrzésével; továbbá a hadi­anyag kereskedelmével, a fegyverek, muní­ciók cs hadianyag előállításának kérdésével, a második a gázháboruval, a fegyverkezési kiadások korlátozásával és az egyes-nemze­tek fegyverkezésének statisztikai ábrázolá­sával, a harmadik a tengeri fegyverkezés korlátozásával fog foglalkozni, inig a negye­dik albizottság az első három bizottság mun­káját fogja egybefoglalni. Ezután a racionális szerződések és a garanciapaktum tervezet fölött folyt a vita. Schanzer (olasz) kifejtette aggályait a különb-szerződésekkel szemben, továbbá a népszövetségi tanács hatalmi kö­rének növelésével szemben és kijelentette, hogy csak atkor lehet leszerelni, ha a népek ennek ellenértéké fejében biztonságot kap­vákia és Ausztria között Briinnben kötött egyezmény. Tudjuk, hogy az egyezmény megkötését leginkább a prágai kormány me­rev álláspontja tette lehetetlenné, de talán a budapesti kormány sem tulajdonított ennek az életbevágóan fontos kérdésnek akkora je­lentőséget, mint amennyit megérdemel. Ezért a szlovenszkoi és ruszinszkói közvélemény egyhangú óhajtása gyanánt újból követeljük, hogy a decemberben fölvett tárgyalások fo­nalát a két kormány ismét vegye föl és kös­sön minél hamarább olyan szerződést, amely kellő figyelemmel van az államfordulat előtt valamely községben letelepedett egyének jogos érdekeire. nak. A szónok szerint nem lehet egy államot támadónak minősíteni azért, mert elutasítja a döntőbírósági ítéletet. Azt is meg kell- álla­pítani, vájjon a népszövetségi tanács, vagy az egyes államok maguk rendelhetik el a ka­tonai szankciókat. Az a véleménye, hogy a népszövetség magában is elégséges arra, hogy az államok biztonságát garantálja és nincs szüksége külön garanciapaktum se. gitségére. Az olasz delegáció a népszövetségi pak­tum kiterjesztése mellett és a külön garan- ciapaktum létesítése ellen foglal állást. Schanzernak ez a nyilatkozata élénk vissz­hangot keltett. A Matin szerint Mussolini a kölcsönös segélynyújtásról szóló francia elv ellensége. A lap szerint Schanzer beszéde a nép- szövetség ellen irányul és a Matin kijelenti, - hogy Anglia túlságosan egoista és Olaszor­szág tulhajtottan individualista. fehér és barna hnédii (tj.) Prága, szeptember A kormánynak egyetlenegy - igen sze­gény — eszméje volt a drágaság letörésére. Törvénnyel akarta behozni az egységes, nyolcvan százalékra kiürült barna lisztet, amely jelentősen olcsóbb volna a fehérliszt- néh A javaslatot a cseh agráriusok sugalma- zására Eranke cseh szocialista miniszter ké­szítette, amellyel alaposan felforgatta az antugyis megtépázott koalíciós egységet. Az ellenzék meglehetősen közömbösen nézi ezt a harcot, mivel egyrészt jó! tudja, hogy eb­ből a javaslatból nem lesz törvény, másrészt van annyira lojális, hogy nem okoz külön gondokat Svehlának akkor, amikor az a saját nyáját is csak nagynehezen képes együtt tar­tani. A fehér- és barnaliszt cseh csoportjának harca oiy méreteket öltött a koalíciós tábor­ban, amilyenre, nincs példa a petka vezetése alatt állóknál. A lapok vezércikkei, tárcaro­vatai. napihirei, mind, kivétel nélkül a fehér­es barnalisztről szólnak, sőt ügyes költők is akadtak, akik rigmusokban magasztalják a fehér vagy barna knédlit aszerint, amint már a lap pártállása azt megköveteli. Fontos sze­rephez jutottak az orvosok és kémikusuk, akik oldalszámra vegyelemzik a Franké mi­niszter lisztjét. Megszólaltak a női és háztar­tási rovatok is, amelyek a gazdas szuny ok '•'^y.óben tűinkn/p ik ellen, hogy az ő - kérdezésük nélkül akar á parlament támadást intézni a gyomor ellen: a félhivatalos utólag .ajánlja, hogy a kormány próbák nudlit főzes­sen a barna lisztből, mig a harcias Dyk Vik­tor feltétel nélkül a barna liszt hívének je­lenti ki magát a Národni Listy vezetőhelyén, mivel jól tudja, hogy annyi fehér lisztecske, amennyi az ő nemzeti demokrata gyomrának kielégítésére szükséges, mindig akad a spájz- ban — noha igen jó étvággyal rendelkezik. — aki pedig nem tartozik a nemzeti demok­ratákhoz, az koldus, jó annak akármi. Minthogy a közvélemény kilenc tizedre- sze a barna liszt ellen foglalt állást s csak egy igen kis csoport — a cseh agráriusok és nemzeti demokraták tartanak ki híven mel­lette, az előbbiek azért, mivel a gazdának mindig lesz módja arra, hogy a saját háztar­tását iehérliszttel is ellássa, az utóbbiak pe­dig vannak oly urak, hogy a csempészendő fehérlisztet méregdrága áron megfizessék — a kormány mégis jónak látta, hogy a vis­szavonulás útját biztosítsa azzal a kijelentés­sel, mely szerint nem köti magát a barna lisztnek törvénybeiktatásához. Fűnek dacára a küzdelem tovább tart s ma már ott va­gyunk, hogy a Franke-félc barna lisztből ké­szítendő knédli nemcsak egységtelen táplá­léknak bizonyul, hanem veszedelmes robba­nó gránát lett belőle, mely a koalíció egysé­gét a legkomolyabban veszélyezteti. Az agrárok estilapja minden tartózkodás nélkül kijelentette, hogy amenyiben a szocia­listák nem fogadják el a barna lisztet, az ag­ráriusoknak lesz alkalmuk viszonozni a sza­vazatok megtagadását egy sokkal komolyabb és nagyobb jelentőségű javaslatnál. Mindenki tudja, hogy a szociális biztosítást gondolja a Vecer. mely azt követeli, hogy a lisztjavaslat a lehető legsürgősebben leiárgyaltassék, még a szociális biztosítás előtt. A házelnök a szociális biztosítási javas­latot már a pénteki ülés napirendjére kívánja felvenni. Hogy azonban ez megtörténhetik-e, azt a legközelebbi két nap eseményei fogják igazolni. Ha a szocialista pártok megszavaz­zák a fekete lisztet, azon sem fogunk cső­100 cseh-szl. koronáén fizettek ma, szeptember 9-én: Zürichben 15.925 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Becsben 212 500.— osztrák koronát BefiínbSÜ Í2 530 ÖOÖ 00Ö 0ÖQ«— német márkát DftlaUng a kínai polgárháború A kimai helyzet napról-waipra súlyosbodik. A pekingi kormánynak újabb veszedelmes ellensége . támadt Chang-So-Un inukdeni tábornok személyében. A hadszíntér egyik szakaszán, Csing közelé­ben, a cse-klangiiak (shanghai-i konnánycsaipafcok kedvezően állnak. Ezen a szakaszon a cse-klan- g:ak főcélja Csov bevétele. Lin-ílo körül, a hadszíntér másik szakaszán, már az ellenséges kiang-szu haderők vannak előnyben. Lin-Hof majdnem teljesen körülkeriaették. A cse-kiangiak főhadiszállásáról a legnagyobb sietséggel csapatokat küldtek ki, hogy ezt a végzetes elzárást meggátolják. Az angol, az amerikai, a francia és a japán követek uj jegyzéket intéztek a pekingi külügyi hivatalhoz, melyben újból hangsúlyozzák a Huang-Pu folyó mentén fölállítandó neutrális zóna szük­ségességét.- >♦»»♦♦♦ >«■♦»»♦♦♦♦♦♦»»♦ »**»♦♦»»»♦♦♦♦»♦♦♦ *+4'>6****+*+**++4C' ♦♦♦«*< Macdonald: A háború rémére csepist mértünk London, szeptember 9. Maedonald tegnap Dundeébe, Skótországba utazott, ahol 20-ig marad. Elutazása előtt nyilatkozott az Evening Standard munkatársa előtt s kijelen­tette, hogy meg van elégedve a genfi tanácskozás eredményével. Az ő véleménye szerint az eljövendő világbéke fundamentumát letették és a háború rémére döntő csapást mértek. Az ö álláspontja és Heriot véleménye között vannak különbségek, amelyeket a két népszövetségi bizottság elbírálása alá bocsátottak. Azt várja, hogy a bizotságok munká­jának elvégzése után egy nemzetközi leszerelési konferenciát fognak egybehívni. Sok függ a közvéleménytől is, mondotta, amelytől követeléseinek állandó komoly elömozdi tását várja. it nagy Dcsiéűcfe után dolgozni keid Ü iICP§ZÖf€lS€g Genf, szeptember 9. Az európai politikának két uj csillaga el­távozott Géniből és ezzel megcsappant a népszövetségi ülés iránt mutatkozó óriási ér­deklődés. Ezt úgy a teremben, mint a karza­tokon észre lehetett venni. 'Tegnap a népszö­vetség délelőtti ülésén a népszövetségi ta­nács jelentését tárgyalták. Motta megnyitója után Ador (Svájc) szólott elsőnek, aki kije­lentette, hogy a döntőbírósági gondolat Svájc tradícióival kongruens. Ha a helyes utón akarunk járni — mon­dotta — akkor a nagy népek hangjára kell fi­gyelnünk, akik nem akarnak többet tudni a 7háboruról. Bíznunk kell a nép jó és egészsé­ges érzületében. Ezután Marx von Würten- berg svéd külügyminiszter rámutatott a nem­zetközi jog terén tapasztalható és a népszö­vetség által kezdeményezett előrehaladásra. Hofmayer (Délamerika) ama reményének adott kifejezést, hogy a Genfben a világbéke alapjait helyezik el. Galvanauskas (Litván) utalt a litván kormány által beadott kérvény­re, amely szerint a népszövetség szerezze be !a vilnai kérdésben az állandó nemzetközi ! törvényszék véleményét és ama reményé- ■; nek adott kiejezést hogy a memeli kérdés- í ben is figyelembe fogiák venni Litvánia jo- igos érdekeit. m M W évfolyam 205. (653.) szám Ét Prága, szerda, 1924 szeptember 10 ijÓy TVZSV~ előfizetést árak belföldön: Egész évre 300 Ke., j&űfif MgSf félévre 130 Ké., negyedévre 76 Ké., egy hónap­jp 0 /SPf iSI&jíp JaSlT /S'ÍSr ra 26 Ké. Egyes szám ára 1'20 Ke. — Külföl­M' jr JaSz jér &$!( fit' .éjn"" ff Áa? fa vá*?’ Jön: Egész évre 450.— Ke., félévre 225,— Ké., ff ÍxELíJ SS ff /jBBT ff■•■vfcy iaSr negyedévre 115 Ké., egy hóra 39 Ke. ■ Szer* _ jffW Jfí J iM&ty 'Gall' jkesztőség: l’rága Il„ Stépánská ullce 16111. ff' •• ^ yuA A,,- 'sjxjL fff BSBU Telefon: 50340. ■ Kiadóhivatal: jA~ ííSiW'as ;)rága I., Llllová ullce 18.szám. Telefon: 6797 &tv áiS-—Sürgönyeim: Hírlap, Urnha. — mii^ ■■■ ■ ^ !4dtWIIIIIIIIMI^iyiTII III IIraMBb*. w ^ Schanzer heyes támadása a garancia-szerződés ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom