Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-06 / 203. (651.) szám

Szombat, szeptember 6. Éjjeli vita a drágaságról A képviselöház hajnalig tartó ülése Prága, szeptember 5. Franké közélelmezésügyi miniszter az éjjel hosszú beszédet tartott a drágaság le­törésére tett kormányintézkedésekről. Né­zete szerint az amerikai piactól függ, hogy az árak továbbra is emelkednek-e, vagy sem. A! kormány igyekszik a gabonanemü beho­zatalát szabályozni olyképpen, hogy leszál­lítja a szállítási díjtételeket. Az igazságügy- miniszter és a belügyminiszter elrendelték az élelmi szer uzsorások kíméletlen üldözését. A kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy bizonyos föltételek szem előtt tartásá­val megszünteti a gabona és a liszt enge­délyhez kötött behozatali eljárását. Törvény készül a terménytőzsdék szabályozásáról is. A miniszter beszéde utáni vitában Zemi- nova cseh nemzeti szocialista, Sveihart né­met szociáldemokrata, Mikulicsek kommu­nista, Simm német nemzeti szocialista, Naj- man cseh iparospárti, Johanis cseh szociál­demokrata, Beran cseh agrárius, Bezdék cseh néppárti, fíanreich német agrárius, Ne- cas cseh szociáldemokrata és Gáti kommu­nista képviselők szólaltak föl. Gáti a drágasági vita során szóvá tette a szolyvai eseményeket. Az ülés hajnalban félkettőkor ért véget. A legközelebbi ülést október 10-én délután három órakor tartják. A költségvetési bizottság megszavazta a szociális bizto­sításról szélé javaslatot Prága, szeptember 5. A képviselőház költségvetési bizottsága tegnapi ülésén megszavazta a szociális biz-, tosiíásról szóló törvényjavaslatot. A szava­zás után Bubnik kommunista képviselő kije­lentette, hogy klubja nem foglalt még állást a módosító indítványok kérdésében, miért is föntartja magának ezt a jogot a képviselöház plenáris ülésén gyakorolni. A költségvetési bizottság ezután a következő határozati ja­vaslatot fogadta el: — A kormányt fölhívják, hogy terjesz- szen be egy törvényjavaslatot, amely a mun­kásság baleset ellen való biztosításának az egész államban való egységesítéséről szól­jon és ezt a balesetbiztosítást a szociális biz­tosítást végző központi intézet végezze. A költségvetési és a népjóléti bizottság előadóit fölhatalmazták arra, hogy a javas­latban stiláris módosításokat eszközöljenek. Ezzel az ülés véget ért. Állami tanító, aki károm és fél évig nem kapott fizetést Három és fél év után elbocsátják állásából — A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától — Komárom, szeptember 5. A magyar tanító sorsa nem irigylendő a cseh-szlovák demokratikus köztársaságban. Akik szembe mertek fordulni a hatalommal, azokat kiutasították; emlékezzünk a duna- szerdahelyi Jakatics esetére, vagy a Bajcs Farkasd pusztáról kitoloncolt Gere Mária tanítónőre, aki felebbezni merészkedett a .mindenható zsupán rendelete ellen. Práger Kálmán újbányái állami tanító esete is a nyilvánosság elé kívánkozik. Ez a kitűnő magyar tanító 1920 karácsonyára ért haza hatévi hadifogságából. Mint állami ta­nító, jelentkezett a ■tanfeKigyelőnél, aki el­kezdte vele az illetőségi hajszát. 1908 szep­tember óta tanított Újbányán, a község 1921 februárban kiállított illetőségi bizonyítvá­nyát a főszolgabíró megsemmisítette, noha ő utasította a községet előbb annak kiadá­sára. Közben letette a hüségi és engedelmes- ségi fogadalmat és alkalmazást kért. Azon­ban sem alkalmazást, sem fizetést nem ka­pott negyedfél év óta. Folyamodott minden hatósághoz ügyében; hasztalanul. A köztár­sasági elnökhöz beadott panasza folytán annyit elért, hogy egy év után a pozsonyi referátus ügyét most elintézte azzal, hogy az állami szolgálatból elbocsátotta ama bi­zonyos döntvény alapján. Három és fél évig kellett várnia erre a határozatra, hogy tisztában legyen sorsával. Mint fogadalmat tett állami tanító, kétségte­lenül fizetés illeti meg egész elbocsátásáig, de erről hallani sem akarnak. Különös sors ez a magyar sors. r ><»♦♦♦♦♦ *♦«*❖♦♦♦♦♦♦♦♦♦❖♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦<»•« ♦♦♦♦♦* A német SformáBfí §©» és Dalleié reDensIraáljdK Berlin, szeptember 5. A Vossische Zeitung jelentése szerint a birodalmi gyűlés nem fog október 15-ike előtt összeülni, de kíséri etek fognak történni addig az időpontig a belpolitikai uj orientációra nézve és pedig a kormány átszervezése utján oly értelem­ben, hogy a kormányt jobb- és balfelé kibőv iísék. A kormányba való meghívás tehát nemcsak a német nemzetiekhez, hanem a szociáldemokratákhoz is fog szólni. Magyarok a népszövetségi bizottságban Bethlen tetszését fejezte ki Macdonald beszéde fölött Géni, szeptember 5. (Saját tudósítónk teleíonjeleníése.) A népszövetség bizottságaiban a magyarok je­lentős szerephez jutottak, A hat bizottság mindegy .Kében c elegynek tagokat. A jogi és alkotmányjogi bizottságban Ap- ponyi Albert gróf és Khuen-Hétíervárv Sándor gróf, a technikai és közgazdasági bizottságban Korányi Frigyes báró pénz­ügyminiszter, a leszerelési bizottságban Tánczos tábornok, a költségvetési bizott­ságban Tánczos tábornok, a szociálpoliti­kai bizottságban Korányi, a politikiai bi­zottságban pedig Apponyi képviseli az or­szágot. A tegnapi ülésen az egész magyar delegáció résztvett és végighallgatta Mae- donald beszédét. Bethlen különös tetszé­sét fejezte ki a beszéd fölött. Ma délelőtt Bethlen és Korányi Saiferral a népszövetség gazdasági főtitkárával és Starkossal, a pénzügyi bizottság elnökével tanácskoztak. ISerrloI 3 Hifiimül ü fog szolgálatába akadó állítani Ezt a reggeli információmat legnagyobb­részt megerősítette Herriot beszéde, amelyet rendkívül feszült érdeklődés mellett tartott meg ma délelőtt és amelyben kifejtette Fran­ciaország : álláspontját a biztonság és lesze­relés kérdésében. Kijelentette, hogy Francia- ország el van határozva arra, hogy megaka­dályozza a katasztrófák visszatértének le­hetőségét. Elfogadja Macdonaldnak azt a követe­lését, hogy az az állam tekintessék táma­dónak, aki elutasítja a döntőbírósági eljá­rást. Az illetékes bizottságoknak kell a döntőbíráskodást megfelelő rendszerbe hozni. A francia kormány azzal is egyetért, hogy a nemzetközi döntőbíróságra vonat­kozó intézkedéseket közelebbről precizi- rozzák, amennyiben a kötelező döntőbí­ráskodásra vonatkozik. A népszövetségi paktum vonatkozó rendelkezéseit katonai szankciókkal kell kiegészíteni, hogy ezáltal a hatalom a jog szolgálatába állíttassák. Az amerikai leszerelési tervezet igen fi­gyelemreméltó. Németországra vonatko­zóan azt mondotta Herriot, hogy Francia- ország minden gyülölség nélkül foglal amellett állást, hogy ez az ország a nép­szövetségbe fölvétessék, ha eleget tett nemzetközi kötelezettségeinek. Franciaor­szágnak az a célja, hogy a szerződést szi­gorúan figyelembe vegye. Megemlékezett arról, hogy Amerika mily értékes segítséget nyújtott és kijelen­tette, hogy Oroszországnak közelednie kell a nemzetközi együttműködéshez. Szólt arról a szerencsétlenségről, amely Oroszországot érte. Kijelentette, hogy Franciaország soha­sem viszonozta azt a gyűlöletet, amit a szov­jet részéről tapasztalt. A leszerelés és biz­tonság kérdésére vonatkozó javaslatait igy foglalta össze: — A döntőbírósági eljárás, a biztonság és leszerelés összefüggő egészet alkotnak. Az amerikai javaslatok szintén fontosak. Mindezeket a kérdéseket egy bizottságnak kell fölülbírálnia, de nem egy külön bizott­ságnak, amint azt Macdonald javasolja, de a népszövetség reguláris szerveinek. Há­rom oszlopon kell a béke templomának nyugodnia: a döntőbíróság, a biztonság és leszerelés oszlopán. Herriot beszédét viharos ováció követte. Utána Salandra (olasz) beszélt. Közzétették az 1921. évi állami zárszámadás adatait A bevétel több mint 3 milliárddal múlja fö­lül a költségvetésben preliminált összeget, Prága, szeptember 5. A legfelsőbb állami számvevőszék teg­nap terjesztette a képviselőház elé az 1921. évi állami kiadások és bevételek zárszáma­dását. A zárszámadást 1923 júniusában keb­leit volna benyújtani, de ez a késedelem biztató tünet a jövőre nézve, mikor az 1920. évi költségvetést tizenhét hónappal későb­ben nyújtotta be az állami számvevőszék a törvényesen megengedett határidőnél. A1 tizennégy havi késedelem tehát ebből a szempontból örvendetes csökkenést jelent. A zárszámadás szerint állami kidások 1921-ben 18.557,527,147.47 koronát tettek ki; vagyis fölülmúlták a költségvetésben preli­minált összeget 531,067.003.74 koronával. Ebben a tételben a költségvetési tételen kí­vüli kiadások is benn vannak. Ezek összege 1.250,042.970 koronát tesz ki. Ennek a ki­adásnak a fedezetéről külön törvény gon­doskodott, úgy hogy a költségvetés terhére kiadott összeg a valóságban 718.975.967.42 koronával kisebb. Az állami bevételek összege 21,893,823 ezer 897.32 korona, vagyis 4.549,907.267.32 koronával több a költségvetésben előirány­zott összegnél. A bevételbe be van számítva a nem preliminált kiadások és hitelműveletek összege, melyet egy külön törvény 1.168,333.444.63 koronába állapított meg. Az állami bevételek tehát a valóságban 3.426,573.825.69 koronával múlják fölül a költségvetésben preliminált összegeket. A késmárki német gimnázium államosítása Késmárk, szeptember 5­A késmárki német reálgimnázium álla­mosításáról szóló tárgyalásokat ezen a hé­ten kezdték meg. Az iskolaügyi minisztérium képviseletében Nerad országos tanfelügyelő jelent meg, mig az evangélikus egyházat Já­noska püspök, valamint Guhr és Bruckner képviselték. Elhatározták, hogy az állam 19F£ szep­tember 1-től kezdődően veszi át az r. kólát, Az egyház átadja az iskolaépületet, a gyűj­teményeket és a berendezést tiz évre díjmen­tesen, de az állam évi nyolcvanezer koro­nás hozzájárulással megtéríti az egyháznak az 1921—22. években kifizetett tanári fizeté­sekhez való állami pótdijat. A megegyezés értelmében az állam kö­teles a gimnázium valamennyi tanárát át­venni és uj tanerőket csak az egyházzal egyetértőén elkalmazhat. Az iskola föntartására létesített vala­mennyi alapot továbbra is az intézet'fogja kezelni. A tárgyalások a tanítási nyelv kérdésé­ben még nem fejeződtek be. Az intézet taní­tási miéivé eddig a német nyelv volt és va­lószínűen továbbra is németül fognak taníta­ni, de tervbe vették a szlovák tannyelvű pár­huzamos osztályok létesítését is. A színek költői énéi Látogatás egy Berlinben élő magyar festőművésznél — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Krammer Jenő dr. A berlini gyárnegyedes külváros egyik magasbaszökő bérkaszárnyája nem is sejti milyen forrongó utatkereső törekvést rejt kopott falai mögött. így állnak mindenütt egyhangúan, egymásbaveszően a nagyváro­si házak s unottan tekintenek a mozgalmas utcákra. Ha elsietünk végtelen sorfalaik előtt, nem is gondolunk rá, hülyén sokszí­nű, átfoghatatlan élet lüktet bennük, mennyi különböző, ezerarcú törekvés hatja át lakói­kat. Ez a bonyolult világvárosi élet átka: az emoeri lélek mély rebbenései, legbensöbb megnyilatkozó'ai elvesznek a hatalmas gé­pezet töinegn>.zgá:.Uroii. Ilyen gondolatok között ballagtam felfelé a feljegyzett lakóház szőnyeges lépcsőjén és kiváncsi lélekkel csöngettem be ott, ahol tudtam: Bodzássy mester, a fiatal magyar festőművész lakik. Hosszú ideig orosz fog­ságban sínylődött Az Élet vegigtépett fiatal lelkén, ahol színes álmok, színes látások szunnyadtak. Most Berlinben él, itt küzkö- i dik a sorssal és utat, kifejezést keres a ben­sőjében feszült művészi elhivatottságnak. Ü nyitott ajtót. Már várt. Mára Ígérte meg ne­kem, hogy megmutatja kis műtermét, lelké­nek színes alkotásait. Erre én kértem meg őt; ahol magyar teremtő erőt sejtek, oda örömmel siet lelkem, hisz a művészekben fa­kadnak fel legtisztábban, legigazabban nem­zetünk emberi értékei. Kedves kis hónapos szoba tárult fel előttem. Már első tekintetem elakadt az ab­lakfelé fordult festő állványon. Sötéttónusu kép nyugodott rajta. Mélyen meghajolt, szo­morú emberalakok gyászoltak előterében Bodzássy mester, mikor látta, hogy a képet nézem, mindjárt megjegyezte: A babyloni vi­zek partján, — bibliai kép,- most ezen dolgo­zom. Nem értettem meg az alakuló, teremtő- tődő költői világ mondanivalóját, de lelkű­men ó-testamentumi hangulat rebbent át- Bodzássy mester ezalatt egy nagy tekercs vászonlapot bogozott széjjel, úgy hogy hir­telen szertehullott a sok szines, különös mű­vészi megnyilatkozás. Mind megannyi titok gondoltam magamban. Egy-egy ilyen kép mennyi élményt, mennyi benyomást, meny­nyi vergődést, elcsiiggedést és újra fellángo­lást rejtegethet, mennyire lélekből szakad­hatott. Meghatódottan emeltem fel egyet közülök. A mester ráhelyezte az állványra Különös kép színesedett elém. Nem láttán? egyebet mint t'zines geometriai formák nagy tarkaságát. Kimondottan modern kép volt előttem. Nem tudtam: mit gondoljak róla Nem tehettem egyebet, kérdőleg tekintettem! a fiatal alkotóra. Ö elértette lelki helyzetemet és beszélni kezdett. „Keresem, kutatom a megnyilatkozást. Ezek az alkotások még nem kiforrott művé­szi vallomások, — ezek vergődések, fáradha­tatlan törekvés lüktet bennük, hogy meg­mondhassam általuk azt, ami lelkemben él. Amíg nem érzem képeimben: ime őszintén, nyíltan ezt, ezt akartam kinyilatkoztatni, — addig nem pihenhetek. Valami abszolútot sze­retnék, valami egyszerűen, kevéssel mindent megérzékitőt. — Lássa, ezért dolgozom. Ki­állítást még nem rendeztem, pedig biztattak rá és képem is lenne elég. Van köztük futu­rista, kubista, expresszionista, de éppen ez az, én nem tudom magam irányhoz, iskolához kötni, én nem akarok divatos lenni . . Egyszerűen meg kell mondanom, amit lel­kemben a világból, az emberiség ’kiizködé- seiböl színekbe látok.“ Az örök művész, — gondoltam meleg együttérzéssel és emlékezetemben megje­lent a modern festészet úttörője, Cézanne, a gyötrődve formátkereső francia mester, aki minden képét részvétet keltő töprengések, kinzóan lelkiismeretes mérlegelések árán te­remtetté meg, igazában verejtékes harcba ? és azután a kész mestermunka előtt mégis mindig igy kiáltott: „Je ne peux réaliser!44 Nem tudom megvalósítani! Mester — szólaltam meg — nekem min­dig az volt a benyomásom a sok modern fes­tői irány szemléleténél, hogy az mind in- l kább különcködő, keresett újság, bizarrság. Valahogy nem érzem ki belőlük az ősi te­remtő erővel való közvetlen kapcsolatot, pedig ez jelelmzi leginkább az istenadta al­kotót. Megvallom az ön képével szemben is egész tanácstalanul állni- mm nem látom! Kedves mosoly suhant végig művészünk ajkain: „Bizony ezek az irányok nem jelen­tenek egyebet, mint keresését, kutatását an­nak, miképp lehetne a mai emberléleknek mű­vészi megnyilatkozást adni. Nézze csak, a zene a legtökéletesebb művészet. A hangok kompozícióit megteremtik, megadiák azt a töb- letet, ami minden természeti formán, minden életből ellesett képleten felül lelkünk legben- sőb$ tulajdona. Ezt a misztikus többletet, a benső teremtő erőt, amely minden ember lelkiéletét alakítja, irányítja, kiépíti, ezt sze­retnék mi megragadni és kinyilatkoztatni. A naturalizmus nem adott mást, mint egyénien látott életképeket. Nemesebb értelemben má­solta a valóságot. Nekünk ez a valóság nem kell. Amint a zenében a hang, úgy a festé­szetben a szin és a forma maga beszéljen. Színek egyszerű összetétele — persze nem művészi „összhangzottan“ — nélkül, formák hangulati értékelése lelki élményt fejezhet ki, hangulatokat, átéléseket mondhat el. Itt van ez a kép! Nézze csak figyelmesen.44 Egyszerű színek, egyszerű formák — ezt láttam. Több szürke háromszög, mögöt­tük vörös pánt, majd közöttük végighúzódó feketén árnyékolt meg-megtört fehér szalag, ez volt minden, amit kivihettem. J2 ___

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom