Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-06 / 203. (651.) szám
ÜfirjÁr'u r ■ Prága, szombat, 1924 szeptember 6 Politikai főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. A Sziovenszkói és Ruszmszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja A felelős szerkesztő távollétien a szerkesztésért felelős: GÁL ISTVÁN adminisztratív főszerkesztő. A keresztény gondolat és az ellenzéki politika Irta: Fleischmann Gyula dr. Kassa, szeptember 5. A sziovenszkói magyarságra, amely ma ellenzéken van és kisebbségi jogaiért küzd, még kétségkívül nehéz idők és súlyos megpróbáltatások várnak. Eddigi munkánk is nagy erőfeszítést és áldozatokat követelt tőlünk, sok gazdasági érték és szellemi energia morzsolódott föl az ellenállásban. A mi további ellenzéki és magyar kisebbségünkért folytatott küzdelmünket, mely előreláthatóan még, sajnos, hosszú ideig tarthat és híveinktől áldozatokat fog követelni, nem építhetjük illúziókra, vagy téves föltevésekre, mert különben egy szép napon önmagától fog összeomiani. Amint nem lehet ezt a nemzeti ellenállást tisztán materiális alapokra fektetni, úgy nem lehet tisztán a „Iiazafiság“ ma már meglehetősen elkoptatott jelszavával a tömegeket hosszabb ideig áldozatokat követelő s esetleg üldöztetéssel járó ellenzéken tartani. Azt nyíltan meg kell mondani a népünknek, hogy mi egyelőre állásokat, anyagi előnyöket, abszolút védelmet nem tudunk adni, mert a kormánypolitika meg akar bennünket se mm isi te ni s a hatalom és ezzel együtt a gazdasági erő a kormány és kormánypártok kezében van. Viszont azzal tisztában kell lennünk, hogy az embereket a formális iíacionalizmus hosszabb időre nem elégíti ki s a gazdasági kényszer előbb-utóbb lelkesedését lelo- hasztja, ellenállását megtöri. Az egyszerű választó előtt a mi jogos és ideális követeléseink is elvesztik értéküket, hogyha azok teljesülése kilátástalannak tűnik föl előtte. Történelmi vizsgálódás, a világháború tapasztalatai és a mai szociális küzdelmek rég megcáfolták a marxi történelmi materializmust és beigazolták, hogy az eszmék és erkölcsi törvények sokszor hatalmasabbak a gazdasági törvényeknél. Viszont beigazolták azt is, hogy a nacionalizmusnak csak akkor lehet sikere, ha a nép széles rétegeiben ver gyökeret és etikai alapokon nyugszik. A németek által oly találóan meghatározott „wirtschaftlicher Nationalismus“ élete nem lehet tartós és előbb-utóbb csődöt mond. Erkölcsi motívumok nélkül nem tudom a munkásságot visszatartani a bolsevizmus- tól, a földművessépet attól a gondolattól, hogy ott keresse az anyagi boldogulását, ahol ezt leginkább megtalálja s a kereskedőt, iparost és intellektuelt sem tudom meggyőzni, hogy ne alkalmazkodjék a mindenkori hatalomhoz. Erkölcsi motívumok nélkül nem tu- Átzm megindokolni, hogy a bazafiság nem azonos mindig az anyagi jóléttel, egyéni érvényesüléssel, busás üzletekkel és nagyszerű jövedelemmel. Akikben nem volt erkölcsi felelősségérzet a világháború alatt, azok csak egy nagyszerű üzleti konjunktúrát láttak benne, mely mások hullám keresztül őket egyénileg vagyonhoz juttatta s ezek a háború végén csak ezt az egyet sajnálták. S csak azok vállalták a háborúval járó nagy áldozatokat és kötelességeket, akikben volt erkölcsi kötelesség- és felelősségérzet s akik készek voltak meghalni azért a földért, amely kenyeret és otthont adott nekik, hozzátartozóiknak és amely nélkül nem tudták elképzelni nemzetük létét és jövőjét. Jól jegyezzük meg, hogy erkölcsi ideálok nélkül nincs nemzeti élet, nincs nemzeti ellenállás, nincs áldozatokkal járó ellenzéki küzdelem és kisebbségi védelem. Ezeket az ideálokat pedig nem az intelligencia, nem az anyagi érdek adja és oltja be a népek tömegeinek leikébe, hanem egyedül a vallás, a keresztény hit és annak etikai ^örvényei. Materialista tömegekkel és materialista egyénekkel itt mi nem fogunk tudni sokáig ellenzéki kisebbségi politikát folytatni, hanem csakis keresztény érzéssel átitatott néppel és idealizmussal teli egyénekkel. Ezért a mi magyar ellenzéki és kisebbségi küzdelmünk, politikánk és ellenállásunk alapja csak a keresztény gondolat lehet. Vallás nélkül a tömegek lelkén előbb- utóbb az anarchia lesz úrrá, vallás és keresztény meggyőződés nélkül nincs és nem is lehet nemzeti ellenállás Szlovenszkón. Vessük el a szlovák és magyar nép előtt a keresztény gondolatot és akikor senki sem fogja tudni visszatartani többé attól, hogy bennünket elhagyva, ne menjen át az Ígéretekben bővelkedő, aprópénzt csillogtató rol- nickárokhoz, vagy Csánkiékhoz, vagy a kommunizáló bolsevistákhoz. És hol találunk mi garanciát azokban az emberekben, akik kirúgták maguk alól a morált és erkölcsi felelősségérzetet, hogy amig ma nacionalista jelszavakkal közelednek hozzánk, holnap már nem- fognak bennünket és keresztény meggyőződésünket, embereinket, intézményeinket a kormánynak áruba bocsátani, ha az érdekük ezt fogja kívánni? Géni, szeptember 5. Macáonald tegnapi beszéde nyomán a népszövetségi ülés eredményességének kérdése a mai napra tökéletesen kiérlelődött. A beszéd, amely a tegnap közölt részen kívül erősen hangsúlyozta, hogy Németországnak és Oroszországnak is helyt kell adni a nép- szövetségben és amely megemlékezett arról, hogy a népszövetség eddigi működésében hibákat is követett el, igy a többek között a felsősziléziai kérdésben és amely kijelentette, hogy a háború vétkezségének kérdését csak a történetírók fogják objektíve megállapíthatni, nagy hatást, de a delegátusok egy részében pánikszerű megrökönyödést keltett. Az a várakozás, hogy Herriot és Macdo- nald az ülés előtt megtalálják a megegyezés útját, hiú ábrándnak bizonyult, mert Macdo- nald semmit sem változtatott állásponjában s különösen a kisantanthoz tartozó államférfiak sopánkodtak keservesen azon, hogy az angol miniszterelnök semmi megértési sem tanúsít a kisállamok létérdekeivel szemben. Ma Herriotnak kell beszélnie és ettől a beszédtől függ az, vájjon akadnak-e találkozási pontok a két állásfoglalás körül, vájjon egyáltalában szó lehet-e arról, hogy a nép- szövetségi ülés eredményes munkát produkál. A kiadott hivatalos jelentések igyekeznek szépíteni a helyzetet és kijelentik, hogy a íel- sősziléziai kérdésre és a háború vétkességének ügyére vonatkozó angol kijelentés fordítási hiba, de mindez nem tud változtatni azon, hogy a francia közvélemény megütközéssel és felháborodással tárgyalja a tegnapi eseményeket. A francia lapok nemcsak kifogásokat emelnek, hanem támadó frontot is alkotnak Macdonalddal szemben. A Petit Párisién kijelenti, hogy Macdonald beszéde óriási csalódást okozott. Bízik abban, hogy Herriot, Theunis és Benes kijelentéseikkel korrigálni fogják Macdonald állásfoglalását. Az Ere Nouvelle Herriot nyilatkozatát közli, amely szerint szükség van arra, hogy a genfi konferencián a problémákat szerződésekkel és ne szavakkal oldják meg. A Matin szerint azt várták, hogy Macdo- uald világosságot fog vetíteni a biztonság és Okos, meggyőződéses és komoly zsidóemberek mondották nekem (nevekkel is szolgálhatok), hogy a zsidóság tömegei és a zsidópártok együttműködésére és szimpátiájára csak addig számíthatnak az ellenzéki pártok, amig a zsidó liberális és destruktív (igen, igy mondották!) elemekkel össze nem pák tálunk. Ha azok igy gondolkoznak, hát hogyan gondolkozik még a pozitív keresztény alapon álló polgárság, munkásság és földművesnép? Hogyan gondolkoznak a katolikus és protestáns papok? A tömegek lélektanának ismerete s számos katolikus és protestáns pap kijelentése i alapján mondom, hogy a keresztény gondolattól való eltérés a mi egész ellenzéki és kisebbségi munkánknak összeomlását és pártjaink likvidálását vonná maga után. A mi magyar és szlovák népünk a nemzeti ellenálláshoz erőt és kitartást a vallásból merít, a mi üldöztetésnek kitett egyházaink és azok papjai az ellenzéki és kisebbségi politika legodaadóbb támaszai, a mi nehéz utunk a keresztény hit és erkölcs nélkül elképzelhetetlen. Ezzel állunk, vagy bukunk. leszerelés angol tervezetére, ezzel szemben sötétséget borított mennydörgésekkel kisérve. Csak később vezette a hallgatóságát az égbe, ahol a felhők egymással ütköznek össze. De rfemcsak a francia, de az angol sajtó egy része is Macdonald ellen szól. A Times élesen. támadja a miniszterelnököt a szovjettel való együttmunkálkodás hangoztatása miatt és kétségbe vonja azt, hogy Amerika hajlandó lenne egy leszerelési konferencián részt venni. Rendkívül érdekes cikkben számol be Cieorg Bernhardt a Vossische Zeitungban Macdonáld beszédének benyomásairól, amelyet kolosszálisnak nevez. Shakespearéval hasonlítja össze Macdonaldot. Az angol politika hatalmas erejét mutatja az, hogy egy olyan ember, akit más országokban kitaszítottak volna minden pártból, ott miniszterelnök lehet. Ez az ember az ellenséges pártok hozzájárulásával kormányoz ma, mert az ellenséges pártok is hasznosnak tartják öt a közérdekre nézve. Macdonald hisz az eszméiben, hisz a szavaiban, az igazságban, és jogban és mert Macdonald angol miniszterelnök, a köztudat minden jó tulajdonságát áthárítja arra az országra, amelynek nevében beszél. A Vorwarts a beszéd nyomán kifejti azt, hogy Németországnak a népszövetségbe való belépése kényszerű szükségesség. Ez az esemény emelheti Németországot a nemzetek társaságában az egyenrangúság helyére. A Deutsche Zeitung szerint Németország csak akkor léphet be a népszövetségben ha a versaillesi békeszerződést megszüntetik. Ezt be kell látnia Macdonaldnak is. Ezután a külföldi hangulatmegnyilvánulás után minden figyelem Herriot beszéde felé koncentrálódik. Jól informált helyről a ma reggeli órákban azt az értesülést kaptam, hogy Herriot nem fog állást foglalni a döntőbírósági intézmény ellen, de ki fogja fejteni azokat a következményeket, amelyeket ez az intézmény maga után vonhat és amelyet Macdonald szeme elöl tévesztett. Szólni fog arról, hogy miként lehet praktikus módon végrehajtani a döntőbíróság ítéletét, miképpen lehet egy támadó háború esetén szankciókat alkalmazni. Biztosítottak arról, hogy Herriot nem fog Macdonalddal szemben állást foglalni, de igyekezni, fog kiegészíteni a Macdonald álláspontját. A francia delegáció nem zárkózik el azelöl, hogy Németország fölvétessék a nép- szövetségbe, ; de a kezdeményezést nem a népszövetségnek, de Németországnak kell megtennie. És egy ily kezdeményezés esetén is előbb egy katonai bizottságnak kell megállapítania azt, vájjon Németország végrehajtotta c a békeszerződésben megkívánt leszerelést. Macdonald rdiu.lt Benes kártyavárára (g.) Prága, szeptember 5. Macdonald tegnapi beszédében szólt a kis nemzeteket képviselő vezetőkhöz is. Ezeket mondotta: Akár vaunak szerződések, akár nincsenek szerződések, egy katasztrófa esetén mindannyian el fogunk pusztulni és az elkövetkezendő világégésnek mi leszünk az első áldozatai. Egy egyszerű szerződés, vagy egy más papiros sohasem adhat biztonságot. Mindannyian áldozatai vagytok egy örökös és veszedelmes illúziónak. Macdonaldnak ez a kijelentése, amely a legtermészetesebb és legegészségesebb békekoncepcióból fakadt, egyenesen Benes cseh-szlov.'fi külügyminiszter címére szólott. Ráfujt arra kártyavárra, amit Benes Közép- európában épitett és a kártyavár a politikai közvélemény előtt összeomlott. Mert senkisem érezhette keményebben e kijelentés súlyát és jelentőségét, mint az a külügyminiszter, aki egész politikáját a szerződésekhez való merev ragaszkodásra építette, aki valóságos mániákusa lett a szerződéskötéseknek és aki erőszakolt politikai eszméit a szerződések papiroshálózataival akarta kö- rülabroncsolni. Az eredeti program szerint a mai napon nemcsak Herriotnak, de Bencsnck is kell beszélnie. A reggeli órákban arról szólnak a Géniből jövő híradások, hogy Benes ma nem fog felszólalni, de majd az angol és francia miniszterelnök távozása után lefolyó ülések egyikén fogja álláspontját kifejteni. Ezek a híradások any- nyit jelentenek, hogy Benes kitér a diskusz- szió elöl, hogy nem meri fölvenni az elvi harcot Anglia miniszterelnökével szemben, de az opportuniíás zugába bújik és megvárja, amig az angol és francia álláspont közötti különbség kiegyenlítődik és e kiegyenlítődéshez szabhatja a maga óvatos és mimikri politikáját. De hiába vájtoztat köppenyt. Az a politikai közvélemény, amely az utóbbi hónapokban nem érzett egyebet, mint a Benes politikáját ért kudarcoknak egész sorozatát, most az angol politikának hivatalos képviselője és az európai politikának irányítója szájából hallott Ítéletet a Benes politikája fölött. A köpnyegváltoztatás nem * változtathat azon a tényen, hogy a Benes koncepciója összeomlott. Benes e pillanatban bukott ember az európai politikában, akinek azonban nem lesz bátorsága és ereje ahhoz, hogy a kellő konzekvenciákat is levonja. ■jMuamwaBaasaBBEgsaggsaKe^ 100 csei-siS. Korooöérl fizettek ma, szeptember 5-én: Zürichben 15.85 svájci frankot Budapesten 232 OOÖ.— magyar koronát Bécsben 212 900.— osztrák koronát Berllolo 1255ÖÖÖ0Ö0ÖÖ0Ö«.— német márkát icrriof nem támadja ne Messziig MföcdlitaM áiiáspentjái A francia közvélemény Macdonald ellen — A német sajtó elragadtatással fogadta Macdonald beszédét
