Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-02 / 199. (647.) szám
r#RffÍR]gg Kedd, szeptember 2. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt komáromi körzetének zászlószentelési ünnepélye — A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársának jelentése — A rozsnyói kaszárnya ügye Négy millió kell az építkezésre — Állami jót- ' állás mellett sem lehet kölcsönt szerezni — A véderőbizottság Rozsnyón Rozsnyó, szeptember 1. (Saját tudósítónktól.) Rozsnyó város vezetőségének nagy gondot okoz az odahelyezett nagyszámú katonaság, amely nemcsak a középületeket foglalta el, hanem lefoglalták a polgári lakások tekintélyes részét is, a kaszárnya falain kívül lakó katonai személyek részére. Hogy ezen a város vezetősége segítsen és az elrekvirált helyiségeket felszabadítsa, elhatározta egy laktanya, tisztilakások és raktárak építését és egy gyakorlótér kijelölését. Mindez azonban horribilis pénzbe kerül. Az állam úgy szeretné ezt a kérdést elintézni, hogy építsen kaszárnyát a város s az állam azért majd bért fog fizetni. A városnak az. iban nincs egyáltalán pénze, a városi kassza üres, a polgárság pedig 700 százalékos adóteher alatt görnyed. Az építkezés tehát csak kölcsönpénzzel volna foganatosítható. Hosszas utánjárás után kitűnt, hogy a város vezetősége nem képes a laktanya épitéséhez szükséges négy millió kölcsönt még az állam jótállásával sem megszerezni. Augusztus hó 29-én délután fél 4 órakor érkezett meg Rozsnyóra a szenátus és a nemzetgyűlés véderőbizottsága. A bizottság 19 tagból áll s előzetesen Dobsinára mentek, hogy ott a tüzérkaszárnya és a Dobsina-de- dinkai vasút építése ügyében a város vezetőségével tárgyaljanak. Rozsnyóra csak egy estére jöttek s ez alkalommal a város vezetősége memorandumot nyújtott be a bizottságnak, a Rozsnyón felépítendő kaszárnya ügyében. Rozsnyó város közönsége kíváncsian várja a bizottság válaszát a benyújtott memorandumra s követeli, hogy a négymilliós terhet az állam vegye a nyakába s építtessen, ha szüksége van a katonaságra, kaszárnyát a saját pénzéből és hogy mielőbb szabadítsák föl s adják vissza az elrekvirált közintézményeket rendeltetésüknek. Por egy halott kezeirása miatt Rimaszombat, szeptember 1. (Saját tudósítónktól) Érdekes pörber. hozott ítéletet a; giu.zhis 28-ín a rimaszombati törvényszék. Arról volt szó, hogy egy 48.000 koronás elismervény, melyen az 1922 november hó 25-án elhalt Héregi János pel- sőczi vasúti vendéglős aláírása látható, valódi-e, vagy hamisítvány? Héregi János halála után néhány nappal, december 8-án este megjelent özvegy Héregi Jánosnénál Schind- íer Rudolf özörényi papírgyári könyvelő és hosszas titkolódzás után előállt kérdésével, van-e tudomása róla, hogy férje 48.000 koronái vett tőle kölcsön kamatra? Özvegy Héreginé kijelentette, hogy ilyen kölcsönről nem tud. Schindler erre felmutatott egy nyugtát. Az özvegy kétségbe vonta, hogy az aláírás férjétől származnék. Schindler megindította a pert, melynek folyamán özvegy Héreginé képviselője, Rárossy dr. rimaszombati ügyvéd bemutatott több okiratot Héregi kétségtelen valódi aláírásával és kérte Írásszakértő meghallgatását a nyugta aláírásának valódiságára vonatkozóan. A törvényszék akkoriban igy is határozott és kiadta az iratokat Weszely rima- szombati polgári iskolai igazgató, Írásszakértőnek azzal, hogy véleményét Írásban terjessze be. Az augusztus hó 28-iki fötárgyaláson a bíróság meghallgatta Weszely Írásszakértő vallomását és döntő befolyásnak vette azt a körülményt, hogy a követelt összegnél nyugtaképpen szolgáló cédulákra Héregi János sajátkezű aláírása hamisítva került rá. Másrészt pedig bebizonyosodott, hogy ugyanabban az időben, amikor Héreginek Schindler állítólag ezt a pénzt adta volna. Schindler maga 6000 koronás kölcsön után szaladgált. Ezen oknál fogva a bíróság meghozta ítéletét, amely szerint Schindler Rudolfot keresetével elutasította. Komárom, szeptember 1. Az Országos Magyar Kisgazda, Eoldmíves, és Kisiparos Párt komáromi körzetének zászlószentelése fényes ünnepségek keretében zajlott le. Komárom utcáit kora reggel ellepték a vidékről érkező küldöttségek tömegei. A du- naparti Horváth-vendéglő előtt gyülekező vidéki kiküldöttek tarkasága festői képet nyújtott a szemlélőnek. Szebbnél-szebb magyarruhás lányok piros pruszlikban és hófehér szoknyákban állva szorongatták a szép zöld szalagjaikat, melyekkel földiszitik majd a fölszentelt zászlókat. A komáromi szekeresgazdák lovasbandériuma, mely hosszú évtizedek óta nagy hírnévnek örvend, méltán érdemli meg hírét. Gyönyörű szál legények sötétkék ruhában, feketezsinóros, ezüstgombos mentében délcegen ülték meg az ötágú koronával és Komárom város monogramjával díszített, vörös posztótakaróval takart tüzesvérü, ficánkoló lovaikat. Pöttömnyi kisfiúk árvaleányhajas süvegben, sarkantyus csizmában és csikósviseletben kis fokosokat szorongattak kezükben. A tömegből a környék számos népviselete közül érdekesen váltak ;ki a szentpéteri lányok és asszonyok sokszok- nyáju és szokatlanul szép fejdiszii népviseletükkel. Az ünnepség programszerűen kilenc órakor kezdődött. A Horváth-vendéglőtől a tízezer főnyi hatalmas tömeg Kossuth-térre vonult fel. A menet elején Sebestyén Ferenc kapitány vezetésével a komáromi szekeresgazdák lovasbandériuma haladt a fölszentelésre váró zászlóval. A bandérium mögött Szent-Ivány Józsefné zászlóanya kocsija következett. A diszmagyarba öltözött Szent- Ivány Józsefné panyókára vetett, barna prémmel szegett csodaszép zöld bársonymentét viselt, melyet aranysujtás ékesített. A &ászlóanya balján Fiissy Kálmán nemzet- gyűlési képviselő ült. A következő kocsiban Füssy Kálmán neje és Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő foglaltak helyet. Füssy Kálmánná, ki szintén diszmagyart öltött erre az ünnepélyes alkalomra, fehér prémmel szegett aranysujtással díszített bíborvörös mentét viselt. A sastollas lovasok által vezetett menet az utakat ellepő, ezrekre menő nézőközönség miatt csak lépésben tudott haladni. A végeláthatatlan hosszú kocsisor után a nyolctagú ruszinszkói küldöttség következett. A küldöttség, melynek tagjai Egry Ferenc szenátor, Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselő, Bakó Gábor dr., R. Vo- záry Aladár, Kurmay Bertalan, Kurmay József, Imre Sándor, Hordonka Péter és ifjabb Sípos József voltak, magával hozta a ruszinszkói körzet gyönyörű zöld selyemzászlaját. A küldöttség után a komáromi magyar leányok az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt komáromi körzetének uj zászlaját vitték a fölszentelésre. Utánuk a vidéki küldöttségek, a párttagok szemmel beláthatatlan hosszú sora haladt. A menet a hatalmas Kossuth-térre vonult, amely óriási méretei ellenére is szűknek bizonyult, hogy a fölületes becslés alapján legalább tizezer főt kitévő óriási tömeget befogadja. A tér közepén álló Rozália-kápolna elétti tágas emelvényen helyezték el az ünnepi oltárt. Az emelvényen a képviselőkön és szenátorokon kívül a zászlóanyák és a küldöttségek foglaltak helyet. Az oltár előtt magyarruhás leányok alkottak sorfalat Néhány perccel tiz óra után Mayer Imre dr. apátplébános fényes segédlettel csöndes misét celebrált. Utána Gálffy Géza alsógelléri református lelkész és Jánossy Lajos evangélikus esperes áldották meg a zászlókat. Az alkalmi dalárda, amelyet erre az alkalomra Polóny Béla dr. tanított be, Endrődy-Révfy „Áldás14 cimü dalát énekelte el. Ezután Füssy Kálmánná a következő szavakkal adta át a körzeti zászlót, amelyet nemesszivü áldozat- készséggel ő ajándékozott a pártnak:----------------------------------------------- .. —-t-------------------— Elárvult és porbasujtott magyar -test /é- reúnn'ek, Jdk nemzetünk legszentebb ügyéért tömörültek egy táborba, lelkesítő szent jelvényt óhajtottam álitani, mely hirdesse a testvéri ösz- szetartást, az igaz hűséget, a magyar becsületet és a törhetetlen hitet. — Boldognak érzem magam, hogy e szent eszméket hirdető lobogót a magyar nők lelkesedésével fölajánlhatom az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiiparospárt komáromi körzetének, arra kérve a körzet vezetőségét hogy őrizze meg azt tisztaságban, ragyogásban és lobogtassa a magyarság dicsőségére! — Álljon őrt e zászló a magyarság felett! Lengő szárnyai alatt legyen boldog, legyen erős, legyen egységes a magyar! A beszédet követő lelkes és viharos éljenzés lecsillapodtával Bartal Ferenc körzeti elnök átvette a zászlót. Az átvétel után Szent-Ivány Józ ciné megkoszorúzta a körzet zászlaját s általános lelkesedés és éljenzés közben a következőket mondotta: Zászló! Te zöld lobogója a magyar föld magyar népének! Amikor ős Komárom soha még nem vívott sáncai között megszülettél — Áldásommal köszöntlek! Téged a vészterhes időkben megnövekedett lélek, a súlyos, nagy napokban megedzett szív adott marékünk! g A magyar asszony lelke! A magyar asszony szive! Lélek, mely 'sírni nem akar és elfelejtett csüggedni kiosiny-Jkis otthona buján-baján! Szív, amelynek szerelme mind, egy egész nagy lesújtott nemzeté! Köszönjük neked lelked ajándékát! Ez a zászló a békesség, a szeretet és a munka Zászlaja! Vezetni fog az igazak békéje országába! Az ember szer etet krisztusi világába! A becsületes munka szentsége^ tanyájára. Kövessétek! És ha talán uttalan utakon át — lehet, verejtékes vérszinü barázdákon vezetné népét: Gaz, aki veszni engedi! Hitvány, aki elhagyja! Kövessétek! Anyai áldásom a zászlónak! Tinektek pedig, alkik e pillanattól őrzői vagytok, adjon erőt a Teremtő! És ha csüggedés száll Íja meg a lelked, magyar népem, akkor megtalálod a hitet ebben a lobogóban, melyre oda írom az ért szentéges nagy hitem: Lesz még egyszer ünnep a világon! A szűnni nem akaró lelkes éljenzés el- csöndesedésével, Füssy Kálmánná koszo- ruzta meg a komáromi bandérium zászlaját. Ezután Szent-Ivány József mondott rövid beszédei. — Az emberszeretet — mondotta a többi között — egyértelmű a tökéletes egyéni szabadsággal. — Visszapillantást vetett az utóbbi esztendők mindent elsöprő hatalmas viharára, amelynek következtében nemzetek, társadalmi osztályok kerültek elnyomás alá sokszor azért, mert kifejezést mertek adni nemzeti érzületük soha meg nem szűnő mélységének. Kifejtette, hogy a szlovenszkói magyarság küzdelme a keresztény emberszeretet jegyében folyik. Egry Ferenc szenátor a ruszinszkói magyarság testvéri szeretetét és ragaszkodását tolmácsolta, amelynek szimbóluma gyanánt hozták magukkal Ruszinszkóból a kisgazdák zöld lobogóját. Nagyhatásu beszédét a következő szavakkal fejezte be: „Ma még sötét van, de Komárom felől látjuk már a hajnalt derengeni.4' A beszédek elhangzása után a zászló- szögek beverése következett, Elsőnek a zászlóanyák helyezték el szögeiket, majd egymásután vonultak föl Rimaszombat. Losonc, Érsekújvár, Vágfarkasd, Felsőgellér, Bagota, Ógyalla. Udvard, Bucs. Ekei, Guta, Garamlök, Hetény, Szentpéter, Perbete, Deáki, Izsa és számos más község leányai, hogy rövidebb, hosszabb beszéd kíséretében pártszervezeteik szalagjaival díszítsék föl az uj lobogókat. Ki kell emelnünk, hogy Körmendy- Ékes Lajos keresztényszociális nemzetgyűlési képviselő Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselővel helyettesittette magát az ünnepségen, aki a zászlószög elhelyezésénél Körmendy-Ékes Lajos nevében is hangsúlyozta a magyar egység szükségét. Palkovics Viktor és Jabloniczky János ke- resztényszociálls nemzetgyűlési képviselőket Alapy Gyula dr. helyettesítette, aki nevükben „Összetartásban az erö“ és . Éljen a magyar egység" jelmondatokat mondotta. A német gazdák szövetsége is képviseltette magát az ünnepségen, amelyen a Prágai Magyar Hírlap zászlószögét Flachbarth Ernő di. felelő szerkesztő helyezte el. A zászlószögek beverése után Révész Jónás, a kisgazdapárt garamszentgyörgyi al- elnöke nagy hatással szavalta el „A mi zászlónk44 cimü sajátszerzeményü költeményét. Végül a dalárda elénekelte a „Föl a zászlót44 cimü dalt, amellyel az ünnepség befejeződött. Délben a Horváth-vendéglőben társasebéd volt, amelyen a többi között Korláth Endre dr., Füssy Kálmán, Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselők, Egry Ferenc szenátor, R. Vozáry Aladár, Szakái Balázs, Bartal Ferenc, Jaross Andor, Kurmay József és Boldoghy Gsmla mondottak pohárko- szöntő't. Délután három órakor a komáromi foot- ballklub gazdautcai sportkertjében „Magyar búcsú44 volt, amelyen könnyüatlétikai versenyek folytak le. (A versenyeredményeket sportrovatunkban közöljük. A szerk.) A verseny lezajlása után a közönség vidám cigányzene mellett a késő éjjeli órákig roppta a csárdást. A megjelent notabilitásokat este Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő látta vendégül. Ternyei László. A magyar kisgazdapárt körzeti választmányának ülése A zászlószentelést megelőzd szombati napon a magyar kisgazdapárt komáromi körzeti választmánya tartott gyűlést, amelyen Bartal Ferenc körzeti elnök üdvözlő szavai után Szent-Ivány József, a párt vezére beszélt és újból kifejtette azokat a gondolatokat, amelyeket rimaszombati beszédében fölvetett. Ismertette azt az akciót, amely az Intéző Bizottság megalakítása érdekében megindult és fölkérte a választmány tagjait, hogy őszintén juttassák kifejezésre véleményüket politikájának programjáról és taktikájáról. Hosszabb vita indult meg, amelynek során ifjabb Koczor Gyula* Révész Jónás, Czike Dénes, Egry .Ferenc szenátor, Jaross Andor, Lubkovich Ferenc és Mohácsy János dr. szólaltak föl. Utóbbi tiltakozott az A Reggel-ben megjelent és neki tulajdonitott nyilatkozat ellen, kijelentvén, hogy A Reggel ellen a törvényes lépéseket megteszi. Szent-Ivány zárószavában joggal megállapíthatta, hogy a választmány álláspontja a vita tanúsága szerint mindenben fedi azt, amit beszédében kifejtettA nagyhatalmak a kinai polgárháború ellen Washington, szeptember 1. A Pekingben székelő és a nagyhatalmakat képviselő követek tegnapelőtt jegyzéket nyújtottak át a kinai kormánynak, amelyben bejelentik, hogy a nagyhatalmak elhatározták, hogy beleavatkoznak a kinai belviszonyokba, hogy megakadályozzák a polgárháborút. A párisi lapok hong-kongi jelentése szerint tegnap Kanton közelében súlyos harcok voltak. (Prasek és a burgonyaszállitások.) A Ceské SIovo tegnapi számában azzal vádolja meg Prásek szenátort, hogy a háború alatt, mikor Csehországban a legnagyobb burgonyaszükség mutatkozott, vagonszámra szállíttatta el Csehországból a burgonyát Grázba. A lap azt köve.teli, hogy Prásek ellen indítsanak vizsgálatot é^ ez állapítsa meg azt, mily határig terjed Prásek hazafisága. I MIS£®MKm¥ Vulk 401 IM l'VEGNYIET J filwíBgS, és <gMssKHV&&H«ks*é&a<űiaz, ScéMpSceretfezés és égitttletf üvegezés, a l«arlsl>a«At „Jinoii ] és /iilerahata etfész ^xíovenschó és Podkarpaislca Russ részére. — fiSfU ©18©S. teljes B*éiwéBh*«»zI és éihterml berendezések. EN DEIAI1. 1 = ütfwSScc - **«<■*»« = Fő-flco |-8
