Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-02 / 199. (647.) szám

Kedd, szeptember 2. i# MMül ez ősszel összeül a leszerelési Konferencia London, szeptember 1. (Saját tudósítónktól.) A mai lapok közük, hogy úgy Macdo- nald, mint Herriot nyilatkozatot fognak kiadni arról, hogy egybehívnak egy leszerelési konferenciát, amely még ezen az öszön összeül. Ezen a konferencián azok az országok is résztvesznek, amelyek nem tartoznak a népszövetségbe. A két miniszterelnök közös ter­vet dolgoz ki a fegyverkezések általános korlátozása tekintetében. Elnyomott ellenforradalmi felkelések Oroszországban MacdonaM uj választásokra készü London, szeptember 1. (Saját tudósítónk­tól.) Politikai körökben úgy tudják, hogy Macdonald uj választásokra készül, amelyek azonban nem az ir kérdés miatt lesznek. A konzervatívok szintén nem kívánják az ir kérdést választási jelszónak felhasználni. Az a céljuk, hogy az Oroszországgal kötött szerződés vitájánál a kormányt leszavazzák és ezen az alapon provokálják ki az uj vá­lasztásokat. Rabíógyilkosság Gömörhen Rimaszombat, szeptember 1. (Saját tudósítónktól.) Régebb idő óta három garázda legény tartja rettegésben Balogtamási, Bátka és Rakottyás gömörme- gyei községeket és azok vidékének lakossá­gát, akik eleinte csak baromfiak lopásával foglalkoztak, azonban most már lakásokat törnek föl és a járókelőket is megtámadják és kirabolják. Egy ilyen eset fordult elő augusztus 27-émamikor is Gálik József rimaszécsi nap- szárifos ember, két gyermek apja, Uzapa- nyitra indult apósához, hogy majd a magá­val hozott 2500 koronát az apósa kiegészíti egy telién árára, amelyből azután a jövő té­len családját eltarthatja- Útközben betért a balogtamási korcsmába, ahol már ott ittak Torna István, Torna József csukapusztai ro- vottmultu juhászfiuk, továbbá Nyifor János csordásíiu és ifj. Fejes János. Ezek, mikor Gáilk az elfogyasztott italért fizetett, látták nála a sok pénzt s elhatározták, hogy Gáli- kot megtámadják és kirabolják. Gálik, mint­ha sejtette volna végzetét, felkérte Fejes Jánost, hogy kisérje őt el. Fejes el is kísért® egy darabon Gálikot, azonban Nyifer hívá­sára visszajött társaihoz. Erre a két Torna- testvér és Nyifor Gálik elé szaladtak és a sötétségben a gyanútlanul haladó Gálikot hátulról leütötték, összeszurkálták, pénzét elvették és a teljesen összevert és össze­szurkált embert a helyszínen hagyták. Gálik később magához tért, felkelt s tovább akart menni, ezt azonban észrevette a három rab­ló és újból nekiestek Gáliknak s addig ütöt­ték, amíg Gálik eszméletlenül terült el a föl­dön s miután maguk a rablóik is azt hitték, hogy áldozatuk kiszenvedett, nem törődve vele, otthagyták. Jóval később Gálik újból magához tért és bevánszorgott Balogtamási községbe s a bakterrel együtt felköltötte a község biráját, aki csendőrökért. A csendőr­ség azonnal megindította a nyomozást és si­került a rablóikat kézrekeriteni a kapott sze- mélyleirás alapján. A két Torna-testvér be­vallotta bűnét, az ólmosbotot és késeket, amivel Gálikot megtámadták, előadták, úgy­szintén a nekik jutott és elásott pénzt is. Nyifor a pénzt nem tudta mind előadni, mert a vásáron jó részét már elköltötte. A súlyo­san sérült Gálikot beszállították a rimaszom­bati közkórházba, ahol élet-halál között van. A három rablót letartóztatták és beszállítot­ták a rimaszombati államügyészség foghá­zába. — (Készül a cölibátus törvénye.) A Ru­de Právo megbízható helyről arról értesül, hogy a női állami alkalmazottak cölibátusá­ra vonatkozó törvényjavaslat már elkészült és rövidesen a parlament elé kerül. laSSSE Moszkva, szeptember 1. Az orosz táv­irati ügynökség a legfelsőbb népbiztosság kormányjelentését közli. Eszerint augusztus 29-én reggel Georgiában ellenforradalmárok és pedig volt tisztek és nagykereskedők megtámadták Cziaturi várost. A támadást a leggyorsabban visszaverték és az ellenfor­radalom vezetőit letartóztatták. A támadást a menseviki segélybizottság tagjai és az Budapest, szeptember 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentése.) Nagyatádi Szabó István földmive- lésiigyi miniszternek tegnap a nagyatádi hő­sök emlékünnepén mondott beszéde a leg­utóbbi napok eseményei miatt a politikai érdeklődés homlokterében áll. Nagyatádi Szabó a kormányzó, a honvédelmi és kul­tuszminiszterek képviselőinek Idséretében ér­kezett meg s a felköszöntőkre válaszolva először a kisgazdapárt nézeteit fejti ki, hang­súlyozva, hogy az nem folytat osztálypoliti­kát. Figyelmezteti a magyar közvéleményt hogy a lflsgazdapárt mindent megtett a ma­gyar társadalom minden rétegének közös munkára való egyesítésére. Ha vannak, akik meg akarják bontani az összetartást és ez a megbontás sikerülne, a kisgazdapártnak meg Konopist, szeptember 1. Vonattal nem jutsz el ide. Prágától Be- neschauig még szabad az ut a technikai ci­vilizáció számára, de innen gyalog kell neki- kényszerednek, ha látni akarod a rejtélyes kastélyt, Ferenc Ferdinándnak, a hajdani monarchia meggyilkolt trónörökösének re­zidenciáját. Beneschauból még ideérzétl a festék- és kocsikenőcsgyárak kénes füstjét, még teli vagy a tipikus kisváros fejfájditó unalmával, mikor nekiindulsz az útnak, amely visszafelé vezet az időben ... A gyalogút nagyon rövid, pár lépés mindössze s máris kitárul a nagyszerű, több négyszögkilométerre terjedő konopisti park. Ferenc Ferdinánd szerette a művésziesen rendezett kerteket; kacskaringós utak ját­szanak bujócskát az évszázados erdei fe­nyők, píniák és tuják között. Néhány lépés­sel tovább erdőszeríi angol parkká bővül ki minden; izmos tölgyek szegélyezik az uta­kat s a dombok hullámain ölnyi magas a buja, kaszálatlan fü. Néhány száz méter — s az angolkert délszaki üvegház lesz: elvirág- zott magnóliák, láthatatlanul a földbe rejtett cserepekből előszökkenő öles datolyapál­úgynevezett paritásos bizottság organizál­ták, amelynek vezére Andronikoff herceg, aki már többször nyilatkozott oly értelem­ben, hogy a szovjetellenes fölkelésekben részt fog venni. Más helységekben szintén megkísérelték a mensevikik a fölkelést, de mindenhol elnyomták azt. A kormány meg­tett minden intézkedést, hogy a lakosság békéjét és nyugalmát biztosítsa. van az eszköze arra is, hogy önállóan keres­se eredetileg kitűzött céljait. Majd áttérve a földreform kérdéseire hangsulyozza, hogy a szegény népet, a háború áldozatait akarja földhöz juttatni. Kéri a magyar társadalmat, hogr igyekezzék ezt a fontos kérdést köz- megelégedésre mielőbb megoldani, mert ha az később más formában kerül megoldásra, sokan megbánnák, hogy azt jelenleg meg­akadályozzák, akik sokalják, hogy van egy kisgazda miniszter, vigyázzanak, nehogy csupa munkásminiszter legyen az országban Hangoztatta az intelligencia és a gazdatár­sadalom együttműködésének szükségessé­gét és beszédét az Eskütt-ügyre célozva igy fejezte be: Mint szegény ember lettem mi­niszter és mint szegény ember fogok meghalni. mák, gazdag borostyán a fák törzsem, ap­ró, üveges lugasok az egymásbafutó utacs- káik keresztezésénél... Ebben a parkban sétált Ferenc Ferdi- nánd Bülow herceggel, Hötzendorfi Conrád- dal és néha Vilmos császárral is. A fenyők erős illatával teli a levegő, amely a múlt millió emlékével terhes. Ma beneschaui sé­tálók rójják a magános utakat — némák a kertek és a fák a természet örök muzsikáját susogják a szélben •.. II. A kastély körül csendes és kihalt min­den. A barokk-kapun nem hajtanak be az udvari fogatok s a kapufélfán prózai szöveg hirdeti, hogy a kastély termeit ekkor és ele­ikor lehet három korona lefizetése ellenében megtekinteni. A fegyvertermet, ahol Ferenc Ferdinánd hires gyűjteményét tartotta, a könyvtárat számos nagyértékíi inkunábu- lummal, a kápolnát, a Lobkowitz-termet s végül a börtönt, ahová Vencel király volt bezárva. De a kastély körül álomszerű csend terpeszkedik. Üresek a nagyszerű terraszok, — a gyönyörű függőkertek franciásan nyirt bokrai között senkisein jár, — komor, be­zárt ajtók védik a halott kastélyt, amely felett megkövesedett az idő. A harangjáté­kos zengőszavu óra hiába veri el a negyed, fél és egész órákat, — délben nem Szaladnak livrés inasok ezüsttálaikkal tizméteres, üve­ges verandára, vendégek nem gyűlnek ra­gyogó szoárékra a Lobkowitz-terembe, — Konopistban mindig éjfél van, mindig kisér­tetek zuhannak az utakon, mindig a véres múlt árnyéka fekszik a lágyritmusu barokk- oszlopokra, amelyek mintha meghajlanának a nagy-nagy súly alatt. Konopistban 1914 óta megállt az idő; Európában ugyancsak 1914 óta megkettőztc rohanását... 111. Egy öreg kertész igazgatja a pompázó krizantémokat. Beszédbe elegyedünk vele: régóta van-e már itt a kastélyban? — Igen, már vagy tizenöt esztendeje! — Es ki is­merte őket?-.. Az öreg leteszi az ollót és elnéz vala­merre. — Ismertem őket, hogyne ismertein volna! — mondja csendes hangon. — Akkor hangosabb élet volt itt; a trónörökösék itt töltötték a nyár és ősz nagyobb részét. Sok vendégük ugyan nem volt, de a gyerekek sokat szaladgáltak és bizony, a virágokat sem nagyon kímélték! Újból nekiáll a kötözésnek és nyírásnak. — Akkor több dolgom volt — jegyzi meg fontoskodva — de fiatalabb is voltam! A többi cselédség elszéledt, egy-két ember maradt csak itt, akiknek családjuk van és nehezebben váltják a helyüket! Visszatér a krizantémjaihoz és nem vesz többé tudomást rólunk. Hatvanöt szobája van a kastélynak — ma az alkalmazottak lakásait leszámítva, üresen áll valamennyi. A zsalugáteres abla­kok betámasztva, évek óta nem nyitották ki őket s talán nem nyitják ki soha többé... A kastély körül néhány szobor; Weinert hi­res „Sarkutazója“, egy renaissance Pál apostol s a főkapun az Estei cimer... A borostyán befutotta a déli szárnyat, az ab­lakokat talán már ki sem lehetne nyitni a kúszónövényeik erős indáitól. Szélcsend van, a lenyugvó nap szikrázva verődik vissza a nyugodtan álló szélvitorláról. A kastély órá­ja nyolcat üt, de ajtó, ablak nem nyílik ki sehol. Konopistban áll a csend. IV. Ezek a ma elhagyott termek többet lát­tak, mint úgynevezett történelmet, amely hozzánk amugyis csak érdekak és vélemé­nyek nem éppen objektív rostáján átesve jut. Sorsok éltek és harcoltak e falak között, — politikáért, szerelemért, sikerért .. -. és sorsok buktak abban a harcban, amelynek szörnyű markában minden efemer nagyságuk mellett ők is csak játékszerek voltak. Gregorián. — (Benes expozét fog mondani ) A Pra- vo Lidu közlése szerint Benes külügyminisz­ter, aki szeptember végén vagy október ele­jén tér vissza Prágába, visszaérkezése után expozét fog mondani a külpolitikai helyzet­ről. A londoni megegyezés, a Dawes-törvé- nyek és a szovjet elismerésének kérdése al­kotják azokat a kérdéseket, melyek fölött a külügyi vita le fog folyni. Nagyatádi %mMIstván beszéde Egy kastélyban, ahol sorsok éltek és harcoltak — A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársának riportja a konopisti kastélyból — Rózsika a pajtásom volt, de most nem sokat törődtem vele. A kislány úgy látszik érezte, min gondolkodom s váratlanul azt mondta: — Különb csigád lesz neked. Most az egész világot odaadtam volna egy csigárét. Egy kicsi kis színes/ megcif­rázott csigáért, meg egy ostorért, hogy én is odamehessek ^s játszhassak. Esteledett. Fagyos hideg volt a föld. A Rosta György bácsi jött szekerével az utcán és már messziről kiáltott a gyerekekre: — Ki gyün velem kocsikázni? Egyszerre förperződött az egész gye­rekhad. A György bácsi legényesen belevá­gott a rossz gebébe. — Gyi te Ráró,... ne te, ne ... és ne­vetett a gyerekekkel együtt. Minden este egy szekérderék aprósággal érkezett haza. Az utcán fejcsóválva nevetett rajt egy sovány néni: — Ez a bolond Gyuri igazán bolond. Ebben a pillanatban, ahogy ott álltam a hüvösödő késő délutánban, kinézett az ut­cára a nénim: — Kisfiam — kiáltott rám. Oda futottam hozzá. Figyelő, nagy szemmel végigvágott rajtam. — Hát te mért nem játszol? —• kérdezte, —• Nincsen csigám — mondtam bátorta­lanul, keserűen. — Jesszusom, az is nagy baj ám, — mondta a néném — és két szép aran3ros krajcárt nyomott a markomba. Lehajolt hoz­zám. — Megfázol, — aggodalmaskodott és megkérdezte nem vagyok-e éhes. Már ka­pálóztam. Futni szerettem volna. — Nohát csak szaladj — mondta rám- mosolyodva. Mint a nyíl, úgy repültem a boltba. A boltos egy öreg néni, a Mári néni volt, aki­vel állandóan baj volt, ha hozzája küldtek valamiért, mert vagy többet, vagy keve­sebbet adott vissza a pénzből. Másképpen áldott szivü, jó asszony volt. A futástól alig tudtam neki megmonda­ni, mii akarok, A Mári néni 'éppen lámpát tisztogatott az ajtóban, letette a füstös cilindert. — Csigát gyöngyöm — kapta el a sza­vamat — meg ostornak valót? No, mindjárt. S elém tette az asztalra. Én vigyázva, el ne guruljanak, egymás mellé raktam a két fényes krajcárt. — Nem köll pénz fiam — mondta Mári néni. — Kapsz még cukrot is és a kezembe nyomott néhány szemet. Azt se tudtam, hova rakjam a cukrot, a pénzt, a csigát. Rohantam kifelé s gyorsan ostort csinál­tam. Futok a játszóhelyre, de a gyerekeket már nem találtam ott. Elszomordva forgat­tam, nézegettem a csigát. Elövettem a cuk­rot, de nem Ízlett. A két fényes krajcárt a markomba tettem egymás mellé szépen és nézegettem őket. Ballagtam hazafelé. Már sötétedett. A toronyban megkondult a ha­rang. A templom felől lassú, finom andal- gással ringott erre a harangszó, a templom felől, ahol az egyik öregapámnak városias, nagy orgonát csináltattak, mert olyan szép hangja volt. Erről sokat beszéltek otthon. Én most félve rágondoltam s ahogy az utcaajtót betettem, odanéztem a kapualjba, hátha ott guggol penészes, sápadt másvilági arccal. Azóta sok év elmúlt s én messze, sok városba jártam erre, arra. Sok minden baj, öröm, szomorúság ért. A sok-sok mindent el-elfeledtem, megint elővettem néha, a csi­gára azonban mindig emlékeztem. Mindig gondoltam rá, hogy egyszer el fogom me­sélni. Most már nem fáj, hát itt van. A két fényes krajcárt bizony elvesztettem vala­hol az utón, de most, amikor igy üres kéz­zel elgondolkozom, mintha itt ragyognának a tenyeremen. Látjátok, milyen szépek, gyö­nyörűek? 'o©©©®©©©©©®©©©©©®©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©®?^????©©®©®©©©©©©©©©©©©©©©®©©®©©©®©®©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©®©©©©©©©©©©®©©©©©©©©© > j —s* = Valódi Schroil-féle '' Kassa,^Fő-u! 76. S 3 . Sctnffonok, vasznak, cretonok es damasztoM. nagy választékban ® | minden Damaszl-asztalnemüek.* Kész nöifeliérnemüek. Szent-háromság | szélességben Schioll-SCMÍÍOII 7, VÁSZOH 6 korona szoborra! szemben |

Next

/
Oldalképek
Tartalom