Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-24 / 217. (665.) szám
Szerda, szeptember 24. Féireverik a választási harangokat Prága, szeptember 23. A cseh agrárpárt szónokai Csehországban népgyüléseken nyíltan hangoztatják, hogy a törvényhozó; választások a jövő év tavasz án megtartatnak s ezért készenlétben kell állnia a pártnak. Hasonlóképpen cselekszenek a nemzeti demokrata szónokok is, akik a párt prágai központjának utasítására készítik elő a választási hangulatot. A német kormány o „mielőbbi belépésre" törekszik Berlin, szeptember 23. A birodalmi elnök elnöklése alatt minisztertanács volt, amely egyhangúan megállapította, hogy a birodalmi kormány Németországnak a népszövetségbe való mielőbbi belépésére törekszik. A népszövetség által tárgyalt kérdések, különösen a kisebbségek védelme, a Saar- vidék helyzetének rendezése, az általános leszerelés kérdése összeköttetésben a katonai ellenőrzés keresztülvitelével csak Németország küzremüködésével együtt oldhatók meg. Természetes, hogy Németország közreműködése csak egy egyenjogú iöhatalom közreműködése lehet. Az abauji és zempléni reformátusok nagy ünnepe Pálóczi Czinke István s a kassai kerület összes református papjai a nagyszalánci harang- szentelésen — 6000 ember hallgatta a püspök s Lengyel József gyönyörű beszédét — A Prágai Magyar Hírlap kiküldött tudósítójától — két módosító indítványt terjesztett be. Az egyikben követelik, hogy az állam által kibocsátott értékpapírokat az adófizetéseknél is föl lehessen használni, a másik pedig követeli, hogy a kormány által megállapított kamatláb az állami kölcsönöknél ne 3, hanem 4 százalékos legyen. Lapzáráskor a képviselőház hozzákezdett a két javaslat vitájához. Benes lapja íéltékenykedik Prága, szeptember 23. A Ceské Slovo vezércikke hosszasan foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy Franciaország milyen hathatósan támogatja Magyarországot a budapesti nemzetközi szabad dunai kikötő felépítésénél, ezzel szemben a cseh-szlovák kormány semmit sem tesz a pozsonyi és komáromi kikötök felállítására. A budapesti szabad kikötő egy-két éven belül elkészül, a nagykereskedelem odaszokik s Budapestből a világpiac egyik fiókját alkotja meg. azalatt pedig tétlenül nézi a köztársaság a nagy munkát. Ha a Duna és a Rajna összeköttetése egykor majd valóra válik, Budapest és Bécs lesznek a nagy középeurópai kereskedelmi gócpontok, mig Pozsony teljesen a háttérbe szorul. Végül még — oh, borzalom — a nemzetközi Dunabizottság is Budapesten telepszik le véglegesen. Erősödik a központi kormány helyzete Kínában London, szeptember, 23. Pekingből jelentik: San-si kormányzója Yen-Nsi-San két két hadosztály katonaságot, egy millió angol fontot és sok muníciót bocsátott a pekingi kormány rendelkezésére a Csang-So-Lin elleni harcok számára. Ennek a lépésnek nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert Kan-si kormányzója Kina legbékésebb embere volt, 1911 óta nem vett részt semmi harcban s hogy most a központi kormány pártjára áll, világosan mutatja, mily veszedelmesnek tartja Csang-So-Lin esetleges hatlomra jutását. Minw&áj&tfötf &ÖTJORBM # * Berlin. Marx kancellár szeptember 23-án délelőtt Délnémetországból ismét Berlinbe érkezett. * Páris. A francia minisztertanács szeptember 23-án Doumergue köztársasági elnök vezetésével a Hotel Rambouillet-ben ülést tartott'Föntartással közük a lapok, hogy Degoutte tábornok helyét Targe tábornok, a 13. hadtest parancsnoka foglalja el a megszállott területen. * Bécs. Seipel elnök szeptember 23-án először jelent rrveg betegsége óta a parlamentben, még pedig a keresztényszocialista képviselők klubjában, ahol Fink pártelnök szívélyesen üdvözölte. *New York, Itt leszereltek 218 hajót, melyet a háború alatt építettek föl municiószállitás céljából* London. Macdonald szombaton, szeptember 27-én fontos politikai beszédet mond Derbyben. Nagyszalánc, szeptember 23. Vasárnap díszes ünnepségeik keretében szentelték fel a nagyszalánci református templomi uj harangjait. Az abauji református- ság eme nagy ünnepségének fényét emelte pálóczi Czinke István református püspök részvétele, aki az előző napon érkezett meg. Az állomáson 50 magyarruhás, árvalány hajas legényekből álló lovasbandérilurn fogadta a püspököt Kocsis János abaujrákosí kisgazda vezérlete alatt. A bandériumon kívül óriási nép'tömeg várta a püspököt, akii a faluba a gyönyörű díszkapun a fehér ruhás leányok sorfala között vonult be. A harangszentelési ünnepség A harangszentelési ünnepségen 0000 ember vett részt. A szertartás előtt az „Örül a mi szivünk” hangjai mellett vonult fel a tömeg a papiaktól a templom elé, hol a Buch- ner-testvérek által készített kiét művészi kivitelű harang volt a felszentelésre előkészítve. Az énekkar Simon József sízesztai református lelkész vezetése mellett gyönyörű gyülekezeti énekeket adott elő. A püspök beszéde Ennek elhangzása után pálócziCzin- k e István püspök állott a harangok elé s remek beszédét mondotta, amelyben kiemelte, hogy Nagyszalánéról belát abba a nagy magyar rónába, ami az ő szülőföldje s ez a Bodrogköz. Ott nyertem tüzet a lelkembe — mondotta — ott tanultam hinni édesanyámtól, ott hallottam azt, hogy karácsony éjszakáján megszólal az ég, sok ember nem hiszi, hogy van ilyen mennyei hang s lesajnál bennünket, akik szivünkben sokszor halljuk a mennyei harangok zengését. Beszéde végeztével költői imával szentelte meg a harangokat, Megkondulnak az uj harangok A felszentelés után felhúzták a toronyba a két hatalmas harangot s azok megkondu- lása után kezdődött meg az istentisztelet. A szépen összeá'líitott imádságot Oláh Péter magyarbödi református lelkész mondotta el, majd a karének elhangzása után Lengyel József református lelkész mondotta el ünnepi beszédét. ■ Lengyel József ünnepi szónoklata Koldusai vagyunk az életnek — mondotta — ki tagadhatná ezt a szomorú megállapítást, ha szivébe, élete céljára néz. Koldus voltunkat igazolja az a bűnös vágyunk, hogy mennél több pénzt, vagyont halmozzunk ösz- sze. A mainmonimádás olyan nemzetközi vallássá vált erkölcsi világunkban, hogy ennek terjesztésére már papok sem kellenek. Papjai vagyunk mind, ki ember él e földön, de egyúttal koldusai is. Béna koldusként ott ülünk a XX. század közszelemének mocsarában, mely éhes önzés, égő gyűlölet, gazdag- ságimádás s mi ezeknek velejárója: az eszmények megtagadása. — Béna koldusként ülünk a civilizáció ékes kapujában is, mikor bágyadt szemeinkben felcsillant egy újabb remény biztató fénye, amikor éppen napjainkban hatalmas nemzetek főpapjai, illetve diplomatái akarnak bennünket saját bölcsességükkel meggyógyítani. Hirdetik, hogy a népek szövetsége, az egyes nemzetek ellentétes érdekei; diplomáciai fuirfanggal összedrótozott, mesterséges egységbe fogja felépíteni a közboildogság s általános megelégedés templomát. Hiú álom, nagyiképü bölcselkedés ez) melyben bizakodni csak a mai végtelen nagy elgyengülése az emberi léleknek ad okot csupán. Aki emberekben bízik, gyenge nádszálon kapaszkodik. A történelem tanulsága, hogy a szemtsizövetsé- gek élete évtizedekre sem terjed ki. Elrendelhetik az év minden napját a bélke napjának, hogy mi lesz belőle, mindenki gondolhatja, mihelyt egyik erős nemzet egyszer a maga érdekeit sértve fogja látni. A gyönyörű beszéd után Simon József szesztai református lelkész Úrvacsorát osztott. A templomban el nem fért sok ezer embernek Kon csői János feJsőlánci református lelkész tartott istentiszteletet. Az istentiszteletek befejeztével Idrányi Barna református esperesnél, mint házigazdánál egy nyolcvan terítékes ebéd volt. Ahol az orosz és az észt katonák farkasszemet néznek egymással Félóráig az észt Verdunben — Ahol nem voltak fürdő vendégek — A P. M. H. eredeti riportja — BaBIBBEGtSaBKFiaSBMBaflBBHIIQOSigBaKKaBBEBSeB! Szőrmék és bőrruhák ■ Legolcsóbban és " " legszebben készíti 5 I üllamliMS I D “ Tel.: 9305. s Praha II,, Praha I., ■ ■ » Soukenlcka 28. MelantrichOYá 10. [ ■ s n ■ ■ " S Kiállítás szeptember 23-tól 27-ig d. e- |j ■ 10-töI d. u. 5-ig a Palace-szállodában. S Naroova-Jóesuu (Hungerburg), szept. 23. Május tizediké óta járom a világot. Dor- pati ablakom előtt nem látszottak még az észak hűséges fáján, a nyírein az „egérfülek”, mint ahogy a költői zöngélkben oly gazdag észt idióma a tavaszi rügyeket nevezi. A lett mezőkön elkísért még a napsugárral egyre dacoló hósá'v a lengyel határig, hogy aztán Varsóban beleröppenjek az aszfaltolvasztó, perzselő nyárba. Már féltem, hogy az idén nem élek tavaszt. Amikor azonban juuiius derekán a T e 1 e k i Pál gróf és Kogutowicz Károly egyetemi professzoroktól vezetett magyar földrajzi expedícióval elhagytam Magyarországot, uj hazámban, Észtországban nárcisz- és orgonaüllatós tavasz köszöntött s az orgonavirágzás elkísért a Keleti-tenger partjain át a fin., tavak mellé, föl egészen az erdei fenyő és nyir határáig. Az Északi Jeges-tenger partján ibolya nyílott a Nordka- pon, a tromsöi Lordban pedig aranyszínű ra- nunculust szedtem a gleccserek tövében. S most, amikor tekintetem yégigsimul a Baltitengeren, amely miint hullámos, színes szőnyeg terül ki itt a Finn-öbölben, emlékezetem végigkergetem földünk legészakibb fokáig, ameddig elkísért az éjféli nap országába a tavasz illata. Itt most lenge, meleg nyár van, de azért fejem fölé borul a nyíló jázmin kertünkben, mintha elfeledte volna, hogy augusztusban járunk s hogy az éjszaka egyre többet lop el az éjféli nap világából. Itt szedem elő utínaplómat, hogy följegyezzek néhány emlékezést. Nyolc kilométerre a bolsevik határtól Naroova-Jöesuu az észt neve a Balti- tenger partján e legszebb és leglátogatottabb fürdőnek. A strandról átbámuiliok a bolsevik partra, amely merész kanyarodéval szökken le a Naroovához. Szabad szemmel is jól ki- v ehető a magas fehér határcölöp. Az országút sorompójánál pedig, az orosz Jamburg előtf farkasszemet néz egymással a vörös meg az észt katona. Egészen jól hangzik a Kronstadtban gyakorlatozó orosz cirkálók ágyúinak bömbölése. A cári időkben a Balti-tenger legfashio- nablebb fürdőhelye volt Hungerburg, ahogy az oroszok nevezték. Igaz, hogy e névből arra az időre lehet következtetni, amikor még német páncélos lovagok taposták a nar- vai vár bástyáit. Narva csaik 150 versz nyíre fekszik nyugatra Pétervártól. A kényelmes orosz vonatok, meg a luxushajók ezrével hozták Narvába a fővárosi elegáns világ tagjait, onnan pedig éppen úgy, mint manapság, egy, óra alatt futott ki a csavargözös a strandra. Ma egy kicsit külsejében megváltozott itt a világ. Az észt Verdun Mint ég felé törése közben a megkövült parancs, áll zordonan farkasszemet nézve egymással a Naroova partján két várfal. Mind stílusában, mind eredetében különböző. A kerek tornyokkal szaggatott Ivangorod várát a folyó jobbpartján 1492-ben az oroszok építették; a szembenálló szögletes tornyu, a grandiózus falu vár azonban félszázaddal későbbi germán alkotás. Hermann von Brüggenei-Hasenkampi, a német lovagrend mestere huzattá föl az 51 méteres tornyot a 21 méteres dombzoknira. hogy be lehessen látni Ivangorodba, mit müveinek a muszkák. E bástyafal már akkor a nyugati civilizáció őréi jelképezte az előretörni vágyó szláv kelettel szemben. 1558-ban Rettenetes Iván, akitől később Báthory István lengyel király szabadította föl a mai Észtországot, ragadta magához a német lovagrend narvai várát, amely 1583- ban az akkori Estlanddal együtt svéd uralom alá került. Alig hunyta azonban le szemét a nagykoncepcióju magyar fejedelmi sarj, a moszkovita hadak már 1590-ben, majd az északi háború idején, 1700-ban eszeveszett rohamot intéztek a narvai várfalak ellen, melyeket csak XÍI. Károly svéd király segítségül siető hajói (volt vagy hetven!) tudtak még utoljára megszabadítani. Hogy aztán négy év múlva Nagy Péter cár elfoglalta, azóta 1919-ig orosz uralom alatt maradt. Elkeseredett küzdelem után 1919 január 19-én vették be Narvát az orosz bolsevikoktól, a finn önkéntes csapatoktól támogatva, az észt szabadságharc hősei. Oly lendülettel vetették akkor magukat a szétvert szovjetfroníra, hogy már csaknem Péter vár alatt állottak. Vezetőik nagy államférfim bölcsessége tessékelte őket vissza Narváig, amely félévi állóharc szinterévé változott. Kétségbeejtő az a pusztulás, amelyet főleg a pályaudvar környékén elterülő városrész még ma is felmutat. Volt olyan nap, hogy ezer nehéz lövedéket számláltak, amely a szerencsétlen városra hullott. El is nevezte Narvát a népnyelv észt Ver dunnák. Mit védett az angol flotta? S a nyugati kultúrát védő várfalóriás továbbra is őrt áll a Naroovánál. Redős orcájával belebámul a haláltáncot járó, eszeveszett, vad Keletbe. Meredek zoknijával olybá ■ítinik fel, mintha megfeszítené temérdek lábát s dacolna a keleti förgeteggel. Biztatóul ott dübörög mögötte a világhírű narvai vízesés, mint az erő jelképe. Két ágra szakadva tíz méter magasságból okádja a megdühödött zuhatag a fehér habokban csapzó zöldessárga vízlavinát, körülölelve Kranholra szigetet, amelyen békében tizenkétezer gyapotionó orsót mozgatóvá alakult át ereje. A lenfonóval és szövetgyárral együtt világhírű ez a gyár, amelyet Knop, a bárósitott angol zsidó alapított. Csodálatos, hogy a szigetre vezető, merész ivelési függőhíd előtt emelt szobrát az egekbe szökkenő vörös gyárfalaikkal együtt megkímélte a harci tivornya. De érteni most már, miért fedezte az észtek szabadságharcát a tenger felöl az angol hadiflottának néhány tekintélyes egysége. Angol tőkét és angol munkáskezeket védtek a tengeri páncélosok. Kivette a harcokban részét a kis Hungerburg is. A katonák főfészkei: a Naroova torkolatánál épült háromemeleets hotel, meg a strand gyöngye, a regényes Capriccio, lakhatatlan állapotban bámulnak a tengerre. A müncheni Englischer Gartenre emlékeztető pázsitos Kurpark fái alatt nehéz ütegek betonállásai lapulnak meg. Olyan az egész zöldbe öltözött fürdőhely, mintha háborús álmából még csak most ébredezne. 22.000 fürdővendég tódult ide még a háború békés éveiben is, ma pedig háromezer vendégével az észt strand leglátogatottabbja. Kétszáz szobával ellátott Kurliaus-a, színháza, vízvezetéke, stílusos villái mozgalmas idők emlékeit hirdetik itt. Ma szelíd, zöld pázsittal benőtt utcái úgy gördülnek végig az erdei fenyők tövében, mintha a lawn-tennis angol gyeppályáit akarnák utánozni. Csekey István— (Véget ért a kassai szállítómunkások sztrájkja.) Kassai tudósítóink jelenti: A kassai szállítómunkások sztrájkja keddre teljesen véget ért. A szállítócégek 10 órai munkaidő mellett a kereskedelmi árut rakodó munkásoknak 35, illetve 40 koronát, az építkezési és tüzelőanyag fuvarozásáért pedig 30. illetve 35 koronát fizetnek. 41
