Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-21 / 215. (663.) szám
3 T anukihaligatások a csongrádi pörhen Budapest, szeptember 20. (Budapesti szerkesztőségünk teiefon- jelentése.) A csongrádi bombamerénylet pőrének mai főtárgyalásán azokat a csendőröket és rendőröket hallgaták ki tanúképpen, akik részt vettek annak idején a merénylet nyomozásában. Az első tanúvallomást Borsos Ferenc detektivesoportvezető tette, aki az elnök kérdéseire a leghatározottabban kijelentette, hogy valótlan a vádlottaknak az az állítása, hogy bárki is bántotta őket. A tanút szembesítették a vádlottakkal, ezek azonban ennek ellenére megmaradtak amaz állításuk mellett, hogy a beismerő vallomá- . sokat ütlegeléssel csikarták ki belőlük. A védők ellenezték a tanú megesketését, de a bíróság azt elrendelte. Ezután Deák Ferenc szegedi detektívet és Borgóthy rendőrta- nácsost hallgatta ki a bíróság, akik szintén kijelentették, hogy senki sem bántotta a vádlottakat. A tanukat szembesítették a vádlotfcakal, akik újra azt hangoztatták, hogy a detektívek verték őket. Érdekes volt Barna Piroska csongrádi leány vallomása, aki résztvett a bálon és az elsők között menekült el a bálteremből. A tanú kijelentette, hogy a merénylet után találkozott Piroska Györgygyel a hotel előcsarnokában és Piroska rendkívül izgatott állapotban volt. A szembesítésnél Piroska tagadta, hogy a tanú látta volna őt. A tanút megeskették vallomására. Telek A. Sándort kétszáz korona pénzbüntetésre ítélték Rimaszombat, szeptember 20. (Saját tudósítónktól.) Szeptember 17-én tárgyalta a rimaszombati törvényszék Telek A. Sándor, a magyar kisgazdapárt rima- szombati pártszervezeti elnökének ügyét, akit az ügyészség a rendtörvénybe ütköző közcsendháboritás vétségével vádolt azért, mert egy népgyíilésen állítólag azt mondotta, hogy „a csehek azt hangoztatják, hogy ne vegyetek magyaroktól és zsidóktól, én meg azt mondom nektek, ne vegyetek esetiektől és szlovákoktól". A vádlottat Törköly József dr. védte. Telek A. Sándor tagadta, hogy a csehek ellen izgatott volna és az inkriminált kijelentéseket sem ilyen formában tette meg. Rusztikus feledi járásrőnökségi tisztviselő úgy vallott, hogy a vádlott elmondotta a vádiratban foglalt kijelentéseket és izgatott a csehek ellen. Rácz Gyula, Pólós Gyula és V. Oros János kisgazdák végighallgatták a gyűlést és nem tudnak arról, hogy Telek A. Sándor az inkriminált kifejezéseket használta volna. Nagy Sándor kisgazdapárti igazgató sem tudott arról, hogy a vádlott izgatott volna a csehek ellen. A többi tanuk is Telek A. Sándor mellett vallottak. Vasárnap, szeptember 21. A bíróság ezután a tanukat megeskette, majd az ügyész vádbeszéde után Törköly József dr. hatásos védöbeszédet mondott. A többi között megemlítette, hogy ha valaki azt mondja magyar testvéreinek, hogy csak magyartól vásároljon, akkor az a vádlottak padjára kerül, de aki harminc év óta hirdeti a magyarok elleni gyűlöletet, — mint Krainár is — annak semmi baja nem történik. Ez szomorú példája az itteni nemzetiségek közötti egyenjogúságnak. A bíróság hosszas tanácskozás után Telek A. Sándort bűnösnek^ mondotta ki nemzetiség elleni izgatás vétségében és ezért kétszáz korona pénzbüntetésre Ítélte. lelek A. Sándor relebbezési jelentett be. Egy volt francia képviselő letartóztatása Páris, szeptember 20. A lapok jelentik Basse-Terreből (Guádeloupe): Tegnap egv robbanás után letartóztatták Boisneuföt, Guádeloupe voit képviselőiét, mert bebizonyosodott, hogy része volt a robbanás előidézésében. Guadeloupeoan az utolsó öt hónap alatt hat uagyobbatáuyu bombamerénylet történt, melyei; eddig csak aoyalkarokat okoztak, de a tegnapi eniberáldozaíot is követelt. A bombák készítés -közben robbantak fő.] s áldozataik munkások voltak. A vizsgálat rnegálIapitoUta, hogy Boisneuf a robbanás előtt sokáig tartózkodott a tett színhelyén, úgy, hogy valószínű bűn részessége. Sierűái €§fe hcziifiiii meg a H€pviselAház „ntjárr szünete A jövő héten letárgyalják a szlovenszkói és ruszinszkói ipartörvényt — A cseh szociáldemokraták követelései Prága, szepetmber 20. A képviselőház tegnap este Hosszú vajúdás után megszülte a szociális biztosítási javaslatot. Az ellenzéki módosító indítványok elutasításával a későbbi esti órákban első olvasásban megszavazták a javaslatot. A második olvasás kedden lesz, amikor is a képviselőház délelőtt ti órakor ül össze. Ugyanekkor letárgyalják a hat pénzügyi javaslatot és a szlovenszkói és ruszinszkói ipartörvényt is, hacsak időközben a koalícióban megint nem lesznek bajok és ismét el kell halasztani a szavazást. A képviselőház elnöksége ma elállóit attól a tervtől, hogy mind a hat pénzügyi javaslatot közös vitában tárgyalja és úgy határozott, hogy ezeket a javaslatokat négy csoportra osztja és ugyancsak külön vita fog megindulni a szlovenszkói és ruszinszkói ipartörvényről is, amely körül, mint ismeretes, az elmúlt héten nézeteltérések támadtak a kormányzópártok között és azt ennek következtében le kellett venni a napirendről. E javaslatok tárgyalása kéi napot vesz igénybe, a képviselőház szeptember 24-én este befejezi tavaszi ülésszakát és a honatyák megkezdik három hétig terjedő „nyári szabadságukat" és október közepén megindul újból a parlamenti élet. A költségvetés még nem kész A Prager Presse értesülése szerint a legtöbb minisztérium már elkészítette az 1925. évre szóló költségvetés előirányzatát. A teljes költségvetéstervezet elkészítése a jövő hét folyamán várható és Így a tavaszi ülésszak befejezése után a minisztertanács hozzálát a költségvetés végleges rendezéséhez. A költségvetés keretében kívánja rendezni a kormány a régi nyugdíjasok illetményeinek a felemelését, továbbá az állami beruházások kiadásait — külön beruházási költségvetést ugyanis nem állítanak össze — és az állami üzemeknek kereskedelmi alapokra való helyezését. A szocialisták sürgetik az állam és az egyház szétválasztását A Pravo Lidu megelégedéssel szögezi le, hogy a szociális biztosítás testet öltött és vezércikkében bejelenti, hogy a cseh-szlovák szociáldemokraták most a leghevesebb harcot fogják megindítani az állam és az egyház szétválasztása érdekében. A szociáldemokrata párt ragaszkodik ahhoz, hogy a templomok és temetők közös használatáról szóló törvényt még az őszi ülésszak folyamán megalkossák. Mi csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy miért dobálnak a szocialisták megint üres jelszavakat a levegőbe, amikor úgy is tudják, hogy kívánságaik a koalíció jelenlegi összetételében teljesen lehetelennek. Sramek páter aligha fog belemenni abba, hogy ezek a javaslatok a ház elé kerüljenek és ha a szocialisták továbbra is bakafántoskodnak, akkor ebből a köztársaság lakosságának nagy részére határozott haszon fog háramlani: végre-valahára fölrobban a koalíció és akkor már nem fogják tudni összedrótozni. Kár a levest olyan forrón főzni, mikor úgy sem eszik úgy meg. A szociáldemokrata elvtársak „követelése" hosszú ideig, remélhetőleg örökre, megmarad jámbor óhajnak. Ujrafelvételt kérnek a Hamka-ügyben Brünn, szeptember 20. A legfelsőbb törvényszék Ítélete után, amely Hanika Hilda halálos Ítéletét jóváhagyta, Hanika védője megteszi a lépéseket arra nézve, hogy az egész ügyet az első bíróság ujrafclvé- tel formájában tárgyalja, hogy módjában legyen a védőnek a Hanika ártatlansága melletti bizonyítékokat, amelyeket a legfelsőbb törvényszék előtt nem érvényesíthetett, a halálra ítélt Hanika Hilda javára fölhasználni. Korányi hazaérkezett Budapestre A hadifogolykérdést is tisztázzák az orosz tárgyalások során Budapest, szeptember 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter ma reggel Genfböl visszaérkezett Budapestre és újságíróknak kije elintette, hogy a népszövetségi tárgyalások eredményével teljes mért ékben meg van elégedve. Mindenütt a legnagyobb szívélyességgel találkozott és a szanálási program fejleményeit a legnagyobb érdeklődéssel várják. Az Est munkatársának a magyar- orosz tárgyalásokról beavatott helyen azt mondották, hogy Szovjetoroszágnak akár de jure, akár de facto elismerése teljesen fölösleges., mert hiszen ez az elismerés úgy Magyarország, mint Ausztria és Németország részéről már a brestlitovski békeszerződésben megtörtént. Szovjetoroszországot tehát nem kell újból elismerni és most nem is errői van szó, hanem a két állam közötti diplomáciai és gazdasági viszony szabályozásáról. A külügyminisztériumban is érdeklődött a lap munkatársa és a többi között fölvetette azt, vájjon Szovjetonoszországgal folytadra tók-c tovább a tárgyalások mindaddig, amíg a lia- difogolykérdés nincs végképpen rendezve, sőt Magyarországra nézve meglehetősen kedvezőtlen állapotban van. A külügyminisztériumban erre a kérdésre a következő választ adták: — Afelől nyugodt lehet a magyar közvélemény, hogy addig semmiféle megállapodásba nem megyünk bele, amíg éppen ez a kérdés nincsen megelégedésünkre tisztázva. Robbanás következtében kigyulladt a román királyi palota Bukarest, szeptember 20. (Saját tudósítónktól.) A Controcenii királyi palota déli szárnya ma délelőtt kigyulladt és leégett. Emberéletben nem esett kár. A vizsgálat megállapította, hogy a tüzet robbanás okozta. Az anyagi kár igen nagy. talanul alacsony volt. de ez csak akkor hatott bántón, ha állt. Ülő helyzetben felejtetni tudta termetének hibáját rendkívüli élénkségével, állandó jókedvével, hangos, élnlvágyó, szakadatlan nevetésével. Barna nő volt, keleti fajta. Egy pesti ur, aki később a kávéházban hozzánk csalakozott, udvarlás közben ezt mondta neki: — Maga . . . maga bájpötty. — Ö hátravetette a fejét és kacagott. Tetszett neki a szó, annyira, hogy maga is feldobta szép fehér fogai közül a levegőbe, mint egy kis labdát — Sokat voltunk együtt. Sétáltunk, csónakáztunk, kirándultunk, néha a szanatóriumon kivül vaysoráztunk. Érdeklődéssel foglalkozott velem. Vallatott. Kikérdezett az életem felől, belenyúlt gondtalanul a vá- j gyaim, terveim közé. Szórakoztatta komoly-1 ságom s lelkességem. Ha látta, hogy lóg egy; gomb a kabátomon, bevitt a szobájába s föl- j varrta. Az étkezésnél ügyelt arra, hogy ele-! get eszem-e s rábeszélt, hogy délben sört, j este egy kevés bort igyák. Ö is ivott, szeret- j te a nehéz, édes bori és a pezsgőt. Kis piros nyelvét bedugta a pohárba, megáztatta az italban s élvezettel dörzsölte szét szájpadlásán. Sokszor visszatért arra a témára, hogyl voltam-e már szerelmes. Elmondtam neki' képzelődéseimet a nőről s ezeket oly gyö-. nyörüséggel hallgatta, mint amily gurmandé-1 riával csipegette a finom izeket. Ebéd után kellemes bágyadtságában majdnem minden nap elővette ezt a témát s ilyenkor, amikor már betelt álmaimmal, maga is beszélni kezdett. Mesélt a férjéről, akit szeret s a barátjáról, akit szintén szeret. — Nyugodt boldogság zenélt belőle, az a boldogság, amely a sürii vágyak zavartalan kielégítéséből táplálkozik. Csodáltam és irigyeltem. Csodáltam boldogságát és irigyeltem a férfijait. Néha végigsimitotta a hajamat s ilyenkor valami hipnotikus zsibbadtság ömlött el rajtam. Szerelmes voltam belé és azt hittem, nem tud róla semmit. Még a kezét is csak akkor mertem megcsókolni, ha szájamhoz tartotta. Észrevettem, hogy egy-egy este. amikor elbúcsúztam tőle s szobám felé indultam, megállt s utánam néz. Arcomat ilyenkor elborította a vér. Talán ügyetlen voltam s elárultam magam? — Két hét múlva megérkezett a férje. — A. ez a kis Zoli! — mondta s megrázta kezemet. Gyűlöltem a fölényességét. Szótlanul vacsoráztam velük, ők korán elbúcsúztak, én kimentem a tengerhez és az ajkamba haraptam. Most már imádtam ezt a nőt, mint az elérhetetlent, akit megláthattam. Álmatlanul hánykolódtam egész éjszaka s hajnalban végre arra az elhatározásra jutottam, hogy haza utazom. Nem várom ki a kúra végét, nem fogok itt szenvedni. — Először arra gondoltam, hogy bucsu- zatlanul távozom, de aztán mégis jobbnak láttam, hogy levelet írok neki s így jelentem be elutazásomat. Korán reggel lementem a hallba s levélpapirost kértem. Alig kezdtem el az Írást, valaki a vallani fölé hajolt. Ö volt. Sápadtan felálltam. — Az ura fürdőit, ő rá várakozott. Kimentünk a kertbe, beszélgettünk. — Dehát, kis Zoli, — mondta komolykodó nevetéssel, — tegnap még semmi baja sem volt, miért szökik el? Ki fog kapni a nagy Zolitól, ő szigorú ember. — Mosolyogtam. Ö is. Vallatott, hogy mondjam meg neki az okot. Hogy ne feliek. Neki mindent elárulhatok, ö mindent megért, mebgocsájc s talán tud is. — Nem hiszi, kis Zoli, hogy mindent tudok? — kérdezte. Lassan, vontatottan ejtette ki a szavakat, barna szemére fátylak ereszkedtek, szája forrón nevetett. Lehelete megcsapott, oly közel hajolt hozzám. — Mit tud? — dadogtam. — Hogy miattam, az én közelemben lett ideges . . . ugye . . . kell már magának is ... a szerelem . . . — És nevetett. Szinte a vérét éreztem a nevetésén át. — Nem tudtam válaszolni. Csak néztem rá, bambán, kétségbeesetten, reménytelenül. Hát az, amit én rejtegettem, mint az égő parazsat, ezt a titkot, ezt a csodát, ezt igy ki lehet mondani és ilyen közönségesen? És ő tud beszélni róla, ő, az imádott, a kimondhatatlanról, s igy, szinte szükségletté fokozva le a sejtelmeket? — Hát miért nem beszél, kisfiú? — mondta valami daloló hangon. — Jött a férje s én elvánszorogtam. Haza. Budapestre. Olyan utálattal, olyan keserűséggel, hogy néha még ma is elszomorodom, ha rá gondolok. És azóta sem tudtam feltétlen hittel közeledni nőkhöz, mindig-----Zoltá n elbeszélése itt félbeszakadt. Váratlan fordulat történt: felesége, aki mellette ült s mindeddig figyelmesen hallgatott, most kipirultan, idegesen felállt. Zoltán elhallgatott s a bocsánatkérés mosolyával nézett feleségére. — Menjünk, fiam, — sóhajtotta kissé keményen az asszony. Zoltán felállt s lassan, tudatosan megcsókolta az asszony homlokát, majd a kezét. Az lesütötte szemét és hallgatott. Bólintott felénk s indult a kijárat felé. Megsértődött? Emlékezett valamire, ő is? Zavartan néztünk siető alakja s Zoltán után, aki rosszkedvűen vetette oda nekünk: — Szervusztok . . . Úgy éreztem, hogy megbánta elbeszélését. I Rumbm^ == Valódi Schroll-féle Kassa* Fö'ii. 76. ^ íj éS IdlVálSZIlc&^i; . yV | ScMffonok, vásznak* creíonok és damasztok ssagír választékban. ,. J I a miniden Damaszfi-asztaltiemiieM, Ifcé^z nöiSeliéraemüek. Szent-haromsag | p szélességben Sctvroll-ScMffon 7, vászon é korona szoborral sztmben §
