Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-21 / 215. (663.) szám
y%j&. ▼awirwap, srepfemhcr 31. Séták Budapest utcáin Jim, a néger gentleman — Égy pesti fiatalember és a pálmaleve'ek — Izgalmas bajsza egy kéz tyűért - Az elegáns nö nyomában — „Ubal vagyok Magyarországról4' — A Prágai Magyar Hírlap eredeti riportja — Budapest, szeptember 19. Délután hat óra, a Margitsziget hoiiiok- sétányán. Hárman élvezzük az ózondüs levegőt. Jim. egy 'utazó néger gentleman, annak újdonsült barátja, az elegáns pesti'magyar fiú, kinek ruhája barnászöld, jól szabott zakó/ fején ehhez találó pichjer-kalap gubbaszkodik. A harmadik vagyok én. Érdeklődéssé! figyeljük exoíikiís barátunk beszédét, amint lelkes szavakban varázsolja elénk édes hazáját, a mesés Indiát. — Oh, it is a charmiug coimtry, olt how 1 likc the béáutiful India... ott, ott szabad a ievegö, virágillatos a rét, a pálmalevelek hűvös árnyéka lágyan,'finoman törli arcunkról ie a tíiző nap melegét, szabad emberek vagyunk ott. nem szőrit bennünket a ..müveit44 Európa vasaltnadrágos, feszes etikettje és . • És... most folytatja a magyar fiatalember. nehogy még tovább menjen az öltözködési divat párhuzamában, amit India—Európa között készül' vonni épp akkor, mikor élénkbe kerül siető léptekkel egy csinos nö, kinek ruháját divatosságban becsülöm annyira, hogy egyenesen messziről, a londoni Swan Edgár szabócég műhelyéből származtatom. — „És . •. és igen, igen — folytatja a pesti fiatalember — jól akarja mondani öregem, szép a párisi divat (— —), az Önök asszonyai is inár úgy öltöznek régen, hiszen tudom én ezt.“ Jim, a néger gentleman csak néz kérdően reá és sehogy sem érti. ..Megbolondult ez az ember, vagy mi van hát vele?44 De a magyar, az ő részéről igazán nem bánja, akartnit gondol is ez a néger, figyelmét jobban leköti India mesésségénél ez a mesébe illő nő. Utána néz, ahogy az ut keresztezésénél áthalad, alakja karcsúbb a sudár pálmafánál. kalap tolla kacéran leng a puha esti szélben, szebben a paradicsommadár aranyos toHfuhájánál, ami India 'forrd napsugaraiban iüj^bjy.vly^jdő őserdők felett—.-: Megyv-.iuegy és viszi magával a magyar fiú égő tekintetét. Közben magán érzi néger barátja kérdő tekintetét, kinek szava is elállóit, csak kiséri gépiesen. Leejt valamit a nö a földre. A magyar u-tána szalad, felveszi. Kezíyü- Parányi kezekre v aló. Utána siet. a nő meghallja, hogy háta mögött közvetlen ropog, gurul az apró kavics: hátranéz. Az elegáns fiú most egyesen feléje tart, a néger is utána, A nö nem tudja, miről van szó. csak látja,-hogy hallgat, aki követi, talán mosolyog is és feléje igyekszik. Gyorsabban megy, mintha nem vett volna észre semmit, mindenki lássa, azért siet, mert sürgős a dolga. De a fiatalember is gyorsabb lesz erre. Ösz- szeszedi magát, elvégre oda kell adnia a keztyüjét. Melléje lép. udvariasan kalapot emel. de .a keztyüjét még nem mutatja. „Juj, de szemtelen ez az ur“ — gondolja és- szaladni kezd. Most már igazán zavarba jön a magyar fiú. De vissza kell adnia, amit elveszített! Szaladni kezd ő is. Hátra néz. hát Jim is szalad, szaladnak mind a hárman. Mi lesz ebből? Botrány, ha ő nem adja oda már a kezíyiit. Még gyorsabban nekiiramodik. Jim is igy tesz, most már holtbizonyos benne, hogy a barátja megőrült, A nő meghallja háta mögött a nagy futást, rémülten rohanni kezd. A magyar nem is tudja, mi van vele, görcsösen szorítja egyre kezében a keztyüt- rohan féláiultaii. Készül az előrelátható botrány hősszerepé re. Csak Jim, a néger gentleman ne szuszogna olyan erősen futtában. ez csak ijeszti a nőt. összeszedi minden erejét. Egy ugrás, két ugrás, a harmadiknál a nő előtt terein- Nincs-a nő többé mit csináljon: megáll, szivéhez Kap. mint aki nagyon meg van ijedve. ..?casKrsi:acc£:3CEC5nír2aneiBwro!r'»rf3niOiía®at55SiB»*2nrwiifli«BBii<| ! CiM CMiinciilii j \ Prága I, <7r, Gmtoen 17 s Telelőn 53 és3379a + b 3 m ti H n Az előkelő magyar társaság találkozóhelye 5 m « S Reggeli kávé zsemlével 1.80 K£. ” B « Izgatottan és remegve, de nagyon gyorsam nehogy ideje legyen sikoltani egy borzasztót, előmutatja a fiatalember a keztyüt. Pompás, felséges jelenét következik. Még maga Psylander Waldemar — ha élne —- se tudná utánozni, Mikör a keztyii megjelenik a magyar kezében, csöndesen himbálja, amint csak. egyik csücskét tartja: a nő torkán akad a félős sikoly, pici szája tátva marad s arca félpillanatonként változik derűsre. A háttér sötét sziliét Jim arca adja, amiből mint két nagy billiárdgolyó emelkedik ki barátjára bámuló szemfehére. A magyar fiit póza egyenesen lehetetlen, úgy maradt a végső ugrás után. Egyik Iába a levegőben, másikon lábujjhegyen áll. Kezében csendesen libegteti az esti szél a kezíyiit. Néhány pillanatig. tart igy az élőkép. A nő hangos hahotába tör ki, ,a magyar fiú fülig pirul s még jobban, . amikor meghallja, hogy a nö idegen, külföldi, angol s csupán átutazóban van itt. Jim most már igazán végleg kétségbeesik. — Your glove Madani!“ (elejtette az utón-) — Oh, oh thank you very mucii, Uram! (Nagyon megijedtem, azt hittem, hogy olyan ... olyan, tudja, olyan szemtelen aszralílo- vag!) Nem, asszonyom! Ubul vagyok Magyarországról. * — Semmi, semmi, Jim, csak folytassa tovább Indiát és kérem, kezdje a paradicsommadaraknál. Kállay Piroska. A Király-utcától a koronás királyig Lakások, ahol nem kell bútor — Ötvenötezer magyar él Parisban — A budapesti tőzsdekrach és a párisi magyarok —Kalandorok és bukott bankárok — A P. M. II. párisi munkatársának eredeti riportja. — Paris, szeptember 20. Parisban is Iakáskrizis van, de amíg másutt a lakás-krízis oka a drágaság, addig Parisban az olcsóság okozza a lakáshiányt. Páris ugyanis nagyon olcsó az angoloknak és amerikaiaknak, akik elárasztják Francia- országot, úgy hogy a francia közép és munkásosztálynak a lakáskérdés igen súlyos probléma. Ez a kérdés legközelebb a francia parlamentet is fogja foglalkoztatni, de a törvényhozási intézkedés előtt is megtörténnek a természetes megoldási módozatok és Páris sokat építkezik. Különösen Páris környékén építenek családi házakat. Páris mellett egy egyszerűbb családi ház felépítése ötvenezer frankba kerül. Magában Parisban a házhelyek nagyon drágák. A Piacé de l'Operán egy négyzetméter 10.000 frankba kerül. Amerikai mintára hatalmas felhőkarcolókat építenek, amelyek mélységükben és nem magasságukban emlékeztetnek az amerikai méretekre . Egy ilyen ház valóságos kis város, mert el van látva az amerikai komfort minden vívmányával. A'-cselédmizériára való tekintettel a tálcások gépekkel váltak felszerelve és a mosogatást, szellőztetést, söprést: és takarítást a legújabb gépekkel látják el. Épül egy elegáns közös étterem is, ahol a ház beliek nyolc frankért igen jó menüt ehetnek. Egy ilyen uj háztömbben, amely négyszáznyolcvanöt lakást foglal magában, külön postahivatal is lesz a ház számára. Bútorokra sincs szükség, mert a szekrények és ágyak be vannak építve a falba. Igen érdekes, hogy az uj házépítők között sok magyar is akad. Különösen a magyar munkások építenek Páris környékén kis faházikókat. A magyar szakmunkás ugyanis, mivel szorgalmas, józan és megbízható, könnyen boldogul. De csak a szakmunkás, mert a többiek sorsa rendszerint sanyarú. Általában jól boldogulnak a magyar bányamunkások, akik Dorog és Esztergom környékéről vándoroltak ki és napi 25—30 frankot is megkeresnek. Jellemző, hogy Szlovetiszkóbói számos szlovák munkás jött Roubaix környékére bányamunkát vállalni, azonban nem tudtak elhelyezkedni és ezért visszavándoroltak a magyar- országi Tatabányára. Mivel a magyar munkások franciául nem tudnak, ki vannak téve lelkiismeretlen kalandorok üzelmémek. Amerikába csábítgatják őket, zugbankárok pedig a Magyar- országba szóló pénzküldeményeket vámolják meg. Ezen a. helyzeten már segitett a párisi magyar követség, amely maga vette kezébe a magyar bányamunkások pénzküldésének ügyét. Parisban igen jelentékeny magyar kolónia vau. Hivatalosan ötvenötezerre teszik a magyarok számát. A párisi magyar társadalom különböző rétegekből alakult ki. Az egyik réteg az emigránsok. Itt vannak a volt októbristák közül Szende Pál és Diener Dénes József. Itt van a magyarországi köz- társasági. pártnak egy vezérkara is. Egy másik réteg a festők, művészek és irók, akiket ellenállhatatlan lelki kényszer hozott ide, ahol a legfantasztikusabb nyomorúsággal küzdenek, mert a művésznők Parisban nyomorogni is élvezet, Miivészgögjükben megelégedéssel teli leveleket írnak haza arról, hogy milyen olcsó Parisban az élet. Ez igaz is, mert a nyomortanyákon napi egy sousért éjjeli szállást lehet kapni. Ezeken az éjjeli menedékhelyeken nincsen ágy, sőt még a földön sem lehet feküdni, de hosszú sorban leültetik az aludni vágyókat, vastag kötelet feszítenek ki eléjük, amelyre lehajthatják fejüket. Reggel hat órakor az örök megengedik a kifeszitett kötelet, amire egy sor bóbiskoló emberfő koppan a padlóra. Ez az ébresztő. Ezt a franciák ala corde alvásnak nevezik. Megesik azonban, hogy a művésznek még erre sem telik s az éjszakát a hidak bolthajtásainak védelme alatt tölti. Ezt nevezik a sous les ponts alvásnak. És a hideg köpárnákon a párisi hidak alatt fényes álmokat álmodnak a fiatal magyar művészek és diákok és másnap azt írják haza, hogy jól megy a soruk és Páris a világ legszebb városa. A pesti tőzsdekrach után ui réteggel szaporodott a párisi magyar társadalom. Kalandorok és a tőzsde hajótöröttjei mind Paris felé vándorolnak. Ezek a bukott bankárok, akik a francia nyelv ismerete híján minden munkára vállalkoznak, rendszerint a világhírű Citroen és Renauld autógyárakban kapnak napszámos munkát. Ezt Pestre így írják meg: mérnöki alkalmazás. Paris rengetegében néhány magyar leány és asszony is feltűnik, akik varrással keresik meg kenyerüket. Nem egy férjet, sőt családot is eltart keresetéből. Ismerek egy magyar varrónőt, aki irodalmi ambíciókat táplál és egy novellája legutóbb megjelent egy budapesti lapban. Vannak olyanok is, akik arra az elkerülhetetlen sorsra jutnak, melyre Paris annyi alkalmat kínál. A nagy éjjeli mulatók világába is belekerült a magyar nö. De vannak, akik szédületes kariért futottak meg. A -D . .y Sistersröl van elsősorban szó, két ikertestvérről, akik valamikor a Király-utca kövezetén játszadoztak. Onnan kerültek Amerikába, ahol nevet és gazdag férjet szereztek maguknak. Parisban egy egész szezont táncoltak ki a Paíaceban, most Deauvilleban vannak, ahol a játékkaszinóban pár millió frankot vesztettek. De kitartanak, mert oda várják Európa egyik legnagyobb nevét, egy koronás királyt, aki a rossz nyelvek szerint a nővérek egyikével igen intim barátságot tart fönn. . A Király-utcától egy koronás király barátnőjéig mindenesetre nagy az ut. Ki tudja, nem ilyen karierről álmodnak-e azok a kis magyar cselédek is. akik kijutottak Parisba. Ezeket szeretik és jól fizetik. Sokat csábit ide Parisnak varázsa, de a | legnagyobb veszély, hogy hiszékenységüket, tájékozatlanságukat nagyon kihasználják. Ismerek egy szegény magyar cselédet, akit | egy francia család két év előtt fogadott Budapesten és aki ma is havi ötezer magyar koronát kap. A kis cSelédlcány négy centi-, i meskeresete és a deauvillci kaszinó milliói j közé a magyar sors még ezer más fantaszti- | kus alakot iktatott be, akik ismeretlenül | bujkálnak, vagy hirtelen feltűnnek valami mélységből és gyakran csak a halotti bizonyítványból tudódik ki, hogy bölcsőjük ott ringott valahol a Duna mellett, vagy a Tisza partján. G. Gy, Történelem a reklám szolgálatában Prága, szeptember 20. A történelemnek nagy szüksége volt mindig a reklámra, de úgy látszik, hogy a reklámnak még nagyobb szüksége van a törté-, nejemre.' Angol és amerikai cégek addig törték a fejüket, amíg rájöttek arra, aminek ma legnagyobb a hatása. Ma valamit meg akarpk magamnak jegyezni, legjobban teszem, ha az uj fogalmakat egy régihez kötöm, amely már átment a köztudatba. „Ezekben az ingekben édésen aludna, lady Macbeth.“ „Niobe ezekbe a zsebkendőkbe sírta könnyeit.44 „Ha Lót felesége látta volna ezeket az árukat, minden veszély ellenére megállt volna, hogy láthassa őket.44 „Ha Desdemona zsebkendője ebből a finom kelméből lett volna elkészítve, jobban vigyázott volna rá.“ „Medea biivereje megszázszorosodott volna, ha ezek lettek volna a harisnyái.44 „Ha Herkulest evvel a kelmével kötötték volna meg, dehogy is tudta volna elszakítani béklyóit.44 „Lett volna harmadik Richard tulajdona ez a kerékpár, nem kiáltott volna fel: egy országot egy lóért.44 „Lukullus lakomái kifőzdék ezekhez a 95 centírnes ebédekhez képest.44 „Ha Odysseiis ismerte volna ezt a korcsmát, soha sem tért volna vissza Itha- kába.“ „Ebben a színházban még az Olympus- ról leszállt Istenek is viaskodnak egy ülőhelyért.44 „Minden ember király, ha felölti ezeket a színes alsónadrágokat.44 „A piramrscsattok túlélik az egyiptomi gúlákat.44 Ez a legújabb angol-amerikai reklámír ükk. Nem tagadható, hogy kitünően beválik. Mi fog azonban történni, ha ezer és ezer cég követni fogja ezt a példát? Harmadik Richard Herkulesre fog támaszkodni. Niobe Medeával fog versenyezni Odysseusért, Lm kullus Lady Macbethért eped és kerékpárt ajánl, fel szerelmének, ami ellen .a kerékpár tulajdonosa^■ harmadik Richard tiltakozik majd és megharagszik, mert Lót felesége, nem értékeli kellőképpen azt a kelmét, amit nehéz pénzen veit a lady számára ... Bábeli zűrzavar: az élők és a holtak egymás hátán! Mert sok az eszkimó és kevés a fóka. Ha a történelem dicső alakjai is küzdeni fognak egymással, mint a közönséges emberek, a zűrzavarból más kiút nem lesz, mint az egyszerű, becsületes polgári név cégtáblája és a jó áru. Segits magadon és az Isten is megsegít, de ne zavard nteg a hősök és az istenek örök álmát, hogy egy vég vásznat és egy pár cipőt eladhass. Nem vált be a reklám a történelem szolgálatában és nem fog beválni a történelem a reklám szolgálatában. Ha tudom, hogy Kolin Izidornál kapom a legjobb árut, nem megyek el harmadik Riehardhoz, Niobéhez, Mac- betli ladyliez, Odysseushoz, vagy Lót feleségéhez —: hátha becsapnak az istenek és a hősök, ha emberek szolgálatába állnak? Megmaradok Kölni Izidornál, kinek az üzlet az istene és hőstette, hogy jól szolgálja ki a vevőt. A londoni demokrata-kongresszus a nyolcórai munkaidó'ért London, szeptember 20. A londoni nemzetközi demokrata kongresszus határozatot fogadott el, amelyben kifejtik, hogy a német munkásság helyzete a Dawes-javaskit keresztülvitele folytán tetemesen rosszabbodni fog. Szükséges, hogy a nyolcórai munkaidőt megőrizzék és a munkásság életstandairdja így megmaradjon. A jóvátételt kérdést a munkásság jogainak szem előtt tartásával szabad csak megoldani. A határozat szövegét megtáviratozták Marxnak, Macdomildnak és Herriotnak. Bérlteddé 160 holdas birtok szép kastéllyal. Bővebbet Lányi Sándornál, Ipolske Nekije. 7 ma j® fi ddllfe A wm j|||f|A Jim előtti korszakba vezethető vissza az igmándt Keserű VÍZ /.« % ' !I &S (Ifi ifi Wvv tf képződésének és hatékony alkatrészeinek összeérési folyamata a föld 1*111 tilt llilIlV II© gyomrában, (felfedezve ^ Schmidthauei A\ által az 1863. évben) s mint ilyen iJg. /sast*- — .............páratlan természetes gyógyszere n !*£!• < egyéb ííflS# betegségeknek mm ucu gy.ogyszeiúubau cs jobb tüszemzletben. 10j0 Rendszeles adag íeggelizés előtt fél pohánal. f(i(jMANDT' nem tévesztendő össze mastajia keseriivizekkel Ti—l—f7—i——^——----------------------- I I i T ----------r i II II ■wtthml ■9
