Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-12 / 182. (630.) szám
Az Országos magyar Hisgazűipiri riaaHMtafl iüísc Rimaszombat, augusztus 11. (A P. M. H. tudósítójának teiefonjelentése.) Rimaszombatban, amely már annyiszor volt a sziovenszkói magyar politikának jelentős állomáshelye, tegnap országos választmányi ülését tartotta az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt. Ez az ülés nem volt egyszerű terepszemléje, vagy sablonos politikai tanácskozása a sziovenszkói és ruszinszkói magyarság egyik hatalmas pártszervezetének, de az eleven politikái életbe hajló nyárvégi vasárnapon reprezentatív megnyilatkozása annak, hogy a magyarság küzdelmi ereje intéger és cselekvésre kész s hogy a magyarság agrárpolitikai szervezete a komoly, teremtő és pozitiv politika útjait járja. Az a körülmény, hogy Szent- Ivány József nemzetgyűlési képviselő másféléves kényszerű s betegségéből folyó visszavonulása után ismét megszólalt és szavai a munka fölvételét és a küzdelmi harc továbbvitelét hangoztatták, a tegnapi ülést a magyarság politikai életének egyik légjelentősebb határkövévé avatták. A politikai történelmünknek jelentőségteljes napja volt a tegnapi nap s ezt a jelentőséget érezte a párt, amely hivatásának tudatában a komoly tanácskozás asztalához ült s érezte ez a kisváros, amely egész életével, boldogulásával és szivével nő bele a gömöri búzatermő rónába s amely évek óta legszebb példaképe annak, mint járhat egy utón, egy akarattal és egy lélekkel a magyarság a politikának mai bozótos ösvényén. Ünnepe volt Rimaszombatnak, mert érezte, hogy általa Szlovenszkó és Ruszinszkó egész magyarsága életében történik egy nem mindennapi esemény. Ünnepet érzett a város és annak minden magyarja s szeretettel, lelkének melegségével ölelte körül azokat, akik hozzá jöttek, hogy a politikába foglalt magyar élet termő magvait hintsék. * Az országos választmány ülését, amelyen a párt vezető egyéniségei teljes számban megjelentek, délelőtt tiz órakor 'nyitotta meg a Hungária- (Tátra-) szálló nagytermedben Törköly József dr., a párt országos ügyvezető elnöke. Megnyitó beszéde, amely a komoly és; nagykoncepcióju politikai gondolatoknak valóságos tárháza, így hangzott: Törköly József dr. megnyitó beszéde Ha végignézünk a sziovenszkói és ruszinszkói magyarságon, azt látjuk, hogy az elfásultság, a közöny, a hitvesztettség, a csüggedés már-már ur lett közöttünk. A sok szenvedés, a nemzeti érzés megnyilatkozására kirótt büntetések, a beolvasztási kísérletek nyomán járó lelki keserűség, az illetőségi és- állampolgársági kérdés igazságtalan kezelése, a gazdasági és sok más nyomorúság olyany- nyira elbusitotta népünket, hogy már aligalig; bízik a magyarok Istenében, a nemzeti érzés erejében s az igazság diadalában! Pedig a hitetlenséget, az elfásultságot mindenképpen el kell űzni magunktól, mert különben elpusztulunk. Az a hang zúgjon mindig a fülünkbe, amely azt mondja, hogy örök szenvedés nincs s aki el nem csügged, aki Istenben bízik, meg nem csalatkozik! El kell jönnie a kőzépenrópai gazdasági szövetségnek KözépeuTÓpa népeinek gazdasági egymásrautaltsága kézenfekvő. A középeurópai népek, nemzetek és államok gazdasági szövetsége létre fog jönni még akkor is, ha azt egyes államok nem akarják és még ha százszor is nem akarják- Mert az élet törvénye erősebb a hatalom akaratánál. A középeurópai gazdasági unió még akkor is létre fog jönni, ha Magyarország lesz annak központja vagy súlypontja s ha ezt a féltékenység rossz szemmel fogja is nézni. De ez is csak egy közbeeső állomás lesz, mert hisz el kell jönni az egész Európát felölelő gazdasági szövetségnek, gazdasági egységnek, a szabad kereskedelemnek s az emberi boldogság felé való teljes fejlődésnek. Már maga a közbeeső állomás a középeurópai gazdasági szövetség jövendő kialakulása is egy jobb jövőt jetent számunkra, mert hiszen akkor, nem lesz többé kisebbségi kérdés, nemzetiségi üldözés, beolvasztási törekvés, sőt a határkérdés se lesz többé éles ütközőpont. A Középeurópában élő népek gazdasági boldogulása el fogja simítani közöttünk u nemzeti differenciákat, lehetővé teszi a kultúra terén való nemes vetélkedést s az emberi haladás szekerébe fog itt .minden emberi észt, munkát és erőt. A gyűlöletre nem lesz idő és nem lesz ok. A nemzetiségi jogegyenlőség meg lesz minden államban, mert a gazdasági szövetségben élő államok nemzetközi szerződésekkel biztosítják magukat afelől, hogy mindenütt és mindenkor foganatosítandó törvények hozassanak a nemzetközi jogegyenlőségről, mert a nemzetiségi torzsalkodás veszélyeztetné a közös érdekű gazdasági érvényesülését a gazdasági szövetségben élő népeknek. Nekünk tehát nem szabad csüggednünk- Nekünk csekély erőnkkel és minden törekvésünkkel siettetnünk kell a középeurópai gazdasági egység, a gazdasági szövetség kialakulását. Ez kedves lehet a szivünknek, hiszen ez régi hazánk, Magyarország boldogulását is jelenti, de kívánatos is, mert a mi boldogabb jövőnk elérkezését hozza magával. Azt mondhatja valaki, hogy ez csak hiú gondolat, mert hiszen a mi csekély szavunk úgysem viszi előbbre Középeurópa gazdasági kialakulását. Aki azonban ezt mondja, az lekicsinyli az eszme erejét s nem látja meg, hogy a kis esőcsöppnek egymásutánja a kősziklát is képes kivájni s elfelejti, hogy az emberi együttérzés nagy tetteket eredményezhet. Igaz, hogy a jövő sorsunk alakulását nem bizhatjuk egyedül arra az eshetőségre, hogy a középeurópai vagy az európai gazdasági egység, gazdasági szövetség a szabadkereskedelem szárnyán el fog jönni, mert a közbeeső napok életét is meg kell nekünk alapozni, a gazdasági egység ténylegesitését elő kell készíteni. S itt oly nagy munka, a kötelességteljesités oly halmaza vár reánk, hogy csak hozzá kell fogni s már nem érünk rá elfásultak, hitetlenek és csüggedők lenni. Az eljövendő időkig, amikor a nemzetiségi gyűlölet ismeretlen fogalommá válik, mi nem várhatjuk tétlenül az idők múlását, mert ha ezt tennénk, ha a fásultság és közöny vagy a nemtörődömséggel párosult lustaság és hanyagság, áldozatául dobnánk magunkat, akkor ne várjunk mi itt a magyarságnak jobb jövőt, mert akkor itt egyszerűen nem lesz többé magyarság; elolvad, elpusztul. Nekünk a mi népünk nemzeti, gazdasági és kulturális életét úgy kell kiépítenünk, hogy az a magyarságnak a nemzeti jelleg érintetlensége mellett való fenmaradá-1 sát biztosítsa egyrészt, másrészt pedig, hogy kényszerülve legyen minden számottevő tényező arra, hogy minket a középeurópai népek gazdasági boldogulásának kivívásánál és biztosításánál nélkülözhetetlen nemzeti egyéniségként, kimellőzhetetlen tényezőként 1 vegyen számba. Küzdelmünk törvényes és igazságos Küzdenünk kell tehát csüggedés nélkül nemzeti kisebbségi jogainkért, nemzeti egyéniségünk elismeréséért, vagyis azért, hogy népünk a maga nemzeti életét mindenütt, a gazdasági és kulturális téren egyaránt szabadon élhesse, hogy a nemzeti művelődés szárnyain oly magasra emelkedhessek, hogy a vele való érintkezést, összeköttetést a többi népek kiváló szerencsének és nélkülözhetetlen szükségességnek tekinthessék. E küzdelmünk — nem kell félni — teljesen törvényes, mert hisz a köztársaság alkotmányában biztosított jogokra van építve. De igazságos is, mert hiszen a nemzetiségi kérdés egy népre nem luxust, de egy valóságos álettörekvést jelent és egy nemzeti öntudattal biró nép életét akadályozni vagy éppen elvenni jogtalanság, igazságtalanság. Ne keressük mi a hibát egymásban, ne az legyen a fő, hogy ki mond a másiknak őszintébb szót, de fogjunk neki a munkának s a tizenkettedik órában szervezzük meg a perferiákon a győzelemmel végződő nemzeti küzdelmet. Mert hiszen a nemzetiségi kérdésnek a perifériákon kell eldőlni s a mi sorsunk az ott vívott küzdelem eredményétől függ. Gyűjtsük össze tehát minden erőnket, hogy a programunkból legalább annyit valósítsunk meg, amennyit megvalósítani lehet, hogy ezzel is közelebb hozhassuk a nagy cél elérését. A nemzeti kisebbségek szövetsége De fro izöláljulk magonlkat kőzetemben, hanem megkeresve a közös nemzeti gazdasági és kulturális érdekeket lépjünk szövetségre a köztársaságban élő összes nemzeti kisebbségekkel, beleértve a szlovákokat is. Mert igy előbbre jutunk, így biztosabban elérjük a kitűzött célt. Szlovenszkó és Ruszinszkó autonómiája, az agrárizmus, a szép és jó kultúra lehetnek azok az összefűző kapcsok, amelyek a nemzeti kisebbségeket a küzdelemben egyesíthetik. A nemzeti kisebbségek gazdasági életében meg kel teremteni a gazdasági kar telteket, hogy az erőösszegyüjtés a s szétszórt erőket egyesítve, a közös célok érdekében biztosan érvényesülhessen. Szlovenszkóban és Ruszinkóban közmü- ivelődési egyesületeket kell felálltam minden zsupában vagy minden nagyobb kerületben, amelyek a nemzeti kisebbségeket a művelődés utján viszik előbbre. Ezeknek a !■ közTÜüvelödési egyesületeknek szövetségre kell lépni egymással, hogy a szellemi közkincsek tényleg közkincsekké váljanak. így elérhetjük, hogy jólétben levő, a műveltség tekintetében bármelyik néppel szemben helyét megálló nép lesz itt a magyar, s hogy a magyart a nemzeti öntudata és nemzeti büszkesége, a legyőzhetetlen nemzeti ellenállása dacára szeretni fogják, nem ugyan a hatalmon levők, de a magyarral együtt élő népek. A szeretetből pedig ki fog hajtani a boldogság virága! Nagyhatású beszédének végén a minden magyarra érvényes nemzeti parancsot, mely a kötelesség terére rendel, igy foglalta össze: Így szól a nemzeti parancs: — Minden magyar embernek, aki itt él közöttünk, kötelessége a magyarság önvédelmi harcát önfeláldozással, szóval és tettel szolgálni A félreállás, a kétszínűség annyi, mint árulás! A nemzeti becsület minden magyart kötelez arra a küzdelemre, amelynek végcélja a nemzeti és emberi boldogság. Ezután V. Oros János serkei kisgazda, a párt alelnöke mondott lelkes és a szív belső húrjait megpendítő szavakat, üdvözölve Szent-Ivány Józsefet a párt országos elnökét s kifejezve a gömöri kisgazdatársadalomnak törhetetlen ragaszkodását a párt és annak vezére iránt. Az üdvözlést meghatva köszönte meg Szent-Ivány József s elmondotta tegnapi számunkban közölt hatalmas beszédét, amely után élénk és tartalmas vita világította meg azt a kérdést, miképpen viselkedjék a párt az országos politikának aktuális jelenségeivel szemben. A lefolyt vitáról és a gyűlésnek további részleteiről a telefonvonal zavarai miatt nem kaptunk lapzártáig tudósitást. Bulgáriát komoly zavarok fenyegetik Belgrád, augusztus 11. A jugoszláv és a román kormány a napokban tárgyalásokat folytattak, amelyeken Bulgária ügyében a szövetséges hatalmaknál közösen megteendő lépéseket beszélték meg. A két kormány véleménye szerint Bulgária háromezer önkéntes íegyverbehivása által megsértette a neuilly-i szerződést. A román kormány csatlakozott a jugoszláv kormány ama álláspontjához, amely szerint Bulgáriának a párisi bizottság előzetes beleegyezése nélkül nincs joga hadseregének létszámát emelni. A két kormány megegyezett abban, hogy a szövetségesek figyelmét Bulgária ez eljárásának veszélyes következményeire fogja irányítani. A román kormány válaszának megérkezése után Marinkovics külügyminiszter hosszasan tárgyalt Rakiccsal, szófiai jugoszláv követtel. A román kormány válaszjegyzékében kijelentette, hogy Bulgáriában nagyarányú zavarok veszélye fenyeget. A jelenlegi kormány valóban nincsen teljesen biztosítva a kommunisták és parasztpártiak esetleges támadásaival szemben, azonban ez a helyzet még nem igazolja a békeszerződésben vállalt kötelezettségek megsértését. Az athéni lapok jelentése? szerint, mivel a görög—bolgár határon a zavarok egyre erősbödnek. a görög kormány ultimátumot intézett Bulgáriához, amelyben bejelenti, hogy a görög hadsereg a bolgár komvtácsi bandákat bolgár területre is követni fogja. ioo cseh-szi. Koronáén fizettek ma, augusztus 11-én: Zürichben 15.55 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsbcn 210 500.— osztrák koronát Barlinben 124600ÖOOÖÖÖOO-— német márkát M JT nL évfol?am 182* (630-)szám Prága, kedd, 1924 augusztus 12 jRpss&P ««a*eté»l árak belföldön: Bgésr. érre 300K&, Mr . , ^ É&jg Ul „ . <8MJB.ii „J «gmm irrin murim félévre 150 Ké, negyedévre 7(5 Ki., egy hónapW Mr jM negyedévre Í15 K6.. egy hóra»K5. . S*erW EB Jglr SBwf fim/ ,V-;4 pll! /*§>■ kesztöség: Prága Ii„ Stépánaká uflce 40fU m JBW m. ifflf /M' m- SM W< -W jf WL Mt Telefon: 4Í71 és 30349. > Kiadóhivatal: llr Prága I„ Linóvá ulloe 18. szám. Telefon: <5797. flh. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Politikai főszerkesztő: . _ . • „ _ . _ r. _ „ _ r. . ~ r . . A ieleiős szerkesztő távollétiben PETROGALLi oszkAr dr. A Sziovenszkói es Ruszmszkoi Szövetkezett Ellenzéki rartok a szerkesztésért felelős: Felelős szerkesztő: no! ifi kai narálanSa DAL tST\ ÁN FLACHBARTH ERNŐ dr. pomiKa uapiaap^a adminisztratív főszerkesztő.
