Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-01 / 173. (621.) szám

Péntek, augusztus 1. 25 A huszti monstrepör második napja — A P. M. H. eredeti tudósítása — Huszt, julius 31. Kedden folytatták a mármarosi talpfa- bünpör ügyében a vádlottak második cso­portjának a kihallgatását. Valamennyien visz- szavonták a vizsgálóbíró előtt tett beismerő vallomásukat és azt mondották, hogy megfé­lemlítéssel és kényszerítéssel csikarták ki be­lőlük a vallomást. Kijelentették, hogy a vizs­gálóbíró a kihallgatásokat csendőrök és egy szakállas ur (Rik Engelbert huszti erdőtiszt) jelenlétében foganatosította. Az egyik vádlott pedig azt vallotta, hogy Rik azzal fenyegette meg, hogy „kiugrik a szeme a fejéből, ha rám vaH“. Egy másik vádlott: Pokoba úgy vallott, hogy a vizsgálóbírónál történt kihall­gatása alkalmával jobb- és baloldalán két- két csendőr állott. A tanuk is teljesen mást vallottak, mint a vizsgálat során és Kucin Vaszily korona­tanú, aki a vizsgálóbíró előtt súlyos terhelő vallomást tett, visszavonta vallomását. A ta­núkihallgatások után áz ügyész több jegyző­könyvi vallomás felolvasását kérte, ami el­len a védők tiltakoztak arra való hivatkozás­sal, hogy az eddigi vallomásokból meg lehe­tett állapítani a vizsgálat semmis voltát. A törvényszék az ügyész kérelmét elutasította, a főtárgyalást augusztus 4-ére elnapolta Macskajaj a koalíció körében Politikai hajbak apás a budveiszi macskák miatt Prága, julius 31. A közelmúltban említést tettünk árról, ■feogy a budveiszi városi tanács a város ősz- szes macskáját széngázzal elpusztította, mint­hogy több veszettség! eset adódott elő. Az egész esemény magában véve nem olyan nagyfontosságu, hogy arra ismételten vissza kellene térnünk, azonban naggyá teszi azt a cseh politikai sajtó. A nagytőkések nemzeti demokrata sajtója tiltakozott a városi tanács ily embertelen (vagy helyesebben:: macská- talan) eljárása ellen, amelynek a drága péti- zen vásárolt nemes angor-amacskák is áldo­zatul estek. Több se kellett a szocialista saj­tónak, amely a legforradalmibb hangon tilta­kozását jelenétté be a nemes macskák meg­különböztetése ellen s követélte a proletár kandúrok és cicák egyenjogúsítását az ango- rákkal. Budveiszban nagy bajok vannak: az aggszüzek egylete, az állatvédő egyesület, a különböző pártok viharos üléseket tartanak; feliratokkal, tiltakozásokkal, memorandumok­ká árasztják el a kormányt, sőt biztos értesü­léseink szerint a köztársasági elnökhöz is ké­szül több deputáció a fürge egérvadászok 'becsületének megvédelmezése céljából. A cseh lépők vezércikkeznek a budveiszi macs­kák haláláról, csak a félhivatalos Cs. Repüb- lika inti mérsékletre a hadakozókat a háború kitörésének tizedik évfordulóján azzal, hogy a macskavért hagyják csak nyugodtan ki­folyni, inkább azon dolgozzanak, hogy az em­bervért ivó háborúk ne ismétlődhessenek meg. A légionárius Nár. Osvobozeni kigu- nyolja a macskákon veszekedő kormánypár­rejtőznek és az Élet mögött a Titok. Ezt a láthatatlan Titkot festi Szántó; amit csak az igaz nagy művész tud: az érthetetlent ért­hetővé, a megláthatatlant láthatóvá teszi. El­dobja az életet, az anyagot, a földet, hogy tisztult alakban találjon rá. Nem fontos a föl­di élet számtalan véletlenje: születés és ha­lál közt feszülő húrja az egyéni életnek csak arra jó, hogy beletekintsen a Véletlen mö­götti igazságba: a Titokba, amely kinyilat­koztatás és feltámadás. A méteres nagy vásznakon kívül egy se­reg kisebb alkotás, festmény és rajz, renge­teg tervezet és följegyés egészíti ki annak a fölötte termékeny félévnek veuvrejét, mely Szántó művészetének magva. Az egészen egyéni és újszerű vonalvezetésen kívül a szí­nek misztikus hatása az, ami legjobban ra­gadja meg a szemlélőt. Olyanok ezek a szí­nek, mintha a Titok világában látta volna meg őket. Földi életben ilyen szinpompa nincs sehol. Egy jobb, harmonikusabb, sza­badabb világot hirdetnek. Színek, amelyek zenei hatással vannak arra, aki látni tud és tokát, .amelyek ráérnek ily ostobaságokkal törődni, a régi nyugdíjasok ügyével pedig senkisem törődik. — Szerény nézetünk sze- rnt — ha a kormány el akarja kerülni a to­vábbi komplikációkat s mindenekelőtt, íba fel akar gyógyulni állandó „katzenjamer“-éből, a legsürgősebben kellene benyújtani a macs­kák védelméről és biztosításáról szóló javas­Kopenhága, julius vége. A dán nyelv olyan különös. Ha olvassa az ember, akkor mindenütt fölfedezi a ger­mán eredetet és aki németül tud, az újságokat szinte megérti. De mihelyst kiejtik a szava­kat, nincs olyan emberfia, aki nem tud dánul és megérti. A beszéd nem folyékony, hanem úgy ejtik ki a szavakat, mintha nyögdécsel- nének. Komikusnak látszik az első hallásra és csak lassan tudja megszokni az ember. Németül a jobb helyeken mindenütt beszél­nek, bár az angol a legelterjedtebb idegen nyelv. Franciául igen keveset hallani. A kis dán nemzet sok nagy embert adott a világnak. Itt van elsősorban Tycho de Brache, a világhírű csillagász, Andersen, a nagy mesemondó, aki a világ minden kultur- emberének gyönyörűséges perceket szerzett gyermekkorában, Hogarth, aki nagyszerű torzképeivel ejtett mindannyiunkat bámulat­ba. Dán volt Thorwaldsen is, akinél nagyobb szobrászt a görögök óta Canován és Rodin kivül anya nem hozott világra. Az a Tho-r- waldsen, akiről Canova is azt mondotta, hogy az istenek kedvence. Legnagyobb alkotása az a relief, amely ott van a Thorwaldsen- muzeum falán és amely Nagy Sándornak Babylonba vaíÖ bevonulását ábrázolja. Krisz­tus szobra egy csodálatos isteni ihlet szüle­ménye, amelynél fönségesebbet elképzelni sem lehet. Büszke lehet rá nemzete, de büszke lehet az a festő is, aki a negyvenéves Thorwald­sen t megfestette. Ott van ez a kép is a mú­zeumban. A legszebb férfikorban lévő arc oly nagyszerűen tükrözi vissza az észt és a ki­váló értelmet, hogy ha valaki a zseni meg­rajzolásához modellt keresne, nem találhatna a meglátottat zengni hallja. Szántó minden képén a vonalvezetés az a melódia, amely­nek kontrapunktikus erejét a színek adják meg: minden alkotása partitúra, amelyet me­lodikusán a vonal irányában és harmoniku­san a szinösszhang irányában egyszerre kell olvasnunk. Mi ebben a mévészetben az uj? Semmi és minden. Naturalisztikus alakok jelentkez­nek az expresszionisztikusan leegyszerűsített vonalakban, dombok, hegyek, folyók, tenger, állatok, levegő, fák és az ég. Ennyiben nincs semmi uj a képekben. De hogy mindez csak azért van, csak azért lett megfestve, hogy rajta keresztül a Titkot meglássuk és hogy sikerült megérzékiteni, ami érzékfölötti, ez az uj Szántó György művészetében. A régi nagy mesterek, a görögök egészen korunkig ugyanezt tették. A naturalizmus csak seké- lyes korokban tudott jelentőségre szert tenni és mindaz, amit rövidlátó művészettörténet és esztétika naturalizmusnak mond. valójá­ban épp olyan, a természeti hűség ellen irá­nyuló forradalom, mint az expresszionizmus. latot, különben nem álhinik jót, hogy a kor­mány — mely az agrárvámok, a földhivatal, a szesz és egyéb panamák ügyét szerencsé­sen megnszta, a budveiszi macskák halála miatt fog megbukni. Egyelőre csupán annyi bizonyos, hogy a bfudveiszi polgárok minden aggodalom nélkül fogyaszthatják a — nyulge- rincet. ’ különbet a negyvenéves Thorwaldsennél. Kopenhágában egyébként szinte imperáto- rian uralkodik Thorwaldsen szelleme. Sehol sincs annyi szobor, mint itt. A dán népnek igen nagy hajlama van a művészetek iránt, hisz ránevelhette erre az a sok érték, amelyet IV. Christián, a dánok Mátyás királya, aki az őt követő uralkodók­kal együtt temérdek művészi kincset halmo­zott föl a Rosenborg-kastély ódon falai között Az irodalom terén is ismert nevekkel ta­lálkozunk. Jákob Petersen és Hermán Bang nevei mindenütt jól csengenek. És a mosta­niak közül Johann Jensen és Anker Larsen a nagyok. Az előbbi D‘Ora asszonyával tett nagy névre szert, az utóbbi pedig a „Bölcsek köv-e" cimü müvével elnyerte egy • könyvki­adó cég hetvenezerkoronás diját (négyszáz- ezer cseh korona), pedig a zsűri elnöke nem kisebb ember volt ntint Georg Brandes, a ki­váló essay-iró és mükritikus. A tudomány terén Finsen az, akinek sok ezer ember hálával tartozik. Ö volt az, aki föltalálta a lupus (bőrfarkas) néven ismert bőrtuberkulózis gyógymódját. Szobra ott áll annak a nagy kórháznak a közepén, amelyet ő alapított és amely nagyszerű modern be­rendezésével hétszáz betegnek ad nyugodt otthont. Bang professzornak is hálás lehet minden gazdaember, mert ő pusztította ki a dán szarvasmarhából a tüdőgümőkórt. Kis ország ez a Dánia. De látói meg­elégedettek, van múltjuk és lesz jövőjük is. És a kis ország lakossága egyetlen céljának most azt tekinti, hogy életét még inkább pa­radicsommá tegye e kis félszigeten. Hokky Károly. Szántó György az „izmusok" fejeveszettsé- gében megtalálta az uj pozitív értéket: uj eszközzel, leegyszerűsített formákkal, idegen Titokvilág színeivel megfestette azokat a ké­peket, amelyek a régi egyigazságot közelebb viszik hozzánk. Azután ... Polyphemost tüzes karóval vakította meg Odysseus. A megvakult óriás hiába hajította a szik­lákat a menekülő csónak után: vak maradt. Szántó György megvakult. De óriása ö is az akaratnak, a művészi hivatottságnak. Az ecset kiesett kezéből, de: .. szétvágódtak a terek, hogy helyet engedjenek az uj dimenzióknak ...“ Ez a mondat áll nemrég megjelent regé­nye végén. „Sebastianus útja elvégeztetett." Ez a regény elme. Különös Írás, a sablontól épp annyira elütő, mint festményei. Saját életét írja meg benne. Piktor irta. Tombolnak a színek és az alakok, a történések, amelyek dimenziófölöttiek, mint festői víziói, felszök­nek az öntudat horizontjára, ijesztően, rérni- tően: Sebastianus centurio zsakettben, lakk­Egy német tudós varázsvesszője Berlin, julius 30. A Vossische Zeitung mai száma érdekes és nagyjelentőségű felfedezésről ad számot. A bochumi szeizmográfiaisintézet volt veze­tője, Mindrop dr. olyan készüléket talált fel, amelynek segítségével a földben rejlő szén-, érc- és sóbányák, valamint olajforások he­lyét aránylag egyszerű eljárással lehet meg­állapítani és föltárni. Az uj készülékkel már eddig is számos helyütt kísérleteztek s min­denütt teljes sikerrel. A hollandi állami bá­nyák igazgatósága e készülék segítségével akarja megvizsgáltatni a Hendrikben és Maii­nkban levő szénbányák kiterjedését és az ott található szén minőségét. Mindenesetre érthetetlen, hogy a különben jól informált német sajtó nem említi meg a világhírű magyar fizikus, Eötvös Lóránd báró hasonló találmányát, a torziós, illetőleg sziderikus ingát, amely- lyel már tiz évvel ezelőtt végeztek hasonló és eredményes kísérleteket. Valósziniileg az Eötvös-féle inga valamely módosításáról le­het szó, mivel a sziderikus inga eredeti for­májában túlságosan hosszú és csak nehezen szállítható. Éles vita az angol akóházban a munkanélküliség körül London, julius 31. Snowden pénlzügyminiszter az aísóház- ban hosszabb beszédben fejtette ki a kor­mánynak a munkanélküliség leküzdésére irá­nyuló pofiitó'káját s többek között a követke­zőket mondotta: A kivitel a háboruelőtti vi­szonyokhoz képest 90 százalékkal, a behoza­tal 50 százalékkal emelkedett. Elsősorban a kivitelbe dolgozó iparok szenvednek a mun­kanélküliség következményei alatt. Angliá­ban a termelési költségek igen magasak és a kormány egyik főfeladatának tekinti, hogy ezeket a költségeket csökkentse. A kormány, különböző közmunkákkal véli a munkanélkü­liséget leküzdeni. így szándékában van több nagy vili a moserőrmi vet (10 millió font elő­irányzott összeggel), utakat (5 millió font elő­irányzása mellett) építeni, az angol cukorré- psipairt fejleszteni, alagutakat Túrni, stb. Snowdfen kijelentette, hogy a vasúti társa­ságok részvényeseik érdekében nem hajlan­dóak a vasútvonalak vi-Hamosnását végrehaj­tani. A pénzügyminiszter nyomatékosan hangoz­tatta a vasutak államosításának szükségét. A beszéd után kővetkező vitában Lioyd George azt mondotta, hogy a munkáspárt a munkanélküliség egyetlen orvosságának a magánittuíajdon kisajátítását tekinti s hogy végső törekvése nem más, mint vaiamenyi iparnak állami kezelésbe való vétele. E szán­dékának végrehajtásával a munkáspárt várni' akar a legközelebbi választásokig, amikor is nagy többséget remél. A kormány tervei ál­talában egybe vágnak azokkal a tervekkel, amelyeket ez irányban más pártok is javasol­tak. — A konzervatívok bizalmatlansági in­dítványát a parlament ötven szótöbbséggel elutasitotta. cipőben, monoklival. Ö is, a többi ha-rcos is eljövendő századok Moszkvájába jutnak el és ott vakul meg Sebastianus. Útja elvégeztetett a földön és ő megindul az uj dimenziókban, író lett és tollal küzd az Eszméért, amelyért eddig ecsettel, színekkel küzdött. Forró le­helet csap ki ebből a 300 oldalból. Művész irta őket, költő teremtette a történést, harcos vívja küzdelmét: a megvakitott Polyphemos tovább ostromolja az eget, amely bezárta előtte kapuit. A szavak összhangja semmiben sem kü­lönbözik a szinekétői. Szántó György meta­morfózisa csak azt bizonyítja, hogy a nagy miivész lelkét semmi sem töri meg. Ez az első irás is már olyan méretű, mmt legutolsó vásznai. Kezdet, amely nagy Ígéret, de egy., szersmind több ennél: az Ígéret beváltása. Szántó György neve megindult „az Ér mel­lől" és befut a nagy tengerbe. Neve messze- csengő lesz és úgy képei, mint írásai hirdetni fogják a szellem győzelmét. Megvakult, de másokat látóvá tesz és az elvégeztetett ut végén megindul, hogy meghódítsa a világot. Vulk nEfitNYUT J An Icéplceretfezés «* „Jánoü" 11 fezrani«Bl« ftéprfsefefe és f&tcnmíiata eitész f*lo®cns*/lő és PodIcarpatfsHa Rum részére. — Telfes éüeirml berendezéseii. EN B® SE'STABIL. Koifice — BFö-míco 5® Thorwaldsen szelleme uralja Kopenhágát — Á P. M. H. eredeti riportja — Fantaszta az, aki világhétéről álmodik. Béke nincs, netoticsiajk esen a földön, de még a bolygókon: a Marson és a Jupiteren sem, ahol a sokezer esztendővel öregebb emberiség egyetlen gondja az, miként tudjon gyilkosabb és gyilkosabb hadiszereket gyártani és hogyan tudjon a győzelem bizto­sabb twiatávai nekiindulni a harcnak. Nincs és nem iesz béke — ez a fájdalmas alaphang, amely végigvonul Seress Imre regényén, amelynek közlését vasárnapi számában kezdi meg a Prágai Magyar Hírlap. Fantasztikus regény ez, teljesen újszerű, eddig nem képzelt titkok rejtelmeit nyitja meg a bámuló olvasó előtt A fantasztikus címnek nem keli senkit elriasztania. Nem megszokott, sablonos témát dolgoz fél az hró, nem Verne vagy H. G. Wells fantasztikus gondolatai sorakoznak itt oldalakká; olyan világot igyekszik nekünk bemutatni az iró, amelynek ismeretére mindannyian kíváncsiak vagyunk: a bolygók élete elevenedik meg előttünk. Nem vágunk elébe a regénynek, nem mondjuk el díóhéjnyi összefoglalását az iró témájának, majd beszél a regény eleget szórakoz­tatja az olvasót maga a regény. Meg vagyunk róla győződve, hogy visszafojtott lélegzettel fogja mindenki várni a folytatást és azt fogják kívánni, hogy minél többet közöljünk belőle. Hölgyolva­sóinkat talán az fogja legjobban érdekelni, hogy miként fejlődik ki a Marson a szerelem. Mert az is van ott Forróbb, észbontóbb és minden akadályt legyiiröbb, mint itt. A Mars-beli nő szerelme nem ismer korlátokat és ha szerelmes lett a vasakaratu Kund Pálba, áld meglátogatta öt a Marson, ide­jött utána a földre. Az akarat, a tudás, a szerelem: ezek alkotják gerincét uj regényünknek, mely­nek végén ott húzódik meg a fájó gondolat hogy nincs és nincs sehol béke. A regény meseszövése pompás, érdekfeszltő, stílusa hajlékony és simulékony, nagy gondolataikat szórakoztató formába öltöztet. Aki ezt a regényt elolvassa, nemcsak egy csodás fantázia ragyogását Ismeri meg, de tudása Is sokkal bővül. ■■■ wn!■■■—iiw.iiini—10—mauumjnü II ihiihii hiihi nBntunaBBMHSfflanaB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom