Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-03 / 175. (623.) szám

Vasárnap, augusztus 3. 5 *r7U^mGMXffIRT#P mázott bélj’egtelen kérvénnyel, pontos címmel el­látott bélyegtelen válaszborítékkal és a megfelelő pénzösszeggel együtt pénzeslevélben küldendő be. Akik többszöri útra jogosító láttamozási kérnek, azoknak 76 Kc-t, akik egyszeri útra jogosító látta­mozási kérnek, azoknak 41 Kc-t kel! kérvényük­höz készpénzben csatolniok. A posta utján előter­jesztett kérelmeknél tehát a 70, illetve 35 Ke ille­téken felül nyomtatvány- és. postaköltség fejében útlevelenként még 6 Ke fizetendő. A szükséges pénz feltétlenül az útlevéllel együtt, nem külön postautalványon küldendő, mert a láttamozás a pénz beérkezése előtt semmi körül­mények között sem adható meg, amiből egyúttal az is következik, hogy a láttamozási illetéket a kö­vetség nem után vételezi. Különös nyomatékkai bivia fel a követség a közönség figyelmét még arra, hogy mindenki a saját neve alatt küldje be az útlevelét (minden családtag is külön borítékban!) és a csoportos be­küldéstől tartózkodjék, mert ez utóbbi mód a ké­relmek elintézését nagy mértékben hátráltatja. Azok a köztisztviselők és családtagjaik, akik a gráci egyezmény értelmében díjtalan láttamozás iránti kérelem előterjesztésére jogosultak, köztiszt­viselői minőségük igazolásán kívül, a fentebb rész­letezett módon beküldött útlevelükkel egyidejűleg olyan hatósági bizonytványt is tartoznak bekülde­ni, amelynek az illetők kereseti és vagyoni viszo­nyait feltüntető adataiból az illetékmentességre való jogosultság megállapítható. Az ily módon fel­szerelt láttamozási kérelmekhez csak 6 Ke csato­landó. Ugyancsak 6 Ke küldendő be azök részéről is, akik az iIlletékmentes láttamozási szegénységi bi­zonyítvány alapján kérik. Szegénységi és vagyoni '/iszonyokat igazoló bizonyítványok vissza nem adatnak. Az egyszer díjmentesen megadott láttamozás nem szolgál alapul újabb díjmentes láttamozás megadására. Átutazás! láttamozási csak azok nyerhetnek, akiknek útlevelére azon ország beutazási láttamo- zása, amelynek területére Magyarországon keresz­tül utazni szándékoznak, már rá van vezetve. Ez a láttamozás .Magyarországon való tartózkodásra nem jogosít. Cseh-szlovák útlevélre adott átutazás! láttamozás illetéke, nyomtatvány- és postaköltség fejében az útlevéllel együtt pénzeslevélben 13 Ke küldendő be. A rádió megbukott Prágában A Wembley kiállítás csodája — Rádióhangverseny a Venceí-téren — A P. M. H. eredeti prágai riportja — Kiveszőben van a sápkóros leánytipns Nincs fűző — nincs sápkór — Egy hamburgi professzor érdekes nyilatkozata Prága, augusztus 2. A háború kitörése, illetőleg befejezése óta az orvostudomány számtalan esetben ál­lapíthatta. meg uj betegségek keletkezését és régiek eltűnéséi. Eltekintve a népbetegségek szociális okokra visszavezethető terjedésétől, örömmel állapíthatjuk meg, hogy igen sok betegség, amely a múltban szokványos volt, ma már részben veszített erejéből, részben szünőfélben van. Mindnyájan emlékszünk még a sápkó­ros, zöklessárga arcszinü bakíisra, akinek számára öreg nagynénik és jóakaratu nagy­bácsik a gyógyulás egyetlen receptjét talál­ták csak fel: a férjhezmenetelt. Ez a vér­szegény, sápkóros leánytipus, hál* Isten, ki­veszőben van. A hamburgi belgyógyászati klinika vezetője, Deneke dr. orvostanár ér­dekes társadalmi, illetőleg divatreformokra vezeti vissza ennek a múltban annyira el­terjedt betegségnek megszűnését. — Köztudomású, hogy „vérszegénység" és „sápkórosság" nem jelentik egy és ugyan­azt Vérszegénység alatt részben nagyobb vérmenny iségek elveszítését, részben a vörös vértestecskék határozott csökkenését értjük. A sápkórnál a hemoglobin, a vörös vérfes­ték a normális felére sülyed, azonban a vö­rös vértestecskék száma változatlan. A ham­burgi Szent Gyöngy-kórház vezetője még 1895-ben elrendelte, hogy valamennyi sáp­kórra gyanús beteg v.rét vizsgálják meg s csak azoknak betegségét jelöljék meg a sáp­kór névvel, akiknél a fentemlitett körülmé­nyek megtalálhatók. Húsz év statisztikai adataiból megállapítható, hogy a sápkór szin­te kizárólag a női nemet támadta meg, még pedig különösen a pubertás idejében. Akkori­ban sokféleképpen igyekeztek -megmagya­rázni a sápkór okát s Deneke megállapítja, hogy már akkoriban is utaltak arra, hogy a sápkór és a fűző viselése között szoros okozati összefüggés van. A klorozis mindaddig, amíg a fűző vise­lése vidéken nem terjedt el, kizárólag városi betegség volt. Hasonlóképpen ismeretlen a sápkór azoknál a népeknél, amelyeknek asz- szonyai nem ismerik a fűzőt, így a perzsa és japán nőknél* Mihelyt azonban a fiatal, 36—18 éves japán nő európai ruhákba öltö­zik és fűzőt hord, néhány héten belül sáp­kóros lesz. Az utolsó évtizedben az egyre jobban terjeszkedő sport és maga a divat uj áram­latai a füzőviselést teljesen háttérbe szorí­totta. Az anyák nem tartják többé köteles­ségmulasztásnak, ha lányaikat — mint ez­előtt — már a növekedés ideje alatt nem szoktatják hozzá a fűző viseléséhez. Hogy mennyire helyes az a megállapítás, amely szerint a sápkór egyenes következménye a füzőviselésnek, azt Deneke tanár statisztiká­ja bizonyítja. 1895—1896-tól a Szent György kórház sápkór esetei egyre nőttek. 1901-ben érte. el ez a növekedés tetőpontját, akkor 12.000 felvett beteg közül 201 volt sápkóros. A következő évben ez az arányszám egyre jobban csökkent s 1923-ban húszezer felvett beteg közül már csak három volt sápkóros. Akármennyire örvendetes is a sápkóros megbetegedések nagyarányú csökkenése, bi­zony be kell látnunk, hogy a fűző viselését nem annyira a higiénia és az orvosok taná­csa szorította háttérbe, mint inkább a divat mindenhatósága. Egyelőre azonban örüljünk annak, hogy nem észszerű okok nagyon ész­szerű és helyes okozatokat idéznek elő! L. P. dr. Mit kell tudnia annak, aki Magyarországba akar utazni? A prágai magyar királyi követség a Magyar- országba utazni szándékozó közönség tájékoztatá­sára a következőket közli: Mindazon cseh-szlovák utlevéltulajdonosok, akik a Magyarországba való beutazásra jogosító láttamozási (vizűm) óhajtják elnyerni, a gráci egyezmény 14. pontja értelmében e kérelmüket személyes jelentkezés utján kötelesek előterjesz­teni. A prágai magyar királyi követség a közönség érdekében különös kivételt tesz akkor, amikor a személyes jelentezés kötelezettségétől eltekint és a megbízott vagy a posta utján bemutatott útleve­leket láttamozza. Ez a közönség érdekében tett könnyítés, különösen a posta utján beküldött ut- levélláttamozás eseteiben, a követség munkájának oly nagymérvű megnehezítését jelenti, hogy az ilyen kérelmek gyors elintézését csak az esetben biztosíthatja, ha a közönség a maga részéről pon­tosan alkalmazkodik az itt közölt tájékoztatáshoz: Minden egyes útlevél külön (az egyes család­tagok is) egészen röviden és szabatosan megíogal­Prága, augusztus 2. A prágai nagyon kiváncsi ember és szörnyen szereti az ingyen szórakozást. Akár muzsika, akár kikiáltó, ezer a hallgató­ja, — az exotikus elefántos felvonulást any- nyi százan bámulják meg, mint a fehérege­res embert. A bábszínház meg a szórakozá- , sok kínja. Ezért még tíz-husz fillért se saj- náí a fatányérba potíyantani Szent Vencel takarékos népe, pedig egyébként nagyon megnézi, hová adja a garast. Nem csoda hát, hogy tegnap a Venceí-téren a Národni Politi­ka szerkesztősége előtt többezer ember zsú­folódott össze, hogy meghallgassa azt a rá­diókoncertet. amit a Národni Politika cso­dásnak hirdetett. A CTK-tól a délutáni bul­várlapokig beharangozta minden sajtóter­mék, hogy a Národni Politika balkonjáról este negyednyolc órakor M a r co n i - rend s z e.r ü rádióapparátus olyan erős hangon adja le az esti híreket s egy koncertet, hogy nemcsak az egész Vencel-tér, hanem a környék utcái is élvezhetik az előadást. A csodagépet Svo- boda mérnök, a „Rádió Journal11 igazgatója egyenesen Wembley bői, az angol birodalmi kiállításról hozta, hol nem kevesebb, mint hatvanezer ember gyönyörködött a rádiógép csodahangjában. Hét órakor már ezrekre menő tömeg állt az újságpalota előtt s a sok ezer szem rámeredt a sötét balkonra. Várt a tömeg ünnepi csendben, türelmesen. Egyik negyed- óra a másik után telt el, az utcai vasút vad csikorgása, éles csengetése, autók tülkölése, kocsik zörgése s a rádióapparátus láthatat­lansága és némasága nem szegte a várako­zási türelmet. Közben a locsoló villamosko­csi méla bús kürtszava is felharsan. Fut. aki futhat, de kevesen menekülhetnek a. préselt tömegben az öntöző kocsi sugarai elől. A te- tötől-talpig ázott asszonyok, férfiak nyugod­tan fogadják a tussfürdőt, hisz minden kelle­metlenség kicsi azért az élvezetért, amit a rádiókoncert fog nyújtani. Végre! Félki!énekor felgördül a föld­szinti üzlethelyiség redőnye s a felső kirakat­ablakon kimered egy granioíontölcsér. — Hisz ez gramofon! Csalás! Ez nem is rádió! — hangzik fel a tömegben. Pár perc múlva beigazolódott az a régi igazság, hogy a tömeg ítélete mindig elha­markodott és igazságtalan. A gramofontól- csérből felszakadt a hang. Köhögéssel kezd­te. Köhög, zihál, riszál, fűrészel, zörög, brummog, horkol, fortyog, fortyog, csikor­gat, külön-külön, majd együtt egyszerre. Po­koli zaj, ördögi tüzhangök tiz förtelmes per­cen keresztül. Azután felsivit s vége. Elhall­gat. Az elképedt emberek rámerednek a töl­csérre. Mégse gramofon! — ez tükröződik egy percig minden arcon. Aztán meg a této­vázás. Az előbb elhamarkodta az ítéletét, most vár s mindent meggondolva és mindent megfontolva fog megnyilatkozni. — Még nincs benne a hullámban — ma­gyarázza mellettem egy professzorforma vö- rösarcu két kamasz fiának. — Mindjárt, ha elkapja az áramot, hallani fogjátok az újkor legnagyobb csodáját! A tömeg áll, vár, áhitatosan egy ne­gyedórát, két negyedórát. Most! Megmozdul a tölcsér s leszáll az ablakból. — Vége az előadásnak, — kiáltják az erkélyről. A tömegindulat felforr. „Pfuj, pfuj!11 —- harsog végig a téren. „Gyalázat! Becsapás!" — ordít fel a megcsalatott és megcsalódott embersereg. A közönség egy része már koncessziók­ra is hajlandó. „Halljuk a gramofont! Leg­alább egy gramofont állítsanak fel!" — har­sogják iriiien-onnan. A tömeg mind hango­sabb lesz s már-már félő, hogy az indulat ki­robban. — Akinek nem tetszett, kérje vissza a belépődíjat — harsogja egy öblös hang. A közönség felháborodása erre hangos kacajba csap át s az embersereg nevetve kezd oszolni. „Éljen a rádió! éljen az uj kor cso­dája! — hangzik fel mindenfelől* A Národni Politika üzlethelyiségének vasredőnyét lehúzzák. A rádió megbukott Prágában. Djdonság a ímíüMiméipar terén! homwnélt len­jcisingcn Maskilt¥€rh€ll SHiertilJC (Svédország) A gép egy asztalból áll, amelyen az osztályozott és szántott lent három kü­lönleges szerkezetű törőhengerpár között előre és hátra vezetik, majd egy ti- loló hengerpár közé jut, amely hosszirányban futó kézalaku szárnyakkal van ellátva. Egy lencsomó körülbelül 8 másodperc alatt törhető és tílolható, — A háncsot, rostot és port hatékony szellőző-készülék (csőíormáju) távolítja el. — A gép a legjobb anyagból készült, erős S. K. F.-golyós csapágyakkal van fölszerelve. Könnyen kezelhető, óránként 8—12 kilogram tiszta lent termel. Jó száraz lenből 28 százalék tiszta lent és 2—6 százalék háncsot nyerünk. Vezérképviselők: Andréen Hackselins, Göteborg (Svédország) — Prágai Mezőgazdasági Kiáili ás, Ind.-Pav, jobbszárnyában. Reichenbergi mintavásár 1924 augusztus 9-1a-5g. kpap! taiilpiae! LtjjjgH bevásárlási alSÉi!; KíilíOIdieknek beutazási vizűm nem szükséges! Mintavásárl igazolványok, melyek 330/„-os vasúti kedve?.- j menyre is jogositauak. kaphatók az összes belföldi és i külföldi városokban. Ezenkívül Prágában: Schenker & ; Co., Píikopy 34., Plohu & Co., DIouka trida 4!., Kredit- Ansíalt dér Deutschen. Krakauergasse 11., ..Cedok., j Tschechosl. Reisabüro. Váolavské nám. 63., valamint l Willy Breohler, Fochova 1414. MMNTAVÁSAR IN’TÉZÖSÉG Reiehenberg * 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA! 3 A legmegbízhatóbb £ 3 test- és szépségápolási fc 3 cikkek, arckrémek, £ 3 puderek, szappanok, £ 3 stb. a t ] Cirsi PaÉKiaiiiH [ j Ko§5ce-&assa, Fő-utca 49. szám. í *3 Valódi kölni vizek és francia illatszerek s» ^ Postai szétküldés. ►; | Kassa. KoSIce. f f MI. olcsOn c§ ele-f | gánsan riliáiMni f S csak | Havas és Dudovics § | férfi*, fiú- és gyermeknifea | 8 áruházában lehet. | | mnm mcHélsosziálg, g | HoIohmi. 1. talonra. 1. | IrcüíioiisHc Tcplicc j (Szgofcnszfíó) s természetes forróságu (42° C) kénes hőviz és iszapfürdők csttz, kOszvénu, ísctitas, síd. ellen. Egfózévi Özem. Alpesi k&ima. | rysiftai gqógqtnfózet Napi kiadások Lakás, fürdő, ellátás 45.- Kö-tól feljebb. « ■ Mindennemű felvilágosítások ós prospektusok JJ a fürdőig a rgnlóságn 1 JJ ■ ■luniiiiieigsiiMRimiiiiiiiinHiiiuiiim REICHENBERCER ^ Augufé MESSE1924 j ÍBiia!ili2snipr.-L|| I Törzsfa?: Rimaszomliat — FióJftp: Kassa |ij Alapítva 1902. fi® I; i Szállít kiváló minőségben: j! | Baracklekvárt üvegben, | vederben és ládában — Paradicsomot üvegben és dobozban — Málnaszörpöt — Szárítóit gombát — Cuk­rozott gyümölcsöt és na­rancshéjjal I *51331 3 ] Megkeresésre árjegyzéket készséggel küld |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom