Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-01 / 173. (621.) szám
Péntek, augusztus 1. ténelem itélőszéke úgy sem fogja mérvadónak tekinteni azt a kierőszakolt „beismerést", amit egy uj Brennus Íratott alá a legyőzőitekkel. Dőre kísérlet az is, ha egyes embereket tesznek felelőssé a világégésért. Mert ha valaki bűnös a háború előidézésében, úgy nincsen az akkor élők között egyetlen egy ember sem, aki tisztára moshatná magát a felelősségtől: akkor mindnyájan bűnösök vagyunk, mindnyájunk lelkiismeretét terheli ez a mi mindnyájunk kollektív bűne. Ha pedig nem az emberiség egyeteme a bűnös, úgy hiába keresünk egyes bűnbakok után, mert azt ma már bátran állíthatjuk, hogy tudva és akarva senki sem kergette bele az emberiséget e szörnyű katasztrófába. A háborút megelőző hetek diplomáciai aktáiból sokkal inkább az tűnik ki, hogy egyik láncszem úgy kapcsolódott akkor a másikba, hogy a mozgásba jött mechanizmusnak szükségszerűen elő kellett idéznie a háborút. A magyar nemzetet is egyesek — közöttük olyanok is, akik Principnek akarnak szobrot emelni — szeretnék felelőssé tenni a világháborúért. A mi lelkiismeretünk azonban egészen tiszta, mert már most ki tudjuk mutatni, hogy a nemzetnek akkor felelős vezetői mindent elkövettek arra, hogy az a nagy kataklizma rá ne szakadjon- Európára. A közös miniszteri tanács 1914 julius 7-én tartott gyűlésének jegyzőkönyve a napnál fényesebben bizonyítja, hogy Magyarország akkori ■ miniszterelnöke mindent megtett arra, hogy a háború fergetegétői megmentse a nemzetet és az emberiséget. Tisza István államférfiul nagyságáról és működésének értékéről eltérnek a vélemények a magyar közvéleményben. Annyi azonban bizonyos, hogy nincsen egyetlen egy olyan becsületes magyar ember sem, aki azt az elégtételt ne szolgáltatná ez ártatlanul megölt talpig férfiú emlékének, hogy éppen nemzete érdekeit tartva szem előtt, meg akarta akadályozni a háborút. Ö volt az, aki keresztülvitte, hogy elfogadható ultimátumot küldjenek Szerbiának, holott a bécsi körök azonnal be akartak vonulni Bel- grádba. Ö volt az, aki keresztülvitte, hogy a monarchia már eleve garantálja Szerbia területi integritását és megokolta ezt azzal, hogy sem a monarchiának, sem különösen Magyarországnak nem áll érdekében, hogy újabb szláv területek meghódításával szaporítsa nemzetiségeinek már amúgy is nagy számát. Berlinben, Londonban, sőt később Pétervárott is Szerbia területi integritásának biztosításában látták az alkalmas eszközt a béke megmentésére és ha Berchtoíd, Beth- mann-Hohlweg, Grey és Szaszanov a sorsdöntő pilllanatokban elvesztették a fejüket, úgy ezért minden bizonnyal nem Tisza tehet. Ő nem akarta a háborút és Klofác hiába jelentett be újabb „leleplezéseket", Tiszának ezt az érdemét, vagy helyesebben: egyszerű kötetességteljesitését sem fogja tudni elhomályosítani. A háború iszonyú romlásba vitte nemzetünket. Egyetlenegy nép sem vesztett annyi vért, mint a mienk; egyetlen állam sem vesztett oly nagy területet és oly sok hü polgárt, mint Magyarország, de azért nekünk nincs okunk arra, hogy szégyeljük, csupán siratjuk azt, ami történt. A mi nemzetünk fényes pajzsát nem érte mocsok a nagy háborúban. Becsületére szenny nem tapad és a becsület olyan erkölcsi jó, amely úgy az emberek, mint a nemzetek életében előbb-utóbb megtenni a maga gyümölcsét. Vasárnap: URR IDA: Haldokló órák hófehér ágyánál (vers). — FINTA ZOLTÁN: így mókáztunk a halállal. / Szántó Gyöigy- A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Neubauer Pál. „És a terek szétvágódtak, hogy helyet engedjenek az uj dimenzióknak" . . . I. Élete: festő volt. Mind honvéd küzdött v. világháborúban. Egy rohamban kilőtték a szemét. Egy szemmel festett .ovább. Másik szemétől ucchártya..viiTV-- ío• to L.i Most tollal küzd az Eszméért, mert az ecset kiesett kezéből. Aradon él. Harminc éves. Va-k festő látnok iró. II. A mü: a naturalizmus iskoláján r$gta magát át. Szerette MednyánszkU, de jött Ady Endre. Nagyon sokait tanult. Nem akart beletörődni az akadémia sablonos módszerébe. Mindent maga akart elvegezni, magából akarta meri cni nemcsak az eszméket, hanem a technikát is. Ezért sokat küzdött, \ ,A pravoszlavizinus alatt vallási bolsevizmust értek1 Gébé Péter, az uj munkácsi püspök nyilatkozik a Prágai Magyar Hírlapnak — A P. M. H. eredeti interjúja — Ungvár, julius 31. Papp Antal püspök nem volt Ínyére a prágai kormánynak. Hogy elmozdítsák helyéről, illetőségébe kapaszkodtak. Az ügy a pápa elé került, amint ez már ismeretes is, aki a béke érdekében Papp Antalt érseki -címmel Miskolcra helyezte át és megbízta az egyházmegye Magyarországi plébániáinak vezetésével. Utódául Gébé Péter kanonokot nevezte ki a Vatikán, akiben méltó utódot nyeri az egyház. Az uj püspök fölszentelése a közeljövőben fog megtörténni. Gébé püspök a Prágai Magyar Hírlap részére terveiről a következő érdekes kijelentéseket tette: — Nem szívesen vállaltam e magas tisztség viselését a velejáró hatalmas elfoglaltságra való tekintettel. Fiatalabb egyént kellett volna megbízni ezzel. Az apostoli nun- cius fölhívott Prágába és értésemre adta a pápa legfelsőbb elhatározását, amely szerint Őszentsége engem választott ki e magas polcra. Én fiúi engedelmességgel tettem eleget e parancsnak, amidőn vállaltam a megbízást. — A fölszentelés Munkácson, a klastrombán fog megtörténni. A fölszentelés időpontját augusztus 28., Nagy B.-A. napjára állapítottam meg és remélem, hogy addigra megérkezik a pápai bulla. Mivel azonban e napon búcsú is lesz, augusztus 24-én pedig eucharisztikus kongresszus lesz Pozsonyban, ahová én is hivatalos vagyok, valószínűen csak szeptember 7-ike jöhet számításba fölszentelésem időpontjául. — A pravoszlávlzmus alatt vallási bolsevizmust értek. A pravoszlávok kommu- nisztlkus alapon igyekeznek megoldani a vallási kérdést. Minden iskolázottság nélkül pappá tolják föl magukat s képessé tartják az egyházi ügyek vezetésére. Ezeknek jövőjük egyáltalán nincs. — Legfőbb gondom lesz odahatni, hogy a mi fiaink elhelyezést nyerjenek, a hivatalokat a mieink töltsék be — egyszóval egyházam tagjainak javát akarom munkálni. T. L dr. Miért kell reorganizálni a földhivatalt? Prága, julius 31. A Lidové Listyben V. Knote'k a földhivatalról ir vezércikket. Bevezetőül ismerteti a földhivatal felállítását, ami a 330—1919. számú törvény alapján történt. Ez a törvény nagyobb hatalmat ad ennek a hivatalnak, mint amilyennel a miniszterek rendelkeznek, mivel az nincs közvetlenül alávetve a parlamentnek, hanem csupán a miniszteri tanácsnak. A földreform végrehajtásával kapcsolatban keletkezett összes jogok és kötelmek tekintetében önállóan képviseli az államot s az állami kezelésbe vett földbirtokokat önállóan igazgatja. További ténykedései: önálló döntési jog, hogy mely birtok szabadittassék fel, engedélyt ad lefoglalt birtokok bérbeadására, kiválasztja a bérlők személyét, szétosztja a lefoglalt földeket, kiválogatja azokat a személyeket, akik a földreform jótéteményében részesülnek, a földreformban részesedők hiteléről gondoskodik, vagyis röviden: gyakorolja az állam összes ama jogát, mely a földreform kapcsán az államot illeti. A öfldhiva- tal élén egy elnök és két alelnök áll, akiket a köztársaság elnöke nevez ki a miniszteri tanács javaslatára. Az elnök vagy ennek helyettese képviseli a földhivatalt kifelé is. A földhivatal működését egy tizenkéttagu igazgatósági bizottság (správny vybor) ellenőrzi, amelynek tagjait három évre választja saját kebeléből a nemzetgyűlés. Eme bizottság működése mindig az uj bizottság megválasztásáig tart s a mandátum nem vonható meg a választott tagtól. A törvény sehol sem tesz említést arról, hogy az elnök csakis a két alelnökkel egyértelműen határozhat vagy pedig egyedül, önállóan is. Az első elnökjelölt Horácek dr. egyetemi tanár volt, azonban végül is Vyskovszky dr. földbirtokos, az agrárpárt tagját nevezték ki elnöknek. Az első alelnök Svozil volt lelkész, cseh szocialista párti egyén, a második alelnök Holubek dr. lett. A szociáldemokrata pártnak nem tetszett az, hogy az elnökségben nincs képviselete s ezért eme párt részére törvényellenesen egy uj állást rendszeresítettek, a földhivatali igazgatói állást, melyet Maly József szociáldemokrata képviselő nyert el. Svozil alelnök rezignációja után Maly igazgató alelnöknek lépett elő. Az első igazgatási bizottságot 1919 julius 24-én választotta a nemzetgyűlés, amelyben három agrárius, négy szociáldemokrata, két szocialista, egy nemzeti demokrata, egy néppárti s egy szlovák tag került. A földreform végrehajtása személyektől függ s igy az igazgatósági bizottságnak igen fontos szerepe van. Minthogy azonban a földreform pártszempontokból lesz végrehajtva amiatt, hogy a kisebb pártok egyáltalán nem érvényesül- .Lejnek, közóhaj az, hogy a földhivatal szervezete átalakíttassák. Tarthatatlan az a helyzet, hogy például az igazgatási bizottságnak szocialista tagja. Drobny a cseh agrárpártba lépett, ennek dacára az öt megválasztó párt nem vonhatja vissza a hűtlen képviselő bizottsági mandátumát. Ugyanez az eset állott elő a cseh néppárti Kaderkánál is. Az agrárpárt mélyen hallgat a reorganizáció ügyében, sőt nyilvánvaló, hogy a megoldást mesterségesen huzza-halasztja addig az ideig, amikor a földhivatal működésének javarészén túlesett. Az agráriusok vidéki sajtója ellenben azért harcol, hogy a földhivatal eme párt kizárólagos dominiunrába kerüljön azért, mivel csupán ez a párt, mint a földművesek érdekeinek őre, hivatott a földosztásra. Az agráriusok alakoskodása szerint az iparügyet az iparospárt, a pénzügyet a nemzeti demokrata párt sajátíthatná ki a maga részére, mig a többi pártnak „hallgass" volna a neve. Ily nézeteket csak egy zavarodott birkózott az anyaggal, az élettel, önmagával. Mégis legyűrt mindent. Rengeteg olajképet, aquardlt festett, Dickenst és Thackerayt, Zolát és egyéb írókat illusztrált, rézkarcolt, rajzolt, egyszóval napazámosmunkát végzett. Végre is túl volt a technika akadályain, végképpen lebirta az anyagot és szuverén módon kerzelte az ecsetet, a ceruzát, a rajztol- lat. A háború kitöréséig Budapesten élt. Eddig az időpontig alkotott müveit költői elgondolás és naturális ztikus kivitel jellemzik. Minden vásznán, minden rajzlapján a gondolat színei és vonalai uralkodnak. Valami nőve Hisz t'ikusan irodalmi iz van ezekben a termékekben, amelyek útkeresést és utakat jelentenek, de még távolról sem azt az utat, amelyen Szántó György elérkezett önmagához. 1916—19 években festett képei még mindig naturaliszt'ikus jelleggel bírnak, de Peer Gyn4“-ben már él az expresszioniz- mus megsejtése. Az életet általugró, mindenben csak önmagában saját magát nem kereső Peer Gynt arca. alakja még naturalisztikus, a tájat még Mednyánszki festette, de ember és táj között olyan a viszonylat, hogy meg- hökkénünk. Érezzük: ez olyan keresése az uj formáknak, mely mögöt. hatalmas erő lakozik. Tudjuk: ez az erő kitör, kirobban és robbanásában a szcrtehulló atomokból megteremti az egyénien uj szintézisét. Egy másik képe, mely szintén ebből az időből származik „A Csend", ugyanezt mutatja. Egy halom tetején meztelen alak. A napot nézi. a kép túlsó oldalán bukik le sejtett, de meg nem festett világokba. A meztelen ember hátát látjuk csak: árnykép, kontúr, megsemmisült •anyagiság, amely elolvadt a nap tüzében, Már mellékessé vált a részlet, mellékessé a test és Szántó azon van, lrogy az emberi anyagiságban benrejlő napsugaras Istenét fejezze ki. Egy harmadik festményen, a ,.Fi- nish"-en a haltál érkezik be elsőnek az Élet karneválja nagy lóversenyén. Szimbólum. Jelkép még mindig. Várakozás. Azután 1919-ben, Becsben, hirtelen kirobban Szántó György zsenialitása. Rohamokban vett részt, százszor nézett a halál szemébe; igy ismerkedett meg a múló földi élet nagy maradandóságával: az Eszmével. Hatalmas vásznakon ezt fejti, ezt komponálja, ezt költi, ezt hirdeti: Feltámadás, Golgo- t: Életöröm, Léda, Sysipbus, Ohristus az olajfák hegyén. Prometheus---------------megannyi reveláció, a zseniális fejtő ujjongó ho- zsanája, küzdés emberrel és Istennel, hitvallása annak, hogy .az Élet mégis, mindenen át, mindennel szemben, minden ellenére Isten megnyilvánulása. Egész tudását és művészi alaposságát egy cél szolgálatába állítja. Az uj kifejező forma az a cél, amely nem hagyja egy pillanatig sem nyugodni. Hatalmas erővel töri át a hagyományos festészet falankszát és szertc- zuzott gránitokból tornyositja élete összmunkáját. A részletet végképpen elhagyva leegyszerűsíti a vonalakat addig a Dontig, elme vallhat. A földhivatal reorganizációját nem egy, két vagy három párt sürgeti, hanem ez a demokráciának a követelménye. így vélekedik egy koalíciós cseh lap a földhivatalról; véleményét teljes mértékben osztjuk, csupán a következtetés tévességét kell kimutatnunk. A demokrácia követelménye tényleg az volna, hogy a földhivatal re- organizáltassék, sőt most tűnnék ki, hogy milyen alapos volt az ellenzéki magyar képviselők ama követelése, hogy a földhivatal működését a múltra vonatkozólag revíziónak vessék alá. Ez azonban nem következett be s a reorganizáció sem fog bekövetkezni, minthogy eme követelményeknek föltétele: a demokrácia csak utópisztikus álom. A komáromi reformátusok nagy gyásza Németh István református püspök halála Komárom, julius 31. (Saját tudósítónktól.) Gyászt búgnak a komáromi kálvinista templom harangjai, — mintha csak zokognának. A szivük, ruhába csavarva, bánatosan, sírva kondul meg a harangok falán: Németh Istvánt siratják, a komáromi reformátusok utolsó püspöklelkészét, akinek elhunytéról röviden már jelentést tett a Prágai Magyar Hírlap. Németh István a tudós Antal Gábor püspöknek az utóda és a negyedik komáromi református pap, aki a szuperintendens-püspöki tisztet viselte Komáromban 1848 óta. A }ó- emlékü, bölcs Nagy Mihály, a liberális Papp- Kovách Gábor, az 1848-as honvédtíszt és költő, Petőfi barátja, majd a nagytudásu Antal Gábor után foglalta el a komáromi paró- chiát, amelyben olyan ragyogó nevű előde is hivataloskodott, mint Péczely József, a nagy meseköltő és műfordító, Voltaire barátja, a franciás iskola feje és a „Komáromi tudós társaság" lelke. Az ősi Barátok-utcáján, a magyar Ferences-rendi klastrommal szemközt álló szerény papiakból hány jeles magyar református pap nevét vette szárijára a hir: a iexikoniró Mindszenthy Sámuel, a kemény Tóth Jakab, Kolmár József, a hírneves szónok már csak az öregek emlékében élnek. Németh Istvánt 1913-ban választották meg püspökké és a komáromi reformátusok gyülekezete meghívta papjául. Szelidlelkü, áldozatra mindenkor kész és csak egyházának élő, egyenes és őszinte ember volt a pápai Bocsor Istvánok és Kerkapoly Károlyolfc és Vály Ferencek neveltje. Egyházának élt, amíg élhetett. A megszállás irtán a dunántúli egyházkerülettől elvágva, 1921-ben Komáromtól kénytelen volt megválni. Elfogadva a balatonkeneseiek meghívását, oda ment lelkésznek a még munkálkodni kész öreg ur 70-ik életévével. Régi vesebaja ölte meg 74 éves korában. Komárom reformátussága megszerette és most szívből megsiratta. Komáromból való távozása után alakult meg az uj dunai egyházkerület, amely első püspökévé Balogh Elemért, a nagy műveltségű és européer pozsonyi lelkészt választotta meg. (a. gy.) — (Bírósági kinevezés.) Rimaszombatból jelenti tudósítónk: Karczagi Lajos törvényszék! jegyzőt Feledre beosztott járásbiróvá nevezték kL amelyben anyag és Eszme összetalálkoznak. Anyagtalanitásrrak, dematerializádónak lehetne ezt a törekvést nevezni és az eredmény bámulatba ejtő. Szántónak: sikerült a naturalizmus és az expresszionizmus szintézise. A megvadult impotencia elvet minden anyagi törvényt és formát. Ha a „modern" festészet őrültségei előtt tanácstalanul megállunk és nem tudjuk, komoly művészettel, vagy szemtelen gúnnyal áílunk-e szemben, Szántó György expresszionista festményei útba igazítanak és eloszlatnak minden kételyt. Itt nem kell keresnünk azt. hogy „mit ábrázol a 'kép", mert a kompozíciók világosak, első látásra megérthetők. Léda tényleg Léda, Krisztus valóban Krisztus. Mert ez becsületes művészet, nem modem szélhámoskodás. Ezért, csak ezért Szántó képei útjelzők a 'huszadik század művészeti labirintusában. A vonalak egymásbashnutlá-sa, a hajtások és körök elhelyezése, a té'r tagolása zenei varázs. Egy nagy szellemnek öröme telik valami istenien gyerekes játékban. Fogja az adott, természetes törvényeknek liodoló földi ölet vonalait és játék közben hajlitgatja, nyújtja őket mindaddig, amig egyszerre egészen uj világok előtt állunk. Mert nem igaz az. mondja Szántó György ezekben a festményekben, liogy az Élet olyan unalmasan egyszerű, mint a fizika törvényei szerint működő emberi szem mutatja. Minden adottság, minden anyagi megkötöttség mögött titkok
