Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-02 / 147. (595.) szám

2 Szerda, juiius 2. fttggott iclhcscűés a icgioiiírlsisoh iráni A cseh néppárt lapja szerint a légionárius eszme elvesztet;© nimbuszát A hadsereg egyes fegyvernemeinél már most bevezetendő a mdliciarendszer. A trén- csapa tokát például már most kellene átszer­vezni oly módon, hogy a minimális szolgálat után a sorkatonaság haza bocsátandó a föl­szereléssel együtt. A hadsereg igazságügyi szolgálatában oly szellem uralkodik, amilyenre a régi oszt­rák hadsereg sem tud példát mutatni. Szomorú dolog, hogy a hadügyminiszter semmi kezdeményező lépést sem tett efne gondolatok megvalósítására, sőt szomorú, hogy midőn egy hadügyi javaslatot tárgyal a szenátus, a hadügyminiszter távoOétével tüntet. Klofác végül megígérte azt, hogy ősszel, a költségvetés tárgyalásánál pártja fog kezdeményező javaslatokat tenni a kö­zölt gondolatok megvalósítása céljából. Igazán senki sem mondhatja, hogy Kio- fáö szenátorral a legcsekélyebb politikai kö­zösséget vallonok, eszméit azonban teljes mértékben osztjuk s ha mégis kell valamin sajnálkoznunk, úgy ez az a tény, hogy már igen sokszor hallottunk szép eszméket koa­líciós szájból, amidőn azonban elkövetkezett a megvalósítás ideje, a szép gondolatokat hangoztató politikus — eddig még ki nem derített okokiból — mély hallgatásba burko­lózik s hirtelen, minden átmenet nélkül föl­adja elveit. Hogy mennyire súlyosan érintette Klo- fáö objektív 'kritikája a 'hadügyminisztert, 'ki­tűnik ez abból a tényből is, hogy a hadügy- nrimszter lapja, a Venkov egy szóval sem tesz említést erről a beszédről, amely pedig igen nagy föltünést keltett az egész politikai közvél em ényb en, Stuttgartban kommunista puccsot lepleztek le Berlin, juiius 1- A Lokalanzeiger jelenti Stuttgarttal, hogy az ottani rendőrség több rob­banóanyag- és kézigránátraktárt fedezett föl. Ezenkívül két teíjes tábori távirófölszereiést talál­tak. Eddig tíz, a kommunista párthoz tartozó sze­mélyt tartóztattak le, köztük két asszonyt. A bizottságok munkában. A szociálpoli­tikai albizottság ma délelőtt tartott ülésén az utolsó simításokat adta meg a szociális biz­tosítási törvénytervezetnek. Délután a teljes szociálpolitikai bizottság kezdte mega hatal­mas törvénytervezet tárgyalását. A szená­tus összes bizottsága erősen dolgozik. A parlament által elfogadott s általunk részle­tesen ismertetett javaslatokat tárgyalják ma és holnap, hogy a szenátus csütörtökön szin­tén szét mehessen szabadságra. Benes átjátsza a szovjetnek Ruszinszkót. fAz összes koalíciós lapok élénken felhördül­tek amiatt, hogy egy varsói lap oly terveket közölt, mintha Benes külügyminiszter Szov- jetoroszországnak akarná átengedni Ru- szrnszkót, hogy így megteremtse Kelet felé a korridort. — Ez a hang, ahogyan egy kül­földi lapnak rövid közleményét fogadták, azt árulja el, hogy a lengyel lap nagyon eleven pontra tapintó tt. T árcaro vatunk: Csütörtök: FALU TAMÁS: Függő (vers). — DAtRKÓ ISTVÁN: Gergely jóléte és az áSoon. II. Szombat: HEGYALJAI KISS GÉZA: Nagyasszo­nyok az Íróasztalnál. Vasárnap: ÖLVEDY LÁSZLÓ: Akácvhág (vers), — FÖLDI MIHÁLY: A menyasszony. Gergely jóléte és az álom — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — * Irta: Darkó István. I. Hajnali háromkor egyszerre támadt mindig külöfiös változás a bányásztelepi há­zak szobáiban. A levegő ilyenkor már hullá­mozva, örvénylő türemlésekben kavargóit az alvó emberek felé. Szinte látni lehetett, hogy a mennyezet táján egy haiíalmas körforgás­ban mozog, lejebb, mintha egy hatalmas kéz kavart volna belé, hirtelen és idegesen meg­zavarodik, még lejebb, a festetten ágyak, eves szalmák és földre dobott vackok fölött elkülönült ágakra .szakad. Nehezen fújó mellek, sípoló orrok és félignyitott szájak mágnesesen húzzák ma­gukba a levegöpataikokat. A száradó ember- tengerkék között végső küzdelem támad a sokágú életfolyó után. Némelyik szobában nyolc-tiz ember is küzd tikikadó szájjal egy­más ellen. Anyák nincsenek tekintettel pici­jükre, apró gyerekek öntudatlanul cselekszik az első lázadást szüleik ellen. Prága, július 1. A L'id. Listy vezércikket szentel a légio­náriusok prágai összejövetelének, amely — a lap szerint — a Prágában szokásos tünte­tések és diszmenetek átlagmértékét is aljig ütötte meg. A légionáriusok prágai ünnepsé­geinek fő tanulsága az, hogy a légionáriusok megszűntek az állam éle­tében meghatározott eszmény szerepét játszani, mivel a vezetőségük oly utakra vezérelte őket- amelyeken tejesen elvesz­tették a nagyközönség vonzalmát. Miért tar.ották meg egyáltalán ezt az összejövetelt? A gyengébbszivüek oly tünte­tést láttak ebben, amiben a fasclsták római összejövetele volt Mussolini fellépése előtt. Katonai felkészültségről is beszéltek az em­berek. Mindez felesleges aggodalom volt. Az émelygős és nem energikus Patejd! légioná­rius képviselő oly programbeszédet olvasott fel, amelyet a szocialista párt már túlságosan is elkoptatott. A bányák kisajátítása, lakás­ínség megszüntetése, munkanélküliség, egy­ház és állam elválasztása, szociális biztosí­tás, mind oly követelmény, amelyet a kor­mány a légionáriusok nélkül is megvalósíthat Prága, július 1. Mig élt Wifeon s emlékiratainak máso­dik kötete a világ itélöszédoe elé került, csaknem azt mondhatjuk, hogy az unalom .és érdeklődésnélkü'liség kísérte írásait. A világháború befejezésének döntöjden’íőségü mozzanata volt a híres tizennégy pont, amelyet Wilson már akkor megtfornmlézott, amikor még semleges álláspontra helyez­kedett s emlékiratainak bevezetésében val­lotta be, hogy a háborúba való beavatkozása is azért történt, hogy a tizennégy vilátgtmeg- váltó pontnak érvényt szerezzen. Igen jól tudja a világ, hogy a béke-tárgyalás legelső órájában kiderült, hogy a tizennégy pont éltéktelen elmein itatás volt, sem Francia- ország, sem Anglia még csak diskusszió tárgyává sem tették azt a kérdést, hogy Wikm elved szerint inditsák-e meg a tárgya­lást, félhetoltálk, s Wilson haraggal, megbéní­tással szivében, otthagyta az európai kon­ferenciát, s talán élete végéig töprengett azon, hogy helyes volt-e az európaiak kon­fliktusát eldöntenie amerikai fegyverekkel, amikor íme, az ő világbold>ogitó terveit le­szórják az asztalról. Feljegyzések és Ok­mányok című harmadik kötete emlékiratai­nak cstak halála után látott napvilágot (Ver­sailles, R. St. Baker kiadása.) s egyszerre uij életre keit Woodrow Wilson neve. A könyvben csiak emlékiratok, okmá­nyok, ülés jegyzőkönyvek vannak, s nem is nyújt semmi újat, de az iratoknak egymással való összefüggése és sok aprólékosság szen­zációsan érdekes bepillantást enged az ame­rikai politika irányításába és céljaiba. Az kiderül az iratokból, hogy Wilson tényleg küzdött célja eléréséért, de az sincs elrejtve a könyvben, hogy niiiMii! wmii '1 i ih'iiii !■ HrUK«íni <i ssnBdBamaaBBBDB amennyiben egyáltalán megvalósítható. Ez­ért kár volt Prágába csőditeni harmincötezer embert. Az összejövetel igazi célja azonban az volt, hogy a légionáriusok felhívják a nép széles rétegeinek figyelmét a saját érdemeik­re. Ebben a tekinte.ben megállapítható, hogy a lakosság lelkesedése a légionáriusok iránt a fagypont alá esett, s ezt a tényt a hivatalos sajtószervük, a Nár. Osvobození is kény.eísn beismerni. Kár, hogy ez a lap nem megy tovább egy lépéssel és nem keresi az okokat, ame­lyek ezt az elhidegülést előidézték. Eme leg­fontosabb okok röviden a következők: döly- fös fellépés a hivatalokban, szolgálatban s a magánéletben; továbbá igen sok állegioná- rius, aki valamilyen uIon-módon légionárius igazolványt szerzett, hogy ennek segítségé­vel jó állásihoz jusson. Privilégiumaik is nagy elenszenvet váltottak ki a nép széles rétegeiben. Sokat ártott nekik a katolikus vallással szemben tanúsított gyűlöletük is. A légionárius banknak a benzinbotrányban va­ló kompromittálása is nagyon ártott a légio­nárius eszmének. Wílsonbó! hiányzott a kitartás, legfőkép­pen, pedig a diplomáciai ügyesség, hogy maga alá gyűrjön olyan elmét, mint Cle- menceaut és ennek szükebb vezérkarát. Beismeri, hogy első vereségét akkor szenvedte el, amikor az antant a fegyver­szüneti szerződésnél — Clemenceiau szerint egyelőre — nem fogadta el tízen négy pontiját kiinduló tárgyalás alapjául. Közli erre vonat­kozóan Simíts tábornok levelét, amelyet a tábornok Lloyd George-lhoz irt, s bevallja, hogy akkor még hitt az ideiglenesség-ben, s remélte, hogy a tizennégy pont mégis csak győzni fog. Kiderül a könyvből, hogy az amerikai békodieüegátusok többször hangoztatták, hogy Németország számára olyan fekte teleket kell sziaibní: ,.amelyekre egy felelős német kor­mány kiljelenfihötii, hogy elfogadhatók". Wil­son maga utal erre, s itt erélyes is némileg, hpgy „az előterjesztett jóvátételi feltételek Né­metországtól elrabolják azokat a lehető­ségeket, hogy számottevő jóvátételt fizet­hessen". Az ülések jegyzőkönyvéinek közléséből azután kiderül, hogy az amerikai delegáció Versailles-ben a mellett tört lándzsát, hogy szabják meg fix összegben a német jóvátétel nagyságát, annál is inkább, mert Misáén a németek ilyen prepozíciót tettek is. A fran­ciák szívósan álltaik ellen ennek az ajánlat­nak, s káderül, hogy az amerikaiak egy cseppet siem ragaszkodtak tervükhöz, úgy hogy a francia álláspont játszva győzött. Jellemző Wilsonra egy tárgyalási jegy­zőkönyv, amely aról az ülésről szól, amikor — Mát orditsz, Gergely?!... Álmodtál valamit? Gergely tekintete révetegen tapogatta végig az asszonyt. A kerek konyhaórára rá­szállott, mint a megtépázott madár: — Négy óra!... Megyek ... ma mégis bemegyek a bányába! Elgondolkozó mozdulatokkal kezdett öl­tözködni. A gyerekek gyorsan elaludtak, a felesége csodálkozva nézte. Soványkás kar­jaival uregii tagette a csíkos dunnát. Mezitlen lábát kidugta alóla és kilépett a padlóra: — Szabadnapos vagy!!..., Hová mégy?... Melegítek kávét!... Melegítsek? Gergely minden választ elnyelt magá­ban. Vasfésüvel cibálta a haját, odaá'llott vele az ablak elé, amit most tükörnek használt. A tükör is ott függött az ablak mellett, de Ger­gely most elbocsátott pillantással átnézett az ablakon. Az ablak előtt kis kert zöldéit, nagy- virágu tubarózsák néztek a szobába. Lassú szemekben nyári eső hullott és szentjános­bogaraknak látszottak az utcán bolyongó bányászmjécsesek. Komiszán csengett a Gergely hangja: — Aludj!... Ha szólok, akkor abajogj! Fölcibálta magám a kabátját. A székre rakott apróságokat beleszórta a zsebeibe. A felesége szuszogva bujt vissza az ágyba, szótlan volt, álmos és a férje nagy, erős hangjától morcos is. Gergely megnézte az asszonyt és a pillantása a gyerekeire esett. Ketten-ketten feküdtek egy-egy ágyban. A két kisebb átkarolva fogta egymást, gyér- hajú, sápadt, nagyfejü fiúcskáik. Gergely megállott mellettük, biztatgató, Feliső-Sziléziáinak hovatartozásáról tanács­koztak. A tagok egyike okmányokkal iga­zolta, hogy ez a Németországtól elszakítandó terület soha sem volt lengyel, s így Lengyel- országot nem is éri veszteség, ha ez a rész megmarad német uralom alatt. „Elméletileg azonban lengyel ez a terület" — felelte Wilson. A kassai nagymegyei bizottságnak nem fontos a földreform ellenőrzése A mamelukok segítségével leszavazták az ellenzék indítványait a bizottság tegnapi ülésén Kassa, juiius 1. (Saját tudósítónktól.) A kassai nagyme­gye bizottsága tegnap délelőtt tartotta máso­dik rendes ülését, amelyet a tagok nagy ér­deklődése kisért. Az ülés megnyitása után Keresztury József református esperes, ke­resztényszociális bizottsági tag indítványt terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a me­gyei bizottság utasítsa a homannái munkás- biztosító pénztárt arra, hogy praktikus okok­ból a nagygéresi körzetben levő cselédség munkásbiztosdtó pénztári betegkezelésével a királyhelmeci körorvos helyett a nagygéresi körorvost bizza meg. Szilágyi Gyula keresztényszociális indít­ványozta a kör orvosi illetmények szabályo­zását és egy uj zsupai szabályrendelet ki­dolgozását. Az indítványokat a vybor az il­letékes bizottságokhoz utalta. Ezután a bi­zottságok megalakítás ára (mezőgazdasági, pénzügyi, szociális és közegészségügyi) ke­rült a sor. Dobránszky és Szilágyi keresz­tényszocialisták egy földreformbizottság megalakítását kívánták s érvekkel alátá­masztott beszédükben kidomborították, hogy a földreform végrehajtása a sérelmek légió­ja közepette történik. A vybor tagjainak al­kalmat kel! adni, hogy a földreform végre­hajtását ellenőrizzék. Slávfk Mihály dr. cseh agrárius az ere­deti javaslatok elfogadását ajánlotta. A ma­melukok szavazataival a vybor az eredeti ja­vaslatokat fogadja el. A módosító javaslatok mellett a keresztényszociális párt, a néppárt és a kommunisták szavaztak. Nagyobb vita támadt a pénzügyi bizott­ság ügyviteléről szóló javaslat tárgyalásánál, abohaz ellenzék célszerű módosításait a kormánypárti többség gúnyos megjegyzések között leszavazta. Ezután elfogadták az uj megyei székház építéséről szóló javaslatot. Az építkezés költségeiből a megye, a város és az állam egyenlő részt vállalnak. Elfogad­ták a zsupai takarékpénztár létesítéséről szóló javaslatot is. Nagy vihar támadt a kö­zépiskolai mternáiusnak zsupai kezelésbe való átvétele tárgyalásánál. A keresztény- szociális és szlovák néppárti tagok az inter- nátus növendékeinek vallásos szellemben való nevelését követelték. Az indítványok során KeTesztury József a Bodrogköz vizszabályozásáról nyújtott be indítványt A bizottság ülése délután néjgg órakor ért véget. wilson fflplomfidaa ügyetlenségének okmánytára A férfiak, a föld emberi életekkel táplált bensőjének áldozatát a menedekoráció álom kényszerű végét érezik és dobálódva forog­nak az egyetlen paplan alatt. Idegesen kap­nak, vagy álmos, évszázadig tartó mozdu­lattal nyúlnak ki a gyufa után. Sercen a sárga kis fény, hármat mutat a székre tett nikkelóra. Sfinte lobbot vet a szoba levegője, mint a kiömlött spiritusz. Künn köd, vagy ólmos eső hull, tavasz elé fésülködő fák bontogatják a hajukat, vagy vigasztaló, meleg hó szállingózik, nevet a világ, vagy ezerféle könnyét sírja valamelyik évszak banális zokszaván: mindegy! Föl kell tápászkodni. Nehéz ruhát venni az álmos testre. Megindulni a telep utcáján. Köszönni egymásnak, ballagni üresen, álmosan, bam­bán, amerre apró lámpáik imbolyognak a haj­nalban. Viszik okéit a rossz rántott levesek­kel elégedetlen gyomrok, amiket kellemetlen, szorító korként ölel át az apáktól örökölt, egyetlen lámpás szemével gonosz pillantá­sokban élő széles bányászöv. © Gergely nagyot kiáltott és ijedtségtől re­kedt hangja fölébresztette a családját. Hirte­len ültek föl az ágyban: a felesége s a négy gyermeke. Gergely azt álmodta, hogy vas- fogókkal tépik feketetaláros emberek a tes­tét, hogy húsának darabjai fölött tiizesszáju komondorok marakodnak. Nagy gyorsan gyertyát gyújtott és szembe nézett a csa­lád jával. A felesége kaparászó ujjakkal nyúlt bele a hajába: bölcs szomorúsággal mosolygott és megsi­mogatta a fejüket. Csöndesen szólott: — Buváljatok!... álmodjatok!... kicsi vízfejűek!... Magasra emelte a gyertyát és elfujta. A sötétből odaköszönt a feleségének. Kilépett az ajtón s a kilincset kívülről sokáig fogta. Búcsúzó tapintással érezte az ajtó kemény fáját, de aztán ez a keménység lassan behú­zódott a testébe. Kiegyenesitette, magasra feszítette magát és nekivágott a hajnalodé utcának. Útközben több embernek köszönt, pár szót váltott Is némelyikkel, de mindezekre a dolgokra később sehogy sem tudott vissza­emlékezni. A bányiaépületekhez közel kicsit szédülni kezdett a feje. Itt ekkor leült egy kőre, egy vadkörtefa alá s miivel éhesnek érezte nagyhir teleti magát, a földön heverő fanyar gyümölcsöt rágcsálta. Az emberek, akik elsiettek mellette, úgy látták, hogy nedves a szeme. Arra azonban nagyon kevés gondolt közölök, hogy azért nedves, mert sfr talán. Pedig Gergely szemét ekkor már a sós viz, száját a savanyu gyümölcs marta. Be­hunyta a szemét, de egyelőre még ébren maradt. Számot vetett magában: Megmondta magának, félig hangosan, megreszkető han­gon, hogy mik voltak a mai nap előzményei. A nyomorúság förtelmes napjaival kezd­te, amikor a falujából "a bányába jött. Úgy élt, mint a többiek majd mind: Vackokon hált, alig evett, jókat ivott. Megnősült és megszaporitofta a nyomorúságát, de boldog volt, jókedvű, hangos ember egészen addig

Next

/
Oldalképek
Tartalom