Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-02 / 147. (595.) szám

Szerda, július f. . (PRtrí4íMf(mfí/fím^' „Magyarország elérte a belső és külső gazdasági konszolidáció útját" A szanálási folyamat befejezéséig 0.01-en stabilizálják a magyar koronát — A kormány föltétlenül megteremti az utat a keleti piacok felé A Prágai Magyar Hírlap eredeti interjúja A Krpelec-ügy fejleményei Richter János ipolyszakállasi plébánost föl­mentette a komáromi törvényszék a rágal­mazás vádja alól Komárom, junius 30. (Saját tudósítónktól.) Olvasóink előtt eléggé ismeretesek Krpelec tanfelügyelő vi­selt dolgai, aki a katolikus papságot oly sú­lyosan megsértette. Ennek a magyarok iránt oly elelnsé'ges indulattal viseltető állami hiva­talnoknak az egyik eszköze vöt Darida Mi­hály ipolyszakállasi vasúti állomási elöljáró, aki a község magyar lakosaival szemben oly kihívóan és sértően viselkedett, hogy a köz­ség lakossága a község ynugaima és köz­csendje érdekében Ipoyszakállasról való át­helyezését kérte az állam'vasutak igazgató­ságától. Darida Ridhíer János ipolyszakállasi plé­bános ellen hatóság előtti rágalmazás és be­csületsértés címén indított pert, mely felebb- vitel folytán a komáromi törvényszék elé ke­rült. A törvényszék büntető tanácsa foglal­kozott a bűnüggyel és a kihallgatott tanuk vallomásai teljesen tisztázták Darida viselke­dését és igazolták a kérvény minden állítá­sát s az ellene erkölcsi szempontból emelt kifogásokat. Ezen az alapon a komáromi tör­vényszék Richter János plébánost felmentet­te a vád és következményei alól. Ezek után arra vagyunk kiváncsiak, fhogy Krpelec és hűséges szatellese, Darida állomási elöljáró meddig maradnak a helyü­kön, mikor már a bíróság is rájuk ütötte Ítél­kezéseiben az igazságszolgáltatás marasztaló pecsétjét, mely köztisztviselőkkel szemben lehetetlenné teszi a további működésnek er­kölcsi lehetőségeit. Macdonald nem mond le London, julius 1. A kormánynak alsóházi leszavazásaival kapcsolatosan a Reuter- iroda parlamenti munkatársa arról értesül, hogy noha a kormánynak pénzügyi kérdések­ben történő leszavazását mindig komoly kér­désnek kell tekinteni, amelynek konzekven­ciájaként vagy a ház elnapolásának, vagy a kormány álláspontjában történő reviziónak, vagy a kormány azonnali visszalépésének kell bekövetkeznie, a kormánynak tegnap ismét bekövetkezett vereségét, amely im­már hetedik ebben az ülésszakban, Macdo- naldnaik kormánya alakításakor tett és telje­sen határozott nyilatkozata szempontjából kell mérlegelni, vagyis figyelembe kel 1 venni azt, hogy Macdonald kormánya csak az esetben fog visszalépni, ha az alsóház kifejezetten bi­zalmatlanságot szavaz neki. A kormány az eddigi és a tegnapi lesza­vazásban nem lát bizalmatlansági szavazatot, ennek következtében nem tartja szükséges­nek konzekvenciák levonását Radicsot hazaárulásért bíróság elé állítják Belgrád, jtiidits 1. A zágrábi törvényszék a kormány utasítására Radicsot és társait hazaárulá­sért felelősségre fogja vonni. a napig. Addig a napig várt valami sorsátjavitó, különös és hirtelen csodára. Behunyt szem­mel tűrte a nyomorúságát és égő szemhéjá­nak belső, cseppnyi horizontjára magaszi- nezte ég kékjét feszegette. Különösen éjjelen­ként sikerült ez neki teljes mértékben. Ilyen­kor a messzi csodák valóra váltak. Minden éjjel igy volt ez, egészen addig a napig. Ma egy éve! A bányába akkor lejöttek az urak s a nagyteremben azt mondották, hogy a bánya ötven éve kezdődött. Azért jutalmat kap, aki megérdemli. Kovács Ger­gely előmunkás és járatfelügyelő lesz. Har­minc százalékkal több fizetés fog járni neki. Ebben még ugyan semmi különös sincs. Ha megfizetik az embert a dolgáért, rendben van az! De még abban a hónapban, ahogy megy hazafelé, a kápolna előtt a postás ke­zébe nyom egy levelet. Az apja, aki régen kitagadta, a halálos ágyán visszafogadta és ráhagyta a tízezer forintot. Mi történt még azután? Jómód és gond­talanság a családjában, az ő lelkében pedig megátalkodott örökös rettenet. A napok meg­nőtt rémek módjára ültek a torkára, a saját szép házában, a jó ebédek alatt, az uj búto­rok között, a felügyelői munka tekintélyében a bányában meg reszkető lélekkel, rettegve gondolt a következő éjszakára. Mindegy lehet, hogy piszkos, idegen ágyra jár-e az ember, vagy otthoni, uj ágyi- ruhák megmosott puhaságai ölelik!! Fekete- ruhás emberek jöttek ma éjjel is tüzes vas- fogókkal értei Csavaró vizes lett az inge, hideglelősen vacogott a foga a nedves ágy- huzaton. Újonnan húzta pedig a felesége, Budapest, julius 1. (Saját tudósítónktól.) A magyar gazda­sági élet a szanálás első pillanatától kezdve nagy változásokon ment át. A Nemzeti Bank működésének megkezdésével megindult az a folyamat, amely kétségkívül az ország teljes újjáépítéséhez és gazdasági megerősödéséhez fog vezetni. De addig, amíg Magyarország újra belei'Heszkedhetik és méltó helyét elfog­lalhatja az európai gazdasági életben, nagy- föladatok vannak hátra. Mindezekről a leg­közelebbi munkákról teljesen beavatott hely­ről a következők szerint informálták a Prá­gai Magyar Hírlap munkatársát: — Magyarország a szanálás perfek- íuálásával elérte végre a külső és belső gazdasági konszolidáció útját, amelyen ha­ladva, két esztendőn belül elérkezhet a normális békeállapothoz, tehát az újjáépí­tési munka megkezdésének komoly pilla­natához. Ezalatt megerősítheti gazdasági szerveit és fölkészülhet az általános több- termelésre. — A járat odáig azonban több nehéz dö- cögőn visz keresztül és a döcögök éppen az ut elején a legnehezebbek. Itt van mindjárt a Nemzeti Bank intézményéből keletkézéit esemény: a magyar korona á rí oly amn Íveli á- lása és stabilizálása. — A koronát ugyanis olyan értékalap­ra készül helyezni a kormány, amely meg­feleljen a nemzeívagyon állásának és igy a korona értékerejének. És ez a pont a 0.01 svájci franknivó. — Az erre vonatkozó előkészületeik már nagyrészt befejeződtek, mégis valószínű, hogy a fölfokozás egészen lassú ütemben fog megtörténni és az időközben már meginduló magyar gabonaexport segítségével. — Ez a terve a kormánynak általános­ságban publikus. Természetes tehát, hogy a szomorú konjunktúrákon fotózott spekuláció meg akarja zavarni az egészséges épülést és nagyobbszabásu tőzsdebetörésre készül, hogy a pánik zavarosát utoljára kihasznál­hassa. A kormány azonban ab ovo védeke­Belgrád, julius 1. Jugoszláviában immár vége a szerelem­nek, annak is, amely a Wrangel, Kolcsak és egyéb ellenforradalmi orosz seregek emig­ránsaihoz fűzte és annak is, amelyik a túl­zott és túlzó franeiabarátságban nyilvánult meg. A régi szerelmek közül csak a cseh­szlovák szerelem él és lobog még és mert mérges kutyák csurranó nyálát freccsentet- ték mégis rá az éjjel rettenetéi. Régen az ilyen éjszakákat nem ismerte! Megfogta a fejét eJfehérült, reszkető kéz­zel Gergely. A bánya gőzsipja nagyerőset búgott. Ő maradt csak kívül a kerítésen, az utszéli fa alatt. A nyári nap melegen kezdett a napi foglalkozásába, de Gergely szomorú volt, mint az anyátvesztet kisgyerek. Csöndesen motyogott, félig hangos és összefüggéstelen szavakat. A kimondott szó erejével akarta egészen világosan igaznak látni, amit gondolt. Gondolatainak körülbelül ez volt az értelme: — Amíg az életet a korbáccsal sújtó nap­palok kínjaiban ott éreztem a vállamon, ad­dig boldog éjjeleken jártam vigasztaló, bol­dog tájakon. Az álmaira gondolt Gergely és rendíthe­tetlen szikla erejével emelte föl a lelkében a fejét egy keserű tudat: Ahogyan javult az élete, úgy múltak el a szép álmok. Ahogyan jött a pénz, a kinevezés, a többiekétől olyan urasan különböző jó kis lakás, nyugságos család, úgy húzta ki a feje alól a meleg ál­mok illatos párnáját egy görbeujju, rettentő kéz. Maradt az izzadt há.nykolódás, a mai reggelre egekig nőtt gyötrelem. Lehajtotta a fejét Gergely és elaludt. Az ut pora és a bámuló fák levelei nézték csak, mint dobálja magát hányileódva egész nap. Estefelé nekiébredt nagybirtelen. Talpra szökött és nyöszörgőit, mint a letaposott lábú állat. Gergelynek a leikébe tiport bele egy is­meretlen, kifürkészhetetlen szándékú Valaki. (Vége következik.) zik a várható zavartámasztás ellen, sőt tud­tommal olyan rendeletet is készen tart a vég­ső esetre, amelynek értelmében — a szükséghez képest — hosszabb-rövi- debb időre bezáratja a tőzsdét. Erre a vég­ső intézkedésre azonban aligha kerül sor, mert a Nemzeti Bank bámulatos erővel vette kézbe a közgazdasági élet irányitását és ezen keresztül biztosan le vezetődik minden ártal­mas banda-bandázás. — A nagyobb esemény a korona emel­kedésével és stabilitásával kapcsolatos lassú, általános árlemorzsolódás lesz. Ennek híre már most érződik a kereskedelmen. Minden szakmában eladásokat forszíroznak, viszont a közönség csak a legszükségesebbet vásá­rolja és tartózkodik a nagyobb beruházkodó­soktól. Áresés ezért már most is van, erőtel­jesen azonban az uj vámtarifa életbelépteté­sétől fog megkezdődni, amikor is a korona értékemelkedése mellett még az importáruk szabadabb beözönlése is megkezdődik. — Ez a belső konszolidáció utján el­érendő legközelebbi néhány állomás. A külső kiegyenlítődést illetően a kormány két teljhatalmú bizottságot kreált a normális gazdasági szomszédvi- szo-ny megteremtése érdekében. Az egyik most fejezte be a legjobb eredményekkel munkáját Jugoszláviában, ahol a két or­szág közti kereskedelmi kapcsolatot épí­tette ki igen kedvező vámügyi, vasút- és hajózási szerződésekkel; a másik pedig az e hó végén lejárt osztrák-magyar gazda­sági egyezmény ujrakötésén fáradozik a Prágában lefolyó tárgyalásokon, ami után után Cseh-Szlovákia kormányának fogja a hasonló értékű szomszédviszony kiépítését ajánlani. Romániával pedig ideiglenes gaz­dasági egyezményünk van már a román export tranzitálására, a román gabona őr­lésére és több mélyebb vonatkozású gaz­dasági kérdésben. Mindezekkel az a célunk, hogy belekapcsolódjunk a nemzetközi gaz­dasági hálózatba és hogy jó helyet bizto­sítsunk magunknak a keleti piacokon. (r. o.) egy flyen szerel emu dk is két vége van, mint a botnak, valószínűen sokáig élni iis fog, mert a csehek lényegesen okosabban kezelik ezt a kényes érzelmi ügyet, mint például a ro­mánok. Mert azt elfelejtettem megmondani, hogy a románokkal is vége a fürtnek, szeret­nék visszakérni a babaruhát. Maradjunk mindjárt a románoknál, akik­ről azt hitték az itteniek, még a ravaszoknak híres zt élt kormány emberek is, hogy az ural­kodóházak mindenképpen boldognak ígér­kező (és a valóságban is boldog és minta­szerű) összeházasodása nagylelkűvé teszi őket. A szimplább, ábrándozóbb lelkek a ki­rályi esküvő fényes ünnepségei között arról álmodoztak, hogy a szép román királyleány kelengyéjében ott lesz Temesvár és a felső Bánság (az előbbi 60, utóbbi 90 százalékig német), ehelyett a most véglegezett határki- igazitásnál Jugoszlávia valami tizenhat köz­séget volt kénytelen odaadni Módosért és Párdányért. Pedig tíz Módos és húsz Pár- dány együtt nem ér annyit, mint a húszezer lakosú, szinnémet Zsombolya, hatalmas gyár­iparával, fejlett kereskedelmével és kulturált, gazdag, jó adófizető svábjaival. Beteljesülés felé közeledik annak a román államférfinak a szava, aki másfél évvel ezelőtt gúnyosan mondta e sorok írójának: nem nyugszunk addig, amíg a Duna—Tisza—Maros szöge nem lesz teljesen a miénk. És itt kezdődik a francia szerelem hal- ványulása is, mert bizony Franciaország a „f a j r o k o n“ mellé állott minden vitás kér­désben és elfelejtette azt, hogy az antantért a szerb nép és a szerb hadsereg áldozott a legtöbbet. Hiába, a politikában nincs emlé­kezés, a politika ma már talán nem is az exisztenciáik, hanem az igazi, vagy vélt ér­dekek fölismerésének a tudománya. Az oroszok, azok aztán alaposan elron­tották a dolgukat és alaposan megtépázták azt a nimbuszt, amit a szerb nép évszázados rajongása font a fejük köré. A legitim cári Oroszország harcosait és vértanúit tárt ka­rokkal, nyitott zsebekkel várta az ország és az oroszok úgy jelentek meg, mintha ma is teljes, világrettegteíő hatalmával állana mö­göttük az atyuska. A kormány elég tekinté­lyes havi segélyt állapított meg a részükre, egyenként, azonkívül az állami és községi hivatalokban is elhelyezte nagyrészüket. A baj ott kezdődött, hogy minden orosz, kivé­tel nélkül legalább is diplomás mérnök, ügy­véd, vagy tanár volt odahaza (bár az okmá­nyait elfelejtette magával hozni) és amikor a „mérnök" urnáik körzőt adtak a kezébe, nem tudta, hói kell azt megfogni, de a hiva­talból azért nem lehetett kitenni. .Azonfölül, amíg az ékszereik és szőrméik árából futotta, mindenütt oroszok pezsgőztek, a piacokon sernmii sem volt a számukra drága és a la­kásárakat 200 százalékkal fölverték. Amel­lett piszkosak, indolensek, követelők és ló­hátról beszélnek, egymás otthoni rangjait va­kon respektálják és a nőik... A nőkről kü­lönben ne beszéljünk, fontosabb a rang. Egy állítólagos főmérnök pályafölvigyázó lett, egy valóságos mérnök pedig, aki véletlenül elhozta a diplomáját is (mert volt), itt is mérnök. A cári hagyomány azonban azt dik­tálja, hogy a mérnök vigyázz! állásban be­széljen az alájarenddt pályafelvigyázóval. Röviden: utálják az oroszokat Ennek ekla­táns példáját láttam Kragujevácban, ebben a pár excellence forradalmi, tiszta szerb vá­rosban. Este indul egy vonat Kragujevácról Belgrádba, a kalauz orosz, aki a reggelig tartó útra nem hajlandó a tiz másodosztályú közvetlen utasnak .kinyitni a közvetlen kocsi ö.t fülkéjét, hogy a Ihassanak, hanem, ha egyik fülkében benn lesz az előirt nyolc utas, ak­kor a fő mm aradó kettőnek ad egy másikat A többi szakasz inkább maradjon üres, de rendet kell teremteni. Ahogy ezeket a szavakat kimondotta, a vérmes kragujevá- ciak rárontottak: Te pimasz orosz! Te akarsz i 11 rendet csinálni? Miért nem maradtál ott­hon rendezkedni? Vagy olyan nagy a rend nálatok, hogy ráértek ide is eljönni, bennün­ket rendhez szoktatni? Különösen egy vezér­kari százados tüzelt és ha az állomásfőnök közbe nem lép, akkor a ruszki bevert fejjel repül ki az ablakon. A kapitány még Belgrádban is ‘káromko­dott és fenyegette az oroszt, viszont egy má­sik utas arról panaszkodott, mennyi az adója. Keresikedő'segéd, januártól február végéig ál­lástalanul bódorgott. Március elsején kapott állást 1250 dinár fizetéssel, amit május else­jén 2000 dinárra emeltek. Keresett tehát négy hónap alatt 6500 dinárt, ellenben ugyanerre a négy hónapra (III., IV., V., VI.) kiróttak reá: egyenes adó 937, állami iskolaadó 49, rokkantadó 63, városi pótadó 809, útadó 518, városi isko'laadó 220, rendkívüli (orosz se­gély) adó 131 és IV. oszt. kereseti adó 1308 dinár, összesen 3535, szóval háromezerötszáz- harmincöt dinár adót betegsegélyző járulék nélkül. Könnyű kiszámítani, hogy abban az országban, ahol idegenből jött herék javára 220 dinárral adóztatnak meg egy kereskedő- segédet, ahol a fizetésnek több, mint 60 szá­zaléka adóra megy, mennyire szeretik az oroszokat és az adóhivatalt. Londonban holnap írják ki a magyar kölcsönt Anglia közel nyolc millió fontot jegyez Amerika hét és fél millió dollárral vesz részt a kölcsönben Budapest, julius 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Londonból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda, hogy az angol fővárosban a magyar kölcsön alá­írási lölhivása holnap jelenik meg. A köl­csönből Anglia 7,902.400 font erejéig vállalt részesedést. A kölcsön 7.5%~os s a kibo­csátási árfolyam 88 aranykorona. A köl­csön 1944-ben fizetendő vissza. Az angol lapok kiemelik, hogy a magyar kölcsön egyike a legbiztosabb és a legjobban jöve­delmező üzleteknek. Newyorkban is holnap jelenik meg a kölcsönjegyzési fölhívás. Az amerikai pénz­piac a kölcsönből nyolcadfélmillió dollárt jegyez. Mig a külföldön egyre nagyobb mérete­ket ölt a kölcsön iránt való érdeklődés, ad­dig a belföldön egyre nagyobb léptekkel ha­lad előre a szanálás munkája. A mai nappal tízezer állami tisztviselőt bocsátottak ed állá­sából. Budapest is elbocsátja tisztviselőinek öt százalékát. A főváros közölte a belügymi­niszterrel, hogy nem áll módjában további háromszáz tisztviselőt elbocsátani. A bankok is megkezdték tisztviselőik létszámának le­építését és a mai nappal 1500 tisztviselőjüket bocsátották el. A nemzetgyűlés tovább folytatta az in- demnitás vitáját. A délelőtti ülést Bénárd Ágoston beszélte ki< Ahol még nincs vége a háborúnak Vége a szerelemnek — A P. M. H. (kiküldött munkatársától — V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom