Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-11 / 155. (603.) szám
Kiofác (g.) Prága, ju'lius 10. Még frissein karcolt az emlékezetünk mszán az a tani adás, amit Kiofác, volt hadügyminiszter s >a szenátus alelnöke a kormány hadügyi politikája ellen a szenátusban intézett s ma uj támadó oldaláról mutathatjuk be egy pesti kollegánk előtt tett nyilatkozata nyomán Kiofác Vencelt, >a csehszlovák nemzeti szocialista pártnak egyik vezérét. A ma.i támadása külpolitikai fronton történt és ez a támadás fölötte pikáns színezetet nyer azzal, hogy Kiofác annak .a pártnak reprezentánsa, melyben helyet foglal Benes. a külpolitikának diktátora is. Ennek a támadásnak még pikánsabb színezetet ad az körülmény, hogy az akkor hangzott el, — minden bizonnyal nem vététlenségből — mikor a kis adtat konferenciájára gyűlnek össze a középeurópai politikának nagytekintélyt vindikáló bölcsei. Kiofác a pesti újságírónak adott nyilatkozatában nem mond mást, mint hogy a kis- antant eddigi formájában és céljaiban lejárt és kimerült alkotás, melynek létkérdése az, tud-e uj formát találni, uj célokat teremteni s magába foglalni azokat a középeurópai mozaii'kköveket, melyek ma széthullottan hevernek, de amelyek együtt a középeurópai egyensúlyt biztosíthatják; Nem mond mást, mint, hogy a természetes és a történelmi összefüggéseket a háború nyomán szétzúzott és a békeszerződésekkel porrá őrölt eszme helyébe illesztendő uj eszme segítségével helyre kell állítani s ez összefüggések egybekapcsolására azt az önálló Középeurópát kell alapozni, mely kivonhatja magát a nagyhatalmi protektorátus gyámsága alól s az önálló élet feltételeit teremtheti meg az összefogott államok összcsége és az egyes államok számára és érdekeik kielégítésére. Kiofác ezzel a kijelentésével az egyensúly politikáját hirdeti s a középeurópai integritás elvét szögezi le. Ez a politika és ez az elv nem uj, de tökéletesen újszerű egy cseh-szlovák államalapító és az állam külpolitikájával szemben eddig kitartó fedezéket alkotó politikus kijelentéseként. Már magában véve ez a koncepció is éles támadás a mai külügyi politika és annak pozitív alkotása, a hl sánta nt ellen. Mert a Kiofác által hirdetett politika, mint elv és program és a Benes által követett politika, mint gyakorlat és valóság, messze elágazó két divergens vonal, melynek kulminációs pontját a végtelenség határából is kilöki Ktofácnak az a kijelentése, hogy a kisállamok mindegyikének — tehát Cseh-Szlová- kiának is, tehát Benesnek is — szaki'ani kell a megalománia és a presztizspolitika hajszolásával és ki kell kapcsolni a revans- polibikának minden vonatkozásait. így, ilyen határozott és támadásszámba vehető programmal csak a hivatalos külpolitikával ellentétes irányzatok nyilatkoztak meg eddig, igy csak a szélső — állandóan államellenesnek minősített — ellenzék kereste és hirdette a középeurópai béke igéit. Kiofác részéről a tett kijelentéseket pusztán programnak, elvnek és a jövőbe szóló célkitűzésnek venni és tagadni annak a mai politikával szemben kidomborodó támadó jellegét, kevés és gyönge lábakon álló megállapítás lenne, mert a jövő mindég a múlton és jelenen épül föl, ami kell, szükséges és megvalósítandó a jövőben, annak legalább jeleivel, vagy szándékaival találkoznunk kell már a jelenben. A Benes politikájában pedig a Kofáé által hirdetett program gyakorlati szándékaiból semmit sem láthatunk s azt senki sem hajlandó elhinni, hogy Benes a Klo- fác féle elvekhez való közeledésnek következményekén'1: viselkedett a magyar kölcsön ügyével kapcsolatosan konciliáns módon. Ennek oka sokkal inkább abban rejlik, hogy Benes egyre a protekcionizmus útját járja és keresi és a protekció megtartása érdekében érezte szükségét annak, hogy a magyar kölcsönhöz kedves és megértő arcot vágjon. Hogy azonban Kiofác külpolitikája ne ragadtassa el reménykedéseinket, hogy a szavak csengése után visszaesünk a mai helyzet sivár és tompán morajló talajára, emlékeztet bennünket arra, hogy volt időamikor fegyveres erővel akart Magyarország ellen vonulni s egy uj Napóleonként zsebében hordta azt a prokkmációt, amivel a fegyverek zaja után a magyar néphez szól, Emlékeztet erre. holott pár perccel előbb ő beszélt elítélően a megalománia politikájáról Pozsony, julius 10. (Pozsonyi tudósítónk telefonielentése.) Szóld József a szeredi cukorgyár és a felsőszél! szeszgyár tulajdonosa, akit Szlovenszkó egyik leggazdagabb emberének tartottak, ma reggel tíz órakor Izabella utca 7. szám alatt lévő pozsonyi lakásán gyermekeinek nyújtójára fölakasztotta magát és mire észrevették, már halott volt. A szobában nagy fölíordulás volt, amiből arra következtetnek, hogy Szóld öngyilkossága előtt megőrült. Az öngyilkos És emlékeztet arra, hogy a múlt porlepte aktáiból napvilágra készül hozná egyeseket, amik igazolják a magyarok és Tisza István háborús bűnösségét. Kkrfáö nyilatkozatának első részében a magyarok megbecsüléséről szól, később a jövő békességét keresi s a végén a múltba vájkál és kutat mint lehetne sarat találni, hogy telefröccskölje vele azt, amit és akit a történelem eddig színtisztán hagyott meg, mint a becsület, az adott szó és a kötelesség mintaképét. Aki jövőbe akar építeni, az szabadítsa meg kezét a múlt sarától és ne keressen — esetleg ne fabrikált ásson — robbanó anyagot akkor, miikor a hirdetett elvei mozaik- köveket akarnak összetapasztanl. milliomos, akinek vagyonát körülbelül száz millió cseh-szlovák koronára becsülik, levelet nem hagyott hátra és igy az öngyilkosság valódi okát sem lehet tudni. Állítólag búskomorságában követte el tettét. Szóld öngyilkossága Pozsonyban hihetetlen szenzációt keltett és a mai terménytőzsdén valósággal pánikot okozott. Egyesek arról beszélnek, hogy Szóld afölötti elkeseredésében követté el tettét, hogy az utóbbi időben cukorrépán 39 millió koronát veszített. A cseh szociáldemokrata párt a pápai nímcks eltávolítását követeli Prága, julius 10A cseh katolikusok még Péter és Pál napján nagyszabású búcsút rendeztek a Prága melletti Szent-hegyen levő templomban és hogy ennek az ünnepségnek fényét emelték. Marmaggi pápai nueiust kérték fel fc szertartások végzésére. A nuncius meg is jelent a búcsún s ezt az alkalmat arra használták fel a pokrobár cseh lapok, hogy a szokásos évi katolikus búcsúra ráfogták azt, hogy • az a cseh néppárt politikai tüntetése volt s azt a tüntetést egy külhatalom képviselője, a pápai nuncius vezette. Marmaggi azonban nyílt és világos nyilatkozatával megcáfolta a kákán is csomót kereső cseh szocialista sajtó elfogult állításait, ez a cáfolat azonban nem elégítette ki a Právo Lidu-t, mely a legotrombább módon követeli azt, hogy a cseh-szlovák köztársaság azonnal szakítsa meg a diplomáciai érintkezést a szentszékkel. #***#***'*®»«**'»»$*V*^***1V« <**♦♦♦*♦*<>♦**♦♦*♦*♦♦♦♦ Mit csinál a petka? Prága, julius 10. A jól értesült Ceské Slovo‘mai számában hivatalosan bejelentette az ugorkasze- zont azzal, hogy a petka tagjai is ötfelé mentek. Svelila Karlsbadban gyógyítja régi betegségét, Kramár vysokai birtokára utazott, Meissner délnek vette útját, mig Stribrny, e hó végén Szlovenszkóra utazik üdülni. Az ugyancsak jól értesült Vecer ezzel szemben azt állítja, hogy a petka szorgalmasan dolgozik, egyengeti a pártok közti megértés útját s ebből az alkalomból az utegyengetésben izzadó férfiak arcképét is közli. Mi az igazság itt, hol van tehát a petka? Az egyik koalíciós lap szerint megállás nélkül dolgozik, a másik szerint már nincs semmi munkája, minthogy a koalíció szénáját sikerült rendbehozni. Azonban akármennyire is törekszik a Ceské Slovo már előre is cáfolni azokat a híreszteléseket, hogy a koalícióban már szent egyetértés uralkodik, a tények mást mutatnak. A folyó évi tavaszi, ülésszaknak legnagyobb politikai eredménye ugyanis nem a sajtótörvény, összeférhetetlenségi törvény stb. stb-, hanem az, hogy a koalíciós egység tényleg megbomlott, egyelőre a bizottságokban s ha majd elkövetkezik ismét a plenáris ülések ideje, úgy ott is tovább fog fejlődni ez a bomlási folyamat. Rövid három hónap alatt bárom ízben kerültek ellentétbe a koalició polgári és szocialista pártjai s az egyik összetűzésnek oly következménye volt, amilyet eddig csak az ellenzék praktizált, tudniillik egy koalíciós párt. a nemzeti demokrata párt kivonult a tárgyalásról. Ez a jelenség mindennél fényesebben igazolta, hogy a koalíciós pártok egyetértésének látszata sem őrizhető meg tovább. A Národni Osvobozeni legfrissebb megállapítása szerint a petka egyáltalán nem folytatott tárgyalásokat a parlamenti szünet idején, mivel egyik tagja, Meissner, aki nélkül a vámkérdés nem oldható meg. már liosz- szabb idő óta külföldön tartózkodik. 109 cselHZl. hffiromMrt fizettek ma, julius 10-én: Zürichben 16.35 svájci frankot Budapesten 243 000.— magyar koronát Bécsiben 209100.— osztrák koronát Berlinben 12310000000 000*— német márkát A prágai Konferencia vlltáiám Prága, julius 10. Az ünnepségek rendezésére fogékony Prága holnap reggel hangos „nazdar“ kiáltásokkal üdvözölheti és ünnepelheti falai között a kisantant két vezető alkját: Nincsics Jugoszláv és Dúca román külügyminisztert. A Benes orosz politikája: fegenyepolitika A formaságokról szóló jelentések után érdeklődésre tarthat számot Benesnek a Právo Lidu mai számában megjelent és a kis- antant konferenciájával kapcsolatosan az orosz kérdést tárgyaló álláspontja. Benes e nyilatkozatában kijelentette, hogy az általános helyzetet Oroszország elismerése tekintetében kedvezőnek lehet mondani. E kérdésnél nem szükséges Oroszország belső helyzetét tekintetbe venni Cseh-Szlováklának nincsenek Oroszországban nagy követelései és ezért a kérdés megoldása az ő számára könnyebb. Az adósságok kérdését hosszab brdőre el lehet halasztani. Abban a pillanatban, mikor az orosz kormány eléggé stabil lesz, kénytelen lesz az adósságokat elismerni. A de ! iure elismerés kérdése csak a régi diplomáciának egy k formulája s az efölötti vita és semmi más. A nehéz besszarábiai kérdésben Cseh-Szlovákia békés nemzetközi poétikát foglal el. vagyis arra törekszik, hogy a besszaráb-ai kérdés mindkét fél számára kedvezően oldassák meg, Románia, mint kis állam, nem utasíthatja el a békés megoldást. Oroszország viszont nem kezdhet erőszakos akciót. Ha a iugoszláv- ol?,sz viszálynál megtalálták a középutat, úgy a besszarábiai kérdésnél is meg kell találni. A prágai klsantantkonferencla a külföldi sajtónak fantasrtilcus híreit a kis- antant széteséséről meg fogja cáfolni. A k'santeut célja Európa megnyugtatása és nem egv támadásokra hajlamos államközi szövetség. Belesnek ez a nyilatkozata az első megnyilatkozás a kisantant konferenciája előtt és hosszú, gyanús hallgatás után. Ez a megnyilatkozás igazolja napokkal ezelőtt leszögezett információnkat, amely szerint Benes előkészíti a szovjetnek de jure elismerését. Ez a mai nyilatkozat összehasonlítva Benesnek egy fél esztendővel ezelőtt tett nyilatkozataival, amikor erősen hangsúlyozta az két miniszteri vendég kilenc órakor érkezik meg a Wilson-pályaudvarra, ahol hivatalos üdvözlésben lesz részük és azután a várba hajtatnak; ahol elszállásolják őkét. A ma reggel megjelent hivatalos kommünikéből ennjti állapítható meg. orosz belső viszonyok rendezetlenségét, nyílt bevallása annak, hogy Benes külpolitikájának nincsenek határozott céljai, hogy ez vé- konytörzsü jegenyepolitika, amely arra hajlik, amerre a francia vagy más konjunktura- szél fújja. Az a megállapítása, hogy az orosz szovjettel szemben Cseh-Szlovákiának nincsenek nagyobb követelései és igy a megegyezés könnyebb lesz, kacagtató külpolitikai humoreszk, amikor tudjuk azt, hogy Oroszországnak súlyos követelései vannak Cseh-Szlovákiával szemben, amennyiben az orosz szovjet visszaköveteli mindazokat a kincseket és értékeket, amelyeket a légionáriusok Oroszországból elvitettek. De még ! humorosabb a nyilatkozatnak a besszarábiai i kérdésre vonatkozó része és az a konklúziója, hogy a prágai konferencia meg fogja cáfolni a kisantant széthullásáról szóló híreket. Amikor Benes megállapítja azt, hogy a besszarábiai kérdést „mindkét fél javára kedvezően kell megoldani**, akkor nem mond mást, mint azt, hogy Cseh-Szlovákia feladja és cserbenhagyja Románia érdekelt és ezzel maga Benes robbantja szét a kisantaníot. Nem hisszük azt. hogy a nyilatkozat után bensőséges szivélyességgel fog Dúca holnap Benessel kezet szorítani... A cseh-szlovák sajtóiroda, mely bosszú napokon keresztül agyontraktálfa a redak- ciókat a moszkvai hírekkel, ma végre ad a kisantant-konferenciára vonatkozóan is híradást. Természetes dolog, hogy csak a Sa- mouprava cimii belgrádi kormánylap és a Vittorul cimii, jólfésült bukaresti lap közleményeit adja, amelyek egyértelműen azt | vallják, hogy a kisantant megdönthetetlenű! erős és biztos alapokon nyugszik. Nincsics Bécsbe utazik Bécsi jelentés szerint Nincsics jugoszláv külügyminiszter a kisantant konferenciája után Bécsbe utazik, ahol különösen a kereskedelmi szerződés ügyében fog tárgyalásokat , folytatni., öngyilkos lett Pozsony leggazdagabb embere m y in. évfolyam 155. (603.) szám M Prága, péntek, 1924 julius 11 ^ l!IÖn*CtÍ*1Í”k .... KOK:., Főszerkesztő: A Silovenszkéi és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Fele,5s Vesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
