Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-11 / 155. (603.) szám
Péntek, juHus 11. * ■mm rt~itrr~r •rnrrm-i—rmmrw 11 ii in 111 ■iptth-i t-------rozo tt, ezeket is en bl-oc törölte Fodor dr. nácselniik helyettes ur. Meg fogja érte dicsérni a principálisa, ha hazajön a szabadságáról. Haas dr. megint tiltakozással áll elő és a törvényből alkar felolvasni valamit: — Megvonom a szót, vitának nincs helye. A gutái öreg bácsi riadtan néz körül nem is tudja mi történik a Csánik'i-párt körül. Alapy dr. azt kérdi, hogy tiltakozásaik bele kerülnek-e az ülés jegyzőkönyvébe? — Megvonom önöktől a szót! — szól erélyesen a nácséInikjelölt, erre a két magyar párt képviselője távozott a teremből. Azután bizalmas családi együttlétben folyik az ülés tovább és húsz percen belül 200 magyar választóval kevesebb van a demokratikus cseh-szlovák köztársaságban. A felszólamlásl bizottság törölte Föl- dessy József dr. magyar szociáldemokrata képviselőt is állampolgárságinak hiánya miatt. Ej. ej: hogy ezt nem tudta a rendtörvény tárgyalása alatt megszerezni, aminek olyan helyeslőén bólogatott. OOOOOOOOOOOOOOOO A hafármegállapitó bizottság tagjainak nógrádi autóbaleseté Egy sulyos és négy könnyebb sebesülés — Losonci tudósítónk távirati jelentése — Magyarország nyugodtan néz a prágai konferencia elé Losonc, július 10. Kedden délután félhat órakor a határ- megállapitó bizottság cseh-szlovák tagjait sulyos autóbaleset érte. Losonci bérautón utaztak Somorkőről Fülek felé s Ragyolc mellett az utkanyarodásnál a teljes sebességgel haladó gépkocsi öt méter magasságból az árokba zuhant. Zenovitz Ernő dr. besztercebányai bányafőkapitány életveszélyesen megsérült, koponyacsönttörést, belső sérülést és bélcsavarodást szenvedett. Kriskó Bogdán pozsonyi miniszteri tanácsos, Mitek minisztériumi tisztviselő, Nesvada ragyolci jegyző és Body soffőr könnyebben sebesültek meg. A sebesülteknek az első segélyt a magyar bizottság tagjai és Korbácska s Iványi füleki orvosok nyújtották. Kriskót a füleki kórházba szállították, Zernovitzot pedig a losonci kórházba vitték, ahol ma reggel sikeresen megoperálták. A szerencsétlenül járt bányafőkapitány sulyos idegsokkot is kapott. A soffőr ellen büntető eljárást indítottak. 0000000004$ 0004000 0000*000 000*000*004 000400000+000040 000000000000000*0000 *0+4* +0000000000000000004 UpüUiit széftakerONck 12 Hlcfffstgl sérelmek !$ Budapest, július 10. A népszövetséget támogató ligák uniójának lyoni konferenciáján résztvevő delegációk a legnagyobb figyelmet a kisebbségi kérdésnek tárgyalására fordították. A kisebbségi panaszok vizsgálata ezidén főleg a macedóniai területeken élő bolgárok elnyomására, a lengyelországi ukránok bajaira, a török- országi kisebbségek helyzetére szorítkozott. A magyar delegáció Lyonban felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy a csehszlovák illetőségi kérdést a prágai közigazgatási bíróság jogtalanul magyarázza. Ami a kisebbségek helyzetének javítását illeti, a bizottság azt a népszövetségben és azonkívül kívánja sürgetni. A bizottsági és teljes ülési tárgyalásokon Lukács György és Ludwig Ernő vállalták a magyar álláspont képviseletét, amely álláspont az eddig elért eredmények integráns fentartását, azoknak a népszövetség által való hatékonyabb teklntetbevéteiét óhajtotta ás különösen arra törekedett, hogy a kisebbségi panaszokat a nemzetek szövetsége lehetőleg pártatlan nemzetközi bíróság elé vigye és igy a politikai elbírálásoktól mentesítse. Lukács György volt miniszter rámutatott az utódállamokban élő magyarság szánalmas helyzetére és a nemzetközi béke biztosítása érdekében energikus közbenjárást kért, kifejezve, hogy a magyarság különösen a nemzetközi bíróság döntéseit szeretné igénybe venni. Ludwig Ernő felszólalása azt emelte ki, hogy a magyarság a maga részéről eleget tett a békében foglaltaknak és igy joggal elvárhatja, hogy a nemzetközileg azzal szemben vállalt kötelességeket szintén tiszteletben tartsák. A magyar helyzetfestés eLlen román részről Djuvara tanár, cseh részről Brabec szenátor szólaltak fel s arra mutattak rá. hogy ők eleget tesznek kötelezettségeiknek. 3Bssa®K5Sf5ssaBH oae. yg.-'j a Budapest, julius 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Pestet Lloyd mai számában föltünést keltő vezércikkben foglalkozik a prágai konferenciával és azt inkább jelenségnek, mint eseménynek tartja. A magyar közvélemény figyelmét inkább a londoni konferencia köti le, noha ott nincs is közvetlenül érdekelve. A magyar közvélemény nagyon jól tudja, hogy egész Európára sorsdöntő tanácskozások folynak most Londonban. A prágai színpadon sokkal szerényebb faragásnak a szereplők. A prágai határozatok csak akkor vihetők keresztül, ha a londoni határozatokkal összhangba hozhatók. A kisantant lapjaiból kétségtelenül megállapitható, hogy már csak a magyar kérdés az egyetlen, amelyben a kisantant államainak közös érdeke és közös fölfogása van. A kisantant összefogásának oka egyedül a Magyarország elleni bizalmatlanság. A megcsonkított koldussá tett és a védekezésre is képíelenitett lefegyverzett országot szerencsétől dédelgetett szomszédai még mindig hatalmi tényezőnek tekintik, amely gazdag zsákmányukat, sőt állami biztonságukat is veszélyezteti. Bizonyos, hogy Magyarországot az összeomlás után is összetartotta az élniakaíás energiája és ezt az életképességet a nagyhatalmak is respektálták a kölcsönnel, amikor bizalmukat csengő érccel juttatták kifejezésre nem úgy mint Ausztria esetében, ahol a kölcsönt a jegyző államok garantálták, míg a nagyhatalmak Magyarországot egymagában is képesnek tartották arra, hogy a kölcsönre kezességet nyújtson. A világ pénzpiacainak az a nézete, hogy Magyarország életereje teljesen elégséges biztosíték a kölcsönre. Az aggodalmaskodókat azonban megnyugtatjuk, hogy balsorsunk után is megőrzött életenergiánkat nem akarjuk céltalan harcokban felőrölni, hanem produktív munkára akarjuk fölhasználni. Ha a kisantant ebben az irányban még szkeptikus is, az egész világ más belátásra jutott. Mi nyugodtan fogjuk bevárni azt az időt, amíg a kisantant is be fogja ezt látná. Érthető a kisantantak vonakodása, mert ennek az elvnek feladásával egyetlen létjogosultságát is elveszítené. A kisantant konferenciáját most sókkal nyugodtabban szemléljük, hiszen a nagyhatalmak garantálták Magyarország területi integritását 'és ezt a kisantant- államai is ünepiesen kifejezésre juttatták a márciusi genfi jegyzőkönyvben. Jtn mexs-Otfsesnp W€B.f£vg. te eszi .............. ■ 11 ■ I III I I I ■Ilin —ao—1 I IMIIM Hl II UH II MB—I TTVI f~Tl Eg y negyedóra alatt kétszáz magyar választót töröltek Komáromban A járási felszólamlási bizottság ülése Komárom, július 10. A járási választási felszólamlása bizottság Komáromiban szerdán ülésezett Fodor Adolf szolga-bíró elnöklete alatt. A bizottságban a pártok egy-egy taggal vannak képviselve és az egés-z apró kis cseh prátocs- kák is, meg a nagy magyar pártok és az ötezer tagú kommunista párt is egy taggal szerepel a bizottságban. A cseh pártok képviselői és a Csánki párté, a gutái Földnélküii- Fördős Erazmus is megjelentek, de a magyar kisgazdapárt, a szociáldemokrata párt és a kommunista párt megbízottai hiányoztak. A kerésztényszocialista és jogpártot Alapy Gyula dr. és Haas Márk dr. képviselték. Fodor dr. megnyitva a gyűlést jelent;, hogy 269 felszólamlás érkezett Komáromból. a járás területéről egy sem. Indítványozza 39 kihagyott választó felvételét, néhány kiigazítás elrendelését, amihez a bizottság hozzájárult. A többség határozott! Miután az elnök felolvas 60—70 nevet és bejeelnti, hogy ezek idegnek és mint külföldiek vannak nyilvántartva, törlésüket javasoltja. (Ezeket a kormáromi folyammérnök- ség cseh alkalmazottai jelentették be, a hivatal főnöke a bizottság egyik tagja, ahol a komáromi 100 főnyi nemzeti demokrata pártot képviseli,) A magj^ar pártok képviselői a névsornak egyenként való tárgyalását kérik, amint az a múlt félévi ülésen is történt. A2 elnöklő szolgabiró cseh nyelven beszél valamit, majd kihirdeti magyarul is. — A többség határozott és nem kívánja a részletes tárgyalást. Alapy dr. tiltakozik a tárgyalás ezen módja ellen, mire az elnök megvonja tőle a szót. Haas dr. felszólalása szintén szómegvonással végződik. — Vitának nincs helye, — enunciátja az elnök, a többség döntött. Megvonom a szóti Azután megint felolvas sebes iramban az elnök 80 nevet és kijelenti, hogy ezek felvételét kérték a jegyzékbe, de ezek is idegenek, külföldiek a szegények, mert csak 30— 40 esztendeje laknak még Komáromban. Alapy dr. a részletes tárgyalást indítványozza. A válasz, mint fent: a többség ÜiatáKönnyek éjszakája Mikor mindenki álmodik s azur-selyein hintóba' ring . . . bágyadton hull le két karom, mint téli-kerti rozmaring . . . Mikor a hold nagy-nrsssze jár . . . s az éj oly furcsa-íurcsa mély . . . a szivem fájón üdsikolt! S én biztatom, ne félj, ne félj! De mindhiába, jő a csend s jönnek vcíe a bánatok . . . óimosan, halkan, némán, vérzőn* hullnak a könnyek s könny-dalok. És sir az éj (a furcsa mély) és sir a fii és sír a nád . . . s a fákat végig harmaíozz?.: egy nagy-nagy, szent könny-szerenád. Urr ída. Tragédia és komédia — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — irta: Hamvas József. A hónap első vasárnapja volt. A párisi polgár ilyenkor családostul Versaillesbc vonul, mert működnek a szökőkutak és nyitva van a nagy képtár, mely a francia nemzet dicsőségét mutatja be a római időktől a íelenkorig A képek legnagyobb része silány művészet, de azért lelkesedni lehet mellettük. Mert mindig többet ér az, ha ió ember nézi a rossz képet, mintha rossz ember nézi a műremeket. Kis társaságunk is azzal kerekedett föl, hogy kimegy, de aztán átszcreltímk és Mcu- donra szavaztunk, ahol még sincsenek any- uyian. Mert, hogy megint heves vitákkal telik el majd a délután, az előrelátható volt. Fényes, meleg délután ragyogott ránk, nyár elején. . Amilyen a francia novellák szerelmes történeteiben szokott ragyogni. Bennünket azonban jobban érdekelt az a véletlenül fölvetődött kérdés, hogy mi köze a színdarabnak az élethez és mikép függ össze a tragédia és a komédia az ember fejlődésével? Egy sem volt közöttünk francia és csak egy fatal német társunk beszélt csodálattal a franciákról.Ez még a háború előtt volt. A többieknek meglehetősen rossz véleményük volt a franciákról. A legjobban túlzóit egy fiatal angol ur, aki gúnyosan magyarázta, hogy Taine a nagy Taine mennyire nem értett meg Dickensből semmit! A tragédiába és a komédiába merült el a társaság. — A tragédia a tiszta művészet! — lelkedesett az egyik. — A komédia hanyatlás, széthullás, az eszmék bemocskolása. — Dehogy! — vitatta a másik. — A művészetek a zordon fenségesből a derii és a bájos felé fejlődnek. A görögnél is előbb volt a komoly dór stílus, aztán jóit a deríil- tebb ión építés. A szobrászatban is előbb volt a fenséges Feidiász, aztán jött a bájos Praxitelesz. — Fen tartom, hogy a komédia a társadalmi bomlás költészete. A tragédia akkor virágzott Angliában, amikor a nemzet elsőt lépett a világuralom felé. A magyar Bánk bán is a nemzet legtermékenyebb félszázadában keletkezett. A komédia francia műfaj, mert a román nemzetek a középkorral befejezték szerepüket és azóta züllenek. hanyaí- lanak. — És én azt vélem, — szólt bele egy szép szeldi nézésű fiú, aki nem rég tért vissza Damaszkusz vidékéről, ahol övéit látogatta meg. — úgy vélem, hogy nincs is különbség a tragédia és a komédia között. Csak a környezet és a közönség más. Ha erősen hiszek benne, megnő előttem a dolog, akkor tragédia, ha felülről tudóin nézni, akkor komédia.- Nem rossz halljuk a bizonyítást!-• Elmondom. Tudjátok, hogy otthon voltam. Az egészen más világ. Amit elmondok, az ottan tragédia volt. Megrázó szörnyűség. Itt más a közönség és tiszta komédia lesz belőle. — Halljuk! — Tehát otthon történt, Szíriában. Mi arabok, otthon hiszünk a dzsipekben. Nincs az a müveit ember, aki kételkednék bennük. Tehát ez a dolog a dzsinőkről szól. — De minket nem kötelezel arra, hogy hagyjunk a dzsipekben? Az arab homlokán egy kis felhő siklott végig, aztán megint nyugodtan mondta: —- Nem. Itt én sem hiszek bennük. Tehát elmondom. Az a szokás nálunk, hogy a fürdőt egy-egy család kibéreli egy éjszakára, akkor elmegy fürödni az egész család. Másnak természetesen nem szabad ilyenkor a lábát betenni oda. — Van világítás a fürdőben? — Nincs. A lámpát mindenki magával hozza. így történt, hogy egy jómódú család feje kibérelte a fürdőt egy éjszakára, de az asszony nem akart elmenni. Hiába volt minden. A férfi végre megharagudott és elment egyedül. — A férjnek tehát kimenője volt. —' Az egészen más világ. Nálunk a férfi erkölcsét éppen olyan komolyan veszik, mint a nőét. Mondom, hogy tragédia az, amit elbeszélek. — Lehetőleg komolyan vesszük. — A férfi fogta a petróleum lámpását, elment a fürdőbe és felakasztotta a lámpát egy szegre. Maga pedig lefeküdt egy melegített kőlapra. Mert fürdőzés közben ez ott a legnagyobb élvezet. Amint igy fekszik, tizenkét óra lesz, éjfél. Most jönnek a dzsipek. — Kérlek benneteket, képzeljétek bele magatokat egy kicsit a hangulatba. Éjfél van, a nagy sötét fürdőben egyetlen lámpa világánál egyedül van az ember. Akkor egyszerre zajtalan léptekkel jön be egy idegen. Egy szót se szól, lefekszik nyugodtan. A fürdő bérlőjének kellemetlen az eset. de méltóságán alul valónak véli, hogy ő szóljon először. És ime egyszerre hala vány odni kezd a 1 lámpa fénye. Mintha valami láthatatlan kéz csavarná vissza a belet. Erre mégis meg- [ szólalt és megkérte az idegent, hogy csavarja föl a lámpát, mert ö közelebb van hozzá. És az idegen csak úgy fektében fölemelte az egyik lábát, a láb abban a pillanatban olyan hosszúra nyúlt, hogy fölért a lámpásig és fölcsavarta. — Ez a dzsin! — Több se kellett az embernek. Ruháit az ölébe kapva szaladt ki az éjszakába, és addig futott, amíg az éjjeli őrrel nem találkozott. Az éjjeli őr lámpájánál egy kicsit lecsillapodott és öltözni kezdett. Amint öltözködik, belefog az esemény elbeszélésébe. Eljut ahhoz a ponthoz, amikor a rejtelmes idegenek olyan csodálatos hosszúra nyúlt a lába, hogy fölért a lámpáig. Az éjjeli őr arca erre különösen elváltozott és azt kérdezte: — Csak nem volt ilyen hosszú a lába? — Ezzel felemelte az egyik lábát és ime a láb belenyúlt az éjszakába, elért a következő utcasarokig. Mintha megcsípték volna, úgy ugrott föl az ember és félig felöltözve rohant tovább ruháival. Egyszerre egy bolt elé ér, a bolt nyitva van, ki van világítva. Csodálatos dolog ez éjfél után. De a boltos jó barátja volt, hát bement hozzá. Nagy lihegve öltözik itt tovább és elpanaszolja barátjának, hogy mi történt vele. Mikor odaér* ahol a csodálatosan hosszú láb következik, a boltos fölemeli lábát és kérdi: — Csak nem volt ilyen hosszú? — És a boltos lába végignyult a bolton, kilógott az utcára. — Csupa dzsin! — Ijedten ugrott föl a halálra fáradt ember és kirohant a boltból. Meg sem állt hazáig és reszketve roskadt le szobájában. A felesége fölébredt a zajra és csodálkozva kérdezte, mi történt. A hangra a férj ijedten riadt föl és remegő ajakkal mondta néki: — Egy szót se szólj addig! Semmit! Egy szót se! Mutasd a lábadat! Erre az egész társaságból kitört a kacagás. Az arab komolyan nézett végig rajtunk: Ugy-e. hogy csak a közönségtől függ minden? Otthon senki sem nevetett az eseten. Mindenki kerülni kezdte a családot, akit a dzsinek üldöznek. Bukott emberek lettek. \ férfi eladta házát, földjeit és elköltözött olyan vidékre, ahol senki1 sem ismerte őket. Tárcarovatunk: Gregoriánnak Az aj Macchiarvelli című tárcáját technikai okokból egyik legközelebbi számunkban közöljük, Szombat: SZEGEDY ISTVÁN: Szerelem. Vasárnapi MIKLÓS JENŐ: Dudaló (vers). — SCíiöPFLIN ALADÁR: Vigyázz, ha jön a vonat!
