Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-09 / 153. (601.) szám

Magyar külpolitika — magyar kölcsönpolitika (g.) Prága, julius 8. ■AücTnelk a külső politikáiról és szarosab­ban véve egy államnak külső politikai elhe­lyezkedéséről az elmúlt években az volt a véleménye, hogy a politikának a szövetke­zések és a szerződésbeli obl'itgáció vállalások sokszor lázas aktusain kell keresztülesme, az a magyarországi külső politikának eddigi te­vékenykedésében és irányaiban sok kivetni valót találhatott. Az elmondháttá, hogy ez a i külpolitika tehetetlen volt, határozatlan volt, improduktív volt és kiejtette önmagát a nagy európai politika hendikepjéből. Akik így gondolkodtak, azok számára a benesá módszerek alkották az irányvonalat, ázolk sokszor szerették volna naivitásukban a prágai külpolitika momentán lukra tív sike­reit hasznosítani Magyarországra nézve, vagy e sikerekhez hasonló eredményeket vártak a magyar ’külpoliifikától is. Ezeknek álláspontja — mint általában a legtöbb naivitás — egészen jóhiszemű lehe­tett, de a legtöbbször szem elől tévesztette a magyar politika reális föltételeit. Ezek nem gondoltak arra, hogy a politikai kritika a ma­ga negativitásában könnyebb és háládiato- sabb mesterség, mint a 'kritika tárgyát alko­tó politika, melynek tefénítem, eredménye­ket fölmutatnia, diplomáciai csatákat vívnia és megnyernie kell. Nem gondoltak arra, hogy a. magyar külpolitika nem haladhatott a győzök számára megkonstruált jog 'kihasz­nálásának utján, de egy legyőzőknek minő­sített és fö!daraboknak Ítélt ország számára kell a legprimitívebb külpolitikai kapcsolato­kat lerögzítenie és az értékek beváltásának aktusánál a becsület, a tisztesség és jószán­dék ma ritkán honorált, de morálisan örökér- tékü valutáját fölmutatni. A magyar külpolitika nem teremthetett hosszú évek során pozitívumokat. A viszo­nyok, amiknek a magyar érdekekre nézve káros alakulását a pozitívumokban tobzódó szomszédai befolyásolták, a magyar politikát egyrészt a defenzív álláspont helyzetébe, másrészt a belpolitikai konszolidáció lassú és ■ tisztitó tevékenységére kényszeritetíék. Hosszú évek kellették ahhoz, míg a magyar politikának őszinte és a beeshet erejével megacélozott akarata kifelé jeget tört és fel­olvasztotta a bizalmatlanságnak és rosszin­dulatnak fagyát. Hosszú évek belső munkája, — amelyet súlyos és az ország gazdasági exisztenciáját tökéletlenül megszabó okok bűnéből kihajtott gazdasági válságok tettek egyre nehezebbé, — kellett ahhoz, hogy Ma­gyarország ismét megkapja «z európai poli­tikában annak a megbecsülésnek némi jeleit, amelynek sikeréről naponta beszámolhatunk, dás terén mindig önmagát első helyre kivá­lasztó helyzete és képessége megérdemelt. Egy ilyen jel a magyar külföldi kölcsön, amelynek sikeréről naponta beszámoltunk. Ez a jel az első pozitívum, realitást mutató bizalomnyilvánitás. Ez az első gesztus a győzőik részéről Magyarország felé, amely nem fenyeget, nem aláz meg, de fölemel és reményekre jogosít. Ez nem egy politika sze- rencsecsillagának .időleges felvillanása, de egy politika céltudatos, erős és biztos küz­delmének eredménye. Ez bizonysága annak, hogy a győző nagyobb stilü reprezentánsai nem vették készpénznek mindazt, amiit a ma­gyar helyzettel kapcsolatosan a győzők kis- stilusu és sokszor stílustalan középeurópai határőrei vetítettek feléjük, de a magyar ál­lami és gazdasági lét európai fontosságát és értékét mérlegelve jó arcot és a barátság kenetteljes szavait írták elő a magyar hatá­ron sübakoló kLsanfcant-pofliitikusok számára is. Hogy ez a politikai tény bekövetkezhe­tett, annak egyedüli oka a magyar külpoliti- kánaik eddigi reális cs soha el nem sietett el­járása voflt. Ha a magyar külpolitika arra a (hangulatos elvre épített volna, hogy a hábo­rúban vele együtt ment és együtt szenvedett népek háború utáni allianoeját a véráldozat és a közös sors eszméje igazolja, akkor ma a német politika számtalan balfogásának kon­zekvenciáját viselni kellene. Ha azok után ment volna, akik a szomszédokkal való vi­szonyt a neodemokiratikus belső berendezke­dés kötőanyagával akarták rendezni, ha kö­vette volna a kisantanthoz terjeszkedő poli­tika tanácsadóinak intéseit, akkor ma a nyúj­tott gazdasági erőforrásért ez az egoisztikus külpolitikai alakulás bizonyára a szuveréni- tásit lefölöző vámot szedett volna ellenér­tékűi. Prága, julius 8. A 28 Rijen megbízható helyről arról értesül, hogy a cséh-szlovákiai kommunista párt Moszkvából utasításokat kapott arra- nézve, hogy a kisanfant konferenciája alatt legyen készenlétben s az esetben, ha e kon­így azonban megtartva a külpolitika ön­állóságát, kerülve az úgynevezett orientá­ciók lekötöttségét, felszabadulva egy függ­vénypolitikának mindig kockázatos esélyei alól, a magyar külpolitika oly eredményt ért el, amelyet el nem érhetett volna, ha a köny- nyelimü kritikusok által rossznak minősített utat nem járja, ha nem becsüli és értékeli a valóságnak megfelelően az önerejét, amely nagy akciókat nem válthatott ki, de a járható ösvényvágásnak fejsze csapásait higgadtan és célját ismerve tette meg. Ez az első eredmény az eddigi magyar külpolitika igazolása és a jövőbeli kilátások felé mutató biztatás. ferencia a besszarábiai kérdésben Orosz­országnak nem tetsző módon határozna, rendezzen hatalmas tüntetéseket. A lap sze- rnit az elmúlt napokban Prágába rendkívül sok gyanús egyén érkezett, akik nyilván Moszkva megfizetett ágensei. négy órakor Parisba érkezett. Ez a hir, mint párisi tudósítónk táviratozza, meg­lepetésszerűen hatott a francia jobboldali ellenzékre, amely döntő csapásra készült Herriot ellen. Ezt a döntő csapást a szenátus mai ülésén szándékozta kimérni, amikor a Poiincaré vezetése alatt álló ellenzék kilenc interpellációval akarta sarokba szorítani az uj francia kormányt. A veszélyeztetett hely­zetben lévő Herriot számára Macdonald megjelenése Parisban a segélyakció benyo­mását kelti s általában azt hiszik, hogy a 'két államférfin személyes tanácskozása meg fogja teremteni annak alapját, hogy a londoni konferencia az antant harmonikus egysége mellett a kitűzött időpontban megtartható lesz. A tavaszi ülésszak őszi befejezése Prága, julius 8. A törvényhozó testületek alig kezdték meg a nyári vakációt a lapok máris jöven­dölésekbe bocsátkoznak a tavaszi ülésszak befejezését illetőleg. A legtöbb koalíciós lap úgy véli, hogy szeptemberben három hétig ülésezne a parlament és a szenátus, amely üléseken eisőorban .a •tisztviselőik és nyugdí­jasok kérdése rendezteinék. A légionárius Nár. Qsvobozeni szerint a szeptember havi ülések legfeljebb né­hány napot vesznek igénybe a hó végén, már csak azért is, mivel ia rudoltinumi épít­kezési munkálatok szeptember közepe előtt semmi szín alatt sem fejezhetők be. A koalíciós vezetők mentalitását ismer­ve, mi is azt tartjuk, hogy a parlament nem fog összejönni szeptember utolsó hete előtt. Bármennyire kívánatos volna a törvényho­zásit mukáiatok mielőbbi megkezdése, a par­lament összehívása a lehető legkésőbbi határ­időre tolják ki azért, mert az együttlevő koa­líciós pártokat a szétrobbanás veszélye kör­nyékezi, ellenben ha a partiam ént nem mű­ködik, az öt párt elnöke sokkal könnyebben tud megegyezni, miivel egyáltalában senki sem tudja meg soha, hogy a megegyezést a pártelveík milyen nagymértékű feladásával, közönségesen szólva: elárulásával hozták létre. Ezt bizonyltja az a tény is, hogy a pet- ka máris megoldotta néhány nap alatt azt a fontos kérdést, amely pedig majdnem szaka­dást hozott a koalícióban. Egy héttel ezelőtt közöltük, hogy a petka ismeretlen, eltitkolt helyen fog tanácskozni a vámtarifa módosítá­sáról, amely kérdéshez a parlament nem mert nyúlna. Ma már köztudomású, hogy a petka a Prága melletti Zibrasliav községben bujt el s most hogy ismét megkerült, nyilvá­nosságra ihozllmtó a tanácskozásainak ered­ménye is. Az öt vezér egyértelmüleg megál­lapodott abban, hogy a vámtarifák kérdése igen komplikált ügy s azt még hosszú ideig kell tanulmányozni, mielőtt annak végleges rendezésére sor kerülhetne. Ugyancsak a parlament őszi üléseinek tárgysorozatát is megbeszélte ia petka, még pedig oly értelem­ben, hogy elsősorban a tisztviselők és nyug­díjasok igényei elégitendők ki. Az ily ígére­tekből azonban már bőven volt részük a tisztviselőknek s ősszel is csak abban az eset­ben rendezik ezt a kérdést, ha az ellenzék a legélesebb harcot fogja megindítani ennek ér­dekében. — (A munkanélküliség és Magyaror­szág.) A pozsonyi Robotniciké Novtiny beje­lentette. hogy a legközelebbi napokban nagy tanácskozások indulnak meg ? szlovensz'kői rmmkanélküsiség legyőzése céljából. A ta­nácskozásokon politikai és közgazdasági té­nyezők fognak részt venni. Ennek kapcsán a lap megjegyzi, hogy a mukanéllküTiség meg­szüntetésének egyik fontos követelménye az, hogy a köztársaság mielőbb kössön gazdasá­gi és kereskedelmi szerződést Magyaror­szággal s igy biztosítson piacot a pangó szío- venszkói ipar részére. — (Munkában a reklamációs bizottság.) A pozsonyi reklamációs bizottság ötven oly őslakos polgárt törölt a választói névjegy­zékből, akinek állítólag nincsen állampolgár­sága. 100 cscii-s?!. koronáén fizettek ma, julius 8-án: Zürichben 16.45 svájci frankot Budapesten 242)000.— magyar koronát Becsben 208100.— osztrák koronát Berlinben 12270000000000.— német márkát Coolidgenak, az Unió elnökének fia meghalt vérmérgezésben Washington, julius 8. Coolidgenak, az Eszakamerikai Egyesült Államok elnökének tizenhaté vés fia vérmérgezés következtében meghalt. A fiatal' Coolidge tennisjáték közben lábán megsebesült s a jelentéktelennek látszó seb inficiálódott. ' NocMald PárisiMin tárgyal flcrrioííal Prága, julius 8. Macdonald a cselekvéseik embere. Nem kertel, nem engedi szabadjára a diplomáciai intrikák ezer ördögét, de abban a pillanat­ban, amikor látja, hogy a diplomácia kony­háján elfőhet a leves, határozott kézzel nyúl a tűzhely fölé és határozott cselekedettel teremt megoldást. így történt tegnap is, mikor látva azt, hogy diecquersi találkozás utáni politikai szituáció eliszaposodni kezd s hogy az angol-francia együttműködést megmér­gezik a nyilván Poincaré részéről származó intrikák elhatározta, hogy a félreértések tisztázása és a helyzetben szükséges rend- teremtés céljából Párisba utazik. Macdonald nem a várakozások és lassú latolgatások embere. Határoz és cselekszik. Ma délután A francia ellenzék vihara — művihar Macdonald az alsóház tegnapi ülésén beje­lentette párisi útját. Kijelentette, hogy ezzel az utazásával meg akarja akadályozni azt, hogy a két állam közötti nyugtalanság és egyenetlenség feszült helyzete következzék be. Ismertette azokat a körülményeket, amelyek miatt nem küldött meghívót Herriot- nak a konferenciára s kijelentette, hogy a meghívás körül támadt vihar müvihar, amelynek fölldézése miatt az angol politikát semmi felelősség sem terhelheti. Az angol kormányt megvádolták azzal, hogy össze­Herriot memoranduma fölött folyik a tanácskozás Macdonald párisi utjával a Westminster Gazette szerint bizonyitá'kát akarja annak szolgáltatni, hogy a két miniszterelnök kö­zött nincs a programba vágó véleménykü- lömbség s ez az utazás meg akarja aka­dályozni a londoni konferencia felborulását, amely oly komoly helyzetet teremtene, hogy a tárgyalásokat ismét elölről kellene kezdeni s minden valószínűség szerint egy uj francia miniszterelnökkel kellene számolni. A francia lapok szerint a mai tanácskozáson a Herriot által kidolgozott memorandum fölött folyik A liberálisok csütörtökön leszámolnak Macdonalddal Macdonaldot, az eddigi tárgyalásoknál tanukezdte meg Herriottal tárgyalásait. Valószinü, hogy holnapig marad Parisban. Az angol sajtó Macdonald utjával foglalkozva majd­nem egyértelműen amellett foglal állást, hogy az európai politika nyugodt fejlődése érdekében kívánatos Macdonald fáradozásainak sikere. Csak a liberális sajtó támadja Macdonaldot az eddigi tárgyalásoknál tanúsított ügyetlenséggel vádolja s bejelenti, hogy a liberális párt csütörtökön leszámol Macdonalddal. esküvést tervez a békeszerződések meg­változtatására s kijelentette, hogy a londoni konferencián nem a békeszerződések, de a szakértői javaslatok fölött fognak vitázni. Az angol javaslat arra irányul, hogy augusz­tusban, vagy szeptemberben állapítsanak meg egy határozott napot, melyen a sza­kértői terv életbe lép. Egy képviselő kér­désére kijelentette, hogy Cseh-Szlovákiát nem hívták meg a konferenciára, mert nincs közvetlenül érdekelve a jóvátételi fizeté­seknél. majd az eszmecsere úgy, hogy ez a memo­randum egy francia-angol dokumentum jelle­gével bit majd. A Reuter iroda közlése szerint a julius 16.-i konferencia a Foreign Office államtit­kári szobájában lesz s nem fog tovább tar­tani mint egy hétig vagy tiz napig. Rómából' érkező jelentések szerint Mus­solini a mai minisztertanácsi ülésen nyilat­kozni fog a londoni konferenciával kapcsola­tos olasz álláspontról. l kenunanlsIAlf fölkészülnek a üisíiíifii! konferenciájára <7?Íw>á,s+tír m Prága, szerda, 1924 julius 9 E16ft»eté»i árak belföldön: Efiéax évre 300 Kó., — „ ,, r-n a - '■ i imni fm. félérre 150 Ki, negyedévre 76 KL, egy hónap­#/mimjFH*S**S*WEHIW/MiWJl. -™-£—zz a J m ifi & Jm V JFíJf M JmmTm 'Jp jjggr m Jm Jm ff fS JW? m /m JőT jff MBf Telefon: 4171 és 303<9. > Kiadóhivatal: '•ÜSSáSt*-'^ »2r jPjg&sP Prága l, Ullová ulice 18.szára. Telefon: Ó797. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszimtszkós Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő. PETRGGALLI 0S7KÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. niwiHUii'i iip o mi .... .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom