Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-01 / 146. (594.) szám
Kedd, jtiJius 1. Pestfey Pál beszámolója Törökszeiiimikloson Budapes, junius 30. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Pesfhy Pál igazságügyminiszter vasárnap Törökszentrniklóson beszámolót tartott s a többek között a következőket mondta: — Itt két szélsőséges irány küzd már négy éve egymással. De most már bizonyos nyugvópont jelentkezik. A kibékülés azonban a két irány között sohasem lesz lehetséges, mert senki sem tudva elfelejteni a fájdalmakat. Követelnünk kell a bűnösök megbüntetését úgy, ahogy az jogállamban megengedhető és lehetséges. A szélsőséges politika semmiképpen sem lehet üdvös az országra. Ha a polgári társadalom nem fog össze, nem tudjuk visszaszorítani az erkölcsi züllést. A destrukth’ irányzat nem állíthatja vissza a tekintéiytisztcleíet. A középosztály végtelenül meggyöngül ezekben a súlyos időkben. Ma már nem rendelkezik azzal a vezetőképességgel és ellenálló erővel, mint a múltban. Félek, hogy a középosztály a jövőben még szélsőségekre is hajlandó lesz. Ezt kell megakadályozni. — Ezután a házszabályokról beszélve, kijelentette, hogy szükséges a házszabályok szigorítása, mert a szólásszabadság a nemzetgyűlésen elfajult. Nem áll meg az a vád, hogy a kormány rossz pénzügyi politikát folytat és hogy ő az oka a korona leromlásának. A kormány érdeme, hogy lehetővé válik egy olyan szerv, amely a legszebb időt Ígéri a sanyargatott ország lakóinak. Bizonyos az. hogy nehéz idők előtt állunk és sok mindenről le kell hosszú ideig mondanunk. Lelkiismerétes munkát kell folytatnunk, mert csak ezúton fog beállni a javulás. A dicső amerikamzáci© Prága, junius 30. A Národni Politika cimü prágai pletykalap, mely a legközönségesebb rendőri híreket is rendesen három-négy napi késéssel hozza, vasárnap felülmúlta önmagát. Az erők megosztása címen Nikolau ur vezércikkét közölte a cseh-szlovák légionáriusok prágai összejövetele napján, melyben hasznos oktatást adott ennek a kiváltságos osztálynak. Minden hosszabb háború után igen sok katona maradt foglalkozás nélkül, így g legutóbbi nagy világháború után is, mely Fagazdasági és szociális változások egész sorát hozta. Így nem lehet aztán csodálkozni, ha az állam gépezete nem működik kifogástalanul, ha döcögések állanak elő, amelyek az összes oldalon panaszokat váltanak ki, főleg pedig azoknál, akiknek a panaszra a legkisebb okuk van, csak azért, hogy eltűnjön annak látszata is, hogy az uj viszonyok között jobban megy a soruk, A modern kornak egy uj, hangzatos jelszót vetett felszínre, az amerikanizáció jelszavát, mely azt jelentené, hogy az állam minden polgára alkalmas minden állásra, ■képzettségére való tekintet nélkül. Jogállamokban ez a jelszó csupán ürügy azok részére, akiknek hatalmuk van az állami vezető állások elnyerésére, a szükséges műveltségűk azonban hiányzik. Ennek következtében lassanként beállott a műveltség nivellációja, mivel senkinek sincs kedve a hosszú és költséges főiskolai tanfolyamok végzésére, mivel azt látja, hogy mások kisebb iskolai végzettséggel is igen magas pozíciókban helyezkedtek el. így nagy hiány van a bírói karban, meiy igen magas jogi képzettséget igényel. A katonaorvosi állások negyven százaléka betöltetlen és Szloven- szkón senki sem jelentkezik magasabb jogi végzettséggel a közigazgatási, rendőrségi hivatalokba. A tanítói kar is kihalófélben van, A középiskolai tanárokban nincs semmi lelkesedés a nem kötelező tantárgyak oktatása iránt, ami nem csodálható, mivel egy délutáni óráért egy korona hatvan fillért kap a tanár, mely összeg egy pohár sörre sem elegendő. Legszomorubb azonban, hogy az összes vallásfelekezetek igen nagy lelkészhiánnyal küzdenek. A könnyelműen gondolkozó „felvilágosodott felekezetnélküli“ talán nevetni fog ezen a megállapításon,, eltagad- hatatlan tény azonban, hogy a nép széles rétegeiben a vallásos meggyőződés igen erős, igen suljms következményei lesznek tehát annak, ha a nép lelki vezetők nélkül marad. Hogy a szemináriumok, lelkészképző iskolák üresek, azon nem lehet csodálkozni, hiszen a lelkészeket minden oldalról csak maró gúny éri. A középiskolák ontják ugyan az átlagmüveltségü embereket, ez azonban a minőség rovására megy, aminek káros hatását rövidesen meg fogja érezni az állam minden polgára. A cikk egy szóval sem említi a köztárBécs, junius 29. Rabifi'dranath Tagore, a világhírű hindu költő és bölcsész kibontotta néhány nap előtt Pánázsia eszméjének lobogóját „Ázsia az ázsiaiaké'1 — jelszóval megindult az a mozgalom, mely az egész világrész összes országainak egyesítését célozza. Az indus költő eszméjét Európában már két évvel ezelőtt megelőzte Coudenhovc-Köle rgi gróif osztrák filozófus, aki fölvetette az Európai Egyesült Államok megvalósításának, Páneu- rópának megalakításának tervét. A filozófus gróf szerint a kontinens összes államainak Anglia és Oroszország kivételével egyesülniük kellene. Páueurópa eszméjének ma már igen sók ihive van nemcsak Ausztriában, de az összes középeuró'pai államokban is. Rabindran-ath Tagore zászlóbontása alkalmából Coudenho- ve-Kalergi .gróf érdekes nyilatkozatot adott közre Pánázsia, Páneurópa és Pánmongölia eszméjéről. — „Páneurópa és Pánázsia között — mondja a filozófus arisztokrata — nincs semmi összefüggés. Minden igazi európai becsüli és tiszteli a Kelet nagy kulturnépeit s a kulturális reakciót Ázsia teljes európálizásával szemben hasznosnak és szükségesnek tartja. Az ázsiai kultúra pusztulása legalább is olyan katasztrófa lenne, mint az antik kultúra eltűnése a népvándorlás folytán. Ezt a kulturális pánáizsiatizmust helyeslem és örvendek. hogy olyan ember, mint Rahindranath Tagore állott a mozgalom élére. Más azonban a politikai pánázsiatizmus. Ez ma elsősorban Anglia, aztán pedig Amerika ellen irányul, amiért nem is lehet beszélni ennek propagáNew York, junius vége. Hömpölyögve árad a déli órákban a Broadway és a Wall Street sarkán a nép. Ez a pont ma a világ közepe. AMorga n-bauk- ház kőtömege körül csoportosul a világ minden számottevő országának pénzügyi érdeke. Innen és ide futnak össze azok a szálak, amelyek láthatatlan ráugatása népek és nemzetek sorsát intézi, régi hatalmakat szétdarabol és rombadünt. — uj alakulatokat szül, átformál, életképessé tesz. De nemcsak keresztel és temet, ha érdeke úgy kívánja, beteget is gyógyít. Ebből a „F a t a Morgan a“-‘hoz címzett patikából került elő az a gyógyszer, mely a haldokló Ausztriának az első morfiumuljek- ciót adta, a németek részére most kever gyógyító balzsamot s étitől a bank-patikától függ, hogy milyen gyorsan és milyen módon kapja meg a beteg Magyarország — a nemzetközi kölcsönt. Mert hiú ábránd lenne a nemzeti vagyonba vetett bizalomra, Bethlen nemzetközileg is. értékéit komoly egyéniségére építeni, mint hite [erősítő oszlopokra, amelyek teherbíró ereje világszerte jókedvre hangolhatja mindazokat, akik a magyar kölcsönt jegyezni szándékoznak, — a háború utáni üzletember még ezeknél is biztosabb támpont után néz, a sokkalta nagyobb hitelműveletekhez szokott pénzügyi világ még iaz efajta kisebb financope rációknál is anagymestert figyeli, óvatosan lesi. mit szól a dologhoz a M o r gjtn - b a n 'k h á z, tudomást vesz-e a magyar kölcsönről, rá tud és akar-e szánni egy félórát, hogy egy jobb sorsra érdemes nemzetet a pusztulástól megmentsen. Képek helyett — a tárgy igen nagy komolyságához mérten — beszéljünk azonban saság kiváltságos osztályát, a légionáriusokat, azonban nyilvánvaló, hogy az ő címükre van intézve, mivel ők hozták be az amerikanizáció jelszavát. A magunk részéről csak azt sajnáljuk, hogy ez a figyelmeztetés nagyon elkésve jött, amikor az amerikani- záltak már erősen ülnek a nyeregben. Az ő kedvükért kellett távozni állásából sok-sok nagyképzettségü, bedolgozott tisztviselőnek s ezek számára bizony gyenge vigasztalás az, hogy a Národni Politika beismeri, hogy bajok történtek az amerikanizációval. lói és aipáűieuTÓpairoozgalom'apostola'közötti együttműködésről. — Az ázsiai embermilhárid tenvezett egyesülése követikeztében azonban a háromszáz millió európai fúziója mind sürgősebbé válik. Ezzel egyidejűleg Anglia és Amerika érdekei is növekszenek, hogy az ázsiai mozgalom esetére legalább Európában olyan politikai konstelláció keletkezzék, mely biztosítja az európai kontinens békéjét és biztonságát. A pánázsiai mozgalom mindenesetre azt bizonyítja., hogy az izolált ái'lampolitika ideje már túlhaladott és helyét át kell engednie az államcsoportok politikájának. Japán már felismeri, hogy csatlakoznia kell ázsiai testvéreihez, ha a jövőben meg akarja óvni magát veszélyektől. Itt az idő, hogy Németország és Franciaország is erre a belátásra jussanak. — A pánázsiai mozgalommal szemben a pánmongol'iai program nem öleli fel Indiát és Előázsiát s igy nem irányul Anglia ellen, éppen ezért Pánurópa hívei ezt is éppen oly melegen üdvöz'lik, mint a pánamerikai .testvérmozgalmat. Kulturális és faji szempontból az indusok közelebb állanak az európaiakhoz, mint a keletázsiaiak. Ami Keletázsia karjaiba hajtja őket, az az Angliával való politikai ellentét. Ezért veszélyezteti politikai pánázsiatizmus a világbékét, mig Pán- mongolia biztosítja Keletázsia békéjét.4' ■A fiatal arisztokrata filozófus szép tervének hívei állítólag már táborrá nőttek s megérhetjük még azt a csodát, hogy a harci frontokon nem nemzetek, hanem világrészeik sorakoznak fel. Váljon ezzel közelebb leszünk-e a világbékéihez? reálisan. A magyar kölcsön ügye nemcsak Angliában, elsősorban Amerikában fog eldőlni. Még a hatalmas Anglia sem volna elég jó protektor, ha Amerika ellene lenne diszponálva. És ki Amerikában a kölcsön pártfogója? Ottó Kahn és a Mortiimer Schiff- társaság. Nagyhatalom, ha arról van szó, hogy Amerikában amerikaiak részére valami nagyot alkosson, de másodrendű erő, ha n Cfflze tiközi finánc operációról van szó. A világháború tüze acélossá csak a Morgan-ház páncélszekrényeit edzette. Amig mások a bizonytalan jövőtől félve, óvatos neutr alifással viselkedtek 1914 és 1917 között, Morgan ék nyíltan az antant részére szedték össze a pénzt és az öt milliárd dollárnyi hadicélokra szerzett összegből nyugodt mosollyal vágták zsebre a száz millió dollárt kitévő kétpcrcen- tes közvetítési dijait. Aki mer, az nyer! Száz milliónál sokkal többet nyert a Morgan-liank- ház: abszolút tekintélyt a világpiac terén. Az osztrák kölcsön ügye keservesen került volna födél alá, ha Morgan egy jóétvággyal és jókedvvel elfogyasztott reggeli után össze nem te'Iefonáltatta volna az érdekkörébe tartozó newyorki bankházak vezetőit s ki nem jelenti, hogy nemzetközi érdeknek tartja Ausztria megmentését. Saját maga. úgy tudom, húsz milliót jegyez, a többit pedig ezennel kiosztja barátai között. Félóra alatt Ausztria meg volt mentve. Sajnos, a magyar kölcsöniigy kevésbbé szerencsés percben került az operációs asztalira. A szomszéd, márványlapon egy fontosabb beteg kinyújtott teste fekszik. Germánra. Morganék e percben nagyobb ambícióval fenik a kést a német kölcsön széttrancsirozásána. A magyaroknak egy ideig még vártiiok kell. Ha bevarrták a beteg Germánja üres hasát, majd rá is kerül a sor, az asszisztens Ottó Kahnék hiába sürgetik, aj professzor egyelőre fontosabb operációval van elfoglalva. Türelem. © A Broadway és a Wall Street sarkán hömpölyögve árad a nép. Ezen a ponton lüktet New York üzleti élete a legh a takn amabban.. Szemben a Morgan-bankház s az utca vegéről idáig látszik a C un ar d-társaság jólisment felhőkarcolója. Két nagyhatalom vizen és szárazon. S az élet hataiknasságaivai szemben ott áll a Halál. Ugyancsak a Broadway és a Wall streeten, a szemközti sarkon furcsa kis folt, öreg temető éktelenkedik. Fekete ráccsal körülkerített értékes földdarab, minden lépésnyi területe dollárban százmilliókat ér s nincs az a pénzkirály, aki meg tudná vásárolni, ki tudná szorítani közeléből ezt a kellemetlen szomszédot. Mit keres a Halál kertje az Éleit e lüktető birodalmában? New York legöregebb s szerintem legszebb temploma, a Trinity Church megfeketedett vén kőteste köré font, keresztekkel teletűzdelt ez értékes terület ősi jognál fogva a templom tulajdonát képezi s ettől nem válik el sohia, semmi áron. Kínáltak érte százmilliókat is s a demokrata Amerika van any- nyira konzervatív, hogy respektálja legöregebb temploma régi jussát és a sokszor sürgetett k i s a j á t i ;t á s i tervbe egykönnyen nem megy bele. Hadd álljon ott a Alámentő Móri a pénzéhes tömeggel szemben. Déli tizenkét órakor legvadabbul rohan, tolong, kiabál a templom körül a nép. A templom ajtaja nyitva, két koldusasszony strázsál csak a bejárat előtt, a hömpölygő tömeg, de meg lelkem hirtelen föllobbant vágya a sötét templomba szorít. Mily csodás ellentét: amott milliók tolongva egymás hátán — itt üres csönd, elhagyott, néma áhiitat. Az oszlopsoros hosszú sötétségből vakító fehérség: a főoltár kivilágított márványcsoportja, müvész.kéztol faragott szén tháromságszobor ragyog. Megállók, meghajtom fejem, imádkozom. A dróton haladó rádió Feltalálták a távíró-, kábel- és rádióösszekötleíést Newycrk, junius 30. Alig van hét, amelyben Amerika valamely szenzációs találmánnyal ne lepné meg a világot. A legutóbbi találmány, mellyel az amerikai hadsereg táViróosztálya ajándékozta meg az emberi- "Sé-gei: a távíró-, kábel- és rádióösszeköitetés. . Az uj találmány lehetővé teszi, hogy ugyanazon a táviróhuzalon egyidejűleg akárhány üzenetet küldjenek. A feladóállomáson valaki leül egy gépirószerkezet elé, azon leírja az üzenetet, azt a dróttalan felvevőkészülék a tengerparti városban felveszi s minden átkapcsolás nélkül átadja a mély vizi kábelre. A kábelvonal végére az üzenet dróton jut s onnan aztán önműködő gépezettel rádiójelekként továbbítják a levegőn át. így példáiul San Franciskában történik valami világ- esemény. A sanfranciskói rádióleadó állomás a levegőn át hirt ad Newyorkba, ahol a felvevő állomás minden emberi beavatkozás nélkül átadja a hirt az óceáni .kábelnek, mely Európába viszi s annak végállomása rögtön továbbítja a levegőn át az európai rádiófelvevőálloirtásóknak. A san- franciskói híradás percek alatt Európa összes városaiban hallható. Az uj szerkezetnek egy másik korszakos előnye, hogy nagyszámban tud üzeneteket küldeni ugyanabban az időiben, ugyanazon a huzalon. Ezt egy úgynevezett kefeszerkezettel eszközli. Ez a billentyürendszeiíhez hasonló kefeszerkezet időben összhangolía s bámulatos gyorsasággal kiválogatja a pontok és vesszőit halmazát. Az eljárás nagyban hasonlít ahhoz, ahogy a géppuska a golyók százait tudja kilövelni egy mozgó repülőgép forgó propellerjére, anélkül, hogy a csavar lapátjait egyetlenegyszer is érné valamelyik löveg. A rendszernek ez a része azonban csak gyakorlati kérdés volt s igy könnyebben volt megoldható. A fönehézséget az okozta, hogy nem tudták eddig iidöbelileg összehangolni a szárazföldi huzalok állandó áramát a rádiószerVezetek váltakozó áramával. A problémát végül úgy oldották meg, hogy az állandó áramot a szárazföldi és a ik áb etlui za lókban is váltakozó árammmá alakították át. Erre a célra a táivirót és a kábelt rádió- elektroncsővel szerelték fel s igy a szárazföld felett vagy a tenger alatt drótokon futó áramok voltaképpen „dróton haladó rádióhullámok", amelyek a drót végén rádióbullúrnőkként pattannak ki. Amerikában a táviró-, kábel- és rádióössze- köttetés uí találmányát már alkalmazásba rs vették a régi alaskai kábelvonalon. J§ maümia* ^ondofatnaft « mi f ><>44444 > 0<'44444444444444444»44<í444444 >4 >44444444444 4444444»< 44444 >444444444444444444444444440 Az európai és ázsiai államok egyesülése Páneurópa, Pánázsia és Pánmongolia Templom a Wallsfreef sarkán Irta: Dobay István űr., a Prágai Magyar Hírlap amerikai munkatársa ■ wtwbxim*. uh ■ ■ ■ ----------------------- ' 1 -----------------------------------------------------------------------— 1 ■ — — ---------------------------------------------i| wgME®MiriET |||jp |j^g ^8 fii!, MEöwinMr I n»<a»r«c«5*lléiBii és ^IsaEBrmififcéHréritaéiaE. HcéirJftfiieretejEé* és éa»*feB<erf iiw4etf4B2Bés. «e lcarllsB»a«dlB „Jinoli * mm ti* r ctelfléun mcaB« ftépwfeefetfe és föíeruftafa «*gé»ae tfxferarensK&ifr és Huss rés sére. — BEM OBIOS. Yéflfies H*«firrél®«fiU!Ri és étftfcsrmfl B»«ír<em«B«Basés«eB«. EM DEIAIl. ZFfö-QAifCffii SMÜ —jársz ice — I€«*»®** Ufós-wntfca ÍHB* ■ jfl imm-áaammmu mr—-—■■■m ihm———■iwiwiii i m-”—i—iiWirmkmw
