Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-01 / 146. (594.) szám

Kedd, Kiilhis t. 3 A felekezeti nyugdíjas tanítók várhatnak a segélyre Prága, junius 30. Lapzártakor értesülünk, ihogy a szenátus síáláris módosítások miatt visszaküldi a fele­kezeti tanítói nyugdíjasok egyszeri segélye­zéséről szóló javaslatot a képviselőházhoz és így az csak szeptemberben kerül tárgya­lásra. »#♦♦♦»♦»»❖♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦»»♦»♦♦•♦»♦♦♦ Megválasztották a népszövetségi ligák uniójá­nak elnökségét Lyon, junius 30. A népszövetségi ligák uniójának kon­gresszusa tegnap meg választotta az elnök- séiget. Elmökké Treubot, az unió elöljáróját választották. AMnökök az egyes delegáció vezetői lesznek. Ezután >a bizottságokat ala­kító ttfáfc meg: A behozatali kérdésekről tár­gyaló 'bizottság elnöke Lafontaime lett. A nemzeti kisebbségek bizottságának elnökévé Dickinsont választották. Megválasztották a gazdasági bizottsá­got, a leszerelési bizottságot és a politikai kérdésekről tárgyaló bizottságot. — „A jog írtján való bélke“ cirrai francia társaságban a népszövetségi unió ülésszakának alkálim álból Quidde német pacifista viharos tetszés mel­lett beszédet mondott. Quiéde a többi között azt mondotta, hogy a francia nacionalisták a háború befejezése óta ugyanazt a játékot űzik, mint a német nacionalisták, akiknek a helyzetét a franciák magatartása megszilár- ,cKtóttá. A franciák és a németek! többsége a megértést óhajtja, amely csak a demokrati­kus népszövetség égisze alatt lehetséges. ♦♦♦♦♦<>♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦*<>♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦« Foszlik a horvát parasztvezér nimbusza — A P. M. H. jugoszláviai tudósítójától — Zágráb, junius 30. Rádiós István, a zágrábi könyvkeres- ■ítedö, a horvát népnek, főképpen a paraszt­népnek körülrajongott, tűzön-vizén át köve­tett vezére — volt, amíg itt élt az országban, közvetlenül érintkezett a néppel és szemé­lyes befolyása alatt tarthatta párthiveit. Amikor azonban úgyszólván indokolatlanul, de mindenesetre politikai raison nélkül és a tömeg előtt érthetetlenül külföldre szökött, távollétét és a külföldön tanúsított rapszódi- kus viselkedését alaposan kihasználták ellen­felei, akiknek makacsságával és sokszor meggondolatlan nyilatkozataival, cselekede­teivel erős támaszt nyújtott. Londoni, majd bécsi szereplése közben minduntalan kényszerülve volt egyes nyilat­kozatait, interjúit dementálni, amikor azok politikai következményeit látta, bár még a legszemélyesebb hívei is meg vannak róla győződve, hogy azokat, minden cáfolat elle­nére, .tényleg megtette. Amíg idehaza volt, az általa kitünően vezetett propaganda és szervező munka cso­dákat müveit: 1919-ben három mandátumot bírt a pártja, 1920-ban 49-re szaporodtak, az 1923. évi választásokon hetvenedima.gával ju­tott a parlamentbe. Illetve, a parlamentbe már neon jutott, mert egész pártját passzivi­tásra szorította és csak Bécsböl járult hozzá, hogy al vezérei bevigyék a pártot az ellen­zéki biokba és ennek következtében a par­lamentbe is. A parlamentbe való bevonulás vagy a további passzivitás borotvaélen tán­coló kérdése körül forgott a köztársasági párt további sorsia, mert ha tovább is távol­tartja magát a párt a parlamenti harctól, úgy joggal éri a szemrehányás, minek szerezte meg a mandátumokat, ha nem használja föl azokat a gyűlölt centralisztikus kormány megbuktatására és az alkotmány megváltoz­tatására a szkupstinában küzdő többi ellen­zéki párt példájára és támogatásával, a tény­leges bevonulást pedig utólag azért kárhoz­tatták sokan, mert a köztársasági elv föladá­sát látják a király és az alkotmány iránti hü- ségeskü letevésében, ami pedig Jugoszláviá­ban elengedhetetlen föltétele a képviselői jog tényleges gyakorlásának. Hogy az ellenzéki biok és a kormány közötti harcnak mi lesz a vége, az egyelőre előreláthatatlan, annál inkább, mert a biok bomladozás jeleit mutatja, Pasics ravaszsága és Pribicsevics erőszakossága hatalmas rése­ket vág soraikban a parlamenti szünet alatt, viszont megint csak Radics az, aki őket aka­ratlanul, .jobban mondva, ellenkező célkitű­zése dacára, ebben segíti — moszkvai írtjá­val. Mint a derült égből lesújtó villámcsapás, úgy érte az ellenzéki köröket az a hír, hogy Radics elhagyta Bécset és Moszkvába ment, ahol a szovjet vendége és ahol a parasztin­terrracianáléról tárgyal. Nem, ezt tényleg nem várta senki, a horvát parasztság leg- kevésbbé, mert republikánus ugyan, de nem kommunista, gyűlöli ugyan a mai rendszert, de nem vágyik a szovjet után és imádja ugyan Radicsot, de ezt még neki sem bo­csátja meg. Erre a pszihére támaszkodva, hosszabb ideig próbálták cáfolni Radics moszkvai vendégszereplését, majd magya- rázgatni, ám Radics, ez az enfant terrible megint olyan határozottan egyértelmű, félre- 'magyarázhiatatlan nyilatkozatokkal és leve­lekkel ad hirt magáról és Moszkváról, hogy a biokba tömörült pártok egyöntetűen elfor­dultak tőle, a saját pártja pedig erős dilem­mában van, hogyan tud ki éviekéin! abból a kelepcéiből, amelybe a saját vezére vitte. Természetes, hogy még mindig hatalmas tö­redéke a pártnak az, amely tüzön-vizen, rá­galmakon és igazságon alapuló híresztelése­ken keresztül, körömszakiadtig híve maradt és marad a vezérnek. Ennek a kifelé meg- alkuvásta'lan, befelé pedig Radics minden meglepetés szerű trükkjévei vakon megalkuvó csoportnak a lapja, a „Slobodni Dóm", a na­pokban ünnepelte hietvenhetediik elkobzását, de bizonyos, hogy rövidesen eléri a százas jubileumot is, olyan lármával, néha olyan féktelen dühvei támad minden állami intéz­ményt a mai S. H. S. királyságban. Ez a Slo- bod-ni Dóm közli most Radics moszkvai le­veleit, amelyekben rengeteg a dicséret: rész­ben az oroszok dicsérete, nagyobb részben azonban a nagy, a dicső Radics dicsérete, akit, Íme, uralkodókat megillető pompával lát vendégül a szovjetek köztársasága. És, test nőt test, ez imponál a horvát paraszt­nak, tetszik neki a vezér dicsősége, de hiány­zik a vezér maga, az ő magával ragadó, fa­natikus beszéde és az alvezérek minden igye­kezete hiábavaló lesz, ha jönni fog valame­lyik másik táborból, főképpen a klerikálisok közül valaki, aki hasonlóan tud játszani a paraszt érzelmi húrjain és végleg elvesztette a Iába alól Radics azt a talajt, amelyet elha­markodott, de ma már magmásithatatlan ön­kéntes számkivetéseikor elhagyott. MA.AAA.AAA ♦ AA AA A AA JA, A A A A A A AAA* ♦AllAAA AAA AAAAA AA AAAÉ yTVW rvV v Vv v VVVvVVV? v v V f V vv V V WVvWVTVTfTT* ÜT i§i wiirisl iStf Afemed Zogu bég az albán forradalomról Belgrád, junius 30. Adhtmed Zogu bég. a volt albán miniszterelnök újságírók előtt ki­jelentette, hogy az albán forradalmat néhány elégedetlen exalfáít katonatiszt csinálta. A forradalom előtti kormánynak módjában ál­lott volna a felkelőket leverni, de ezt a vér­ontás elkerülése miatt nem tette. Zogu bég meg van győződve arról, hogy az uj rezsim nem lesz hosszú életű, mert a lakosság túlnyo­mó része a forradalmárokkal nem rokon­szenvezik. Óriási izgalom Madridban Beranger elitélése miatt Madrid, junius 30. Beranger elítélése miatt Madridban óriási izgalom uralkodik. Primo de Rivera, aki a pör tárgyalásának Ideje alatt a fővárostól távol tartózkodott, ma visszatért és hosszabb kihallgatáson volt a királynál A főiváros helyőrsége készültség­ben var.. Beranger barátait szigorú őrizet alá helyezték. Az ítéletnek Marokkóra tett ha­tása nrég nem ismeretes. Zaglnl pasa lemondott Kairó, junius 30. (Havas.) Zaglul pasa a szudáni kérdésre vonatkozó hivatalos angol nyilatkozat miatt fölajánlotta a lemondását. A király a lemondást nem fogadta el. Zaglul a kamarában kijelentette, hogy Egyiptom so­hasem fog lemondani Szudánról. Sajnálatá­nak adott kifejezést, hogy a szocialista kor­ány elődeinek nyomában halad. A pasa ki­jelentette, hogy lemond, ha nem fogja poli­tikáját keresztülvinni. i A legmegbízhatóbb ► 3 test- és szépségápolási > 3 cikkek, arckrémek, t $ pederek, szappanok, t Í stb. a ► ] Ctru Parliserialaa [ < KoSice-Kassa, Fő-utca 49. szám. ► < Valódi kölni vizek és francia illatszerek ► < Postai szétküldés. £ Mah Jóiig Mah Jong megöli minden konkurrensét — A tömegek rajongnak érte — Prágát is meg­hódította A P. M. H. eredeti riportja Prága, junius 30. Mah Jong a Sárkányok Országában szü­letett Melyik város a születési helye, nem lehet megállapítani, mert akár Ho-m erősért hét görög város versengett úgy Mah Jongot hét kínai város vitatja magának. Annál ke­vésbé lehetne & sok-sok millió kis sárga em­ber közül kikeresni Mah Jong igazi apját. Csak az bizonyos, hogy Mah Jong Kínában született s a Jance’kiang sárga vizén úszott le a Csendes óceánba, melynek hullámai át- ringatták az amerikai partokra. így indult él az ifjú Mah Jong világhódító útjára. Karriér- je zavartalanabb és gyorsabb, mint Napó­leon császáré volt. Keresztapja — úgy látszik — amerikai^ vagy angol volt, lehet azonban, hogy a kis ravasz mandulaszemü szülők azért adtak ne­ki angolos hangzású nevet, hogy gyanútlanul férkőzhessen be Önkié Sam, meg John Bull kegyeibe. S ez bámulatosan sikerült is neki. Amerika. Anglia, majd a kontinens északi és nyugati országai hódoltak meg Mah Jongnak és nemrég kelet felé való útjában megérke­zett Prágába s rövid idő alatt megszedhette ezt a várost is. Kicsoda, micsoda hát tulajdonképpen Máh Jong? A „szelek játéka". Kínai játék, mely ötletesebb a bridge-nél izgatőbb mint a poker s lebilincselőbb a sakknál. Dominó­hoz hasonló kockákkal és kis szobrokkal játszák. A kővek és a szobrok bambusz­alapra berakott elefántcsontból készültek. Á Mah Jong száznegyvennégy kőből áh s a játékosok szánra 'három, négy, sőt több is -lehet. A játéknak ezerféle variácója van s a, játékkezdés több, mint kétszáz módon tör­ténhetik. A játék megkezdése előtt döntik el a játékosok, hogy melyik kezdési módozatot -választják, azután kiosztják a köveket s minden játékos felépíti a falakat. Építés köz­iben élces és csípős megjegyzésekkel zavar­ják a partnerek munkáját, hogy azokat meg­zavarják s időt nyerjenek a falak ízléses és ötletes felépítésére. Ha a falak elkészültek, sorsot húznak, hogy hol keli a falakat áttör­ni. Az áttörésnek is száz és száz fortélya van, melyet az ügyes ellenfél gyorsan ki­védhet. Végül minden játékos előtt tizenhá­rom kő -marad. Ekkor a résztvevők vala­melyike Mah Jongot mond be. ami ellen a többiek tiltakoznak s az oíefnzivát közös erő­vel védik ki. Ha a bemondott áttörés nem si­kerül, a következő játékos mondja be a Mah Jongot s amelyik az áttörést megcsinálja, az nyer s a többiek a megmaradt kövek száma szerint fizetnek. A „szelek játéka" elnevezést a Mah Jong onnan kapta, hogy a játék meg­kezdése előtt a játékosok különböző szelek nevét veszik fel. Egyik az északi, másik a déli szél, -a harmadik a Tájfun stb. Hír szerint a „szelek játékát" Kinában egyáltalán nem játszák, hanem a külkereske­delem fejlesztésére találták ki az ötletes kinaiak, akik a gyártási jogot biztosították maguknak. A Mah Jong igazi terepe Ameri­ka. Amerikában egy év óta őrületes Mah Jong-láz uralkodik. A newyorki üzletekben külön Mah Jong eladási osztályt állítottak fel melyekben kinaiak oktatják ki a vásárló­kat erre a kombinációkban gazdag játékra. Ma Amerikában a legnagyobb jövedelmű em­ber a Mah Jong-tanitó. Mah Jongot játszanak mindenütt: hajón, vonaton, klubokban, ott­hon. Ez az uj játék minden más játékot el­ölt. Kártya, sakk, dominó feladta a harcot a Mah Jonggal szemben. S ez az epidémia át­terjedt Európára is. Angliában, a belga für­dőkön, ,a skandináv országokban, a nagy né­met városokban valóságos mah-joug-őrület van. S most Prága is belépett ebbe a beteg­ségbe. Amerre jár, ül, néz az ember a Mah Jong mániákusaivl találkozik. A jéták ára nagyon különböző. A figu­rák kidolgozásától s az anyag minőségétől függ. A legolcsóbb is azonban nagyon drága. Háromszáz koronától négyezer koronáig szökkennek az árak. De a -magas árak da­cára tömegesen vásárolják a Mah Jong Ízlé­ses dobozait. Aki egyszer-kétszer játszotta a Mah Jongot, rabja lesz s nem tudja hirtelen feltámadt szenvedélyét leküzdeni. A „szelek játéka" rohan végig a világon s egyik vá­rost a másik után hódítja meg, ami nem is oly csodálatos, hisz a divat 'hóbortja van ko­csija elé fogva. ^Bindemiop cidd étít a lapof eőw tétmwékxö ismexö»ö*ine&, míg meg nema Qm&x&dlit* anzvmt. a űftcAáni 3>Wa£*gax 3f€tx- fap a mngwtazs&ú érdeftetf sxofgéltjai MAPlüBigEM Megállás Talán kár, hogy az ember megái! a rohaná­sában néha nagy ideig egy-egy leány mellett. , Ahogy kergetjük álomlepkéinket a mezőkön, ahol fehér ma-rgaretta és kék szarkaláb mosolyog fe­lénk, el hagyunk sokat száílani közülük. \ Megállunk egy-egy leány mellett. Az i-dö •meg rohan, elveszi előlünk a boldogság lehetősé­geit, megtalálását. Elviszi az élet fiatalos jó­kedvvel ébredésünket, nyújtózkodásainkat a nyi­tott ablakon beviharzó hársfa- vagy akácil'latos reggeli levegőbe. A leány két szeme belekapcsolódik a neki- dübörgö akaratunkba. A leány két szeme gyengévé teszi a lábun­kat, amelyik indul tovább önkéntelenül, megadott célok délibábja felé. A leány két szeme megbontja a gondolkodá­sunkat, amely az életből belé zuhogó dolgok rend­szeresítésén dolgozik. A leány ... a leány . . . mégis a mi éle­tünk drága élete, csókja a mi vérünk felkonbá- csolója, nézése a mi lelkünk megnyugvása, sírása az életünk nagy boldogsága, kacaja a lelkünk bú­st tói a és jólesik nagy sietésünkben is megállni csendesen sokáig mellettük. (ma) — (A keresztényszociális párt munkácsi zászlószentelése.) Munkácsról jelentik: Nem­régen zajlott le a ruszinszkói keresztényszo­ciális párt román osztályának zászlószente- íés-i ünnepe s már a német osztály sürgeti a zászlószentelés mielőbbi megtartását. A párt ruszinszkói központja elhatározta, hogy a né­met osztály kívánságát teljesíti s iulius hó 6-án Munkácson megtartja a zászlószen telési ünnepélyt. Az előkészületek már folynak az ünnepség -minél fényesebb é-s sikeresebb megtartása érdekében. — (Sándor király e héten Beígrádba ér­kezik.) Belgrádiból jelentik: Verdesfoől érke­ző jelentések szerint Sándor király e héten rövid tartzkodásra Belgrádiba jön. Pasics miniszterelnök ma Vatdesbe utazik, ahol a ki­rálynak a belügyi helyzetről jelentési fog tenni. — (A légionárius kongresszus.) A cseh­szlovák légionáriusok tegnap kongresszust r íiartottak Prágában. Délelőtt mintegy har- • mincezer légionárius tüntető menetben vonult a régi városháza elé. A menetiben Benes, Girsa és Markovics miniszterek ás részt vettek. Az ismeretlen katona sírjánál Pateidí légionárius képviselő föioívaisoitt egy mami- fes-ztuimot, melyben a légionáriusok az állam és az egyház szétválasztását, a közélet meg­tisztítását, a világbéke ímeigvalóisiitását, Szlo- v-enszkó és Ruszinszkó fejlesztését, világde­mokráciát, valamint a bányák és kohók, kisa­játítását követelték. — (Kémkedési per a kassai tábla előtt) Kas­sai tudósítónk; jelenti: A kassai ítélőtábla mint fe- lebbezési bíróság Bartos László 27 éves buda­pesti itletőségü egyetemi hallgatónak büntetését akit az eperjesi törvényszék kémkedés miatt egy évi állam-fogházra és 200 korona pénzbüntetésre ítélt, Jóváhagyta. — (Huszton ruszin gimnázium épül.) Huszti tudósítónk jelenti: Ruszinszkó 'kor­mányzósága leiratban értesítette Huszt köz­ség elöljáróságát hogy a minisztérium a ru­szin gimnázium építésére az engedélyt -meg­adta s hogy az építési munkálatok rövidesen megkezdődnek. Értesülésünk szerint a gim­názium internátussal lesz egybekapcsolva. — (A szatmári püspök máramaroSme- gyei bérmaaiíja.) Huszti tudósítónk jelenti:- Boromissza Tibor dr., szatmári-negyei püspök bér-makörútján junius 26-án Máramarosba ér­kezett. Máramarosi kőrútjának első állomása Döllha volt s még az nap -autón Husztra uta­zott. Az -agg püspököt Huszton egyházfőt megillető tisztelettel és pompával fogadták. Husztról 27-én Viskre ment s onnan 28-án in­dult tová-bb a megye többi községének meglá­togatására. A püspök julius 5-é-n Kőrösmezőn fejezi be bérmakörutját. — (Aki a saját fiait lövöldözi le a fáról.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Nyíregyháza mellett, Ti szalad á-ny községben Várkonyi Sándor 29 éves gazdálkodó Mann- Hcher-íegyverével kiment a kertjébe és ott egyik fiát, akii épp egy fa tetejére kúszott, lelőtte. Másik fiát pedig a szobából kifelé lőtte le. Azután pedig maga ellen fordította a fegyvert. Mindhárman meghaltak. Tettének oka ismeretlen. — (Halálozás.) Pozsonyból jelenti tudó­sítónk: Hammeri Gyula, a Guttenberg nyom­da vezetőije szombaton délben. 45 éves ko­rában hosszas szenvedés után -meghalt -a po­zsonyi diakonissza közkorházban. — (Percei Móric nyugalmazott főispánra rálött a lakásadója.) Budapesti szerkesztősé­günk jelenti telefonon: Percei Móric nyugal­mazott főispánra lakásadója, egy Ríedl neve­zetű ember valami lakásdifferenciából kifo­lyóan kétszer rálőtt. A golyók Perceit a lá­bán sebesitették meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom