Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-31 / 172. (620.) szám

Csütörtök, julíus 31. A román monitorokat féltették a kommunistáktól A pozsonyi fogadtatás — A város nem tudott az érkezésről — „Barátságos arcot kérek!“ Pozsony, juiius 29. (Saját tudósitónfctól.) A pozsonyi kor­mányépület környéke reggel kilenc órakor még csöndes. Sehol egy autó, de még csak zászló sem leng az épületen. Pedig a szövet­séges Romániának „hadiflottáját44 várja a hivatalos világ. Eredetileg tényleg ugy volt, hogy a románok az egész hadiflottájukkal jönnek föl a Dunán egész Bécsig, hogy de­monstrálják a kisantant erejét. Ám ismeretes, hogy a volt monarchia nyolc dunai monitorja körül micsoda marakodás támadt annak ide­jén és Cseh-Szlovákia a marakodásban alul maradt. Benes még csak egyetlenegy moni­tort sem tudott kieszközölni uj államának. Kettőt kapott Románia, mert hisz ismeretes, hogy a románok egyszerre fölfedezték ma­gukban, hogy ők a szerbekkel együtt jó ten­gerészek. Az egész flotta kirándulásából te­hát azért nem lett semmi, mert Románia még sem tartotta egészen „íair44-nak, hogy azok­kal a monitorokkal vonuljon át a szövetséges ország Dunáján, amelyeket az orra elől el­halászott. így csak két régi, öreg tipusu monitorja: a „John Braíianu44 és az „Alex. Lahováry44 csinálta meg a stácvizitet. Tulajdonképpen még hétfőn este megérkezett Pozsonyba a két miniatűr drednyó, de nem engedték be a kikötőbe. Ez — információim szerint — két okból történt: azt akarták, hogy a bevo­nulás ünnepies tegyen, tehát nappal jöjjenek a román hajók. A valódi ok azonban az, hogy a román monitorokat féltették a — kommu­nistáktól, akik éppen hétfőn este tartották demonstrációs gyűlésüket a háború ellen. A cseh-szlovák kormány nem akarta, hogy a szárazföldre lépő román milicia esetleges kommunista inzultusnak, tüntetésnek legyen kitéve. így aztán a hü szövetségesek a váro­son kívül, az Ostende-partfürdőnél horgo­nyoztak fáradtan, kimerültén és főként — éhesen, mert az eteségük is elfogyott és arra számítottak, hogy este már — Pozsonyban vacsoráznak. Kedden reggel egy kis hivatalos bizott­ság fogadta a kormányépület előtt lévő sze­mélykikötőben a két monitort. A miniszter helyett Halla János dr. kormánytitkár üdvö­zölte francia nyelven a hajó parancsnokát, majd Concescu meghatalmazott miniszter, a Dunabizottság tagja és Dimitrescu ezredes, román katonai attasé üdvözölték hazájuk fiait. A rendőrség képviseletében Herr rend­őrigazgatóhelyettes jelent meg. Föltűnt, hogy Pozsony városa nem vett rész a fogadtatá­son, a város nem is tudott az érkezésről. ÁL Utólag adminisztrációs hiba történt. Először a „John Bratianu44 kötött ki. Csukaszinü, lomha teste átbújt a vashid alatt. Egyetlen leeresztett kéménye mintha le volna nyakazva. Jó félóráig bajlódnak a kikötéssel. A román legénység roppant nehézkes. A hajó köteleit ugy immel-ámmal lépegetik át. Azok. akik fürge, szálas „tengerészekre44 voltak ki­váncsiak, bezzeg csalódtak. A glédába állí­tott legénység fáradt, elnyűtt. A horgonyvetés után bizonyos színpa­diasságot kölcsönzött az egész fogadtatás­nak, hogy megjelent a cseh-szlovák katonai fiimoperatőr és barátságos arcot kérve a fe­délzeten állóktól, filmfölvételeket kattogott le gépével. A közúti hídon mintegy nyolcvan—száz kiváncsi ember állt meg a fogadtatás forma­ságait és a két páncélost bámulni. Ugyan­ennyi tehetett a parton is, tisztes távolban persze, mert a rendőrség emberei kordont vontak és a hajókhoz közel senkit sem en­gedtek. A fogadó bizottság tagjai, a sajtó képviselői megnézhették a hajókat. 1907, év­beli Skoda-készitmény, az ágyucsövck, mint nagyobb messzelátók merednek a levegőbe. Este már fehérruhás, fiatal, parfőmös, fess román tisztecskék feszítettek a pozsonyi korzón a leányszivek nagyobb gyönyörűsé­gére. A Carltonba fényes miniszteri autók szállították a tiszteket a tiszteletükre adott bankettre. A szemben lévő sétatér fái között pedig a román mancsait'barátkozott a gyors- lejáratú imeretséget kedvelő pozsonyi szoba­cicákkal ... R. J. — (A Venkov helyreigazít.) A Venkov mai számában megállapítja, hogy Elachbarth Ernő dr. felelős szerkesztőnkről a múlt héten közölt információi nem felelnek meg a való­ságnak. A Venkov e helyreigazítása folytán felelős szerkesztőnk eláll attól a szándékától, hogy nevezett lap ellen a saitópört megin­dítja, viszont a Népújság és a B. X. am Alrend ellen, amelyektől a kósza hirek eredtek, fo­lyamatba tette a törvényes lépéseket. Megkezdődött a mánnarosi talpfaszálütás bünpörének főtárgyalása Százötven vádlott kerüli a bíróság elé — A íőtárgyalás legalább két hétig tart — A P. M. H. eredeti tudósítása — Huszt, julíus 30. Hétfőn kezdte meg a huszti törvényszék annak a monstrebünpörnek a tárgyalását, amelyet az erdőkincstár megkárosításának büntette miatt indítottak a mármarosmegyei vasúti talpfaszállitó cégek és a velük össze­köttetésben álló személyek ellen. A pörnek közel százötven vádlottja van, akik három csoportban kerülnek a biróság elé. A vádirat elmondja, hogy a vádlottak 1921-ben az ál­lami erdőkből nagymennyiségű tölgyfát vág­tak ki és ebből szállították a vasútnak a talp­fát. A nyomozás két évig tartott, amelynek befejezése után a vádlottak nagyobbik részét lopással, a többit pedig orgazdasággal vá­dolja az ügyészség. A vádtanács a 'beterjesz­tett kifogásokat elutasította és igy hozzá te­hetett kezdeni a főtárgyaláshoz. A vádlottak első csoportjának kihallga­tása hétfőn kezdődött meg. Valamennyien visszavonták a vizsgálóbíró előtt tett beis­merő vallomásukat és kijelentették, hogy annak idején terror és-fenyegetés hatása alatt vállaltak magukra mindent. A vizsgálóbíró a í büntetőperrendtertás sarkalatos jogebvének megszegésével, a csendőrök jelenlétében folytatta te a kihallgatásokat és igy ők — az őket bántalmazó csendőrök jelenlétében — nem mertek a valóságnak megfelelő vallo­mást tenni. A vádlottak után a tanuk kihallgatására került a sor. Legérdekesebb az ügyészség koronatanújának: Gerba Mihálynak a vallo­mása volt, aki szintén visszavonta a vizsgá­lat során a terheltek ellen tett vallomását és azt mondta, hogy Rik Engelbert erdőtiszt bírta rá a valótlan vallomás megtételére az­zal az ígérettel,-hogy erdővédnek fogja ki­neveztetni. A tanút szembesítették Rikkel, aki kijelentette, hogy Gerba hazudik, Gerba azonban megmaradt állítása mellett. A főtárgyalást ezután augusztus 4-ére napolták el, mert ugy a vád, mint a védelem uj tanukat nvezeít be a bizonyítás kiegészí­tése céljából, majd hozzákezdett a biróság a bünpör vádlottjai második csoportjának ki­hallgatásához. A főtárgyalás előreláthatóan legalább két hétig eltart. Ahol az akácok júliusban virágzanak — Levél a dán fővárosiból — — A P. M. H. eredeti riportja — Kopenhága, julíus vége. í Dánia és julíus. Itt nem tűz forrón a | nap, itt a julíus az, ami nálunk odahaza pár j ezer kilométernyire a május. Itt ilyenkor virít a jázmin, az akácfák is most szöknek , fehérbe, most virítanak azok a buzogány-1 alakú gyönyörű kék virágok, amelyek ta­lán sehol sem olyan pompásaik, mint itt. Most virít a legszebb rózsa a la Francé is, amely olyan, mint a dán nők arca, halvány- piros, mintha a hajnali lehelet szaladt volna rajta át és e halvány rózsapirhoz nagysze­rűen illeszkedik a szép szőke haj. Mert itt mindenki szőke, akinek véletlenül barnára festette haját a sors, azt már. nem is tartják igazi dánnak, abban más, délíR) nemzet vére is buzzog. A dán nőik- Alakjuk karcsú, hajlékony és magas. Kövér nő alig van közöttük. És a lábak. Szépek és formásak, hacsak a sóik kerékpározástól nem görbülnek el. Arcvo­násaik nemesek, üdék és tiszták. Nem lobog bennük szenvedély, homlokuk magas és arisztokratikus. És a férfiak. Náluk sem rit­ka az üde arcpir, ők is soványak, szőkék és magasak, de a legszebbek mégis a gyerme­kek. Sehol annyi szép gyermeket nem lát­tam, mint Kopenhága utcáin. Munka. Itt mindenki dolgozik, szívesen és fáradtság nélkül, de a becsületes munka mellett szeretik a szórakozásokat is. Alig van még egy főváros, ahol oly -nagystílű szórakozóhely lenne, mint a kopenhágai Ti­voli. Ezt kell megnézni egy vasárnapon. A vidékről is sok ezer ember jön be ekkor a fővárosba és mind ott van a Tivoliban. Vagy hetvenezer emberre becsültem az ottlévö tömeget, de voltak olyanok is, akik a meg­jelentek számát százezerre taksálták. Azt a pazar kivilágítást és azt a nagy reklámot, ami itt van, talán sehol másutt nem látni, mint Amerikában. A mórstilushan épített főépület nagy termében legalább háromezer ember hallgatta csöndben a nagy orcheszter hangversenyét. A nagytermet száz és száz hatalmas gázláng világította meg zöld, sár­ga és vörös színben. Mellette egy hindu pa­goda huszonöt méter magas épülete emelke­dik. Kék színben ragyog. Tetején hatalmas vörös láng ég, amelynek rezgő fénye meg­fürdik a tó sima tükrében. A tó közepén egy vörösrézből készült páva lángol, száz és száz villanykörte van három méter magas testében elbújtatva, amelyek azokban a szí­nekben ragyognak, amelyekkel a természet, a legcsodásabb művész a pávát felruházta. A parkban tizezer és tízezer pár sétál, mulat, szórakozik és hallgatja a zenét. Zaj nincs, szépen csöndben megy minden és csak a nagytömegű ember mutatja azt, hogy .annyian vannak itt együtt, amennyi Kassa lakossága Összesen. Olyan angolpark féle hely ez, ahol van minden: hullámvasút, lég- torna, marionette-szinház, tiikörterem,. csak­hogy itt nincs az a zaj és lárma, ami nélkül a budapesti Angol-parkot eí sem tudnék kép­zelni. Mikor azután fölvirrad a hajnal, még együtt van a tömeg legnagyobb része, köny- nyüléptü dán leányzók suhannak végig az utakon, karjukat jókedvű dán tisztek karjá­ba fűzik, vidámak és élénkek. A tiszték igy 1 a hajnali órákban olyan komikusaknak tűn­nek föl. Kék uniformist viselnek, fehér pánt- : tál és ugy néznek ki, mintha a cirkuszok reklámemberei lennének. Vagy itt tényleg csak reklámcélra használják a katonákat? Egyáltalában nem tűnnek fel félelmesek­nek a Kronborg öreg ágyúi sem, amelyek- | nek torkai Svédország felé bámulnak, kómi- i kusoknak látszanak Kopenhága tengerbe tóit I érődéi is, amelyek itt teljesen céltalanok. A reklámot egyébként itt mindenütt na- j gyón kedvelik. Annyi újság- és cigaretta­reklámot sehol sem látni, mint itt. A Politi­kán és a Berlingske Tidende mintha verse­nyeznének egymással, ki tud nagyobb rek­lámot csapni. Az első egy hatalmas palota tetején egy földgömböt világit meg, amelyet átölel a Politiken, az utóbbi pedig ugyan­csak egy hatalmas palota tetején nagy kivi­lágított gót betűkkel hirdeti, hogy a legjobb dán lap: a Berlingske Tidende, ■ És a cigarettáik. Nem jók, de nem is drá- 1 gák. Szép szőke dohány van bennök, de | vagy nagyon könnyűek, vagy mézzel van­nak átitatva, vagy nagyon is erősek. Hokky Károly. megelőzően törvényesen bebocsátottak az Egyesült-Államokba és akik ideiglenes kül­földi látogatásról térnek vissza. Ide tartoz­nak továbbá a diákok, akik legalább is ti­zenöt évesek és akik kizárólag tanulás cél­jából igyekeznek az Egyesült-Államokba, va­lamely engedélyezett iskolába, főiskolába, akadémiára, szemináriumba vagy egyetem­re, melyet a munkaügyi miniszter elismer. A régi kvótatörvény bebocsátott minden tudományos pályán működő személyt, az uj kvótatörvény csak a tanárokat és a papokat engedi be a kvótán kívül, de ezeket is csak abban az esetben, ha „az Egyesült-Államok­ba való bebocsátási kérését megelőzően egyfolytában legalább két évig papi vagy tanári működést folytatott s kizárólag abból a célból igyekszik az Egyesült-Államokba bejutni, hogy valamely vallásfelekezetbeli papi hivatását folytassa vagy valamely fő­iskola, akadémia, szeminárium vagy egye­tem tanára.44 Minden más bevándorló a kvótába tar­tozik s annyit bocsátanak he, amennyit a szü­lőhazájuk kvótája előír. Mégis egyes csopor­tok a kvóta ötven százalékának erejéig előnyben részesülnek. Ilyenek a huszonegy éven alul levő nőtlen, illetve hajadon egyé­nek, valamely amerikai polgárnak apja, any­ja, férje, felesége és az olyan kvótába eső bevándorlók, akik tanult iöldmivelök és ezek feleségei és eltartott gyermekei. Az amerikai polgárok feleségei tehát be­juthatnak az Egyesült-Államokba mint kvó­tába nem eső bevándorlók és mint előnyben részesülő kvótabevándorlók is. A törvény- hozásnak ezzel az intézkedéssel az volt a célja, hogy mindenképpen módot nyújtsanak az amerikai polgár feleségének arra, hogy az Egyesült-Államokba bejuthasson a férjé­hez. Az uj bevándorlási törvény rendelke­zéseinek szigorú betartására hívták fel az amerikai konzulátusokat s megtiltották, hogy a konzulátusok, mint a múltban, méltányos­ságból vagy jószívűségből engedményeket tegyenek. Alkalmunk volt a prágai amerikai kon­zulátus egyik főtisztviselöjével beszélni az uj bevándorlási törvényről, aki ahhoz a kö­vetkező érdekes megjegyzéseket fűzte: . — Az uj kvótatörvény végrehajtása olyan bonyodalmakat fog előidézni, melye­ket e percben belátni is alig lehet. Szloven- szkóból legalább tiz~tizenkétezer szlovák és magyar él Amerikában, akik már kiváltot­ták a „first paper“-t és most feleségét és gyermekeit ki szeretné vitetni. Ezek a reménységek most az uj kvóta­törvénnyel összeomlottak és családi életü­ket nem állíthatják újból helyre. Az első hírek arról szóltak, hogy ezek számára lesznek bizonyos könnyítések, most kiderült, hogy erről szó se lehet. Aki nincs amerkiatf polgárjogainak teljes birtokában, az családját ki nem vitetheti a kvótán kívül. A cseh-szíovákiai kvóta persze már ré- gesrég betelt. Az uj kvótatörvény alapján most kezdjük kiadni a vízumokat s valószí­nűleg néhány nap alatt végzünk is ezzel a munkával. Az uj bevándorlási törvény szomoni furcsaságaiból csak egy példát mondok el. Egy szlovenszkói család boldogan élt künt Amerikában. A békekötés után az asszony öt gyermekével hazajött szülőinek megláto­gatására. Az a hat hónap, ami a látogatásra meg volt szabva, elmúlt s a szerencsétlen asszony két év óta hiá­ba próbálkozik, nern tud kijutni ottmaradt férjéhez. Minden reménye az uj kvótatörvény volt .s. .most már reménye se lehet arra, hogy kikerülhessen gyermekeivel Ameriká­ba. Az uj amerikai bevándorlási törvény A kvóíabeli és a kvótánkivüli kivándorlók -- Az uj törvény bonyodalmai — Megkezdik Prágában a víz uniók kiadását Prága, juiius 30. Az uj amerükai bevándorlási törvény különbséget tesz az olyan bevándorlók kö­zött, akik állandó tartózkodásra utaznak az amerikai Egyesült-Államokba és az idegenek között, akik ideiglenes tartózkodás céljából mennek ki, mint „nem bevándorló idegenek44 (non inmigrant aliens) és akiket látogatóknak lehet nevezni. Ilyen nem bevándorló idege­nek elsősorban a kormányhivatalnokok, ezek családtagjai, cselédje és alkalmazott­jai. Azután olyanok, akik akár mint turis­ták, akár üzleti célból vagy szórakozás cél­jából ideiglenes látogatásra mennek az Unióba, x ' A bevándorlókat a törvény két osztály­ba sorozza. Vannak kvótabevándorlók, akik nek száma korlátolt és nem kvótabeván dorlók, akiknek számát a törvény nem kor­látozza. A nem kvótabevándorlók, vagyis akiket szülőhazájuk kvótájába nem számí­tanak be, az Egyesült-Államok valamely polgárának felesége és IS éven aluli nőtlen, illetve hajadon gyermeke. A „gyermek44 ki­fejezés kiterjed az örökbefogadottakra is, ha az örökbefogadás 1924 január elseje előtt történt. Nem törvényes feleséget nem bocsá­tanak be mint kvótánkivüli bevándorlát. A nem kvótabevándorlók másik csoport­jába taiíoznak azok a kivándorlók, akiket A miniszteri helyettesítések alkotmányellenesek Prága, juiius 30. A brünni cseh egyetem kiváló közjogá­sza, Weyr professzor, vezércikkben foglal­kozik a miniszterek helyettesítésének kérdé­sével s kifejti azt, hogy a miniszterek he­lyettesítésének jelenlegi módja alkotmányel­lenes. Az egyik miniszter — szabadságra menet — megkérheti helyettesítésre a kol­légáját, ha valami kiállításról vagy más pa­rádéról van szó, törvényellenes azonban az,« hogy egy re- szortminiszter más minisztérium kineve­zéseit, intézkedéseit aláírja. A minisztert a köztársasági elnök neve­zi ki egy bizonyos reszort élére. Minthogy a cseh-szlovák minisztériumok az úgyneve­zett individuális reprezentáción alapulnak, az egyedül helyes és törvényes az volna, hogy a szabadságramenö minisztert az illető tárca első tisztviselője helyettesítse. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom