Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-27 / 169. (617.) szám
Vasárnap, julius 27. Felbontottak egy sirt Ssesif Hárton-temetőben j£gy csallóközi asszony rejtélyes halála — Orvosi kény éririgység ? Pozsony, július 26. (Saját tudósítónktól.) Pénteken délután öt órakor komoly, hivatalos urakból álló bizottság jelent meg Pozsonyban az uj Szent Márton katolikus temetőben, hogy ott felássanak egy sirt, amelyben egy fiatal csallóközi magyar asszony holtteste nyugodott három hét óta. Molnár Imre erdőőr a Csallóközben köz ismert nevű Wiener-féle urad alomban, a So- morja községtől pár kilométerre levő Szemet danái félszigeten lakott. Molnár a közeli Sutor községből nősült ezelőtt 20 evvel. Molnár Mária gazdaleányt vezette oltár elé. A házasságból öt egészséges gyermek származott, Ez év eleje óta a 37 éves asszony folyton betegeskedett Felkereste a falusi orvosokat, akik megállapították, hogy az asz* szony boldog állapotban van, de a szülést már nem bírja ki, mert a petefészke elüszkosödöíí. Egy különben igen jőhirü, Somorján gyakorlatot folytató fiatal pozsonyi nőor- voshoz fordult, aki műtétet is végzett rajta, de a műtét már nem sikerülhetett, mert későn történt a beavatkozás. Az asszonyt az orvos, hogy a lelkiismeretét megnyugtassa, behozatta a pozsonyi Grandi Szanatóriumba, ahol július 4-én újból megoperálták, de már segíteni nem lehetett rajta. A halálozás után a somorjai csendőrségen az orvos egy irigy konkurrense besúgta, hogy Molnár Mária halálát tiltott operáció okozta. A csendőrség az államügyészségnek tett jelentést, amely közérdekből elrendelte az exhumálást és a boncolást. Az exhumálás a szokott formaságok között ment végbe. A boncolóorvosok már ott nyomban meg* állapították a hashártyagyuladást mint a halál okát. A belső részekből preparátum céljaira biztonság okából mindamellett mintát vetlek, amit az orvosi tanács fog felülvizsgálni. Az államügyészség a nyomozást még folytatja az ügyben, Molnár Imre, a féri tudósítónk előtt kijelentette, hogy fogalma sincs- ffiimLr micsoda falusi pletyka zavarhatta meg felesége síri nyugalmát. Beteges volt az asszony, folyton orvoshoz kellett mennie, aki a műtétet ajánlotta, mint elkerülhetetlent, ö az orvos ellen egyáltalán nem akar fellépni, megnyugszik Isten akaratában, ha már így rendelkezett. — A legjobban szeretném, ha már kibontják a sirt — mondta bánatosan — ha ■taron hazavezethetném az asszonyt az öt apró gyerekhez ... R. J. Korházak a levegőben A repülőgép helyettesíti a sebesültszállító vonatokat A P. M. H. eredeti tudósítása Prága, julius 26. A repülőgép a háborúban csaknem kizáróan hadi célokat szolgált, most azonban sok minden másra használják. Van már kereskedelmi aviatika, személy-, posta- és árufuvarozás, sőt újabban jelentékeny szerepet jáí- :;?;ük a repülőgép a terápia szolgálatában is. Nemrégiben speciális betegszál-li'ó repülőgépeket építettek. Az ilyen gépek fülkéi a gép törzsében vannak elhelyezve és 6—S személy fér el bennük. A fülke berendezése oly kényelmes, mintha egy kis kórház lenne. Az ágyakat folyosó választja el egymástól, hogy az orvos, aki a repülőgépen utazik, könnyebben hozzáférhessen betegeihez és esetleg kisebb operációt is végezhessen rajta. Az aeroplánon nincs por, vagy füst, mint a vonatokon és a nyitott ablakon állandóján üss levegő áramlik be. A gép nem ráz és igy súlyos betegek szállítására nagyon alkalmas, alkalmi: zzák a sebesültszállitásnak ezt a mód- • i eszköz. A mo’or zúgását hangtompító ké- ■ zöiók enyhíti úgy, hogy a repülőgépben beszélgetni is lehet Mostanában különösen a gyarmatokon Mkalmazák a sebsiiltszállitásr.ak ezt a módiét az angolok és a franciák a bcnszülötíekke] vivo't harcaikban. Szíriában például nemrégiben 150 .sebesültet szállítottak igy cl a tá- oori kórházakba néhány óra leforgása alatt. Az ut nrindcníiri t,omo''Pusz'ák fölött vezetett és ezt a néhány órás utat a tevekaravánok — a sivatag egyetlen közlekedési eszközei .. hús/ rian ala'f tették volna meg. Maro kk<Vn;t.n szintén ir.gy hasznát vették a kór- kv/.repülőgépeknek a legutóbbi harcok alkalmával Több sebesültet a repülőgépen operáltak meg az orvosok. Itt húsz gép 700 sebesültet szállított el. Újabban a polgári terápiában is alkalmazzák a repülőgépet. Egy angol vállalat a minap repülőgépen szállított két súlyos beteget Angliából a Riviérára. A nagy beteg görög anyakirálynőhöz repülőgépen vittek közvetlenül a forradalom kitörése előtt egy híres orvosprofesszort Párisból és az a híres svájci! sebész, aki az aostai herceg életét megmentette, szintén repülőgépen érkezett a tizenkettedik órában Turinba. Amikor az egyiptomi Fáraó-síroknál Ga mar von lordot egy mérges légy megszűrta, felesége ugyancsak repülőgépen sietett Londonból férje halálos ágyához. A repülő-kórháziak már megvannak. A folyton fejlődő technika előtt ma már semmi sem lehetetlen. (k. 1.) #f icilid Éiiiiipsifár borzalmas felfégzésc Plisiici Varsó, julius 26. A Bziöfi borzalmas részleteket közöl annak az öt lengyel állampolgárnak a kivégzéséről, akiket a szovjethatóságok kémkedés ürügye sisái Minskben halálra ítéltek. A szerencsétlen embereket teljesen meztelenre vetköztettők, szöges dróttal kötözték össze őket, majd valamennyit odavezették az előre megásott közös sir elé. Egyiket a másik után lőtték íe egy-egy puskalövéssel, amely azonban nem ölte meg őket azonnal. Az ösz- szekötözöíí vérző és jajvsszékeiő embereiket ezután a sírba dobták és eltemették, jóllehet még életben voltak. A szörnyű kivégzésen több magas katonai tisztviselő volt jelen. Amíg egy interju eljut idáig,.. Az adminiszírativ szerkesztő vállfajai Jíí. Prága, julius 26. Amíg egy interjú eljut odáig, hogy komoly nyomdafesték legyen belőle, hogy az életüzem nagy robajában egy pillanatra megállítsa az olvasót, hogy gondolkozásra kényszeresen, egyszóval, hogy újság legyen — nos, odáig az interjú átmegy a nagy üsztiío- ttizön, az adminisztratív szerkesztő kezén. A külpolitikai szerkesztő békésen pihen publicisztikai bab-árain, noteszában egymásmellé sorakoznak a legyőzött áldozatok interjú-skalpjai, — a konferencia befejeződött, a diplomaták és a szörnyű sajtófőnökök elutaztak, megkezdődik a „színes munka41, már mint a helyzetképek szubjektív ecsetelése, amelyben fölöttébb tág tere nyílik a teremtő fantáziának. Azonban benn a szerkesztőségben a szerencsétlen kéziratot ezer veszély várja s további sorsa attól függ, hogy az adminisztratív szerkesztő a szerkesztők mely típusához tartozik, mert az adminisztratív szerkesztő lehet a) flegmatikus (óvatos); b) kolerikus (túlzottan aktív); c) szangvinikus (lelkesedő). Vegyük az első esetet; a szerkesztőségi házisárkány óvatos természetű. A kézirat — mondjuk egy Pöincaré-interju, amelyben a nagy államférfi kijelenti, hogy világéleté- ben szerette a németeket, legfeljebb az utóbbi tíz évben volt köztük némi nézeteltérés, ezt azonban a birodalom megszállásával könnyen ki lehetne küszöbölni s ő a maga részéről mindent elkövet, hogy a megoldásnak ez a módja mielőbb lehetővé tétessék- Az óvatos szerkesztő elsősorban átalakítja Poincaré ironikus szerelmi vallomását, amelyből ez lesz: „Voltak és vannak közöttünk nézeteltérések, tíehát uramisten, emberek vagyunk, ugy-e kérem szépen s majd a népszövetség...“ A birodalom megszállása? — nem, erről szó sem lehet, Poincaré ezt nem mondhatta s ha mondotta, újságírói kötelesség e bárgyuság helyesbítése körülbelül igy: „Nem szsrotnők, ha egyes körök makacssága olyan eszközök felhasználására szorítana bennünket, amely Franciaország katonai költségvetését újból megterhelné!" Ez az átírás elveszi a fenyegetés élét, sőt a figyelmet a zilált francia pénzügyi viszonyokra irányítja, amelyet azok a csúnya németek semmiképpen sem akarnak respektálni. [gaz ugyan, hogy a riporter ijedten szemléli az interjút, amely alatt az ő neve áll, de amelynek apaságát csak ugyanany- nylra ismeri el, mini a nem törvényes apaságot általában... Az adminisztratív szerkesztő viszont a jól végzett munka tudatával írja a cikk bevezetése elé: „kiküldött munkatársunknak alkalma nyílott beszélgetést folytatni. • Hasonlóképpen jár el az óvatos szerkesztő minden egyéb vonatkozásban. Japán- Knn ?íSÍHr*»ti0-iSc van Tokió fttnuszhllf hétmillió halott —- vaj4 ki tudja? Lecsíp tehát a hétmillióból egy nullát eléje Írja „az eddigi hírek szerint állítólag44, Tokió helyett „néhány külvárost44 ir — mert ö óvatos, rezervált és — ki tudja — hátha csak valami manőverről van szó? Belpolitikájában a miniszterek nem buknak meg, csak „a változott viszonyokra való tekintettel visszalépnek hivataluk vezetésétől44, a viharok nem „katasztrófának44, csak „jelentős károkat okoztak44 — egyszóval minden enyhébb, békésebb — mert az óvatos szerkesztő világnézete a következőkben foglalható össze: A világ úgyis teli van nyomorúsággal, amelyet az emberek éppen elég jókor tudnak meg — minek hát külön izgatni őket? Másként áll a dolog a kolerikus, a túlzottan aktív szerkesztő esetében. Mivel úgy érzi, hogy az eseményektől térben és időben távolabb áll, mint a riporter, aki a történelmi tények súlyát éppen túlságos közelségük miatt nem tudja eléggé méltányolni, kötelességének tartja, hogy az eseményeket interpretálja. Például, ha a londoni konferenciáról kiszivárog, hogy Macdonald és Herriot egy reggel együtt szalonnáztak, ö ebből három kéthasábos alcímet csinál és megállapítja, hogy a yorkshirei disznók nagyrészét át fogják telepíteni Franciaországba. Vagy, ha Theunis belga miniszterelnök elvesztette a szemüvegét, akkor naivitásnak tartaná a kételkedést, amely nem hiszi el, hogy a belga kormány bukás előtt áll. Ö a konstruktív, a csoportosító, a nagy látókörű européer, aki mindent mindig legalább három nappal előre tud. £s az a leg- szomorubb bizonyítványa az európai politikának — az esetek felében igaza van. A külpolitikai riporter komor rezignációval veszi tudomásul, hogy semmiféle kombináció nem lehet olyan lehetetlen, hogy a valóság még lehetetlenebbet ne produkáljon! Rokonszenves és ártalmatlan a harmadik, a lelkesedő szerkesztő típusa. Ka konferenciák születnek, ezt ő a lap legszemélyesebb dolgának tekinti, boldog egy-egy szép parlamenti verekedésnél s mennyei derű önti el, ha valamelyik politikus egyáltalában kinyitja a száját. Mindig optimista s mert mindig a lap szempontjából az, nem is csalódíiatrk soha; lelkesül, ha konferenciák megnyílnak és nem kevésbé lelkesül, ha hosszas vergődés után megbuktak. Igaza van. Szenzációk mindig születnek s ha nem is élnek tovább huszonnégy óránál, jól van ez igy, az uj nap hoz majd uj katasztrófákat, földrengést, vihart, színház- égést, Marsba utazást, halálsugarakat, — mert az élet eredendően szép és kellemes! Béke veled, olvasó! Mint Dante a poK- !ot. én is megmutattam az újságírásnak — nem poklát. — de legalább is tisztítótüzét, ahonnan a mennyországba mindenesetre már nem is olyan hosszú az ut... mnrf dtm&v&fáiirR&Mfo «* ű<st factülellbesdlf Mim! beszélnek a lomdani társaságban A trónörökös nem akar házasodni — Macdo- naíd nem megy — Az oíimpiász botrányai „Sí vis pácéin.. .** London, julius 26. A londoni társaság örök témája a fiatal walesi herceg. Ez a királyfi sok gondot okoz az angoloknak. Nincs hét, hogy valamely hölggyel kapcsolatban ne emlegetnék. Sokszor íándul át Párisba s itt nem egyedül szórakozik ... De házasodni sehogy sem akar. Különösen nem hajlandó hercegnőt feleségül venni. Hiába hívnak meg a királyi udvarba hercegnőket, a walesi herceg rájuk sem néz s emiatt sokszor vannak heves jelenetek az apa és fia közt. Az angolok már abba is belenyugodnának, hogy a királyfi nem vérbeli hercegnőt, hanem amerikai dollárhercegnőt vezessen oltárhoz. De a walesi herceg kereken kijelentette, hogy harmincötéves koráig eszében sincs a házasság. Szívesen tartózkodik barátnői társasagában, akik dédelgetik, babusgatják, de a házasságról velük sem beszél. Az örök témák mellett persze rengeteg a szezontéma' is. Sok szó esik Wembleyről, a folyton növő drágaságról, az amerikai választási őrületről. Macdonaldot tizenkilencszer szavazták le az alsóházban s mégsem lehet levakarni a miniszterelnöki székről. Az antisz-ocialisía London türelmetlenül várja- a | munkásvezér távozását. Macdonald kitűnő távgyalogló. Vasárnaponként húsz mérföldet j is bejár. Miért nem szalad el örökre a í Darning Síreeíről? — mondogatják az angol társaságban. Természetesen Macdonald miatt is a háborút szidják. Ha a háború nem jön, száz év múlva sem lett volna Angliának munkáskormánya. Anglia éppen úgy megutálta a politikát, mint a háborút. A londoni konferenciáról alig esik szó. Annál kedvesebb beszédtárgy a sport, különösen az olimpiászi versenyek. Anglia szebb eredményt ért el, min: amilyent várt s mégis csalódtak az angolok. Undorral nézik az olimpia szem uralkodó nemzeti gyűlöletet. ■ ki A párisi oíimpiász sorozatos botrányait nagyon komolyan tárgyalják. Az olimpiai játékok célja a sportifjuság világbarátságának kifejlesztése. Az olimpiászi a- pacifizmus legmodernebb eszközének tartották. S íme Paris most a nemzeti gyűlöletet szítja. Tiltakozások, inzultusok, verekedések vannak napirenden. Sok a panasz a francia bírák pártoskodása miatt is s visszataszító- a francia közönség indolens viselkedése. Franciaországot az olimpiászon sok nemzet meggyüUSte s ennek a jövőben politikai következményei is lesznek. 4L ~rr Amerikát lekritizálni, az amerikai félszeg- ségeken mulatni kedves foglalkozás az angol társaságban. A legújabb pletyka arról szól. hogy a világhírű boxmester, Firpó, amikor Buenos Airesből New Yorkba utazott, magával vitte „titkárnőjét*4. Ellis Islandon a titkárnőt írógép mellé ültették, de az még a billentyűket sem ismerte. Erre aztán önagyságát visszakergették azzal az indokolással, hogy Firpónak becsületesen treníroznia kell. Persze. Anglia gúnyosan kacag az amerikai ál- erkölcsön. u Anglia pacifista, mert fáradt. De ha valahol nem emelnek kalapot előtte, a kardjára üt. Tíz év előtt hadgyakorlatra koncentrálták az egész angol .flottát. A háború kitörésekor — szerencsére — még tartott a parádé, együtt volt a fegyveres erő. S ma éppen azon a helyen összpontosították az angol flottát, ahol fiz év előtt. A különbség csak az, hogy a tengeri haderő szörnyen megszaporodott, még- egyszer annyi a hajóegység, mint 19!'-ben. Hja. si vis pacem ... A Lidové Movlny az állampolgárság! kérdésről. A Lid. Noviny hosszabb cikk keretében fölsorolja azokat az eseteket, amelyeknél a hatóságok egyes magyar egyéniségek állampolgárságát kétségbevonták. Korláíh dr. a keresztes háborúkig tudja kimutatni, hogy elődei Ruszinszkóban laktak; — Kormon öv hasonló érvekkel bizonyítja állampolgárságát, azonban a cenzúra megakadályozta azok közlését. Kisebb lármával történt Palkovidh és Foldessy képviselők illetőségének megtagadása. A L. N. védelmébe veszi a prágai legfelsőbb közigazgatási bíróság törvénymagyarázatát s elutasítja a budapesti legfelsőbb közigazgatási bíróságnak ez ügyre vonatkozó Judika taráját. | ifilislcii Uriiici § férfifehérnemű- és cíivaf-szalón % © & fia m vr «dR-WmtsgwrtYB jk raaatfhj#iB»fi«s-Mia<c«ni ©*- aactfman (Az udvarban.) Mérték lilán készít íéríifehérnemüí ’ \ Óriási választék | a IcgiHésesebb divaté kitekben, legfinomabb ? női- és férfiharisnyákban, nyakkendőkben, •( ; x x zsebkendőkben stb, : : [( : Szolid áraki Előzékeny kiszolgálás í ; í
