Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-25 / 167. (615.) szám
Péntek, Julius 25. Kisgazdapárti gyűlés Nagyszelmencen Képviselői és szenátor! beszámoló Ungvár, julius 23. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Vasárnap délután volt Nagyszelmencen az Országos Magyar Kisgazda-, Földmives és Kisiparos Párt népgyülése, amelyen E g r y Ferenc szenátor tartotta meg beszámolóját. Beszédében elmondotta azokat a nehézségeket, amik a kisgazdapárt akciói elé gördülnek úgy a parlamentben, mint a szenátusban. Ismertette a földbirtokreform végrehajtása körüli igazságtalanságokat. Ezek szerint a föld nem fiz arra szoruló kisgazdáknak, de cseh kolo- nistáknak jut és pedig oly nagy mennyiségben, hogy előállott az a helyzet, miszerint a régi magyar földbirtokosok helyett cseh föld- birtokosokat ültetnek a nép nyakára. Rámutatott a kisgazdapártnak a vagyondézsma és forgalmi adók elleni tiltakozására, amelynek eredménye is lett, amennyiben a kormány elkészítette a vagyondézsma-novellatörvényt. Óriási tiltakozás kisérte a szenátor szavait, aki az ellenzéki képviselők állampolgár- sági ügyének mesterséges előráncigálását kritizálta s végül az elbocsátott tisztviselők visszavétele miatti elkeseredést ecsetelte. A szépen fölépített beszédet hosszú éljenzés és taps követte. A gyűlés második szónoka K o r 1 á t h Endre dr. képviselő volt. Beszéde elején a szociális biztosításról emlékezett meg, melynek ő is föltétlenül barátja, csakhogy az erről szóló törvényt más módon akarja megalkotni és pedig úgy, hogy ne csak a gazdasági cselédeket, de a kisgazdákat is biztosítsák. Kulturális téren az iskolák fölállítása körül (tapasztalható nehézségekről beszélt. Az adóterhek viselésénél rámutatott arra a harminc- hatféle adóra, ami sújtja a népet. Rátért ezután a hadirokkantak és hadiárvák csekély összegben megállapított járandóságaira, amelyek igazságtalanul vannak megállapítva. Foglalkozott az agrárprogrammal is és a legelőkérdést fejtegette. Ezután a választói jog ellen elkövetett merényletekkel foglalkozott. Kimutatta azt az igazságtalanságot, amely a választóknak a választói névjegyzékekből való tömeges kihagyásával éri a pártokat. Ezzel kapcsolatban nem felejtkezett el ostorozni azt a világraszóló botrányt, amelyet a ruszinszkói őslakosok autonóm pártjával követtek el, amikor a második képviselői mandátumtól erőszakosan megfosztották. Szembeszállt azzal a történelmi hazugsággal is, hogy a ruszinok tulajdonképpen Debrecenig laktak valamikor. Végül megemlékezett még az autonómiáért való küzdelemről, a szlovákokkal való együttműködés lehetőségéről. Beszédét nagy lelkesedés kisérte. A következő szónok Jaross Qyula kisgazdapárti központi igazgató volt. Alapos, lelkesítő beszéde nagy hatást tett a jelenvoltakra. Sallay Gyula nagyszelmenci református lelkész az iskolaügyi sérelmekkel foglalkozott. A hozzászólások során Árky Ákos autonómpárti elnök a szociális biztosításról Budapest, julius 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Magyarország pénzügyi főbiztosa most terjesztette be második jelentését a népszövetséghez, mely jelentés az 1924 június 1-étől junius 30-áig terjedő időszak pénzügyi helyzetét öleli fel. A főbiztos megemlíti jelentésében, hogy az uj magyar jegybank junius 24-évcl megkezdette működését s ez igen nagy horderejű esemény. Rámutat arra, hogy junius folyamán befejezték az előkészületeket az egész újjáépítési kölcsön elhelyezésére, majd részletes kimutatást közöl a jegyzések eredményéről és a sikert nagyon kielégítőnek találja. A magyar kormány e’őre- láthatólag a névérték 82 százalékát fogja kézbezkapni. A következő fejezetben az ellenőrzés alatt álló állami bevételek alakulásáról számol be. Eszerint a kölcsön biztosítékául lekötött bevételek a májusi 103.860 millió pa- pirkoronával szemben junius hónapban 188.403 millió papirkororiát tettek ki. A következő pont a júliusi költségelőirányzatot tünteti fel. Eszerint az előirányzott összegek júliusra igy alakulnak: kiadások 30.559.396 aranykorona, bevételek 18,689.110 aranykorona. A hónap 11,870.276 aranykorona deficittel zárul. A „kereskedelem" cfmü fejezetben beawWWWTWV'Wf111 MiiMxra—niwn elhangzott kritikához szólott hozzá és azt fejtegette, hogy a kormánynak előbb munka- alkalomról kell gondoskodnia, hogy az a munkás meg is érje azt a hatvan esztendőt, amely után neki nyugdíj jár, mert különben éhen hal idő előtt. Nagy tetszést váltott ki I s a á k Imre kisgazdapárti osztályelnök, aki beszédében a kormánypártok vigéceinek a választások alatti szereplésével foglalkozott. A beszédet óriási tapssal honorálták a hallgatók. A gyűlést Haraszthy György párttitkár zárószavai fejezték be. számol a jelentés arról, hogy az export felszabadult. A devizabeszolgáltatást megszüntető rendelet szintén újabb akadályát távolította el a külföldi kereskedelemnek. A behozatal tekintetében a védelmi rendszer és a behozatali engedélyek még, érvényben vannak, azonban bizonyos könnyítések történtek. Haladás tapasztalható az állami tisztviselők problémájának megoldása terén is. A külföldi pénznemek piacán junius elején nagy változás állott be. Sikerült áthidalni azt a különbséget, amely a hivatalos árfolyamok és a titkos piac árfolyamai között fennállott s igy sikerült annak veszélyét is elhárítani, hogy ily ár- folyamdifferencíák befolyásolják a korona stabilitását. Junius 10,-e óta nem volt szükség semmiféle kiadásra abból a célból, hogy a külföldi piacokon eladásra felkínált magyar koronamenyiségeket fel lehessen vásárolni. örvendetes jelenség .az is, hogy a külföldi és belföldi korona közötti értékkülönbség eltűnt. Ez nagyon sóikat jelent külkereskedelmi szempontokból. A Nemzeti Bank első kötelessége az volt, hogy a magyar pénzt lehetőség szerint stabilizálja. Junius utolsó hetében az összes külföldi piacok egyensnlyba kerültek a belföldi rü, dús, sárga palástja ráncaiból pazar bőkezűséggel rázta vissza a napsugarak aranyait. Vadászott, mert nem szokásai, hanem szenvedélyei voltak. Szoktatni nem is lehetett és az asszony, aki belátóbb lett, nem is bánta, hogy a kutyája nem kullog engedelmesen ibána, mert sokkal pazarabb öröm volt az Ő iramodásait követni. Büszke, gyönyörű aranykorszak volt ez az idő, az imádsága is olyan volt az asszonynak, mintha farkasszemet nézne az Úristennel és úgy könyörögne: — Ugy-e Istenem, te mindent meg fogsz nekem tenni? Rex hamarosan elérte a lehetőségek végső határát. Egy reggel ismét kinyargalt, tátott szájú, bámész virágokat, fiatal cserjék kinyújtott karjait tiporva futott királyi palástjában a hegyre. A tetőn alattomosan elrejtve lapult az ember, akinek a természetét e különös remekére csak ez a sziszegő megjegyzése volt: — Már megint itt vagy, te bestia? És vadászfegyveréből rádurrantott Rex- re. Az állat felüvöltött úgy, hogy a falun végighasogatta az emberek fülét, utat vágott a síiket barázdákon a búzavirágok sok szirommal körül párnázott szivéig, mert felfülelt a faluban minden ember és megremegett az egész határ. Az asszonyt a kétségbeesésig kerülgette a keserűség. Akkoriban már úgyis annyira megromlott az élet. A napok nagy szenzációjával, mint üres hólyagok puffogtak körülötte, legfeljebb ütések kékjét hagyva maguk után, semmi mást. Pedig annyira vágyott valami jobbra, lágyra, melegre! És a kutyáért való bánatában, pótlásáról való ter- vezgetésében sűrűsödött minden érzése, az ri'katta, az által kereste a vigasz melegét, mintha a Rcx alattomos elvesztésében dűlt volna rá az emberek rosszasága, egy uj Rex- ben akart rá irt találni. Vágya tervezve hordta mindenfelé. A Szení-Bernátra: — Onnét hozok kutyát! Amely a hó alól életre kaparja a dermedt embert. —. Vagy egy vérebet!,— tüzelte a bosz- szu. — Az az ember testéből fogja kifakasztani a vér melegét! Taiprapróbálkozó terveivel ellátogatott .azqkhQtf, akiknek bősége idején batyuszám piaccal, aani ugyancsak a Javulás jele. Á Nemzeti Bank hivatalos árfolyama olyan színvonalon mozgott, hogy a valuta- és devizaforgalom a szabályellenes útról a szabályos útra terelődött. A külkereskedelmi mérlegben az 1923. évi eredményt meghaladó javulás folytatódik. Ez évben a deficit csupán 45.4 millió ■aranykoronát tesz ki. Az export körülbelül 54 százalékkal emelkedett. Junius közepe óta a magyar korona stabilitása iránti bizalom visszatérésének jelei mutatkoznak. A kölcsönklbocsá- tások sikere uj korszakot jelent az újjáépítő programban. A külföldi kölcsön a pénzérték stabilizációjára és az államháztartás rendbehozatalára van szánva, a szükséges gazdasági alkalmazkodást azonban Magyarországnak magának kell elvégeznie. A népszövetség megtette kötelességét, meg fog tenni a jövőben is mindent arra, hogy segítsen a gazdasági újjáépítés munkájában is, ezt azonban Magyarország maga tudja végrehajtani s most alkalma van arra, hogy pénzügyeinek és gazdasági életének megvesse állandó és egészséges alapjait. Ez időt kíván és áldozatokat, de a főbiztos bízik abban, hogy a magyar nép a még szükséges áldozatokat is meghozza s fel fogja használni a most kínálkozó alkalmat gazdasági életének újjáépítésére. Szombaton Írják ki a belföldi kölcsönt A Nemzeti Újság arról értesül, hogy a belföldi kölcsön jegyzését szombaton Írják k: az egész ország területén. A kölcsön címleteit úgy állapították meg, hogy azoknak is módjuk legyen jegyezni, akik nem rendelkeznek nagyobb pénzfölösleggel. A lejegyzett összeget magyar pénzben is lehet fizetni a kormány által megállapított aranykoronás szorzószám mellett. Svájcban julius 29-én kezdik meg a kölcsön jegyzését. Itt összesen 30 millió svájci frankot fognak jegyezni. A kölcsönkötvények címlete 1000 frankos lesz, kibocsátási árfolyama 89 százalékos és 7.5 százalékkal fog kamatozni. Az előjelek szerint Svájcban is túl fogják jegyezni a kölcsönt. Tegnap fejeződött be Hollandiában a kölcsön jegyzése. Két nap alatt Hollandiában ötszörösen túljegyezték a kölcsönt, aminek oka főképpen abban rejlik, hogy a külföldi pénzpiac többé már nem bizalmatlan Mdgyarországgal szemben és biztos és jó tőkebefektetésnek tekinti a kölcsönt, mivel a külföldön már a kamatlábak annyira leszállottak, hogy legjobb esetben 5— 6 százalékos kamatot hajt a tőke. hordta a jót. Hátha támogatják a kivitelig? Elhuzogatták a szájukat, hol gúnyosan, hol kicsinylöen é'S nem kapott semmit. Sötéten, öregesen botorkált hazafelé. Talán vissza sem talált volna, ha az összetalálkozó felhők nem mérnek a földig cikkázó villámokat. De az irigy fák belemartak a villámszőnyegbe és szétmarcangolva csak a rongyait engedték a földre hullani. Éppen, hogy rátette a lábát, aztán várt, míg egy lépésnyire leesett egy másik darab. Már csak a pihenés fizikai ki- vánata tolta előre testét. Még a ház felé sü- lyedő kőlépcső volt előtte, ha azt lekopogja, ennek az útnak is vége. Aztán. Talán semmi. S amint a lépcsőre tette a lábát, belebotlott valamibe, hogy a könnyű cipője karimája te- leömlöT lágysággal és melegséggel. Mi lehetett az? Lehajolt. — Bundás! Kis közönséges kóbvr kuvasz, melyet a gazdája husánggal ütött. Néha Rex után ódalgott és mivel a mopszli és a komondor öregek, lusták voltak, elfogadta a kis kódorgót fiatal tömb olása játszópajtásául. A Rex halála után az asszony nem tudta tűrni, fellobbanó keserűséggel üldözte. —Hogyisne, annak el kellett vesznie, téged pedig én foglak etetni! Aztán mégis. — mert az egyik tányéron maradt néhány nyalásnyi tej, felszedette vele. Most itt fekszik a kutya a viharban és forró lihégéssel lapátolja magából a nyalásnyi ételért a hálát, a hűséget. A lépcsőre ült. a kutya mellé és dermedt kezét bundájába vájta. Aztán elégedetten szállt le tervezgetései csúcsáról: — Elkérem magamnak Bundás^ a gazdájától! A közelben állott: az öreg rózsatö és mivel éppen junius volt, ki virult ökleiben nem fakó emlékezést, hanem friss éfetillatott szorongatott. Az asszony egészen a kutya bundája mellé simult és lelke oda tágult a jelen illatának, az életöröm uj Ígéretének .Abban a pillanatban újra kisiklott valahonnan a szél. erőset csavart a rózsafán és szétdobálta csomós szirmait. Bundás megijedt a hulló szirmok zörejétől felugrott és visszatekintés nélkül futott, futott messze. Szombat: OROSZ SÁNDOR: A fehér őzbak. Vasárnap: FALU TAMÁS: Koporsó (vers). — GLIN: Anna-bál volt ... — VÉRTESSY GYULA: Berkyből Bauer. Bundás- A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: N. Jaczkó Olga. Egyetlenegy rózsatő állott a kertben, nagyon öreg volt már, csupa görcs és bü- csök, de júniusban mégis hajtott egy fiatal gályát és ökölbeszorult, nagy piros rózsákat nyitott rajta. Ha a szél rázta a rózsafát, szétnyíltak az ujjak: a szirmok és teleszórták az ember lelkét emlékezéssel . . . Arra is mindig emlékezett az asszony, hogy gyermekkorában nagyon szeretett volna egy kutyapajtást, mely mindig utána fusson, öt védje, neki hízelegjen, neki szolgáljon. De a szülei féltették a veszélyessé válható barátságtól és nem hoztak kutyát a házhoz, Amint kikerült az életbe, első lépése a sok évi tilalom áthágása volt, azonnal kutyát szerzett. Kövérkés, közepes tehetségű mopszli volt. De az asszony körülálmodozta hőstörténetekkel és lelkesen hajszolta őket. Gyönyörű, veszélyes cshetöséggekkel kiszínezett utakat tervezett a kutyával, de már az első lépésnél kudarcot vallott minden terve az állat hajthatatlanságán. Még a legszelídebb sétára sem akart elindulni. A jó falatért készséggel megnyalta úrnője kezét, csinosan szolgált de mikor fürge füttye nyomán utána kellett volna nyargalnia, egykét kullogó, tetető lépés után visszafordult és betelepedett úrnője székébe, ahonnét vak- kantott is néhányat, ha szokatlanul hevesen lármáztak az ajtó alatt. Az asszony eleinte könyörögve és erőszakosan igyekezett változtatni a ku'ya hajlamain, de mindhiába. I /v napon aztán végképp lemondott róla. Behozta a konyhából egy kis oorcolláncsészében a. mopszli ebédjét és feltálalta a kemény pamlagra, amelyen ülve ő szokott dolgozni, hívogatta. A kutya ránézett, megcsóválta a farkát, mintha teljes gőzzel indítani akarna, — aztán elsompolygotí, a karosszék- be: amelyben az asszony húga ült s szuszogva keresgélt süteménymorzsá.k után. — Gyalázatos hűtlen dög, fakadt ki az asszony elkeseredve. A leány, aki egész nap a lábát lógatta a hintaszékből, mint valami erkélyre telepitett lomha kuszóindát, diadalmasan feleselt: — Hát hogyne, ha te mindig olyannal kínzód, ami nem felel meg neki! A pohárszékhez ment friss darab süteményért, a könyvespolchoz uj regényért, hogy tovább szürcsölje a szentimentális édességeket, a kutya meg azalatt boldogan telepedett a szék kimele.gitett párnái közé. Az asszony hagyta és más kutyát szerzett . . . Békés arcú. hatalmas komondor volt a mopszli utódja. Ez elé már nem tűzött az asszony természetével ellenkező feladatokat. Ha házőrző, csak őrizze a házat, feküdjék naphosszat a küszöbön, óvja ellenség lépéseitől. Nem is tett egyebet a kutya, elvárta, hogy az ételt is odavigyék küszöbmelletti vackára. Ilyenkor elismerése jeléül mcglen- diteFe lomnos farkát, de egyszer, amint az asszony elibe tette a falat s véletlenül mcrle- gyintette az orrá1, dühösen fclmordult és ha- talrnas állkapcsai közé csattantotta úrnője lábát. Nem volt rá semmi tekintettel, hogy a szeretet botlása volt az a kis legyintés, gorombán utasított el mindent, ami megzavarta nyugalmát . . . Ezután szerezte az asszony Rcxet. Másképpen nem is lehetett volna nevezni azt a, különleges gyönyörű álla'ot. Nem mintha csupa jótulajdonság uralkodott volna benne, hanem mert megcáfolba táti ad királyi fölénynyel viselte úgy a jó. mint a rossz tulajdonait. Mindig magasra vetett fejjel szaglászott, orrlyukai remegtek, mint valami érzékeny visszhangos kürt pereme, fodros nagy farkát zászlóként, ünnepélyessen vitte és amikor a nap fénye hajnalban becsordult a hegyek torkából. Rex pedig vidászni indult, gyönyöHúsz gyermeket agyontapostak egy moziban London, Julius 24. (Reuter.) VeracruzbóJ jelentik: Egy itteni mozgóképszínházban előadás alatt felrobbant a film. A zsúfolásig megtelt nézőtéren óriási pánik keletkezett, a kijáratok felé tóduló közönség busz gyermeket agyontiporí és tizenhetet súlyosan megsebesített. Smiin főbiztos bfili a magpar újjáépítés síherében Beterjesztette uj jelentését a népszövetséghez — Sikerült a koronát nagyjában stabilizálni
