Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-17 / 160. (608.) szám

ki amerikai szlovákok Harcol indítanak a piftskiirái §ienlié§ leclliciicicsccrl Nem nyugszanak addig, amíg Szlovenszk© nem kapja meg az autonómiát Mozaik (g.) Prága, julius 16. Julius 16. Ezt a dátumot is el kell raktá­roznunk a. dátumokkal és nevekkel teletömött agyunkba. Ez egy újabb konferencia kezdő napjának dátuma, mely belesorakozik a béke­keresés hosszú és összebogozott láncolatába. Amikor hirt kaptunk arról, hogy ez a konfe­rencia meg lesz, úgy festett a helyzet, hogy ez lesz az utolsó láncszem s a nagy összebo- gozásban megkezdődik a kicsomózás mun­kája. Ma másként gondolkodunk, mert más­ként kell gondolkodnunk. Ma egy konferencia megnyitásának napján ismét nem érezzük a nagy és biztos cselekvések szelét, csak röpke fuvalatok jutnak el a bizakodásban eltikkadt lelkűnkbe s ezeket csak jószándi- kok s gyenge-energiájú akaratok mozgatják meg. Ez a fuvalat nem döntheti le a meg- kövesedni készülő épületeket, melyekben nem élhet a nyugalom, a béke és a jövő becsületes szándéka, mert emberlelkeket falaztak bele elevenen s * gyűlölet malteré­vel ragasztották össze a/önzés tégladarabjait. Most nem panaszkodhatunk többé és nem mondhatjuk azt, hogy Benes a külpoliti­kai exkluzivitás mintaképe. Most kijut minden napra egy-egy Benes-nyilatkozat sva nyilat­kozatok mind ujjongó örömét rdetik a kisantant ujravasalásának és a bölcsesség köntösébe öltöztetett jótanácsait tartalmazzák az európai politikának. Ezek a jótanácsok nem eredeti ötletek és nem valami különleges koncepció szüleményei, de az európai politi­kában felkapott divatos slágerek dudorászá- sai. Aminek be kell következnie, mert igy kívánja a politikai észszerüség, mert a tör­ténelem nem tűri tovább az érdekeivel ellen­tétes irányzatokat, mert az eseményeknek alkalmazkodniok kell az idők lélekvilágához, azt mind mint bekövetkezendőt jósolja meg és mint szükségest hirdeti a hirtelen meg­szólalt prágai Kasszandra. A jóslatai homályo­sak és általánosak. Gondosan kerüli a ke­mény diókat s csak a feltört dióhéjakat csör­geti meg. Nem beszél arról, mit végezhet a londoni konferencia, hogy kell alakulnia a jövő Középeurópájának, mi az álláspontja a jóvátételi kérdésben — erről hallgat, mert nincs álláspontja. Csak az események után kullog s csak kikiáltja azt, ami történik — nem külpolitikai bölcs, csak az élet gramo­fonja, a történések hangosszavu rádiója. * Mindennap lezuhan egy repülőgép és eltemet egy-két embert. Mindennap megbi­csaklik a fejlett és csodákat produkáló tudo­mány és kisiklik az emberi ész és akarat emlőjén felnevelő nagyszerű technika. Az ember megilletődve fogadja a híreket és nem ül repülőre. Az ember kezdi érezni, hogy az alkotása bizonyos határokhoz kötötten ér csak valamit, hogy a tudása nem tökéletes és hogv úgy vagyunk valahogy a hatalmas vívmányokkal, hogy túlszárnyaltuk azt a határt, ameddig az energiánk és képességünk elér. Azt kezdjük érezni, hogy a földön terem­tett és a földhöz kötött lények vagyunk, szárnyakra vágyó lelkes emberek, fantáziákat valósággá konstruáló létcsodák, akik sokszor az életünkkel fizetjük meg, hogy túlontúl elcsodálkozunk a saját képességeink felett. Elvágjuk erőszakosan a határvonalakat, ami­ket elénk húz a képességeink mértéke és átvetjük magunkat a gáton, ami elválaszt bennünket a csakemberségtől és arra a me­zőre pöndörit, ahol a lélek és a szellem kielégültnek érzi magát, de az emberi ész struktúrájából kihullnak az összekötő kap­csok. Minden lezuhant repülőgép egy darab tragédiája az emberi szellemnek, egy szo­morú gyászlevele annak, hogy az életünk kőrülabroncsolt valami s aki az abroncsokat eltépi az szétmálasztja az élet dongáit is. Minden lezuhant repülőgép a nagyotaka- rásunk csődje, a hirtelen zakatolással meg­indult tudásmozdony keréktörése, Budapest, julius 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Az Est new-yorki tudósítója megin­terjúvolta Kubasek János yankersi plébá­nost, a cseh-szlovák köztársaság egyik meg­alapítóját, aki a pittsburgi szerződést is alá­írta. — A többi között én — mondotta — aki akkor tagja voltam a Národni Radának és közremüködíem a pittsburgi egyezmény megkötésében, az egyik ülésen fölálltam és azt mondottam, hogy szeretnők MaSaryk Ígéreteit írásban leszögezve Iá'ni. MaSaryk akkor egy darabka papiroson megszöve­gezte a pittsburgi egyezményt, majd mi néhány módosítást ajánlottunk, amelyet Masaryk nyomban el Is fogadott Az ere­deti fogalmazványt azonban sem Masaryk, sem senki más ott nyomban alá nem irta. A szerződést leírattuk és csak a már letisz­tázott példányon szerepelnek az aláírások. Prága, julius 16. j A Foreign Office követségi szalonjából- ma nyilt meg az uj konferencia, amely hivatva lenne, az egész európai politikát megfertőző és bénaságra kárhoztató jóvátételi kérdés meg­oldására. Akár mennyire is szüksége lenne Európának a nyugalomra és megegyezésre, mint amelyek nélkülözhetetlen feltételei a termelő munkának, nem látszik valószínűnek, az hogy a londoni konferencia kielégítő meg­oldást fog hozni. Herriot Doverbe való uta­zása előtt kijelentette munkatársainak, hogy Londonban semmiképpen sem fogja siettetni a tárgyalásokat, mert ma szükség van arra, hogy minden kérdést a legbehatóbban tár­gyaljanak meg. Párisi politikai körökben nyíltan számolnak azzal, hogy a konferencián még élesebb megvilágításban fognak meglátszani az ellentétek s éppen ezért a hivatalos Franciaország bizo­nyos tartózkodással szemléli a helyzetet. Jellemző a bizonytalanságra, hogy a konfe­rencia^ tartamát sem látják előre; némelyek tiz napról, mások viszont több hétről beszél­nek. Angliát Macdonald és Snowden, az Egyesült Államokat Kellogg és Logan ezredes, Franciaországot Herriot, Clementel és Noüet tábornok, Olaszországot Stefani, Nava és Della Toretta, Japánt Hajaski Ishii, Belgiumot Theunis és Hymans, Portugáliát Norton, Jugoszláviát Gavrilovics, Romániát Titulescu, Görögországot Kaklamanos képviselik. A delegátusok már kedden megérkeztek Lon­donba, ahol Macdonald személyesen várta őket a pályaudvaron. Ez alkalommal Stefani olasz pénzügyminiszter kijelentette az újság­íróknak, hogy bizalommal néz a londoni tár­gyalások eredményei elé. Azonban az angol — 1918 végén már féltünk attól, hogy a szerződés elismerés© nem fog megtör­ténni és nem fogjuk megkapni azokat a jo­gokat, amelyeket a szerződés biztosított nekünk. De az ellentéteket a békekonferen­ciára való tekintettel nem akartuk kiélezni és ezérí nem küldtünk külön szlovák dele­gációt Parisba. A csehek azonban egyre jobban kiélezték a helyzetet. Ebben azon­ban nem annyira a cseh kormány, mint in­kább a Szlovenszkóra kiküldött cseh hiva­talnokok a bűnösök. — Az Amerikában élő szlovákok ne­vében kijelentem, hogy mi most már ké­szen vagyunk a harcra és nem nyugszunií addig, amíg a pitlsburgi szerződés bele nem kerül a cseh-szlovák köztársaság al- kotmányíárába. Az itteni szlovák lapok cikkeiből kitűnik az, hogy a szlovákok azt akarják, hogy a Szlovenszkóban élő ma­gyaroknak is adjanak teljes szabadságot. j külügyi hivatalban és az amerikai diplomaták között egyre erősbödik a pesszimizmus, amelyet az óhajtott sikerek szugeszciójával sem sikerül legyőzni. Hogy milyen kevéssé kedvezőek a lon­doni konferencia kilátásai, azt legjobban a belga álláspont bizonyítja, amely Theunisnek Herriotval és Macdonalddal való tárgyalásai után alakult ki. Brüsszelben ragaszkodnak ahhoz, hogy a német mulasztások esetére feltétlenül meg kell állapítani a szankciókat. elsősorban azért — mondja némi szemforga­tással a hivatalos jelentés — hogy a kölcsön jegyzését ezzel megkönyitsék. A belga pénz­ügyi szakemberek szerint a zálogok igény­bevételére feltétlenül szükség van, mert ezen a módon a kölcsönben résztveendő tőkések anyagi érdekei biztosítva vannak. Ezzel szemben Angliában egyre jobban erősödik az ellen­állás a francia szándékokkal szemben. Különösen mértékadó pénzügyi és kereske­delmi körök tiltakoznak az ellen, hogy Német­országnak megadják a kölcsönt anélkül, hogy a német állami és gazdasági életet biztosí­tanák Franciaország önkényes beavatkozásá­tól. A Manchester Guardian mai vezércikké­ben nyomatékosan hangsúlyozza, hogy Anglia a Daves-javaslat kérdésében nem ismerheti el a jóvátételi bizottságot illeté­kesnek. Angliát meg kell védeni attól, hogy Franciaország politikája miatt esetleg katonai konfliktusokba keveredjék Németországgal, éppen ezért Németország mulasztását csak Anglia, vagy a népszövetség pénzügyi bizott­sága állapíthatja meg. A jóvátételi bizottság fontos határozatai Paris, julius 16. A Maiin jelentése szerint Owen Young, a szakértői jelentés egyik alkotója kijelentette, hogy hajlandó a jóvátételi fizetéseket rendező megbízott hivatalát átvenni. Ugyancsak a Matin szerint a jóvátételi bizottság tegnap több nagy fontossága határozatot hozott, amelyek a francia—angol jegyzék szellemében a német gazdasági egység visszaállításáról adnak véleményt, illetőleg tesznek indítványokat. A jóvátételi bizottság szerint a Dawes-jelentést alkalmazni lehet akkor: 1., ha Németország a Dawes-jelentésben fölsorolt kötelezvényeket átadja a már megálla­pított kezeseknek, 2., ha megalapították az állandó aranyértékü jegybankot, 3., ha a birodalmi vas­utak igazgatásával megbízott testület működésbe lép, 4., ha a 890 millió aranymárkára rugó első kölcsönt lejegyezték. A Petit Párisién szerint a 800 millió aranymárkás kölcsön elhelyezésének kér­désénél a jóvátételi bizottságban élénk vita fejlődött ki, amelynek folyamán az angol delegátus kijelentette, hogy amennyiben a birodalom gazdasági egységét előzőleg helyre nem állítják, a kölcsön elhelyezése igen nehéz, sőt lehetetlen lesz Barthou minden erejével Igyekezett Sir John Bradburyí álláspontjának helytelenségéről meg­győzni és ebben a munkájában Delacroix is támogatta. A jóvátételi bizottság határozatait egyhan­gúan hozta. Németországot szombaton hívják meg a konferenciára Paris, julius 16. A Petit Párisién angol forrásból úgy értesül, hogy Németországot valószínűen már a jövő szombaton meghívják a londoni konferencia munkálatain való részvételre. Pia itfitifáfi meg i Italom konferenciái Nagy erdííégés a Csendes-éceáft partján San-Francisco, julius 16. A Csendes-óceán partjának mentjén és Angol-Kolumbiában óriási erdőégés pusztít A kár már most sokmillió dollár. Szerencsé­re a-z utóbbi napokban hatalmas esőzések voltak, melyek a tűz továbbterjedését meg­gátolták. Az Egyesült Áliamokban és Angol- Kolumbiában igen nagy az aggodalom a tüz- íenger vidékén lakott farmercsaládok miatt Igen sok farmercsaládról semmi hir sincs. Halálra ítélték a lembergi dinamit-merényloket Lemberg, julius 16. Ma délelőtt hirdette ki a bíróság a lembergi municióraktár dina- mit-merénylőinek Ítéletét. A statáriális bíróság a két vádlottat Dietrioht és Solonenkót golyó álali halálra Ítélte. Az Ítéletet délután hajtot­ták végre. Magyar vívok njabh győzelme Párásban Paris, julius 16. A mai egyéni kardvívás­ba?. a második púiban Pósta Sándor 4, Sdi©fi­lter Ferenc pedig 3 győzelmet aratott, ami sportkörökben nagy szenzációt keltett. Véres összeütközés hinduk és muzulmánok között London, julius 16. A Reater-ügynökség jelenti Lindából: A legújabb hírek szerint tegnap ismét kiújultak a zavargások a hinduk és muzulmánok között. A összeütközés oka vallás? súrlódásokban keresendő. A rendőr­ség páncélautókkal lépett közbe, azonban a zavargásoknak még igy is 6 halottjuk és 100 sebesültjük van. A brazíliai forradalom veresége? Páris, julius 16. (Havas.) Az itteni brazí­liai követség Rio de Janeiroból közvetlen kábeljelentést kapott, amely a szövetségi csapatok győzelméről tesz jelentést. A kor­mány csapatai állítólag a forradalom több vezető személyiségét elfogták s Sao Paulo városát bekerítették. A forradalmárok a várost valószínűleg néhány napon belül átad­ják. Rio de Janeiróban teljes nyugalom ural­kodik. Kiélesedik az olasz íascisia- liberáiís ellentét Róma, julius 16. (Svájci Távirati Ügy­nökség.) Liberálisok és fascisíák között nap- ról-napra kfélesedik az ellentét. A liberális sajtó és a liberális politikusok teljes határo­zottsággal jelentik ki, hogy Mussolini politi­kája ellen minden erejükkel harcolni fognak. A íascista sajtó és fascisía vezetők viszont hallani sem akarnak a kibékülés valamely formájáról s azt hangoztatják? hogy mérsékelt és szélsőséges fascisíák között ma már nem lehet különbséget tenni. 100 cseh-szl. Koronáén fizettek ma, julius 16-án: Zürichben 16.275 svájci frankot Budapesten240ÖÖ0.— magyar koronát $ácsben 210500.— osztrák koronát Berlinben Í2380G000Ö0 000.— német márkát Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Riiszíaszkói Szövetkezett Ellenzéki Fártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom