Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-01 / 146. (594.) szám
A baloldali előretörés (g.) Prága, junius 30. Az európai politika a békekötések óta talajtalanul gyökerezik s igy könnyen ingó a helyzete. Hol az egyik oldalon kap rést, hol a másikon gyülemlik föl veszedelmes mennyiségű gyújtó és elaknázott anyag s a bizonytalanság szülte eszmekáoszban irányok kerülnek előtérbe és irányok buknak el a soha fel nem támadásig. A legutóbbi események az előtérnek rivaldás közéltéig sodortak egy irányzatot, mely az európai béke negatívumainak köszönheti életerejét s amely most készül arra, hogy a régi kulisszák keretei közé uj felfogást és talán technikát is vigyen és igy próbálja megteremteni azt, ami az elődjei játéka nyomán elveszett, a béke első elemét: a harmóniát. Ez az uj irányzat az általános politikai definíciók szerint baloldali, .a jelszavas politikai meghatározások szótára után demokratikus, az ideális elvek fantasztikusainak nyelvén szólva: pacifista. Mindezek a jelzők azonban felületes és mellékutakon járó politikai megállapitások, mert. hiszen az a körülmény, hogy Németországban a balfelé szineződő középpártok uralkodnak, Angliában az angol speciális gazdasági és politikai életből kisarjadt munkásirányzat került felszínre s Franciaországban a radikálisok ültek Pomcaré örökébe, nem a baloldali irátnyza- tok időbeteljesülését, abszolút szükségszerűségét és a kor parancsának kihatását jelentik, de külön-külon és együttvéve abból a tényből fakadnak, hogy a háború utáni kormányzás és a békeberendezés politikája rossz és elhibázott volt. Sajnos, a politikában nem áll úgy az eset, hogyha az egyik pólus rosz- szul funkcionál, jön a másik és az beválik... sajnos, a politikában úgy van, hogy abból, hogy Poincaré rossz volt, nem következik az, hogy Herriot jó és kifogástalan lesz. Nem lehet és nein szabad ezt a következtetést végigvinni már csak azért sem, mert a baloldali irányzatok előtérbenyomulása sehol sem történt a pozitív program előre kidolgozott haditervével és az épitő politika rekonstrukciós terveivel együtt, de egy félesemény bekövetkeztét jelentik: annyit, hogy az eddigi politika megbukik, de ezen felül semmi bizonyosságot. Emellett a három legszembeötlőbb baloldali előretörés között nem lehet az organikus összefüggéseket, egyszerűen: a három baloldali irányzat egységes vagy összesimuló felületeit konstatálni sem az elvekben, sem a metódusokban. Macdonald az angol érdekeket sokszor előbbre becsüli, mint az európaiakat. íierriot az európai béketényezőket kötelék és erő nélkül igyekszik összefűzni, mert csak jobb reménységek prespektivájá- ból és pozitív tudat nélkül mondja kényszeredetten ki a leszerelési ellenőrzés igényét. A baloldali koncertben tehát nincs meg az összehangoltság, nincs meg az alapakkord, elveszett a dirigensi pálca és hogy a hangok eddig nem siketitették a fület, annak egyszerűen az az oka, hogy eddig csak az elhelyezkedés történt meg és nem harsant föl még a nyitány sem. Ma még csak reményektől színes szavak röpködnek a levegőben. A cselekvések előtti kijelentgetések mozgalmas napjait éljük, ma még tompák az ütközőpontok és szunnyadnak a divergens erők. Ma még lehet a politikai hit könnyüveretü reménykedésével beszélni arról, hogy a londoni konferencia megoldja a jóvátételi kérdést s úgy oldja meg, hogy az igazság kecskéje is jóllakik . s az antant káposztáskertjében sem esik kár, ma még el lehet képzelni a politikai képzeletvilág hamar szövő fantáziájával, hogy a népszövetség reorganizációja meg lesz és a valódi értékére emeli ezt a szervezetet, hogy a demokratizált antant egységesebb és pro- duktivebb lesz, mint a háborús kreáció, hogy a baloldali politika ügyes mérsékléssel háttérbe szorítja a nacionalizmusnak internacionalista megnyilatkozásait, ezt a szélsőséges, türelmetlen és a béke átkaiból kisarjadt jelenséget, de nem szabad hinni abban, hogy a politikai hit és reménység mindég és a jelen esetben is politikai realitássá és valósággá változik. Ez a imái körülmények között köny- nyelmü és túl optimista fölfogás lenne.*. A háború utáni idők pedig arra intenek, hogy nézzük a dolgok legreálisabb oldalait és ne higyjük, hogy a reménykedések apró porszemeiből a békét körülsáncoló erődítések lesznek. Néha és sokszor elég egy enyhe szél és a porszem elröpül... Hányszor láttuk ezt a folyamatot, hányszor borult föl a kibontakozás akciója amiatt, hogy a politikai realitás hiányzott belőle. Vájjon van-e a baloldali előretörésben politikai realitás? Aki azt mondja, hogy van, az a reménykedés előretolt presp-ektivájába veszti el a gondolkodás láncolatos fonalát. Aki az európai békét és uj életet a baloldal vagy a jobboldal kérdéséhez fűzi, az megfeledkezik arról, hogy a béke után vágyódó lelki erők nem politikai szinek és tendenciák körül jegecesednek ki, de egy nagy általános és hatalmas lendületű akaratban. Aki ezt az akaratot szolgálja, az akár baloldali, akár jobboldali, — de a jövőre alkalmas politikus* Óriási tüntetés Berlinben Versailles ellen Berlin, junius 30. A német egyesületek munkaszövetsége a Reidhstag épületében tegnap hatalmas tüntetést rendezett a versafllesi békediktátusn és a háború íölidézésének vádja ellen. A tüntetésen resztvettek Marx birodalmi kancellár, Streseanann birodalmi külügyminiszter, valamint Luther, Braun, Gessler és Hamm miniszterek is. A monikabizott- ság, mely hétszáz különböző szervezetet képvisel, határozati javaslatot fogadott el, melyben rámutat arra, hogy a németek az igazság békéiét kívánják. Hangsúlyozza, hogy Wiison Ígéreteit nem tartották be és ennek tulajdonítható, hogy egész Európa szenved. A német nép minden ereiével védekezni fog a birodalom felhőm lasztására irányuló törekvések ellen, melyek a német gazdasági életet és a német nép ereiét meg akarják semmisíteni. Határozottan tiltakozik az ellen a vád ellen, hogy Németország idézte volna föl a világháborút. Stnesemann külügyminiszter kijelentette, hogy a háború fölidézésének kérdését hivatalosan fogja fölvetni. A német nép igazságot, szabadságának helyreállítását és a többi népekkel való egyenjogúsítását követeli. Népszavazás fogja eldönteni, hogy Amerika befép<> m népszövetségbe New-York, junius 30. A demokratikus 'konvént vasárnapi ülésén a választási program összeállítására kiküldött bizottság elnöke jelentést tett a többség által javasolt programról. Az ötven pontot tartalmazó program főképen gazdasági kérdésiekkel foglalkozik és egyik főcélja az európai gazdasági problémák megoldása. A program elítéli a lausannei szerződést és követeli az amerikai jogoknak Törökországban való védelmét. A demokratikus komvent a programot efogadta. Baker volt hadügyi államtitkár a kisebbségi bizottság jelentését adta elő. A bizottság a wílsoni elvek értelmében azt kívánja, hogy Amerika haladéktalanul lépjen be a nép- szövetségbe. A konvent a bizottság indítványát rom fogadta el. A választási programnak a népszövetségié vonatkozó része a háborús rendszer leküzdésére vonatkozik. A konvent bizalommal viseltetik a népszövetség és a nemzetközi döntőbíróság iránt. A konvent elhatározta, hogy népszavazás alá bocsátja a következő kérdést: Akarnak-e az Északamerikai Egyesült Államok a népszövetség tagjai lenni olyképpen, hogy az Egyesült Államok elnöke és a kongresszus által megállapított módosító Indítványokat fönntartják. A német kormány jegyzéke Parisba érkezett Berlin, junius 30. A párisi német követ átnyújtotta a nagyköveti konferencia elnökének a német kormány jegyzékét a katonai ellenőrzés kérdésében. A jegyzék visszautasítja azt az állítást, hogy Németország képes lehet arra, hogy Európában fegyveres konfliktusokat idézzen föl. Kifejezetten megállapítja, hogy a német kormány az előbbi jegyzékekben lefektetett jogi álláspontot továbbra is löníarlja. fia ebből nem vonja le azonnal a praktikus következményeket, úgy ez az időközben beállott és az egész politikai helyzetben bekövetkezett változásból folyik. A német kormány a szövetséges kormányok kifejezeti kijelentései alapján, amely szerint csak a Versailles! békeszerződés 213. szakaszában jelzett eljáráshoz vezető átmeneti intézkedésről van szó, hajlandó az ellenőrzést megengedni. Kiköti azonban, hogy az ellenőrzési oly módon kell keresztülvinni, amely ama szellemből fakad, amely hivatva van a népek közötti összeköttetéseket szabályozni. A nemet kormány kifejezésre juttatja, hogy az ellenőrzést minden eszközzel gyorsítani kell és kéri annak végső határidejét szeptember 30-ban megállapítani. Kijelenti, hogy a német kormány megértéssel viseltetik ama kívánság iránt, hogy a nemzetközi helyzetet abban a pillanatban ne terheljék meg, amikor a szakértői javaslatok gyors keresztülvitelének kilátásai annak reményét táplálják, hogy a jóvátételi kérdés végleges megoldására és ezzel az általános és igazi béke számára megtalálják az alapot. A német szervezetek fokozódó aktivitásával kapcsolatosan visszautasítja azt az aggodalmat, hogy ez által Európában újabb fegyveres konfliktusok következhetnek be. Ezek a szervezetek, amelyek a német ifjúság testi nevelését igyekeznek előmozditani, abból indulnak ki, hogy az általános védköteíe- zettségnek nem csalt katonai, de kiváló nevelési előnyei is voltak s arra az elvre gondolnak, hogy minden népnek kötelessége ifjúságát egészséges és erős testben megtartani. Nem jogos a sport- és torna egyesületek működését összehozni Németország katonai előkészületeivel. A német nép elutasítja a háború gondolatát és minden politikai faktora megegyezik abban, hogy egy titkos fegyverkezés éppen olyan lehetetlen, mint céltalan lenne. A német kormány komolyan törekszik arra, hogy bizonyos Politikai szövetségeknél, ahol ugyan nem leijei komoly fegyverkezésről szó, a lefegyverzést keresztülvigye. Azután a német nép elkeseredésének okait vázolja a jegyzék és kijelenti, hogy ez az elkeseredés sohasem nőtt volna az eddigi fokra, ha Németországgal szemben a megértés politikáját folytatták volna. A jegyzék rámutat arra, hogy Németország hadseregének technikai eszközei és materiális erőssége kisebb, mint a legkisebb államoké s hogy a háború után egyetlen uj ágyút sem állítottak elő s annyi muníciójuk sincs, amennyit a béke- szerződés megenged. „A köztársaság védelmében" Besztercebánya, junius 30. Hogy a köztársaság védelméről szótó drákói törvénynek milyen következményei lehetnek, azt élénken illusztrálja a besztercebányai törvényszék előtt e hó 27-én Gsizi Kálmán és társa bűnügyében megtartott tárgyalás s az ott hozott ítélet. Csizi Kálmán lénáTtfalvi lakost a füleki állomáson a múlt év szeptember 13-án egy ismeretlen ember megkérte, hogy egy levelet adjon át Ciutt- mann Miksa ragyolci jegyzőnek s ezért 20 korona díjazást adott neki. Csizi a levelet elvitte Ragyolcra s ott a jegyzőnek átadta, aki azonban konstatálta, hogy a levél nem neki, hanem a nemesradnóti jegyzőnek szól, akit tényleg Guttmann Miksának hívnak. A ragyolci jegyző, Nesvarba, azonban gyanúsnak találta a levelet, felbontotta és Csizit letartóztatta. Csizi ijedtében hamis nevet mondott, ami helyzetét még súlyosabbá tette. Nesvarba jegyző az esetet nyomban a csendőrségnek jelentette s a vizsgálat úgy Csizi, mint Guttmann nemesradnóti jegyző ellen megindult. A kA-ÁA: A vél tarkő rx; a kövcjkező volt: „Tekintetes Guttmann Miksa jegyző urnák, R agyole. Kedves Jegyző Ur! Emlékeztetem szóbeli ígéretére. E sorok Írója minden tekintetben megbízható. Jámbor/' Az állam ügyészség a már tíz hónapja fogva levő Csizi ,valamint a szabadlábon hagyott Gusit- m&an -tóiéi a köztársaság védelméről szóló törvény 6. paragrafusába ütköző katonai árulás büntette miatt emelt vádat, amely felett e (hó 27-én mondott Ítéletet a besztercebányai törvényszék. Csizi kijelentette, hogy Jámbort nem ismeri s ve’-e sohasem érintkezett, ugyanezt adta elő Guttmann is. A pozsonyi katonai hírszerző osztály főnöke kijelentette, hogy Jámbor bánrévei főhadnagy mint •magyar kéimtiszt ismeretes előtte, azonban o is azon a nézeten volt, hogy egy jegyzőnek nem igen van módjában katonai titkokhoz hozzájutni. A védelem kifejtette, hogy semmiféle bizonyíték nincs arra nézve, hogy a vádlottak Jámbor főhadnaggyal összeköttetésben állottak volna, sőt az sincs bizonyítva, hogy Jámbor kémtfőhadnagy volna, de sőt az sem, hogy a levél tőle származnék. A tevéi tartalmában egyáltalán nem foglaltatik semmi olyan, amiből kémkedésre lehetne következtetni, pedig a törvény kifejezetten megkívánja, hogy a cselekmény olyan tárgyak vagy körülmények elárulására irányuljon, melyeik a köztársaság katonai védelmének érdekében titokban tartardók volnának. Még ha a leivel Jálmbor főhadnagytól i,s származnék, annak tartalma teljesen magán érdekű dologra vonatkozhat ük s katonai titokról szó sincs benne. A három cseh biróból álló tanács hosz- szu tanácskozás után Guttmann körjegyzőt a vád alól felmentette azon az alapon, hogy vele szemben kémkedésre irányuló cselekmény bizonyítást nem nyert, s ennek dacára Csizit kémkedésben való közreműködés miatt bűnösnek mondta ki és háromévi fegy- házra ítélte, azzal indokolván, hogy bizonyítottnak látja, miszerint Csizi Jámbor magyar kémfőhadnaggyal összeköttetésben állott s igy az általa kézbesíteni szándékolt levél csakis valamely katonai titok közlésére irányulhatott. Az ügyész Guttmann felmentése miatt, Csizi és védője pedig az elitéltetés miatt felebbezést jelentettek be. A szigorú ítélet általános feltűnést keltett. 100 cseli-szl. Koronáén fizettek ma, junius 30-án: Zürichben 16.60 svájci frankot Bndapesten242000.— magyar koronát Bécsben 209700.— osztrák koronát BerÜflbeo 12350000000000.— német márkát J Jj™ 4B W Dl. évfolyam 146. (594.) szám M Prága> kedd> 1924 juiiHs 1 ' Előfizetési árak belföldön: Egész évre 300 Kfc., gnygggp siíKffífHy AMy ***'ff !uau_ gnwjmmMgr fólóvrc ISO K.S-* negyedévre 76 Kó., egy hónapw -JcP ptjf {jfrr iüf! Ápi? Ára?" $*5® JíivW keaztóség: Prága IL, Sfépánská ullce 40/1. _ Jp éW Mt llL IIF Jt Wfr Jjaf Teletelt: «71 és 30M9. - Kiadóhivatal: Jp <»Orglh T Prága L, LIHové allce 18. szám. Telefon: 6707. '-W' SSrgön-ycftn: Hírlap, Praka. Főszerkesztő: A Szlovénokéi és Rnszinszkéí Szövetkezett Ellenzék; Pártok FetelSs szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
