Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-01 / 146. (594.) szám

58 Kedd, ju'ius 1. Mindenesetre tanulság ebből, hogy senki se vállaljon oly levelet kézbesíteni, amely­nek tartalmát nem ismeri, mert sohasem tudja, mikor s mily alapon húzzák reá a köz­társaság védelméről szóló törvény nagy ál­talánosságban mozgó könyörtelen paragrafu­sait MacdonaEd — Merrlot Párls, junius 29. Satterweín, a Maiin munkatársa érdekes összehasonlítást közöl Macdonaldról és Her- riotról. Kifejti, hogy mindkét ember, noha némi kü lomb ség ok mutatkoznak közöttük, megegyezik abban, hogy mély érzékük van alma felelősséggel szemben, melyet viselniük kelL Macdonaldot a német fegyverkezések gondolata üldözi. Ez a gond ránehezedik a lelkére, nem hagyja öt aludni és naponta megismétli munkatársai és családtagjai előtt .azokat a szavakat, amiket Herriotnak mon­dott: „Nagy Isten, ha nekünk ezt még egy­szer meg kell élni!" Amitől tart, az a hábo­rú. Ramsay Macdonald, a pacifista szenved attól az aggodalomtól, hogy a történelem egyszer azt mondhatja róla, hogy biza'om- teljességének hibája folytán egy tij háború volt lehetséges. Ghecquiersben Herriotot sem hagyta ez a gondolat aludni. Éjjel két óráig dolgozott szobájában, azután három óra hosszat feküdt álmatlanul!, öt órakor ismét dolgozni kezdett Bár a két államférfin érzés világa e pon­ton találkozik, intellektuális beállításuk tel­jesen külömbözö. Macdonald John Knox nemzetségéből származik, aki a skót presbi- iteriánusok apostola volt. Hisz abban, hogy a bűnösöket kegyelem által kell megjavítani Egy napon, amikor Sauerweinnal a gyűlölet­ről beszélt, amely Németországot megmér- gézi, Macdonald ezt a választ adta: Ezt a gyűlöletet ki keli irtanunk. Ezek a szavak az apostol szavai voltak. Macdonald súlyos csalódásai a háború alatt abban gyökerez­nek, hogy túlságosan hitt az emberiség meg­javításának gondolatában!. Minden ellen­ségeskedést loyalitás és. becsületesség utján akar elhárítani. Herriot ezzel szemben nem apostol, de a tudomány •embere. Az ő mestere Descar­tes. Herriot hisz az intelligencia diadalmas hatalmában, szívesen nyúl az analízishez s igyekszik minden problémát szétboncolni az apró nehézségekre, amelyeket sorban át lehet hidalni. Amikor Londoniból Doverbe utazót Sauerweinnal, akkor kifejtette előtte tervét, amely a személyes intelligencia munkámé tó dúsát akarja bevinni az álfiam- tudomány diplomáciai operációiba. Mivel a két embernek ily egyénieis természete van, személyiségük fontos szerepet játszik a poli­tikában. Az egyiknek valásos hite kiegészítést keres a másiknak raciónalisztikus intelligen­ciájával. Az ember egyénisége hibaforrásai­val, de a meggyőződés erjének kisugárzá­saival is ismét kezd érvényesülni a nemzet­közi kérdéseknél Az összes olasz miniszterek lemondtak Berlin, juráiul 30. Rómából jelentik: Az összes miniszterek és államtitkárok tegnap este Mussolini rendelkezésére bocsátották tárcájukat. Mussolini máris tanácskozásokat folytatott a többségi pártok egyes vezetőivel s valószínű, hogy kedden megalakul az uj olasz kormány. l kisánlániof is meghívlak a londoni konferenciára London, június 30. (Havas.) Úgy hírlik, hogy a szövetségközi konferenciára meg fog­ják hiyni Franciaországot, Angliát, Belgiumot, Olaszországot, Jap.ínt és az Egyesült-Álla­mokat, Romániát, Cselí-Szlovákiát, Jugoszláviát, Lengyelországot és Portugáliát akként fogják meghívni, hogy londoni köveseik által képviseltetik magukat azokon az üléseken, amelyek őket közvetlenül érdeklik. Prága, június 30. Azzal hogy a parlament nyári szabad­ságra ment, a belpolitika nyári vakációja még nem kezdődő.t meg. A legközelebbi napok­ban szorgalmasan fog ülésezni a népjóléti bi­zottság, mely a szociális biztosítási törvényt fogja rövidesen elintézni. Ezenkívül a politi­kai petka (Svehla, Srámek, Strilbrny, Meis- ner, Krtamár) is hosszabb tanácskozásokat fog folytatni főképpen arról, hogy ml módon lehetne elodázni a koalíció krí­zisét három négy hónappal, ha m?jd ősszel pihent erővel vonulnak fel a pártok s az 1925. évi költségvetés megszava­zása előtt hajbakapnak. Uj ígéreteket kell tehát kigondolni, mely igéretinjekciók leg­alább rövid időre narkotizálják a vérmes pártokat és kezes bárányként engedik magu­kat pórázon vezetni. Ugyan hol készíti majd a varázsorvos a petkának ezt a csodagyógy- szerét. Nagy titok ez, mint a Právo Lidu is megállapítja, csupán annyi biztos, hogy Prágán kívül fogják megtartani ezeket a tanácskozásokat, a közelebbi hely megje. lölését azonban titokban tartják a petká- sok. A parlamentben, a Rudolfinum nagyter­mében ezalatt szorgalmasan faragnak az ácsök, kovácsolnak a kőművesek, kályhások, vizvezetékszerelők. Ott, ahol néhány nap előtt a parlamenti őrség zárt sorai védelmez­ték a korhadó parlamentarizmust s négyen cipelitek egy képviselőt, ma az ogonaszere- lők állítottak magas állványokat shordják ki a hatalmas orgonasiipokat. A paríament juliusvégi üléseinek tervét ma már senki sem veszi komolyan. Hiszen csupán az öreg nyugdíjasok küldöttségének ígérték meg, hogy kérelmüket júliusban In­tézik majd el s ők csak önmagukra vessenek, ha ilyen Ígéretnek hittek. A legtöbb képviselő már előre bejelentette, hogy ha netalántán mégis összehívnák a Házait, ők bizony sza­badságot kérnek s így most már bizonyosra vehető, (hogy az összehívás szeptemberre marad. Elsulyedt dán gőzös Kopenhága, junius 30. A Tor nevű dán gőzös Kopenbágától délre zátonyra futott és valószínűen kazánrobbanás miatt eisülyedl A hajón a nyolc főnyi legénységen kívül tizenkét cserkész és há­rom egyéb utas volt A legénység három tagját és öt utast egy svéd hajó megmentett Valószínű, hogy egy másik svéd hajó még három személyt mentett meg. A többiek sorsáról nem érkezett je­lentés. A cseh néppárt és Kaderka képviselő Prága, junius 30. Néhány nap előtt röviden beszámoltunk arról a legújabb politikai afférról, mely a cseh néppárt eddig csendes sorait forrongás­ba hozta. A párt volt képviselője, Kaderka, a földhivatalban viselt tanácsnoki tisztségében megvesztegetni engedte magát s ez alkalmat adott Myslivec képviselőnek arra, hogy a néppárti klub elnöke Srámek miniszter ellen éles támadást intézzen a „Cech“-ben azért, hogy Srámeknek tudomása volt Kaderka üzelmeiről s ennek ellenére nem lépett fel kellő szigorúsággal Myslivec képviselő cikke érthető feltűnést keltett a politikai közvé­leményben s ezt a kínos feltűnést alig képes ellensúlyozni legújabb nyilatkozata, mely sze­rint a leleplező cikket Kaderka ellen irányuló heves felindulásában „követte el“ és sajnál­kozását fejezi ki amiatt, hogy Srámeket is érintette felindulása. Myslivec képviselőt sokkal nyugodtabb embernek és képviselőnek ismerjük, semhogy „heves felindulásban14 te­gyen politikai lépéseket. A nyilatkozattal kénytelen most pártját menteni, hogy ezzel egyéb családi párttitkokat eltakarjon, ami ne­hezen fog menni, mivel Kaderka képviselő be­csületsértés és rágalmazás miatt feljelen­tette Myslivecet s így a bíróságnak lesz al­kalma megállapítani azt, hogy megveszteget­ték-e Kaderkát, vagy sem s ha nem, úgy honnan vette az uj pártalapitáshoz szükséges pénzeket. Kaderka egyébként a saját lapjá­ban, az „Otcim“-ban azt állatja, hogy a föld­hivatal tanácsülésén oly értelemben szava­zott annál az esetnél, ahol állítólag a föld­birtoktulajdonos őt megvesztegette, miként azt a néppárti titkár egy intervenciója alkal­mával kivánta: tudniillik, hogy a mnichovo- hradistyei birtokból minimális mennyiség adassák át a földreform céljára. Gagatkó Pesak felelősségre vonását követeli. Gagatkó, a Ruszinszkában megválasztott cseh nemzeti szocialista-, illetve trudovapárti képvise­lő legutóbbi parlamenti beszédében rendkívül ér­dekes arcképet festett Pe§ek ruszinszkói tanügyi referensről. Qagatikó a többi között a következő­ket mondotta: — Pesek, ki nem tud a benszü’ött lakosság nyelvén beszélni, olyan politikát űz, mellyel Ruszinszkó lakosságát mindinkább eltá­volítja a köztársaságtól. Ukránizá'ó politikájában visszaél a tanítók fizetésévei, amennyiben politi­kai ellenfeleinek sokkal kisebb fizetést folyósit, mint híveinek, akiknek még különböző mellék­jövedelmeket is biztosit. Addig, amíg kulturális célokra és a tanítóság fizetésére nincsen pénz, százezreket, sőt milliókat költ ukrán propagandá­ra. Tárcarovatunk: Csütörtök: FALU TAMÁS: Függő (vers). — DARKÓ ISTVÁN: Gergely jóléte és az álom. II. Szombat: HEGYALJAI KISS GÉZA: Nagyasszo­nyok az Íróasztalnál. Vasárnap: ÖLVEDY LÁSZLÓ: Akácvirág (vers). — FÖLDI MIHÁLY: A menyasszony. A nő egyénisége és a divatreform — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája — Irta: Berendy Katalin. A francia divatárusTiő’k és szabónők va­lósággal siránkoznak a modern divat ellen, amely uniformisszerüvé alakit ja a ruhákat. Híres írókat és művészeket szólaltatnak meg napról-napra, hogy a nőket visszatérít­sék a változatos, szuverén, ízléses formák kereséséhez, amely egyéni varázzsal vonta be lényüket és oly előnyösen különböztette meg őket egymástól. — Átkozottul csinos ez a ruha! Előkelő Ízlése van önnek! — eléje hízelgő jelzőket már nem alkalmaznak a nőkre — fenyegetőd- zik egy hinne vés angol író, mert a férfiasán egyszerű toalettekben elszürkül a nő titokza­tos lénye. Nem lesznek udvariák, mert nincs divat, nem lesz fiirt, mert nincs többé nő- egyéniség. Oh, minden asszony egyforma, — nemcsak sötétben — mint Luther mondja —, de még nappal is. Azt hiszem, a férfiak könnyen tudnák megcáfolni Luthert arról, hogy a nők sötétben egyformák és méginkább megcáfolhatják a modern írókat afelől, hogy a nőt az uniformis- szerű divat mennyire jicm szürkiti cl. Első példa erre maga a férfiruha. Állít­sanak libasorba tíz csaknem egyforma ter­metű férfit egy és ugyanazon szövetből ké­szült zakkóban és mutassák meg egy, vagy akár tiz nőszemélynek. Majd eldől, kinek mi­lyen a szerencséje s mennyiben köszönhető ez a ruhának. Második példáit a kóristaleányok szolgál­tatják, vagy a ballett. Felöltözhet száz táncosnő, vagy énekes­nő egyformán, lámpák alá ugorhat paróká­iban, hogy oitt szinte gépiesen kidolgozott, ze­neütemekre irt lépésekkel, mozdulatokkal ug­ráljon. Előadás után kérdezzék meg a mélyen ■tisztelt férfiakat, tetszett-e nekik valamennyi hölgyecske, vagy ki tetszett a legjobban, ki nem tetszett egyáltalán, dacára a nagy, stili­zált egyformaságnak... Vagy adják rá a legpükánsabban tervezett párisi esti toalettet egy hatvanéves dámára, aki pedig jól konzervált, vagy adják rá a het­venéves hölgy köpenyét egy viruló haja- donra s kérdezzék meg a férfiakat, melyik hódit jobban? Oh, nem a divat, hanem a n ő. S éppen azért, mert húsz évszázad ilyen és olyan küzdelmei dacára a nőben az a bizo­nyos varázs hódit, amely maga a nő, vagyis a nőiesség, amely életkorral kezdődik, élet­korral fejeződik be, amely lágy körvonalúvá, ringó járásúvá alakítja a termetet, ragyo­góvá a mosolyt, amely élénkebben csillog a szemekben, miint maga a könny, vagy az öröm; amely az egyik nőt elkiarcsitja és haj­lékonnyá növeszti, nemes tagokkal, a mási­kat törpén hagyja és gömbölyíti; az egyéni­séget néma szab óm ü vészeiben, hanem a ter­mészetben kell keresni. Az angolos egyszerűségnek, amely két­ségtelenül egyenlősiti a divat főbb elemeit, a kontúrt, a. díszítést, a ráncolódást, a formát, el kellett következnie épp úgy, mint ahogy elkövetkezett a százötven-, kétszázoldalas regény a nyolc száz oldalas helyébe, mint ahogy elkövetkezett a taxiautó a lóvonat nyomán, 'a fejbenyomó kalap a „reier“-es he­lyett, vagy akár a „leibchen“ a fűző helyébe. Nem, a puffos, halszáju, sonka- és tölcsér- ujjakat nem kívánjuk viszontlátni, sem a hal- csontozott derekat, amely alatt csaknem meg­fulladtak a dámák és a ruhaszámla mellé or­vosi számlát is fizettek. Sem az uszályos szoknyát, amely fölszivta a port, esetleg az égő cigarettát és leköfotite az egyik kezet, mert föl kellett emelni. S aztán, talán akkor nem volt a divat uniformisszerü? Próbáin volna egy dáma sonkaujju ruhá­ban járni, amikor puffos volt a divat és a sima szövetek helyett rózsás-bózsásat vi­selni, „amelybe csak divánok és fotelek öl­töznek .. A divat minden korban ránkparancsolt bizonyos formát, ízlésbeli meghuny ás zkodást és mi engedtünk neki. Amellett a fejünket tör­tük egy kis „külön!egesség“-ér-t, amihez a szabó rendszerint mégegyeszerannyi szöve­tet, selymet és jóval több munkadijat kért. De azért nem föltétlenül sikerült a ruha, mert nem értette meg jól, vagy még nem gyakorolta be a szabást eléggé ... Viszont az egyszerűsített, angolos vise­letnek két niagy előnye van. Az egyik, hogy megtakarítással jár. Las­sacskán megtanulják a nők, mennyi szövet kell hozzá, a szabók pedig tökéletesen bele­tanulnak a szabásba, a mai keserves tapoga- tódzás helyett. Mennyi időt takarítunk meg ezenfölül a próbákon! Ismerek Pesten egy előkelő nőészabót, aki a múlt tizedes éveiben nagy hírnevet szerzett a haute-volée dámái előtt, mert csak sport- és bizonyos angol ruhák szabására vál­lalkozott. És kiszorította Párisi Londont, Bé­cset olyan időkben, amikor a keztyüt Qre- nobleból, a harisnyát Bostonból illett hozatni. Viszont a modern szabóságban tönkre­ment, mert a zavaros formákat nem bírta ki­dolgozni. Nem lehet a női ruha egyszerűsége soha unalmas, mert az anyag időnként változik, to­vábbá prémék díszítik, másrészt kisebb-na­gy óbb változást mindig követelhet a tervező, vagy a nő maga. A gyermekruha, főként az angol matróz- stilusu, évről-évre ugyanaz. Még az anyaga sem változik. S ezért egyforma volna benne minden kis gyerek? Az arisztokrata béby csak úgy különbö­zik benne a polgári médy-től, mint a szőke baba a feketeihajutól. Az egyik magas, a má­sik mosolygós, a harmadik édes, durcás, vagy csintalan, csak úgy. mint különl>en. S egyiket jobban szeretik, mint a másikat, mert... mert... az ujjunk sem egyforma, de még a cserebogár sem, ha már kettőt-hámiat nézünk belőle. El kellett következni az angol egyszerű­ségnek azért is, inért a hajviselet egyszerű­södött, mert a modern nő egész életberende­zése megváltozott, különösen a polgári élet­ben. A tizenkilencedik században dolgozni akartunk. Mert azt hittük, akkor egyformán értékelnek bennünket az irigyelt férfiakkal. Közben nem volt kedvünk és rá sem értünk, magunkat szépiitgetni. A modern leány huszonkét-huszonötéves korig egyetemre jár, tehát a divatra, szépí­tésre leghivatottabb éveket a 'tudomány csar­nokában tölti el, ott pedig nem. illik „mode da­náéinak lenni. Ami azután jön: az életküz­delem, a kiábrándulás, a visszakivánkozás otthonokban élni, szintén nem inspirál arra, s nem is ad hozzá pénzbeli eszközöket, hogy magunkat szépitgessüik. Mikor divatozzunk hát és miért, kinek a pénzével? A divatozás helyébe lépett a testszépiités kultusza, a sport, a szép formák növesztése, ápolása és egészségben tartása. Ez foglalja le az időt. Azután a kényszerű foglalkozás. A műtő­asztal mellett, a katedrán egyszerű ruhában kell járni, úgy, mint a sportnál. A divat jelenleg nagyon csinos. De a női alak még nem elég tökéletes ahhoz, hogy benne érvényesüljön. Elkövetkezik az is. Föltéve, hogy ostoba divatok vissza nem terelnek az útról. Még pár szót az „uniformisról" A cipő mind egyforma szabás szerint készül. S ezért sablonos benne a láb? Annál in­kább érvényesül a szép láb a kevésbbé szép mellett. A szép ruhához legtöbbet ad a jó meg­jelenés, a diiszitingvált modor. Egyiken úgy áll „az“ a ruha, mintha vi­harban tűzték volna rá, a másikon meg, mint­ha ráöntötték volna! Tehát: az egyéniséget éppen nem kívül­ről, hanem belülről kell szépíteni és színesí­teni. hogy kifelé hóditóan hasson. S hogy a férfiak talán hűek lesznek csak azért, mert a divat egyforma, tehát minden nő egyforma? Legyünk nyugodtak, nem. Ez az egy sohasem lesz divat. Sem ál­landó .., / lifiHi injckctö Késni a koalíció számára A P. M. H. eredeti politikai értesülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom