Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-01 / 146. (594.) szám
58 Kedd, ju'ius 1. Mindenesetre tanulság ebből, hogy senki se vállaljon oly levelet kézbesíteni, amelynek tartalmát nem ismeri, mert sohasem tudja, mikor s mily alapon húzzák reá a köztársaság védelméről szóló törvény nagy általánosságban mozgó könyörtelen paragrafusait MacdonaEd — Merrlot Párls, junius 29. Satterweín, a Maiin munkatársa érdekes összehasonlítást közöl Macdonaldról és Her- riotról. Kifejti, hogy mindkét ember, noha némi kü lomb ség ok mutatkoznak közöttük, megegyezik abban, hogy mély érzékük van alma felelősséggel szemben, melyet viselniük kelL Macdonaldot a német fegyverkezések gondolata üldözi. Ez a gond ránehezedik a lelkére, nem hagyja öt aludni és naponta megismétli munkatársai és családtagjai előtt .azokat a szavakat, amiket Herriotnak mondott: „Nagy Isten, ha nekünk ezt még egyszer meg kell élni!" Amitől tart, az a háború. Ramsay Macdonald, a pacifista szenved attól az aggodalomtól, hogy a történelem egyszer azt mondhatja róla, hogy biza'om- teljességének hibája folytán egy tij háború volt lehetséges. Ghecquiersben Herriotot sem hagyta ez a gondolat aludni. Éjjel két óráig dolgozott szobájában, azután három óra hosszat feküdt álmatlanul!, öt órakor ismét dolgozni kezdett Bár a két államférfin érzés világa e ponton találkozik, intellektuális beállításuk teljesen külömbözö. Macdonald John Knox nemzetségéből származik, aki a skót presbi- iteriánusok apostola volt. Hisz abban, hogy a bűnösöket kegyelem által kell megjavítani Egy napon, amikor Sauerweinnal a gyűlöletről beszélt, amely Németországot megmér- gézi, Macdonald ezt a választ adta: Ezt a gyűlöletet ki keli irtanunk. Ezek a szavak az apostol szavai voltak. Macdonald súlyos csalódásai a háború alatt abban gyökereznek, hogy túlságosan hitt az emberiség megjavításának gondolatában!. Minden ellenségeskedést loyalitás és. becsületesség utján akar elhárítani. Herriot ezzel szemben nem apostol, de a tudomány •embere. Az ő mestere Descartes. Herriot hisz az intelligencia diadalmas hatalmában, szívesen nyúl az analízishez s igyekszik minden problémát szétboncolni az apró nehézségekre, amelyeket sorban át lehet hidalni. Amikor Londoniból Doverbe utazót Sauerweinnal, akkor kifejtette előtte tervét, amely a személyes intelligencia munkámé tó dúsát akarja bevinni az álfiam- tudomány diplomáciai operációiba. Mivel a két embernek ily egyénieis természete van, személyiségük fontos szerepet játszik a politikában. Az egyiknek valásos hite kiegészítést keres a másiknak raciónalisztikus intelligenciájával. Az ember egyénisége hibaforrásaival, de a meggyőződés erjének kisugárzásaival is ismét kezd érvényesülni a nemzetközi kérdéseknél Az összes olasz miniszterek lemondtak Berlin, juráiul 30. Rómából jelentik: Az összes miniszterek és államtitkárok tegnap este Mussolini rendelkezésére bocsátották tárcájukat. Mussolini máris tanácskozásokat folytatott a többségi pártok egyes vezetőivel s valószínű, hogy kedden megalakul az uj olasz kormány. l kisánlániof is meghívlak a londoni konferenciára London, június 30. (Havas.) Úgy hírlik, hogy a szövetségközi konferenciára meg fogják hiyni Franciaországot, Angliát, Belgiumot, Olaszországot, Jap.ínt és az Egyesült-Államokat, Romániát, Cselí-Szlovákiát, Jugoszláviát, Lengyelországot és Portugáliát akként fogják meghívni, hogy londoni köveseik által képviseltetik magukat azokon az üléseken, amelyek őket közvetlenül érdeklik. Prága, június 30. Azzal hogy a parlament nyári szabadságra ment, a belpolitika nyári vakációja még nem kezdődő.t meg. A legközelebbi napokban szorgalmasan fog ülésezni a népjóléti bizottság, mely a szociális biztosítási törvényt fogja rövidesen elintézni. Ezenkívül a politikai petka (Svehla, Srámek, Strilbrny, Meis- ner, Krtamár) is hosszabb tanácskozásokat fog folytatni főképpen arról, hogy ml módon lehetne elodázni a koalíció krízisét három négy hónappal, ha m?jd ősszel pihent erővel vonulnak fel a pártok s az 1925. évi költségvetés megszavazása előtt hajbakapnak. Uj ígéreteket kell tehát kigondolni, mely igéretinjekciók legalább rövid időre narkotizálják a vérmes pártokat és kezes bárányként engedik magukat pórázon vezetni. Ugyan hol készíti majd a varázsorvos a petkának ezt a csodagyógy- szerét. Nagy titok ez, mint a Právo Lidu is megállapítja, csupán annyi biztos, hogy Prágán kívül fogják megtartani ezeket a tanácskozásokat, a közelebbi hely megje. lölését azonban titokban tartják a petká- sok. A parlamentben, a Rudolfinum nagytermében ezalatt szorgalmasan faragnak az ácsök, kovácsolnak a kőművesek, kályhások, vizvezetékszerelők. Ott, ahol néhány nap előtt a parlamenti őrség zárt sorai védelmezték a korhadó parlamentarizmust s négyen cipelitek egy képviselőt, ma az ogonaszere- lők állítottak magas állványokat shordják ki a hatalmas orgonasiipokat. A paríament juliusvégi üléseinek tervét ma már senki sem veszi komolyan. Hiszen csupán az öreg nyugdíjasok küldöttségének ígérték meg, hogy kérelmüket júliusban Intézik majd el s ők csak önmagukra vessenek, ha ilyen Ígéretnek hittek. A legtöbb képviselő már előre bejelentette, hogy ha netalántán mégis összehívnák a Házait, ők bizony szabadságot kérnek s így most már bizonyosra vehető, (hogy az összehívás szeptemberre marad. Elsulyedt dán gőzös Kopenhága, junius 30. A Tor nevű dán gőzös Kopenbágától délre zátonyra futott és valószínűen kazánrobbanás miatt eisülyedl A hajón a nyolc főnyi legénységen kívül tizenkét cserkész és három egyéb utas volt A legénység három tagját és öt utast egy svéd hajó megmentett Valószínű, hogy egy másik svéd hajó még három személyt mentett meg. A többiek sorsáról nem érkezett jelentés. A cseh néppárt és Kaderka képviselő Prága, junius 30. Néhány nap előtt röviden beszámoltunk arról a legújabb politikai afférról, mely a cseh néppárt eddig csendes sorait forrongásba hozta. A párt volt képviselője, Kaderka, a földhivatalban viselt tanácsnoki tisztségében megvesztegetni engedte magát s ez alkalmat adott Myslivec képviselőnek arra, hogy a néppárti klub elnöke Srámek miniszter ellen éles támadást intézzen a „Cech“-ben azért, hogy Srámeknek tudomása volt Kaderka üzelmeiről s ennek ellenére nem lépett fel kellő szigorúsággal Myslivec képviselő cikke érthető feltűnést keltett a politikai közvéleményben s ezt a kínos feltűnést alig képes ellensúlyozni legújabb nyilatkozata, mely szerint a leleplező cikket Kaderka ellen irányuló heves felindulásában „követte el“ és sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy Srámeket is érintette felindulása. Myslivec képviselőt sokkal nyugodtabb embernek és képviselőnek ismerjük, semhogy „heves felindulásban14 tegyen politikai lépéseket. A nyilatkozattal kénytelen most pártját menteni, hogy ezzel egyéb családi párttitkokat eltakarjon, ami nehezen fog menni, mivel Kaderka képviselő becsületsértés és rágalmazás miatt feljelentette Myslivecet s így a bíróságnak lesz alkalma megállapítani azt, hogy megvesztegették-e Kaderkát, vagy sem s ha nem, úgy honnan vette az uj pártalapitáshoz szükséges pénzeket. Kaderka egyébként a saját lapjában, az „Otcim“-ban azt állatja, hogy a földhivatal tanácsülésén oly értelemben szavazott annál az esetnél, ahol állítólag a földbirtoktulajdonos őt megvesztegette, miként azt a néppárti titkár egy intervenciója alkalmával kivánta: tudniillik, hogy a mnichovo- hradistyei birtokból minimális mennyiség adassák át a földreform céljára. Gagatkó Pesak felelősségre vonását követeli. Gagatkó, a Ruszinszkában megválasztott cseh nemzeti szocialista-, illetve trudovapárti képviselő legutóbbi parlamenti beszédében rendkívül érdekes arcképet festett Pe§ek ruszinszkói tanügyi referensről. Qagatikó a többi között a következőket mondotta: — Pesek, ki nem tud a benszü’ött lakosság nyelvén beszélni, olyan politikát űz, mellyel Ruszinszkó lakosságát mindinkább eltávolítja a köztársaságtól. Ukránizá'ó politikájában visszaél a tanítók fizetésévei, amennyiben politikai ellenfeleinek sokkal kisebb fizetést folyósit, mint híveinek, akiknek még különböző mellékjövedelmeket is biztosit. Addig, amíg kulturális célokra és a tanítóság fizetésére nincsen pénz, százezreket, sőt milliókat költ ukrán propagandára. Tárcarovatunk: Csütörtök: FALU TAMÁS: Függő (vers). — DARKÓ ISTVÁN: Gergely jóléte és az álom. II. Szombat: HEGYALJAI KISS GÉZA: Nagyasszonyok az Íróasztalnál. Vasárnap: ÖLVEDY LÁSZLÓ: Akácvirág (vers). — FÖLDI MIHÁLY: A menyasszony. A nő egyénisége és a divatreform — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája — Irta: Berendy Katalin. A francia divatárusTiő’k és szabónők valósággal siránkoznak a modern divat ellen, amely uniformisszerüvé alakit ja a ruhákat. Híres írókat és művészeket szólaltatnak meg napról-napra, hogy a nőket visszatérítsék a változatos, szuverén, ízléses formák kereséséhez, amely egyéni varázzsal vonta be lényüket és oly előnyösen különböztette meg őket egymástól. — Átkozottul csinos ez a ruha! Előkelő Ízlése van önnek! — eléje hízelgő jelzőket már nem alkalmaznak a nőkre — fenyegetőd- zik egy hinne vés angol író, mert a férfiasán egyszerű toalettekben elszürkül a nő titokzatos lénye. Nem lesznek udvariák, mert nincs divat, nem lesz fiirt, mert nincs többé nő- egyéniség. Oh, minden asszony egyforma, — nemcsak sötétben — mint Luther mondja —, de még nappal is. Azt hiszem, a férfiak könnyen tudnák megcáfolni Luthert arról, hogy a nők sötétben egyformák és méginkább megcáfolhatják a modern írókat afelől, hogy a nőt az uniformis- szerű divat mennyire jicm szürkiti cl. Első példa erre maga a férfiruha. Állítsanak libasorba tíz csaknem egyforma termetű férfit egy és ugyanazon szövetből készült zakkóban és mutassák meg egy, vagy akár tiz nőszemélynek. Majd eldől, kinek milyen a szerencséje s mennyiben köszönhető ez a ruhának. Második példáit a kóristaleányok szolgáltatják, vagy a ballett. Felöltözhet száz táncosnő, vagy énekesnő egyformán, lámpák alá ugorhat parókáiban, hogy oitt szinte gépiesen kidolgozott, zeneütemekre irt lépésekkel, mozdulatokkal ugráljon. Előadás után kérdezzék meg a mélyen ■tisztelt férfiakat, tetszett-e nekik valamennyi hölgyecske, vagy ki tetszett a legjobban, ki nem tetszett egyáltalán, dacára a nagy, stilizált egyformaságnak... Vagy adják rá a legpükánsabban tervezett párisi esti toalettet egy hatvanéves dámára, aki pedig jól konzervált, vagy adják rá a hetvenéves hölgy köpenyét egy viruló haja- donra s kérdezzék meg a férfiakat, melyik hódit jobban? Oh, nem a divat, hanem a n ő. S éppen azért, mert húsz évszázad ilyen és olyan küzdelmei dacára a nőben az a bizonyos varázs hódit, amely maga a nő, vagyis a nőiesség, amely életkorral kezdődik, életkorral fejeződik be, amely lágy körvonalúvá, ringó járásúvá alakítja a termetet, ragyogóvá a mosolyt, amely élénkebben csillog a szemekben, miint maga a könny, vagy az öröm; amely az egyik nőt elkiarcsitja és hajlékonnyá növeszti, nemes tagokkal, a másikat törpén hagyja és gömbölyíti; az egyéniséget néma szab óm ü vészeiben, hanem a természetben kell keresni. Az angolos egyszerűségnek, amely kétségtelenül egyenlősiti a divat főbb elemeit, a kontúrt, a. díszítést, a ráncolódást, a formát, el kellett következnie épp úgy, mint ahogy elkövetkezett a százötven-, kétszázoldalas regény a nyolc száz oldalas helyébe, mint ahogy elkövetkezett a taxiautó a lóvonat nyomán, 'a fejbenyomó kalap a „reier“-es helyett, vagy akár a „leibchen“ a fűző helyébe. Nem, a puffos, halszáju, sonka- és tölcsér- ujjakat nem kívánjuk viszontlátni, sem a hal- csontozott derekat, amely alatt csaknem megfulladtak a dámák és a ruhaszámla mellé orvosi számlát is fizettek. Sem az uszályos szoknyát, amely fölszivta a port, esetleg az égő cigarettát és leköfotite az egyik kezet, mert föl kellett emelni. S aztán, talán akkor nem volt a divat uniformisszerü? Próbáin volna egy dáma sonkaujju ruhában járni, amikor puffos volt a divat és a sima szövetek helyett rózsás-bózsásat viselni, „amelybe csak divánok és fotelek öltöznek .. A divat minden korban ránkparancsolt bizonyos formát, ízlésbeli meghuny ás zkodást és mi engedtünk neki. Amellett a fejünket törtük egy kis „külön!egesség“-ér-t, amihez a szabó rendszerint mégegyeszerannyi szövetet, selymet és jóval több munkadijat kért. De azért nem föltétlenül sikerült a ruha, mert nem értette meg jól, vagy még nem gyakorolta be a szabást eléggé ... Viszont az egyszerűsített, angolos viseletnek két niagy előnye van. Az egyik, hogy megtakarítással jár. Lassacskán megtanulják a nők, mennyi szövet kell hozzá, a szabók pedig tökéletesen beletanulnak a szabásba, a mai keserves tapoga- tódzás helyett. Mennyi időt takarítunk meg ezenfölül a próbákon! Ismerek Pesten egy előkelő nőészabót, aki a múlt tizedes éveiben nagy hírnevet szerzett a haute-volée dámái előtt, mert csak sport- és bizonyos angol ruhák szabására vállalkozott. És kiszorította Párisi Londont, Bécset olyan időkben, amikor a keztyüt Qre- nobleból, a harisnyát Bostonból illett hozatni. Viszont a modern szabóságban tönkrement, mert a zavaros formákat nem bírta kidolgozni. Nem lehet a női ruha egyszerűsége soha unalmas, mert az anyag időnként változik, továbbá prémék díszítik, másrészt kisebb-nagy óbb változást mindig követelhet a tervező, vagy a nő maga. A gyermekruha, főként az angol matróz- stilusu, évről-évre ugyanaz. Még az anyaga sem változik. S ezért egyforma volna benne minden kis gyerek? Az arisztokrata béby csak úgy különbözik benne a polgári médy-től, mint a szőke baba a feketeihajutól. Az egyik magas, a másik mosolygós, a harmadik édes, durcás, vagy csintalan, csak úgy. mint különl>en. S egyiket jobban szeretik, mint a másikat, mert... mert... az ujjunk sem egyforma, de még a cserebogár sem, ha már kettőt-hámiat nézünk belőle. El kellett következni az angol egyszerűségnek azért is, inért a hajviselet egyszerűsödött, mert a modern nő egész életberendezése megváltozott, különösen a polgári életben. A tizenkilencedik században dolgozni akartunk. Mert azt hittük, akkor egyformán értékelnek bennünket az irigyelt férfiakkal. Közben nem volt kedvünk és rá sem értünk, magunkat szépiitgetni. A modern leány huszonkét-huszonötéves korig egyetemre jár, tehát a divatra, szépítésre leghivatottabb éveket a 'tudomány csarnokában tölti el, ott pedig nem. illik „mode danáéinak lenni. Ami azután jön: az életküzdelem, a kiábrándulás, a visszakivánkozás otthonokban élni, szintén nem inspirál arra, s nem is ad hozzá pénzbeli eszközöket, hogy magunkat szépitgessüik. Mikor divatozzunk hát és miért, kinek a pénzével? A divatozás helyébe lépett a testszépiités kultusza, a sport, a szép formák növesztése, ápolása és egészségben tartása. Ez foglalja le az időt. Azután a kényszerű foglalkozás. A műtőasztal mellett, a katedrán egyszerű ruhában kell járni, úgy, mint a sportnál. A divat jelenleg nagyon csinos. De a női alak még nem elég tökéletes ahhoz, hogy benne érvényesüljön. Elkövetkezik az is. Föltéve, hogy ostoba divatok vissza nem terelnek az útról. Még pár szót az „uniformisról" A cipő mind egyforma szabás szerint készül. S ezért sablonos benne a láb? Annál inkább érvényesül a szép láb a kevésbbé szép mellett. A szép ruhához legtöbbet ad a jó megjelenés, a diiszitingvált modor. Egyiken úgy áll „az“ a ruha, mintha viharban tűzték volna rá, a másikon meg, mintha ráöntötték volna! Tehát: az egyéniséget éppen nem kívülről, hanem belülről kell szépíteni és színesíteni. hogy kifelé hóditóan hasson. S hogy a férfiak talán hűek lesznek csak azért, mert a divat egyforma, tehát minden nő egyforma? Legyünk nyugodtak, nem. Ez az egy sohasem lesz divat. Sem állandó .., / lifiHi injckctö Késni a koalíció számára A P. M. H. eredeti politikai értesülése
