Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-11 / 130. (578.) szám

Szerda, junius 11. o ?íiiíija-e már, mi 9 Lfsaloris? A legtökéletesebb fertőtlenítőszer. Hölgyek­nek napi intim toalettjüknél nélkülözhetetlen. Minden drogériában, gyógyszertárban kapható g Amerikai könyvelés HZOSindil! 0 0 lő!, mérlegkészítést, szervezési munkák ö 8 végzését, adóügyek elintézését, POSI- 8 g íos halhniálást, sorozat és g Ö töisie^ruh slijárSdsi szá- o 8 alifásait mérsékelt díjazás 8 mellett vállalja 0 g 8, Stodola, könyvelő és kalkuláló iro- 8 0 dája, Napajedla, Morava. 1374 X CXXX>OOOOCXXXXXXXXX3COOOOOOOOOOOOO< 1 I I „La Uras" j • e • % ® védjegyű, Budapesten közkedveltségnek • ® örvendő cipők. egyedüli beszerzési ® § forrása § t | 1 SHOSCLUB| | prága, 3mstHiská 16. | iií?@©©-$©e®©3&©©««®®«®ffl®«e®®e®a©«©©© Vevőimmé! s a vásárló közönséggé! tiszte-ette! közlöm, hogy szüneteit fehérnemű műhelye­méi ui búi megnyitottam. Díszes kiállítású elsőrangú anyagból készített, menyasszonyi kelengyét rendkívül kedvező árak mellett szállítok s kívánatra teljes kollekcióval látogatást is teszek. GÜTTMAN IZSÓ, Kassa Fö-u. 5. (Schalkház.) | Hassa. SíoSice. | {ml öleséit és de-! 1 gansan rffliazkoditl I 2 csak 2 © « Havas és Dudovics J I férfi-, fiú- és gyermekruha | | áruházában lehet. Kiilthi fíiértéhosztálu. \ % na3ons-u. 1. Maiéin u. 1. | • ffi ír>*>*ő: ;X>íd®c- ;vC8scS^^ | léülksldn Unna 5 férfi fehérnemű- és divat-szalón ■ l £;iKfia«ínr®«i-f6J n^vár) [j, <?k. /• (Az udvarban.) V ■'■íWjL iOÍÉÖ£> A budapesti pünkösdi uszóversenyek eredmé­nyeiből. Eperjessy az 1000 m gyorsuszásban 15 p 5.6 mp-es rekordidővel győzött. A 100 m mell­úszás hölgybajnokságát Molnár Ella nyerte 1 p 32.4 mp-es idővel. A budapesti pünkösdi atlétikai versenyek eredményei. 100 m síkfutást 1. Gerő 10.9 mp, 2. Kurunczy 11 mp, 3. Rózsahegyi 11 mp. — Távol- ugrás: 1. Haluska 690 cm, 2. Somfay 690 om, 3. Ghillányi 665 cm. — 1500 m síkfutás: 1. Belezi 4 p 12.7 mp. — Diszkoszvetés: 1. MarvaÜts 42 m 12 cm. — Rúdugrás: 1. Hadházy és Karlovi-cs 345 cm. — 400 m síkfutás: 1. Kurunczy 50.4 mp, 2. Eberstein (Hannover) 51.2 mp. — 800 m síkfutást 1. Fonyó 2 p 1.6 mp. — 4X100 m staféta: 1. A KAOE csapata 43.6 mp, 2. MAC 44 mp. — 5 angol mérfőldes gyaloglás: 1. Fekete 37 p 56.3 mp (or­szágos rekord). — Sulydobást 1. Bedő 13 m 87 cm, 2. Forbátli 13 m 65 cm. — Magasugrás: 1. Gáspár 189 cm, 2. Szilágyi és Seri 180 cm. — 110 m gátfutás: 1. Muskát 1.72 mp. — 200 m síkfutás: 1 Gerő 22.9 mp, — 1000 m síkfutás: 1. Benedek 2 perc 40.8 mp. — Hármasugrás: 1. Sinkez 13 m 26 cm. — 4X^00 m stafétafutás: 1. KAOE 3 p 56 mp. — 5000 m síkfutás: 1. Frandsen (Németország) 16 perc 2 imp, 2. Kulcsár 16 p 22 mp. illHÁl ÉS 1E1£ Megoldották a szlovenszkói magyar színészet válságát Pozsony, június 10. A szlovenszkói magyar színtársulat vál­ságát a pozsonyi minisztérium végre megol­dotta, Faragó Ödön kipróbált kezébe adta vissza a magyar szinház vezetését. Faragó egy évtizeden át dirigálta a mai Szlovenszkó- ban a magyar színjátszást és ez idő alatt mű­vészi képességének, szakértelmének olyan bi­zonyságát adta, hogy a szlovenszkói magyar közönség teljes megnyugvással fogadja szín­igazgatói megbízatását. Szépséghibája ugyan a válság megoldásának, hogy a magyarság meghallgatása nélkül döntött a miniszter, mégis a magyarság óhajának honorálását lát­juk Faragó kijelölésében. A szlovenszkói magyar szinház válságát azonban a magyar közönség oldhatja csak meg teljesen, össze kell fogni az egész ma­gyarságnak a színjátszás pártolásában s a szlovenszkói magyar közönség kulturnivójá- nak megfelelő színi-előadásokra meg kell töl­tenie a színházakat, ha nem akarja legfonto­sabb kulturtényezőjének saját maga megásni a sírját. A legnehezebb időben, a forró nyári hó­napokban vette át Faragó az elgyötört s való­sággal éhező társulatot. A föladatot, amire vállalkozott, saját erejéből meg nem oldhatja. A magyar közönségnek melléje kell állnia, mert különben meddő lesz minden igyeke­zete, kidől s vele pusztul a magyar színját­szás is. Faragó Ödön junius 15-én kezdi meg Lo­soncon előadásait. A társulat tagjai már el is utaztak Losoncra. Hisszük, hogy a losonci közönség átérzi a magyar színjátszás iránt való kötelességét s nem engedi, hogy anyagi nehézségeken szenvedjen hajótörést a szlo­venszkói magyar színészet élete. (*) A budapesti színházak műsora. Nemzeti Színház- Szerda: Bánk bán; csütörtök: Síit a nap; péntek, szombat; Pattiéiul, Képzelt beteg; vasár­nap; Vén gazember. — Városi Színház: Szerda: Faust; csütörtök: Zsidónő; péntek: Cár és ács; szombat: Mignon; vasárnap délután: Trubadúr; este Manón. — Király-Szinház: Egész héten: Hun­cut a lány. — Vígszínház: Egész héten: Antónia. — Renaissance-Szinház: Vasárnapig zárva. — Magyar Színház: Szerda, csütörtök: Vészfék; pén­tek: Frou-frou; szombat, vasárnap: Szent Péter esernyője. — Fővárosi Operettszínházi Egész hé­ten: Szegény Jonatán. — Blaha Lujza Szinház: Egész héten: Gyere be rózsám. (*) Színházi élet Pöstyénben. A nagy vendég- forgalom arra késztette Pöstyén vezetőségét, hogy ezúttal már junius első napjaiban gondos­kodjék színházi előadásokról, amelyek eddig csak a íőidényben kezdődtek. A sorozatot a bécsi ope- rettszinház egyhetes vendégszereplése nyitotta meg. Legközelebb Nedbal rendez operaelőadáso­kat a pöstyéni színházban. A nagyszámú magyar vendégre való tekintettel magyar előadások meg­tartása iránt is folynak tárgyalások . (*) Molnár Ferenc ni darabja: Az iivegcipő. Budapestről jelentik: A Vigsz’nház a jövő szezón első hetében mutatja be Molnár Ferenc ui három- fclvonásos vígjátékét, amelynek címe: Az üveg­cipő és amely külvárosi emberek életét viszi a színpadra vidám és romantikus történet keretében. Mérték után készít férfifehérnemüt1 Óriási választék a leglzlésesebb divaté kkekben, legfinomabb női- és férfiharisnyákban, nyakkendőkben, zsebkendőkben stb. : : Szolid árak Előzékeny kiszolgálás (*) „Biller Irén sorsa meg van pecsételve." A Magyarság pünkösdi száma azt a hirt közli, hogy a Fővárosi Operettszinháznál hajmeresztő módon rosszul megy a szezón, úgy hogy a Sze­gény Jonathánnak harmadik este csak fél háza volt. Ezzel a prcmiérrel Biller Irén sorsa végleg megpecsételődött s a Fővárosi Operettszmház el­határozta, hogy a Billerrel való további kísérlete­zéssel felhagy és más szubrett után néz. (*) Bazilidesz Mária Berlinben. Mint értesü­lünk, Bazllidesz Mária, a budapesti Operának egyik büszkesége, a jövő színházi évadra tizen­négy estére vendégül szerződött a berlini Állami Operához. (*) Molnár Ferenc megcáfolja azt a hirt, hogy megveszi a Vígszínházát. A Prager Presse pün­kösdi száma budapesti jelentés alapján közli, hogy Molnár Ferenc megvásárolja a Vígszínházát. Erre a közlésre Molnár Ferenc így nyilatkozott egy újságíró előtt: — Ebből a hírből egy szó sem igaz. Ennyit is csak azért mondok, hogy ama ba­rátaim, akik már régóta nem láttáik, továbbra se kételkedjenek épeknéjüségemben. (*) Kosáry Emmi Berlinbe megy. Budapestről jelentik, hogy Kosáry Emmi, aki most óriási siker­rel játssza Bécsben a Marica grófnőt, a jövő sze­zon elején Berlinben fogja ezt a szerepet játszani. (*) Altona. Budapestről jelentik: Az Unió­szinház elfogadta előadásra Fazekas Imre uj da­rabját, melynek o:me Altona s amely a jövő sze­zón egyik érdekes újdonsága lesz. (*) Csortos Amerikába szerződött. Budapest­ről jelentik: Csortos Gyula három hónapra Ameri­kába szerződött. Fedák Sárival együtt Indul augusztus 15.-én az amerikai turnéra. Csortos csak az amerikai turné után lép a Vígszínház kö­telékébe.-o «><?« ♦♦«>♦$♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•»♦♦♦♦♦♦♦« KflyfiajPASlfi Englis dr. a mezőgazdasági vámokról Englis Károly dr. volt pénzügyminiszter a Lid. Noviny pünkösdi számában vezetőhe- lyen foglalkozik a koalíció legújabb ütköző­pontjával, a mezőgazdasági védővámok kér­désével. Igen valószínű, hogy a vámpetka is ebben a cikkben lefektetett elvekre fog he­lyezkedni. A mezőgazdasági vámok kérdése a mi közönségünket is közelről érinti, ezért Fnglis gondolatmenetét az alábbiakban ismer­tetjük; A gabonavámok követelménye az 1922- es évi defláció után lett aktuális az által, hogy az ipari vámokat nem szállították te oly arányban, amilyenben az árak estek. Ez által növekedett az ellentét a vámmentes gabona­behozatal és a vámokkal aránytalanul maga­san védett ipar között. Ennek következtében a defláció terhét sokkal nagyobb mértékben érezte a földműves, mint az iparos. A mező- gazdaság már akkor követelte az ipar és me­zőgazdaság paritását, a kormány azonban az engedélyezési eljárás bevezetésével oldotta meg a kérdést ideiglenesen. A különböző ke­reskedelmi szerződések illuzóriussá tették az engedélyezési eljárást, a kérdés tehát ismét aktuális tett. Az ipar és mezőgazdaság vámparitására irányuló akció árnyoldala, hogy szociálpoliti­kai okokból indul ki, noha csakis a közgazda­ság szempontjából szabad vele foglalkozni; jó oldala az, hogy az agráriusok nem ragaszkod­nak a gabonavámokhoz, hanem megelégsze­nek az ipari vámok törlésével. A földművelés mai válságának nem az az oka, hogy a kenyér olcsóbb lett, hanem az, hogy az ipari termékek nem lettek olcsóbbak oly arányban, ahogy a deflációs politika azt megkövetelhette volna. A cseh pénz értéke magasra emelkedett, olcsón lehetett vásárol­nia külföldön gabonát s ezzel olcsóbb lett a kenyér. Magas gabonavámok bevezetésével nem lehet megoldani a jelen válságot. Ha például minden behozott árura — tehát a gabonára is — 20%-os vám lenne megállapítva, ez azt je­lentené, hogy a megélhetés a világpiac árai­hoz képest 20%-kai drágább lenne itt. Az ipari vámok nem törülhetok el egy­szerre, minthogy a külföld itt igen erős ver­senyt fejthetne ki. A végső cél természetesen az, hogy az ipari vámok — a minimális kivé­tellel — törlendők, ennek ideje azonban még nem érkezett cl, úgy csakis cgv megoldás marad: az ipari vámok igen csekély mérték­ben leszállitandók s mérsékelt vámokat kell megállapítani a gabonára. A gazdasági helyzet és a bankpiac Prága, junius 10. A legtöbb nagybank üzleti évi jelentésé­ben, nehogy összeütközésbe kerüljön a hiva­talos véleménnyel, meglehetős kedvező képet fest a köztársaság 1923. évi gazdasági hely­zetéről. Ezzel szemben a Deutsche Agrár- und Industriebank igen tárgyilagos üzleti beszá- i mólójában a többi közt igy nyilatkozik erről a kérdésről; A háború és a háború utáni időben adós­ságmentessé vált a mezőgazdaság, amely újabban ismét kezd eladósodni. A háborús károk pótlásán kívül alig elviselhető adóter­hek, vagyonadó és a mezőgazdasági termé­kek válságos elértéktelenedése sújtják a me­zőgazdaságot; de ezeken kivül az újabb szo­ciális terhekre vonatkozó törvényjavaslatok is komolyan veszélyeztetik a legmérsékel­tebb rentabilitást Az elmúlt évben 183.493 hektár földet sa­játított ki az állam, leginkább cseh nyelvterü­leteken, ahol a megmaradt, alig életképes maradékbirtokokért éles küzdelem folyik. A gyáripar súlyosan küzd a létért. A ter­hek alig csökkentek, a belföldi fogyasztás erősen megcsappant és az exportnak még számos akadálya van. A cseh-szlovák valutá­nak a világ devizapiacain való magas értéke­lése nem emelte a cseh korona belföldi vá­sárlóerejét, úgy, hogy a termelési költségek tekintetében nem enyhült a helyzet. Emiatt az üzemek egész sora korlátozta, vagy teljesen beszüntette üzemét. A gyáriparnak sikerült ugyan csökkenteni árukészleteit, de csak sú­lyos anyagi áldozatok árán, vagyi nagyon csökkentett árakon. Van azonban egész sor olyan gyáripari vállalat is, amely a legna­gyobb árengedmény mellett sem tudott áru­készletétől megszabadulni. A nem egyszer 1917-ig visszamenően tör­ténő adóelőírások sok vállalatot megfoszta­nak utolsó üzemi tőkéjétől. Jellemző erre, hogy számos fizetésképtelenség és csőd rneg- okolásául az elviselhetetlen adóterhekre hi­vatkoznak a közadósok. Az ipar és kereskedelem stagnációja át­ragadt a banküzletekre is és különösen az elmúlt év második felében csökkent erőseb­ben a bankforgalom. Betetőzi a bajokat, hogy a háború előtti tartozások, a postatakarékpénztárakkal szem­ben fönnálló követelések és a hadikölcsönök kérdését még mindig nem oldották meg, me­lyekben pedig a legszélesebb körök jelenté­keny tőkéi te vannak kötve. + Pozsonyi kereskedők delegációja Bu­dapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Burda Károly kereskedelmi miniszteri taná­csos vezetésével a pozsonyi kereskedők de­legációja meglátogatta a budapesti áruminta­vásárt. Ez alkalomból Paupera Ferenc, a cseh—magyar'1 kereskedelmi kamara előké- szitőbizottságának vezetője ebédet adott a cseh-szlovák vendégek tiszteletére, amelyen Vavrecska dr. budapesti cseh-szlovák követ is részt vett. A banketten Cseh-Szlovákia és Magyarország gazdasági kapcsolatai ki­fejlesztésének szükségességét hangoztatták. — A pénzintézetek válsága Szlovenszkón. Ilyen cim alatt közölt junius 6-iki hírünket a gyűjtőcím miatt többen félreértették és ezért ezúton szükségesnek tartjuk megállapítani, hogy az „állami ellenőrzés4* egyáltalában nem érinti az intézetek bonitását, mivel a régi osztrák törvény értelmében minden cseh­szlovák pénzintézetnek van kormánybiztosa és igy állami ellenőrzés alatt áll. Ilyen értel­mű az állami ellenőrzés például a közlemé­nyünkben említett Komáromvidéki hitelbank­nál és a Trencséni Hitelbanknál, amely utóbbi — amint azt már megírtuk — a Szlovák Ál­talános Hitelbank affiliált intézete és a fúzió éppen azért, mert a Trencséni Hitelbank bo­mlása kifogástalan, az intézet betevőinek és részvényeseinek károsodása nélkül ment végbe. OÖQ^ŐOOGOGboCxkxxxxxxxxxxxxoooa Műm Lázár f Giuj-Koiozsvár, Utaoslori-út 33. (Calea-lMloi" »| Szállttoh elsőrendű fehér ?! és jjí tarka érdélül járatos őhrot oocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx — A Zsolna-léd©cl portlandcemenfgyá* rak mérlege. Pozsonyi jelentés szerint a Zsolna-'lédeci portlandccmentgyárak rt. 1923- ban 10 rmiíió korona alaptőke mellett közel millió korona tiszta nyeresége: ért el. /' közgyűlés junius 18-án '.esz Pozsonyban. _ Korlátozzák a ruszinszkói sóbánya üzemeket. Ungvári jelentések szerint a ru szinszkói sóbányaüzemeket heti három mun­kanapra fogják korlátozni, ami nagy elégedet­lenséget váltott ki a munkásságnál. Ruszln- szkö számos üzeme — amint megírtuk - csak korlátolt munkanapokkal dolgozik s igy az i -

Next

/
Oldalképek
Tartalom