Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-11 / 130. (578.) szám

Szerda, Június 11. állami sóbányák üzemredukciója erősen nö­velné a munkanélküliséget. A ruszinszkói só­bányák a nagy szállítási költségek miatt nem versenyezhetnek a Németországból importált sóval. 4* Rendezik a magyar-cseh hitelszövet­kezeti tartozások ügyét. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti: A magyar-cseh hitelszö­vetkezeti tartozások ügyében már több íz­ben folytak tárgyalások, améyek azonban mindeddig nem vezettek kielégítő eredmény­re. Most az árumintavásár alkalmából Bu­dapesten tatózkodotí Houdek F. volt cseh szövetkezeti központ vezetője, aki budapesti látogatását felhasználta arra is, hogy az it­teni vezető pénzügyi emberekkel érintkezést keressen. Houdek elsősorban Horánszky De­zsőt, az Országos központi hite'szövetkezet vezérigazgatóját kereste fel, akivel megvi­tatta a magyar-cseh szövetkezeti tartozások rendezésének technikai problémáit. Ezen a tanácskozáson hir szerint közeledés történt a két álláspont közölt; Végleges megállapo­dások nem jöhettek létre, mert ezeknek megkötése a cseh-szlovák és a magyar pénzügyi kormánynak feladata. Houdek bu­dapesti tárgyalásai nyomán remélhető, hogy a tartozások ügyét hamarosan rendezni fog­ják. Itt említjük meg, hogy Houdek szövet­kezeti központi igazgató vezetése alatt most tartottak értekezletet Pozsonyban, amelyen elhatározták, hogy Szí-ovenszkón is megala­kítják a mezőgazdasági kölcsönös hite'pénz- itáraka t, amely éknek az lesz a feladata, hogy a mezőgazdasági hitelügyet fejlesszék és a gazdáiknak rövidlejáratu kölcsönöket folyó­sítsanak. Ezek a kölcsönös pénztárak korlá­tolt felelősségű szövetkezetek formájában alakulnának 100 koronás részjegyekkel. = A Bank oí England leszállítja a hiva­talos bankráíát? Berlini szerkesztőségünk táviratban jeleníti: A mai lapok azt a megle- petésszenü hirt közük, hogy a Bánik of Emg- Áamid a pünkösdi ünnep előtt a hivatalos bankrátát 4 százalékról 3 százalékra szállí­totta le. Hivatalos értesítés erről nem érke­zett és ezért tartózkodással kell fogadni a hint, amely valódisága esetén annál nagyobb (meglepetést keltene, mivel még csak nemré­gen arról volt szó az angol pénzügyi körök­ben, hogy a font sterlingnek a dollárral szem­ben való kedvezőtlen relációja miatt a hiva­talos bankrátát föl fogják emelni. + Svéd textilimport Magyarországra. Svéd­ország és Magyarország között kereskedelmi szerződésre irányuló tárgyalások folynak. Svédor­szág különösen technikai cikkeket, akkumulátoro­kat, halakat, de főleg textileket akar Magyaror­szágba Importálni magyar mezőgazdasági termé­kek és gyapjú ellenében. + A jelzálogüzlet reaktiválása Magyar- országon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar bankok, amelyek a há­ború előtt jelzálogüzletekkel foglalkoztak, je­lenleg egyáltalán nem adnak ki jelzálogleve­leket s a jelzálogüzlet évek óta pang. A me­zőgazdák az uralkodó pénzszűke és a hitel hiánya miatt azonban nagyon kedvezőtlen helyzetbe jutottak, úgy hogy kénytelenek terményeiket már jóelőre alacsony árakon eladni, hogy pénzhez jussanak. Agrárkörök­ben most felmerült az a követelés, hogy a bankok aranyalapon újra kössenek jelzálog­üzleteket, még pedig adjanak ki 4—5 száza­lékos jelzálogleveleket és ezeket hozzák piacra. A mezőgazdák azt állítják, hogy eze­ket a jelzálogleveleket azonnal felvásárol­nák, mert a tőke 4—5 százalékos kamato­zása manapsvg már nem gyakori és igy az agráriusok gazdaságaik felfrissítésére és megművelésére ismét pénzhez jutnának. ictrá Sdiidi! rí. Az aussigi kulturális és gazdasági kiál­lítás egyik legérdekesebb látványossága a G. Schicht rt. pagodastilusbarj épült pavillonja. A pagodában bemutatják a cég világhírű találmányát, a „Geres“ ételzsirt és a „Visam“ íejlmargarint gyakorlati alkalmazásban. A Ceres és Viisan feldolgozó-helyisége mellett levő teremben az ugyancsak világhírűvé vált El'iida kozmetikai gyártmányokat. Külön helyiségekben sorakoznak fel a cég világhíres Kulcs és Szarvas szappanjai és különböző gyertyák tömegei. A pagodát a színes asztali ernyők tarka folyama köti össze egy bájos Cukrászdával, melyben a helyszínen csakis „Visan“ tejlmargariunal készült süteményeket szolgálnak fel. A kiállítás látogatói tömegé­nek ilymódon alkalma nyiliik meggyőződini arról, hogy a „VISAN“ tejtmargarin még a természetes vajat is felülmúlja Ízletesség és főleg takarékosság szempontjából. A „VISAN“ tejmargarin tiszta svájci tejszín felhasználásával a G. Schicht rt. külön e célra berendezett osztályán készül. Az aussigi kiállítás vendégei tömegesen tátogatják meg a Schicht-müvek hatalmas gyártelepét, mely maga egy külön várost képez. A Sehicht-féle gyárvárosnak, mely néhány ezer munkásnak ad kenyeret, meg­vannak a saját munkásjóléti intézményei, iskolái, kórházai, fürdői és szórakozókertjei stib. stb. A gyártelepnek az Elbán saját kikö­tői vannak és az iparvágányok egész háló­zata mozdítja elő annak a hatalmas forgalom­nak a lebonyolítását, amely a Schicht-müvek termékeinek a világ minden részébe való elszállítását célozza. Tőzsde és árupiac: — A prágai terménytőzsdén öt ponttal estek a gabonaárak. Gyönge látogatottság mellett lanyha irányzat mutatkozott a mai terménytőzsdén, amely a gabonaáraknak szo­katlan, 5 ponttal való áresésében nyilvánult. A külföldi gabona elegendő importja, valamint az uj magyar búza kínálata és az idei igen jó termésre való kilátás nyomták le az árakat. Erre való tekintettel a belföldi termelők piac­ra hozzák az eddig visszatartott készleteket. Árjegyzések: búza 175—180 (junius 3-án 180—185), tengeri 176 ab Tetschen, Rosa Fé 166 ab Tetschen, uj magyar búza 145 (142), rozs 150—155, magyar rozs ab Oroszvár 132, orosz 140 ab Tetschen, amerikai Western­rozs 135 ab Tetschen, árpa 155—160 (160— 165), zab 128 (135), nénit zab 116 ab Furth im Walde, 120 ab Mitteíwalde, 125 ab Libau, búzaliszt 170—180, 0-ás rozsliszt 240—250, amerikai patent 250, angol GG 258 ab Tet­schen, olasz 260 franko, magyar 230 ab Szob, francia 262 franko, búzadara 290—300, Bur- marizs 250, Arakán 260, Mulman 320, Rio kávé 22—23, Santos 24—28, Guatemala 29— 3i, Souchong tea 48—50, Orange Pecco 58— 60, Bary-mandula 23, mazsola 13—17, mák 5.25, kömény 16, határidőre 8.50, La Plata tengeri 1.38, Yellow 1.36 ab Tetschen, uj ipari burgonya határidőre 30, egyéb burgonya 45— 55, préselt széna 55, kötetlen 50, préselt szal­ma 32, buzakorpa 95, rozsliszt 90, amerikai zsír 10.50—10.80 ab Tetschen. — A Prágai értéktőzsde továbbra is gyenge. A bécsi tőzsde bizonytalansága miatt a prágai tőzsde gyenge irányzata ki­éleződött és zárlatig az árfolyamok folyton csökkenitek. A korlátban különösen a ve­gyészeti-, vas-, textil-, sör- és cukorgyári értékek hanyafőttek, a ku'liszértékek pedig mind gyengültek. Úgy a belföldi mint a bé­csi bankok értékei gyengültek. Ugyanilyen <az irányzat a beruházási piacon is. A deviza­piac lanyha, szilárdabb csupán Budapest és Bukarest. Előfordult kötések: VI/7 VI/6, 1023. évi kincstári utalvány —.— 1924. évi kincstári utalvány QR.10 97 99 Nvereménvkölcsön .............. 87.2 0--.--­fi° 4-os hernházási kölcsön • 88.15 UR. — 6°/„-os lisztkölcsön............... 81.­89 «5--.-­79 25 Morva ors7.-kölns. 1911 °/. 7^.—' 74.25 Morva orsz.-kö^es 1917 9 % . 79.— 78.50 Prága város 1917 köles. S %--. 80 .— Práíra város 191o köles. 4 °/n fco.— Urann város 1921 köles fi % '■—te'—** —.— Poysonv város. IPIOköles. 4°/ . Prága városi takrot. 4 °/r • 87.59 87.i0 Osl. vörös kereszt sorsjegy 44.50 43.50 Magva röfrtos vörös kereszt Magyar jelzálog sorsjegy . . Budapesti Razilika sorsjegy Agrárhank .................. . . 393 50 394Í — Bohemia ...............................--.-­--.--­Cs eh TTnion Bank » . . . . 401.59 403.— Reszámitoló ......... 401.50 403.— Cseh Tnarhank ....... 421.50 419.— Prágai Hitelbank ..... 734.— 732.— Szlovák Bank ....... 140.— 14 2. — Zivnostenska..................... . 43 4.— ',03.59 Angol-öslov. Bank. .... 113.— 115.50 Osztrák hitel......................... 90.— 92. — Bécsi TTnionhank.................. 79 .— 80.50 Wiener Bankv. ....... 53.— 63.50 .Tugosl ovenska-b ank .... 49.75 49.5C Nordbahn................................ 5190.— Cseh Cukor ......... 1165.— 1182.— Horvát cukor...................... ... 48 1.— 430.— Koliní műtrágya. ..... 595.— 605 — 150._ Ko lini kávé ........ 155.— Kelini petróleum ..... Kolini szesz ........ 251.— 1020.­256 _ 10 43;_ Tejipar rt............................. . El ső oilseni sörgyár .... 593.— 2700.— 494.50 2800.C Breitfeld-Danék . . .... 506.— Laurin és Klement .... 272.— 270.— ítinghoffer............................. 70 5.— 710.— Cseh északi szén.................. 18 10.—--.--­Cs eh nyugati szón ..... 432.— 443.— Alpine ........... 234.— 243.— Poldi....................................... 301.— 308.— Prágai vasipar ...... 892.50 395.— Skoda..................... 595--­607.— Pozsonyi kábel .......-- .-­--.--­In wald ................................ 240 — 245.— Prágai oapir.........................-­--.-­+ Üzletiden a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai tőzsde üzlettelen volt. Előfordult köté­sek: búza névleges ára 335, közraktári zab 325, rozs 280, árpa 310, sörárpa 345, kukorica 280, korpa 235 ezer magyar korona méter- mázsánként. = A bécsi tőzsde üzlettelen és lanyha. (Pragoradio.) A mai forgalom nagyon tartóz­kodóan indult, de a hivatalos jelentés sze­rint a piac „ellentállóképessége“ elég nagy. úgy hogy mérsékelten csökkent árfolyamo­kon az árut el lehetett helyezni. Csak a ku- lisszban mutatkozott egyik-másik címlet iránt érdeklődés, de a realizálásokra itt is hanyatlottak az árfolyamok. A zárlat telje­sen üzlettelen, csökkent árfolyamok mellett. Előfordult kötések Magy. aranviáradék VI/7. 17000 VI/6. Magv korona lárad. 7550 7250 Rankverein Wr. . 130000 135000 Rodenkredit ... 283009 294000 Kreditanstalt. . . 183000 185000 öng. Kredit ... 490100 487900 Anglobank .... 232000 239000 Lánderbank ... 239000 278000 *»— — Merkúr .............. 132000 132000 Osztr.-Magyar Bán — — Union Bank Wr . 169001 172000 Cseh ITmon .... 810000 810000 Zivnostenská Bank 811100 811000 I tunagőzhajózás . 1 290000 128Q00C Kérdi nandsNordb. 12400000 12610010 fvas8a-Oder’oergi . 320000 315000 Staatsbahn .... 500000 510000 Südbahn .............. 61100 61200 Siidbabn prioritát — Alpine ...... 474000 481500 Oobufg ...... 31510 34 00 Krupp ...... 210100 215000 Poldi ................. . 63000.) 6<,oaoo PragerEisen . . . 1790000 1820000 Rima ..................... 110500 114000 1190100 1210500 Inwald ...... 480030 4710)0 550000 562000 Úri kán v ..... 895000 040000 Ringhoffer .... — — Magyar cukor . . 2660000 2740000 + Gyönge a budapesti értéktőzsde. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az értéktőzsde mai forgalma gyönge volt. A második félidőben kisebb javulás állott be. Csak néhány kisebb papirosban emelkedtek az értékek az utóbbi napokban megszokott határokon fölül. Néhány, a cseh távirati iroda által nem közölt érték árfolyama ezer koro­nákban: Moktár 220, Törökszentmiklósi 28, Pestszenlőrinci 84, Osztrák légszesz 825, Részvénysör 260, Féltén 950. = Berlin is roppant tartózkodó. (Prago­radio.) A pénz- és hitelkrizis folytán a berlini tőzsde továbbra is tartózkodó. Egyre na­gyobb a kínálat, amivel szemben alig mutat­kozott vételikedv. Az árfolyamcsökkenések ismét 1—4 billió százalékot tettek ki. Az egységes árfolyamú értékekben és a beru­házási piacon is teljes üzletíelenség van. A pénzpiacon a „Seehandlung“ felmondásai és kaftiatíábfelemelése miatt nagyobb kereslet mutatkozott pénz iránt. A devizákat és bank­jegyeket ismét teljes igénylés szerint lehetett 'kielégíteni. — A cukoríözsde. A helyi piac továbbra is sztagnáh Promt nyersárunak nem volt jegyzése, de az export finomított árut 10 ponttal magasabban jegyezték. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Szlovenszkói szerkesztő: Ruszinszkói szerkesztő: TELLÉRY GYULA, RÁCZ PÁL, IGLÓ. UNGVÁR. Kiadja: FlachbarthErnödr. — Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktlen-Gesellschaft nyomdá­iéban Prágában — A nyomásért felelős: O. Holik. .Hé, kozákok! A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Komáromi János. (15) Alig jött hir eközben a kozákokról. Oly­kor egy-egy betévedt utas beszélte csak, hogy látta Őket, amint a szekerek oldalán bandukoltak s mialatt keservesen biztatták a gőzölgő lovacskákat, báránykeztyüs tenye­reiket összecsapkodták a hidegben. Máskor a velejti korcsma előtt állapodtak meg vala­mi hat szekérén s verekedni kezdtek a tót legényekkel. Ám ezek inkább olyan mende­mondák voltak. Azalatt pedig tavaszias szél kezdett len­geni a Latorca lapályán. Egyszerre csak — egy napról a másra — fölfakadtak a vadvizek s tükörlapok gyanánt villogtak a napfényben. A kerek dombokon ácsorgó kerek ligeteknek sárgás-pihés lett a színe s kéken sávosodtak az igen távoli he­gyek. A templom fölött hosszasan kerengett egy gólyapár. A fő-kozák három csikóslegénye a puha szél első legyintésére a nézpesti rétségre te­relte ki a ménest, mialatt a karikásaikat kon­gatták. A falu föliélekzett s az emberek se­rénykedni kezdtek az udvarokon, meg a ker­tek mögött. S ellepték a mezőket, mint a hangyák. Anyai nagyapám körül is megmozdult a széles gazdasági udvar. Szekeresek zörögtek kifeié már hajnalIájt, ekék és tárcsák csörög­tek a hídon és a h; lmok hullámos oldalain, meg a levelek között megindult a szántás. Tavasz volt! Tavasz volt! Iskola után a grófi kertben futkostunk Bandival, a Brugós fiával. Mezit áb kerge­tőztünk a bóditó füvön., átkutattuk a bokrok, utacskák, zegek-zugok tavalyi búvóhelyeit s fölvertük az omlaíag kápolna körül setétedő pincéket, amelyekben éppenugy, mint a ká­polna körül, kisértetek jártak, ha a távoii ,hun-halmok fölött felbujt ;a sárgah old . s fé­nye ott rezgeti a csűrök és magtárak szőke oldalain. Itt-ott ránkijesztett olykor a kasz- nár, amint hátul összefogott kézzel, maga elé tünő'dve haladt át a kert valamelyik félre­eső ösvényén, összehúzott szemmel figyelt föl reánk s megfenyegetett: — Mit csináltok ott, hé? Olyankor ijedezve csaptunk be a legkö­zelebbi bokornak s nagy-vágtatva futottunk az üvegház irányába. Mert Brugós mindig lesben állt s rossz vo;t annak, akit ő egyszer megszólított. Min­denki remegett tőle, mert mindenkit meg- nyuzott. Alacsony, dugasz-ember volt holdvilág- képpel, villára-fent bajusszal. A hasa olyan nagy, hogy nem látta miatta a csizmáját s a cse'édek beszélték, hogy kötéllel volt meg­kötve a púpja, különben nem tudott volna mozogni. Minden második évben felvágták egyszer az újhelyi orvosok s kiszedték be­lőle a sok hajat. Vagy tiz évvel azelőtt el­adta a birkáit, melyeket hir szerint a gróftól topott össze s attólfogva a birkák árát — tizennégyezer forintot — mindig a bekecse zsebében hordta, egy degesz-tárcában. Volt egy notesze is, bőrkötésű s ha ezt a noteszt, meg a plajbászt e;ővette egyszer, akkor baj volt. Messzebbre látott a sasnál s a cseléde­ket a második határból is névszerint megis­merte, ha álmos fókaszemeit meghordozta a tálon. Mert mindig pislogva nézett. A mezei ut árkában ha észrevette, hogy valamelyik béresasszony a csalánt sarlózza, amely úgyse kellett senkinek, az öreg nyúzó megál­lította bricskálját s szelíd jósággal szólt le az asszonynak: — Hát maga mit mivel, lelkem? — Ezt a kis csalánt szedegetem, tekinte­tes ur . . . Az öreg már húzta kifelé a noteszt, meg plajbászt. A szegény asszony felsirt: — Tekintetes ur, nem teszem többet, — s térdre bocsátkozott e;őtte. Brugós már nem figyelt rá. Megnyálazta a ceruzát, irt ve lámáit a noteszbe s jósággal tette hozzá: — Ezért öt forint jár le a kommencióból. Hajts, Matyi! Nagyapám beszélte, hogy valami hara­gosa egyszer egy fillért küldött neki posta- utalványon Patakról, vagy honnét. Brugós nem bosszankodott, föl, hanem magához int­vén a hetest, átadta neki az utalványt: — Szaladj csak át .a postára s hozd el azt a kis pénzt. Olyan ember nem akadt még, aki ki tud­ta volna sodorni őt a türelméből. Annál töb­ben gyűlő'ték, legjobban persze a kozákok, akik most nagy leszámolásra készülődtek ellene. Éveik ófa forrtak már egymásra. Bár valószínű, hogy Brugós minden terveikről tu­dott. Ha másként nem: a szimatja után. Egy ember volt csak kivétel: nagyapám, híres ács. Most, hogy tavasz lett s zsendü'ni kezdtek az erdők , csaknem mindig együtt lehetett őket látni. Vagy a bricskán járták be a ha­tárt, vagy a grófi kert utacskáiii sétálgat­tak. föl és le, hátul összefogott kézzel mind­ketten. Nagyapám rendszerint fel epéssel ha­ladt a_Brugós oldalán, levett kalappal, mi­alatt őszes fürtjei értelmes homloka körül ját­szadoztak. Mindig komolyan beszéltek. Más­kor a nagy csűrt vizsgálgatták, amelyre pj tetőt kellett húznia nagyapámnak a fiával, meg a többi ácslegényekkeü A kozákok még mindig nem tértek visz- sza. Nyugalom ült a tájék felett. De ez a nyugalom látszólagos volt csu­pán. Kihallgattam egyszer, amint a kert ös­vényén Brugóst kérlelte a nagyapám: — Emberek vagyunk mindnyájan, tekin­tetes ur. Ne vonjuk meg kezünket a szegény­ségtől: úgyis meghalunk valamikor s a más­világon mindnyájunkat egyenlően számon- kérnek majd . . . A kasznár, szokása ellenére, ideges volt. — Nem tehetem, Balogh, nem tehetem. Ha megkövetnének, ahogy illenék . . . — Jó emberek pedig, tekintetes ur, csak indulatosak. De ez a nehéz sortól van. — Lehet, Balogh, lehet, — hagyta rá a kasznár. — Csakhogy még ök fenyegetőz­nek. Én pedig nem tűrök meg semmi szem- telenkedést! Befordullak egy kanyarodóra. A kastéíy felé indultam. Mert bejáratos voltam a kasznár ékhoz, kivévén a telet, mikor a hó telef.utta az uta­kat. Bandi egy osztályba járt velem s é ját­szottunk délutánonkint, ha már félredobtuk a könyvet. Mert nehezen fogott a pajtásom feje s az édesanyja, egy kacsa-mód tipegő néni, már tavaly meghívott, hogy könnyítsék va­lamit a fejtörésein. Mi rendszerint nem sokat törtük a fejünket s ozsouna után —- usgyc! — neki a kertnek. Csak az éjszaka vetett haza, (Folyt, köv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom