Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)
1924-06-05 / 126. (574.) szám
$%kt&Jfa(W0ífzREg» Csütörtök, jjunlus 5. A szenátus eSsilike elmondta védőbeszédét A szenátus mai ii ése Prága, június 4. 'A szenátus ülését D o n á t h elnök 11 óra 50 perckor nyitotta meg. A napirenden szereplő javaslatot vita nélkül elfogadták. Ezután Donátih elnök nyilatkozott Hiumecky kommunista képviselőnek a szeszpanama ügyében hozzá intéz-elt kérdéseire és a következő kijelentéseket tette: — Huimecíky szenátor ur kérdésének hangja fölment attól a kötelezettségtől, hogy azokra érdemben válaszoljak. A kérdés oy dolgokra irányul, amelyet én már régen megcáfoltam, ennek dacára kijelentem erről a helyről, hogy: 1. sohasem voltam állami tisztviselő, hanem csakis a cseh-szlovák kormány által kinevezett elnöke a cseh-szlovák szeszbizottságnák. Mint szeszbizottsági elnök, semmiféle alapokkal sem rendelkeztem. 2. Azokat az összegeket, amelyekről a kérdés szerint állítólag nem számoltam el, csak mint közvetítő vettem át előre meghatározott közérdekű és közszolgálati cé’okra való rendeltetésre. Ezt igazoltam mind a saját klubom előtt, mind pedig a koalíciós pártok elnökei előtt is. 3. Práseík szenátor ama állítása. hogy alapokat kezeltem, tévedésen alapul. 4. A mezőgazdasági szeszér ékesítő szövetkezetben a felügyelőbizottság elnöke voltam 1921-ig. Köztudomású, hogy a felügyelő- bizottságnak semmiféle rendelkezési joga nincsen, őt csupán a felügyelet illeti meg. így sem jogom, sem alkalmam nem volt rendelkezni a szeszközpont alapjaival. 5. A Masaryk alapra ajándékozott három millió korona tekintetében meg kell jegyeznem, hogy az közcélt szolgáló adomány, de ennek adományozásának tekintetében nem én határoztam, csupán jóváhagytam, miként az említett szövetkezet többi tagjai is. A nyilatkozat ezzel véget ért, amely sem nagy meglepetéseiket, sem nagy lelkesedést nem váltott ki a szenátus tagjai között. így a mai napra különösen izgalmas ülést jósolók reményeikben alaposan csalatkoztak. Az ülés 12 óra 10 perckor bezárult. A legközelebbi ülést csütörtökön, 11 órakor tartják meg. E hónapban kerül kibocsátásra a magyar kölcsön Budapest, jimius 4. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A római, londoni és newyorki nagy napilapok elismeréssel állapítják meg, hogy a magyar megbízottaknak sikerült a magyar kölcsön ügyében kiváló eredményeket elérniük. Itt említjük meg, hogy a londoni Times megelégedéssel értesül a magyar rekonstrukció munkájának előrehaladásáról és azt hiszi, hogy a magyar kölcsön még junius havában kibocsátásra kerül. A magyar kormány nagy eréllyel halad azon az utón, amely a takarékosság felé vezet. A Manchester Guardian hasonlóképpen nyilatkozik. Bogáncsok Krpeled kulturkertjéből — A P. M. H. eredeti tudósítása — Ipolyság, junius 4. A „firmát" jól ismeri közönségünk, nem kevésbé sokoldalú, „áldásos11 tevékenységét is. Elsöosztályu vasutas, amint ezt a pozsonyi vasutigazgatósághoz intézett s lapunkban leközölt hivatalos átirata bizonyltja, kitűnő postás, aki a más címre küldött leveleket is saját aktái közé sorozza s a levéltitkot oly hűségesen megőrzi, bölcs Salamon, aki rendbeszedi a bíróságokat s kitanitja őket a per- rendtartásra, nagyon agilis népgyiilésrendező, aki tudja, hogy mi kell egy sikerült népgyü- léshez: revolver, fütykös és spiritusz! Valamikor kultúrával is foglalkozott, még pedig eredményesen, hisz1 mint „jó magyar11 tanító ösztöndíjakat kapott sikeres magyarosításért. Úgy látszik, hogy csak a magyar kultúra volt reá oly jó hatással, mert amióta cseh-szlovák tanfelügyelő lett, lemondott minden aktív és passziv kulturigény s akcióról s megtalálható mindenütt: vasúton, postán, bíróságnál, hordón s korcsmában, csak az iskolában nem — hivatalában pedig 2—4 éves por födi az elintézetlen kultur- aktákat. Most végre-valahára, hosszas kutatás után referálhat a P. M. fi. egy igazi s a maga nemében párját ritkító „kulturakciójáról11 amely igazán díszére s dicséretére válik a nemes tanférfiunak. A íótgyarmaíi iskola Balassagyarmat város szőlőit — az Ipoly jobbpartján feküdvén — Cseh-Szlovákiához csatolták s miután ott sok vincellér-, zselíér- és napszámosház épült, egy külön községet szerveztek, amely a Szlovenszké-Gyarmoty — Tót-Gyarmat — nevet kapta. Ez uj község iskolaköteles gyermekei a balassagyarmati iskoláktól elszakítva, 1921-ig minden oktatástól meg voltak fosztva. A mondott évben végre ráeszmélt Krpelec tan- felügyelő, hogy az uj községben iskola fölállításáról is gondoskodni kellene. Kiszállt tehát a községbe, hogy elsősorban egy alkalmas helyiségről gondoskodjék. Tekintetbe jött mindenekelőtt egy középület, amely Balassagyarmat város tulajdona, ezt szemlélte meg tehát először Krpelec. A bizottság egyhangúan alkalmatlannak minősítette az épületet, amelyet a forradalom alatt majdnem egészen tönkretettek. A falak egyik része bedőlt, másik része erősen meg volt rongálva, a tető majdnem födetlen s az eső áztatta már a falakat, ajtók, ablakok hiányoztak, padló nem volt, a Iegsziikségsebb mellékhelyiségek is hiányoztak s az épület csak tetemes költségek árán lett volna használható állapotba helyezhető. A község tehát Krpelec tudtával és belegyezésével igen jutányos bérért kibérelte a Meleginé-féle házat, némi átalakítást eszközölt rajta s ott rendezte be az iskolát. A szerződés 6 évre szólt. Egy év múlva a tulajdonosnő eladta házát egy Biró István nevű egyénnek, aki valami uton-módon a hires tanfelügyelővel megegyezett!!), hogy beköltözhet a házba s az iskola hajlék nélkül, az utcára került. Közben a községi képviselőtestület az előbb említett megrongált épületet a főszolgabíró utasítása folytán nyilvános árverésen 6 évre bérbe adta a Sebmidi és Ungár cégnek oly föltétel alatt, hogy a bérlők a 6 évi bérösszeg fejében kötelesek'az egész‘épületet rögtön jókarba helyezni. Ez meg is történt körülbelül 12.000 korona költséggel. A cég lakhatóvá tette az épületet s udvarán egy fakereskedést rendezett be. Krpelecnek hekuba a törvény De nagy ur ám Krpelec! Gondolt egy merészet és nagyot s miután az iskolát szerencsésen az utcára helyezte, megparancsolta a községi képviselőtestületnek, hogy a Schmidl és Ungár cégnek rögtön mondjon Söl s az iskolát a restaurált épületben helyezze el. Hű segítőtársat is talált merész tervéhez a kékkői hires járásfönök, Maliarik ur személyében, aki egyszerűen megsemmisítette a községi képviselőtestület és Schmidl—Ungár- féle haszonbérleti szerződést, hogy igy köny- nyebben lehessen a bérlőket kilakoltatni. A bérlők védelméről szóló törvény természetesen hekuba a tanfelügyelő előtt. A cég védelmet keres a bíróságnál — a szegény iskola most is az utcán van a tanügy és felügyelőjének nagyobb dicsőségére. Viharos jelenetek az olasz kamarában Róma, junius 4. Tegnap megkezdődött a kamarában a trónbeszéd fölötti vita. Manzini maximalista szocialista beszéde közben a baloldalak Oroszországot és Leránt éltették. A jobboldali képviselők a kocmimun Istákra rohantak. Nagy nehezen sikerült a tettlegessé- get megakadályozni. Marx az nj kancellár Berlin, junius 4. A birodalmi elnök a napok óta tartó eredménytelen tárgyalások után Marx dr. birodalmi kancellárt nevezte ki isimét. Az uj Marx-kormánv ma délután öt órakor terjeszti a birodalmi gyűlés elé a k o rm á nypro g r am o t. Seipel a javulás utján Bécs, junius 4. Seipel állapota javul. Ja- worek merénylő tegnapi kihallgatásánál kijelentette, hogy a merényletet egyedül határozta és követte el. Az eddigi nyomozás nem nyújt alapot arra a föltevésre, hogy Jaworek és a Horthy elleni merénylet tettesei összeköttetésben állottak egymással. Tárcaro vetünk: Péntek: MARÉK ANTAL: Emberek az Óceánon. Vasárnap: A P. M. ti. pünkösdi melléklete. A csabai biró subája — A Prágai Magyar Huiap eredeti tárcája — Irta: Péíeríy Tamás. A csabai biró arról vala nevezetes, nogy soha, de soka nem hált az ágyban, hanem az eresz alatt egy biikkfadeszka hombár tetején. Nem is kezdhette ki a moly a csabai biró subáját, mert télen takarónak, nyáron aljaz'ónrk használta állandóan s igy nem adott módot, alkalmat a molyrágásnak. Es végre mégis kikezdette a csabai biró subáját, — nem a moly, hanem — a pletyka. Rozi néni, a bíró ur testvérhuga mondotta el nekem az esetet s igy talán-íalán igaz lehet valami belőle... Rozi néni, a kedvesszavu. jótáncu szomszédasszony borral szeszesitett, mézzel éde- sitett forró teát szíircsölgeteit nálam. És beszélt kedve szerint mindenről, mert én nem háborgattam... — ügy volt az a híres subahistória, hogy akkortól1 éppen ilyen vicsorgós-csikorgós tél vala, mint most. A bátyámnál, a bírónál éppen ottlakott a zsidódoktor az első szobában, az utca felől. Jó orvos volt, vén- legényféle, családtalan. Későn járt haza, de mindig jó kedve vala éjjel-nappal, amikor csak ébren volt... Szerette a csinos menyecskéket s azok is vonzódtak a jókedvű emberhez. Talán zsidó sem lehetett, mert az arcán nem látszott, de a háta megett, mikor nem hallotta, ugy hívták ... Farsang előhe- tében, egy ropogós hideg éjszaka, éjfélután jött haza a zsidó orvos. Járása csendes, tapintatos, mint az eféle öreg legényeké... Még a kutya sem ugatta meg, mert rendesen kapott tőle mindig valami harapni-rágni valót... No, ilyen lármanélküli, kedves lakó volt a zsidó doktor a bírónál. •. Amint hátranéz az eresz alá, látja a Pista bátyámat a vackán aludni, betakarózva a subájával... No teremtette!... — nézi az orvos... hát a biró bajuszáról jégcsapok állanak lefelé s s odafagytak a párnájához. •. Talán megfagyott ez az ember, — gondolja a doktor... Csikorgó hideg volt. Megy közelebb... Szólítja a bátyámat... S hát felébred... De amint felemeli a fejét, hát a jégcsapok feltörnek a párnáról s ugy lógnak, zörögnek a Pista bátyám bajuszán ... Össze is verődtek, amint mozgott a feje s ugy zörögtek a jégcsapok, mintha boszorkányok harangoznának a rettentő hideg éjszakában... A zsidó orvo-s igen pompás kedvében vala. Még jobban örvendett, hogy látta a birót egészségben, hogy nem fagyott meg. S azt kérdezte a bátyámtól, hogy: látott-e már életében szamárfészket?... — Nem én! — feleli a biró... — No, az nem baj! — magyarázza a zsidó orvos, — de láthat!... — Mikor? — kérdezi Pista bátyám... — Reggel... no, majd reggel, ha meg nem fagysz az éjjel... reggel megmutatom a szamárfészket ... S ezzel bement a lakásába, a kü- lönbejáratu első szobába a zsidó orvos s a csabai biró, az én Pista bátyám, tovább alu- dott csendesen a jégcsapos bajuszával... Rozi néni közbe-közbe szürcsölgeti a borral szeszesitett, mézzel édesített teát és beszél édes, zamatos szavakkal. Beszéli a csabai biró subájának történetét, zavartalanul, mert én ugyan bele nem szólok s a feleségem pedig husért ment nagysebesen, —• három félórára... — Nos, hát az én Pista bátyám, a csabai biró, — folytatja beszédét Rozi néni, — interpellációid a magyar parlamentben Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A mai ülés végén Szabó József a vasutassztrájk alkalmával elbocsájtott mozdonyvezetők ügyében interpellált. L e n d v a y István a pécsi egyetem val- lásgyalázó orvostanhallgatói ellen kér szigorú vizsgálatot és kéri a kultuszminisztert annak elrendelésére, hogy zsidó hallgatók csak zsidó hullát boncolhassanak. Klebelsberg kultuszminiszter kijelenti, hogy a pécsi rektor helyesen járt el, olyan rendelkezést azonban, amely a felekezeti békét megbontaná, nem tesz. *««*****4>4 frO4>í>04> »<!«>❖• ÜT ’P’*? fp; p® VT.Traxx'iiz.-rt"? tm i ma '-Em-rgv iMMi Lsoytí George ismét támadásra készül London, junius 4. Daily Teáegraph jelenti, hogy Macdomald pünkösdi útját péntekre halasztotta, mert a liberális párt a pénteki alsóházi ülésen felveti a bizami kérdést a darusaméi szerződéssel kapcsolatban Kanada részéről tanúsított magatartás miatt. Mivel Lloyd George is részt vesz a vitában, Macdonald jelenléte retidikivül fontos. Macdo- nald a jövő hét közepén tér vissza. Ugy tudják, hogy Macdomald neim szándékszik Párisba. utazná, de Herriot jön rövidesem Londonba. Millerand sorsa meg van pecsételve Páris, junius 4. Mivel a szenátus demokratikus balpártja], tehát az abszolút többség tegnap Millerand eí en foglallak állást, a francia köztársaság elnökének sorsa meg van pecsételve. Va’ószinü, hogy Pa’nsve, vagy Domuergue lesz az uj köztársasági elnök. — ( Akassai városi tanács ülése.) Kassai tudósítónk jelenti telefonon: A kassai városi tanács tegnapi ülésén foglalkozott a színház ügyével, amelynek folyamán a keresztényszociális párt azt az indítványt tette, hogy a kassai magyar színház a magyar szinészet érdekében olyan szinjátszási időt kapjon, amelyet a magyar szinészet ügye okvetlenül megkövetel. Wild, a cseh-szlovák városatya, fölszólalásában meglepetését fejezte ki afölött, hogy honnan veszik a magyarok azt a megállapítást, hogy a cseh-szlovák színtársulat szeptember hónapra megkapná a szinház koncesszióját. A városi tanács a keresztényszocialista párt indítványának értelmében határozott és hafározatát jóváhagyás végett továbbterjesztette. A tanácsülésen több kifogás hallatszott az ellen, hogy habár igen sok kassai polgár illetőségét megállapították, az illetőségről szóló okiratot nékik még mindig nem kézbesítették. A panaszt illetékes helyre továbbították. ^•""r-,vTrsi elég szamár volt ahhoz, hogy a jókedvű doktortól reggel megkérdezte a szamárfészek dolgát... Hát a zsidó orvos meg is mutatta szépen, akurátosan ... Odavezette az eresz alá, a hálóvackához.'.. Fölemelte a biró subáját és azt mondotta: — Ehun van, ni! Ez a szamárfészek... merthogy a szamárfészekben soha sincs fióka!... Nagy Pista, a biró rpegértette a célzást Nem vala gyermekük, hát azért mondotta a kedvesszavu zsidó orvos. Dehogy tudott volna megharagudni a csabai biró!... Hiszen pertu barátok voltak... Aztán talált a mondás ... Kacagtak, mást úgysem tehettek a szamárfészek dolgában... De azt is tudta a csabai biró, hogy honnan fuj a szél?.-. Hol hallotta azt a szamárfészkes, fiókátlan megjegyzést az orvos ... — Ugyan honnan?... — érdeklődőin Rozi néni előtt és friss teát töltök az ara- nyosszélü, porcellán csészékbe. Bele édes mézet kanálszámra és pompás arany kadarka-bort a csésze szinültjéig, hogy zamatosit- sa a Rozi néni kellemetes beszédjét... — Hát a Bazsó Mádtól... — feleli Rozi néni és összenéztünk... Szürcsölgettük a finom teát, jelentőségcsen hallgatva, mert az : tfVánrGiruJr W-- —T PSiCICI! 3Cili <U>8H I fel© <sPlf és fenvászsr-k ScSiifgonol£9 vászna fii, csreionols. és damaszlolt nagy választékiban mindéi Damaszi-BMtfaíiiemiiek. Mész nölfetiérnemüeli. Szent-háromság szélessé hm ScSíiTOll® Schiffon 7, vászon 6 korona s«>i^4 ^
