Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-28 / 144. (592.) szám

Szombat, juntas 28. * Vihar után Prága, június 27. Schoílich dr. német nemzeti párti képvi­selő kivonulása után a koalíciós képviselők tömege jelien tik ezett a mentelmi bizottság el­járásának védelmére. Külön említést érde­mel a változatos politikai múlttal biró Mod- rácek: kopasz, szürkebajuszu, haragos kis ember, aki volt már anarchista, szociálde­mokrata, önálló „Modrácek“-párti és most ismét „államalkotó** szociáldemokrata. Düh­hel védte a mentelmi bizottságot, bombasz­tikus frázisaira azonban senki sem ügyelt. Dyk, akit már többizben volt alkalmunk bemutatná, vidáman ugrált a padsorok kö­zött, majd az elnöki emelvényről világított gömbölyű képe, a káröröm dagasztotta keb­lét, hogy Schollich képviselő elten négy pri- béklegény „dolgozik", míg a többi negyven darabont őrzi az elnöki emelvényt, amelyről ő, Dyk is gyönyörködött a „színjátékban". Az ülés további folyamán, amikor a koa­líciós pártok végre egyedül maradtak, semmi akadálya sem volt annak, hogy Szent-Ivány Józsefet erdő pusztítás miatt, Jaíbloniczíky Já­nos dr.-t becsütetsértés, Korláth Endre dr.-t becsületsértés, valamint a Himnusz éneklése miatt kiadják. Az egész ülést a mentelmi ügyek töltötték be s ezek elintézése után el­fogadta a ház első és második olvasásban a hitbizományok megszüntetéséről és az adop- cióró! szóló javaslatot. Tomásek elnök végül bejelentette, hogy miután Schollich dr. kép­viselő megsértette az elnök tekintélyét azzal, hogy rendelkezésének nem engedelmeske­dett, ezért megfosztja ot a jövő havi fizeté­sétől. Igazán megkönnyebbülést hoztak az el­nöknek üléstzáró szavai, amelyekben azt kö­zölte, hogy a legközelebbi ülést irásbelileg hívja majd össze. A sári, hullaszagai üléste­remből mindenki sietve távozott, csak a vö- reskarszatagos parlamenti őrök „tárgyalták" hosszadalmasam a kapuk előtt hősiesikedé- ■süket Tissaisjlak kérelme a határkiigazltó bizottsághoz Ungvár, junius 27. (RuszinS'zkóá szerkesztőségünktől.) A műit héten folyt le Ruszinszkó déli határán az az aktus, amely a ruszinszkó! és a magyar ha­tár kijelölésén az utolsó simításokat végezte. A bizottság vegyes volt, amennyiben egyenlő számban vettek részt abban úgy a magyar, mint cseh-szlovák megbízottak. A vegyes ha- tárkiigazitó bizottságnak hivatásához tartozik a helyiérdekű határkiigazitások ügyében hoz­zájuttatott kérelmek elintézése. Ezek között elsősorban a határmenti forgalom megkömy- oyitésére vonatkozó kérelmieket veszi a bi­zottság tanulmányozás és tárgyalás alá, ame­lyekben a döntés csak később fog megtör­ténni. Ezen az alapon a napokban Tiszaujlak figECTÍJll IWH ITI ruszin szkot nagyközség magyar lakossága nyújtott be kérelmeit a határkiigazitó bizott­sághoz, melyben fontos indok óikat sorakozta­tott föl kérelme teljesítése érdekében. A ké­relem első pontja arra szorítkozik, hogy mondja ki és azonnal hajtsa is végre a ha­tárkői gaz itó bizottság a cseh—magyar határ mentén megái lapítandó zónában a teljesen szabad forgalmat, amely területen -belül köny- nyen beszerezhető, egyszerű és állandó iga­zolvánnyal tehessen közlekedni. A kérvényt a tilszaujlafci kereskedők és iparosok testületé irta aiá. Tiszaujlak élete a Tisza baloldalán lévő magyarországi községektől függ. A köz­ség határa ezerháromszáz hold, amelynek legtermékenyebb része magyar területre -esik. Élelmezés tekintetében Tiszaujlak kizá­róan a magyarországi nagy határral rendel­kező községekre van utalva, viszont e rá­utaltság következményeként a túloldal ipari­lag Tiszaujlakra szorítkozik. Tiszaujlak ezen az alapon rendezkedett be, a községben száz­Pöstyén, junius 27. Kora délelőtt még kopácsolás hallatszik a Royal-szálló hatalmas szalonjából, benn lázas munka folyik, hogy a nagy anyag át­tekinthető rendezésével idejében elkészülje­nek. Pollák dr., a Keletszlovenszkói Muzeum igazgatója, a kiállítás rendezője kezembe nyomja a gyönyörű mélynyomásu illusztrá­ciókkal ellátott katalógust és tovább siet Mindenen maga végzi az utolsó simítást Meg­állók. Eleinte zavar a műtárgyak sokasága és az a tény, hogy kénytelenek voltak min­dent egy terembe és annak apró benyílójába zsúfolni. Percek múlva összefoglalhatom első benyomásaimat; az aukció anyaga európai nívójú, a leg­utóbbi években Európában atgha került különb anyag árlejtésre és Pösíyén fürdő megkapta idénre a maga nagy, felejthetetlen szenzációját De kicsit fájó visszafelé nézni és elgon­dolni, hogy mindaz, amit évszázados kultúra, ápolt miiizlés és tehetség csöndes vidéki kas­télyok és hallgatag barokkpaloták falai közt nagy fáradsággal darabonként összehordott, az itt néhány nap múlva kalapács alá kerül és szétszóródik a szélrózsa minden irányába. Igaz, hogy minden szerzés idővel patinát kap és az eljövendő évtizedek nem kérdezik a honnant és a mibőit, de fájó ez az utolsó akkord: a múltba nézés és a szétszóródás gondolata. A kiállítás anyaga. Képek A katalógus első számai XIV. századbeli mesterek munkáit mutatják be. Köztük ha­talmas Mans M a k a r t (90—90-000 korona ki­kiáltási árral; valamennyi kikiáltási ár a becsérték egyharmada) a tavasznak és az ősznek allegóriái. Édeskés, nekem alig mond valamit, túl dekoratív, csak a vonalvezetés biztonsága és a kompozíció tökélye kap meg. Charles Jósnak Chaplin hölgye nyolcvan iparos és százhúsz kereskedő van, akik főleg a túloldal igényeit elégítik ki. Tiszaujlakot különben a román megszál­lás teljesen tönkretette, úgy, hogy gazdasági hely reá Hit ása az államnak elsőrendű köteles­ségei közé tartozik. , . Hasonló helyzete van azonkívül a többi mszinszkói határmenti községeknek is. így Mezőlkászony és Beregszász is a határmenti forgalom nehézkessége miatt van pusztu­lásra ítélve. A határkiigazitó bizottsághoz kü­lönben olyan kéretem is érkezett, hogy Mező- kászomy csatol tassék vissza Magyaror­szághoz, Hónapokba telik, amíg a határmenti köz­ségek kérelmeit a határkiigazitó vegyes bi­zottság letárgyalja. Beregszász város részé­ről Polchy István polgármester, kisgazda- párti alelnök működik a bizottságban, aki ga­rancia arra, hogy a határmenti magyar köz­ségeik és városok jogos igényei és kérelmei teljesítést nyernek. (140.000 korona) ennek a résznek legértéke­sebb darabja. Renoir leheletszerű finomsága árad ebből a munkából. Régi mesterek és gobelinek Paris Bordone, Baroccio képvise­lik egy-egy képpel az olasz renaissance-ot, Rosalba Qiovanni Carriera? finom por- tréjai, Quido R e n i töviskoszorut tartó, ró­zsákkal övezett madonnája és Amora T i e- p o I o Szent Annája a dicsfénnyel övezett meginditóan finomarcu gyermek Máriával, az olasz barokkot. A flamand és hollandus iskolák anyaga már gazdagabb. Ludoif Backhuysen háborgó tengere drámai erejű, Ewerdingen és a Ruisdaelek tájaiban már kevesebb az erő. S n y d e r s hatalmas csendéletei (70.000) gazdagságukkal roppant dekoratív módon hatnak. A kataló­gusban feltüntetett R u b e n s e k-böl csak női portrét láttam. Az egész képanyagból kimagaslik a francia Pierre Mignardnak fiatal férfit ábrázoló képe (200.000 korona), Sebastian dél Piombóra emlékeztet, az arc finom vonásaiban pedig Watteau Qillesére, Két bibliai tárgyú Maulbertsch, isme­retlen német, hallandus és cseh festők mun­kái egészítik ki a sorozatot. Gobelin mindössze három darab van. XIV. Lajos korabeli munkák. Az egyik köz­tük még igen jó karban van, színei frissek, elevenek, négy mitológiai alakot ábrázol amorettekkel, dusvirágu ligettel a háttérben. Kikiáltási ára 600.000 cseh korona. Kerámia A kifogástalan kerámia-anyag csoporto­sított elrendezésben kitűnő áttekintést nyújt annak, aki a kisplasztika kulturált művésze­tét meg akarja ismerni. Különösen gazdag ez az anyag Alt-Wien porcellánban. Néhány finom figurális darab Dionys Pollion márká­jával van ellátva. Az Alt-Wien fénykorát Nagl, Mohn és Payer mesterek rokkokó­A Pálffy hagyaték kiállítása — A P. M. H. kiküldött tudósítójától — Tároaro vatunk: Vasárnap: PÁL PÉTER: A Mese vár alatt (Vers.) — NYÁRY ANDOR: A szfinx. Kuruc tréfa — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Inba: Willani Rezső. A Gedőváraljáról Fülekre vivő poros utón a hajnialpirkadásban fütyörészve, vidám hangulatban kocogtaiott egy kuruc lovas. Nagy utat hagyhatott maga után, mert kék- paszomántos kacagányát fehérre lepte az ut pora s sötét pej lova fáradtan rakta egymás elé rogyadozó patáit. Ahogy fölért a remetei halomra, kis pi­henőt tartott. Sastekiintetével a kanyargó utat kémlelte; de hogy labancnak sehol nyo­mát sem látta, sarkantyúját belevágta lova horpaszába s most már gyorsabb tempóban iparkodott a dombról lefelé. A nap vérszinü tányérjával éppen akkor bukott föl a fülek! vár mögül, amikor leért a völgybe. Az augusztusi ködfoszlányok per­cek alatt festedeztek a hegyek ormairól s harmatcsöppek alakjában rágyöngyözitek. a fák leveleire és az utsánc poros fűszálaira. Ta-ssy Bálint teli tüdővel szíttá magába a harmatos levegőt; nem érzett semmi fárad­ságot, pedig — Isten látja — huszonnégy órája, hogy nem evett, nem aludt. Tegnap még {közterednél csatározott de az első ka­kasszó már ismét lovon találta. Ahogy teljes szinpoinpájában eléje tárult a táj: a lombos erdők, a fülek! vár rézcsillo- gásu tornya ..szerelmes szive gyönyörűség­ge l telve fölkacagott. Tíz hónapja először. Tíz hónapja, hogy mátkáját nem látta, még csak hirt sem hallott felőle. — Bokor Tamás fiiieka főst rázsam estet gyönge violája, szépséges Katinka lánya; tu­dod-e, hogy érted jövök? ... — önmagát kérdezte, a szive meg föidobogofet. Arra gondolt, hogy a találkozás öröme kárpótolni fogja mindkettőjüket a tiz hónapos szenvedésekért. Kurucbecsület, hogy először a zászló és a haza; csak azután a szerelem; nem tehette előbb, nem jöhetett, pedig ígérte, becsületszóra; pedig ... — Ah! Most sem késő! — gondolta. — Bokor Katinka, szépséges jegyesem, te tudod, hogy a kurucbecsület szent; Tassy Bálint, Bercsényi zászlósa nem jöhetett előbb! A nap magasra hágott már az ég pere­mén, amikor Tassy Bálint a vár elé érkezett. Kacagányáról lerázta a port és fekete baju­szát szétsimitva, úgy vágtatott be az ud­varra frissen, üdén, mintha csak az alvégről jött volna, nem pedig hosszú útról. Bokor Tamás fogadta. Hidegen, lesütött szemeikkel és Tassy Bálint egyszerre el fehé­redéit; ahogy a főstrázsamesteit így, nagy alázatosan, hétrét görnyedve meglátta. Lelkében íülviharzottaik az érzések, amint kérdezte: — Láthatom-é szép jegyesem?... él-e még? ... szeret? ... érte jöttem ... — tette hozzá s odatorpant a véti kuruc elé. Bokor Tamás nem felelt, csak némán bólogatott igent, aztán bizonytalan mozdulat­tal kezét nyújtotta a vitéznek. Ej, de megváltozott kigyelmed! Miért e hallgatás?... Mondja már: szcrelmctes mátkám él—c még? Bokor Tamás föl sóhajtott: — Az Isten a tudható ja; aki viseli mind- annyiunk gondját és az övét is tegnap óta. — Mit beszél kigyelmed? — csattant föl kétségbeesetten Tassy Bálint. — Csők nem ?... — Ne kérdezz, Bálint öcsém! Kerülj bel­jebb; magamtól is elmondok mindent; aztán, ha néked van igazad, állok rendelkezésedre becsületed... Tassy Bálint körül forgott az egész vi­lág. Nem tudott még semmit, de érezte, hogy későn jött; hagyta magát végig vezetni az udvaron, a nyitott tornácon, be a szobába, ahol fáradtan, összetörve, úgy roskadt az egyik székre, mmt egy elvérzett báb. A feje lecsuklott a mellére, szemei meg bambán rá- meredtek a csöndesen suttogó vén kurucra: Bokor Tamásra. — Apja vagyok a lánynak ... jogom volt vele azt tenni, amit tettem ... Nézd, Bálint fiam, lásd be, igy keltett cselekednem — sut­togta Bokor Tamás egész közel hajolva a mozdulatlan Tassy Bálint füléhez —, pedig nekem fájt a legjobban; hiszen senkim sem volt, csak ő, egyetlen lányom — a jegyesed... Odaadtam ... te nem jöttél érte ... tiz hóna­pig vártunk, nehéz idő, hosszú hónapok ,.. szerelmes kis gyöngyvirágom mennyit si*rt utánad, hogy várt, Bálint... s te nem jöttél... azt hittem, ebek bármincadjára estél; hirez- ték, hogy lábam ckardiói kimru'ltál... elsirat­tunk... csak már egy nappal előbb jöttél volna ... lehetett volna segíteni... tegnap még... Tassy lassan fölemelte a fejét s mintha nem is hozzá beszélnének, fáradtan mondta: — Ne kínozzon kigyelmed! Hoil a jegye­sem?... kinek adta, ha nem szívesen adta? Feleljen kigyelmed 1 munkái képviselik. Meissen többek között három darab dekoratív Kándler márkájával jelzett darabbal szerepel, néhány finom Sév- res egészíti ki az európai részt. Kínai vázák, tálak, tányérok, teáskannák, néhány figurális darab, két-három japáni munka Ázsia öreg kultúrájáról tesz tanúságot. A fayence mun­kák pedig a müértők elragadtatását váltják ki. Néhány delfti-darab Adriáén Kmyk és Lanspert van Eenhorn műhelyeinek jelzései­vel van ellátva. A kikiáltási árak itt 40—50 ezer korona közt mozognak. Ennek a rész­nek árlejtése iránt nagy az érdeklődés. Bronzok, plasztika, órák stb. Becses lakkmunkák, kínai paravánok, kabinettek és két nagyon értékes Coroman- del szigetéről való szekrényke kelti fel a szemlélő figyelmét. Egy irógarnitura (110.000 koronaX egy toilette-garnitura (90.000 koro­na), ébenfa szekrénykék, arany- és gyöngy­ház berakásokkal ellátott intarziás munkák, fafaragványok, kínai elefántcsontmunkák késztetnek újbóli megállásra. A francia bron­zok közt kimagaslik Falconet bájos Amorett- je (250.000 korona) és két Louis-seize kora­beli kandeláber. A hagyaték óragyüjteménye angol és francia mestermunkákat, értékes Boulle-órákat tartalmaz. Bútorok A bejárattal szemben Napóleon hatalmas ágya. Spanyol rokkokó munka, paliszander­ből, elefántcsontintarziákkal. Az arannyal és selyemmel kivarrott bíborvörös ágytakaró szintén XVII. századbeli spanyol munka. Ez talán a tizedik Napoleon-ágy, amit életemben láttam. Kicsit kemény fekvőhelynek tűnik nekem. Ha jól emlékszem, Napóleon egysze­rű vaságyakban hált. Sebaj! Napóleon nevé­nek nagy a varázsa, az ágy biztosan gazdá­ra talál. Mária Terézia gyönyörű szalonja, — Lou-is quatorze és quinze monogramjaival -ellátott kecses karosszékek, szekrénykék, — a Naipoleon-ágy horribilis kikiáltási árához (240.000 korona) mérten még olcsónak tűnik. Tagadhatatlan, hogy voltak Pálffy János hagyatékában még sokra becsült műtárgyak, de ezek nagy része az állam tulajdonába ke­rült, a bajmóci vár műkincsei pedig nem sze­repednek az árlejtésre kerülő darabok kö­zött. A pöstyéni aukció anyaga igy is euró­pai nivóju, egy Rubens és egy Rigand kivé­telével — ezek talán elkerülték figyelmemet — valamennyi katalogizált daTab kiállításra került. Dél iíéti, mire elhagyom a Royal-szálló gyönyörű szalonját A parkban, mint valami amfiteátrumban, körben ülnek a fürdővendé­gek. Beethoven S-dur szonátájának adagióját játsza a zenekar. Meg kell állnom. Az előt­tem levő pádon két japán nő összedugja fe­jét, angol beszédet hallok. A szolga egy dol- iárhajszáhan megtépázott amerikáit tologat kocsijában. Asszonyok kézéiben hollandus új­ság. Délután újból elnézek a 'kiállításra és lá­tom, hogy néhány érdeklődő már jegyzi az árakat. A becslők kicsit magasra taksálták valamennyi tárgynak értékét, mindazonáltal a kivételes anyagú aukció teljes anyagi siker­rel biztat. Egri Viktor. S Bokor Tamás beszélt, kapkodva, izga­tottan, mintha egy mondatba akart volna minden gondolatot önteni: — Cserébe adtam ... Losoncon fogva ■tartott ötven jó kuruc vitézért odaadtam Laczbergnek, a labanckapitánynak... aki kémnek öltözve itt járt a fülek! várban s meglátta a kis virágomat... Azt üzente: öt- ven jó kuruolegényt ad cserébe; s ráadásul kiüríti Gács várát... hát odaadtam. Tegnap küldött érte... és a gyöngyvirágom belesirta a paityolatos párnáit; mégis, fölemelt fejjel el is búcsúzott; azt mondta, Urunk többet ér ötven kuruclegénnyed, mint egy pártában maradt leánnyal... Urunkért tettein, Bálin te. meg a hazáért... hát odaadtam ... becsüle­tes csere volt... a fejedelem is köszöntött... éjszakára megjöttek a vitézek ... s reggelre megjöttél te is, Bálint fiam! Elkéstél!... arád Losonc várában váT... hát eredj érte — eridj, vitéz Tassy Bálint — fiam!... A vén kuruc elhallgatott s várta szavai­nak hatását. Tassy Bálint szeme meg fölvil- lám-lott. Lassan fölemelkedett a székről. Kucs­máját a szemébe húzta s miint egy sebzett ordas — kardjához kapva — felhördült: — Megyek!! Kirohant a házból, lovára kapott és d- vágta botit az augusztusi verőfényben ... Bokor Tamás fölkacagott. No, Katinkám, gyönyörű ibolyám, ezt jól megcsináltuk ... holtbizonyos, hogy Lo­sonc vára holnap estére a miénk; s holnap­után Tassy Bálint a tiéd!... Tudod, gyerme­kein, hogy Bercsényi akarta így: Bálint javát szolgálja ö is, hogy kapitánynak tehesse vi­téz jegyesed. Ha ez sikerül, Tassyné nemze­\

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom