Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-28 / 144. (592.) szám

É M éT'f'ffl W ffl-évfo,yam 144-(592,)szám **.—*.«» ^ ^***Í^**^M^ *>eJí^d5n: érre 300KÍ., Főszerkesztő: A Szbvenszkói és Rnsziaszkm Szövetkezett Ellenzéki Pártok Fele,5s szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. Pokrokárok (tj.) Prága, jiinius 27. Ezzd a szép eineveizéssel tisztelték meg magukat a cseh-szlovák szocialista, marxista, föderális és fedékezetméliküli politikusok, amely érthető nyelvre fordítva annyit tesz, hogy haladó irányú. Ezzel a szép jelzővel akar tündökölni a köztársaság elsősorban-Francia- ország előtt, másodsorban pedig az egész kül­politikai közvélemény előtt; egyéb célt nem is szolgálhat ez az elnevezés, amely csupán üres, tartaiomnélkülii jelszó, amelyből az ál­lam lakossága már régen kiábrándult. Hogy miben irányú haladást mutat a cseb-szlovák belpolitika, mennyire sikerült az ország népeit ^boldogáftanf* a haladó eszmék­kel, ezt elsősorban maga az adóterhek alatt roskadozó nép érzi. Most azonban arra kívá­nunk rámutatni, hogy a köztársaság törvény­hozó testületé mennyire követi a haladás el- >wár. A haladás reformokat tételez föl, a refor­mok megvalósítására pénz szükséges; ha a nép látja, hogy adónkérei üdvös ujitás-okra fordirttatnak. könnyebben fogja elviselni a terheiket. A petka jegyében megszületett parlament által alkotott törvények föltétlenül haladó irányzatot mutatnak, azonban visszafelé ha­jadnak és nem élőre. Az öt, különböző irány­ban ható erő itt összetevődik s az általa eredményezett mozgás iránya hátrafelé mu­tató nyíllal jelezhető. Hogy márt takar valóiá­ban a háládé elnevezés, továbbá miben ér­vényesül a cseh-szlovák „haladás'1, azt más alkalommal fogjuk részletez™, most csupán amaz állásunkat bizonyltjuk be, hogy a tör­vényhozás tényleg reakciós működést fejt ki. A legmodernebb „haladó" jogász is kény­telen elismerni, hogy az 1894. évá magyar anyakönyvi törvény a maga nemében első­rendű alkotás. Ez a törvény az uj államalaku­lat idejében érvényes volt a mai Szlovenszkó területén. A történelmi országokban nem volt anyakönyvi törvény s így az igazán modern gondolkodású jogász a legtermészetesebbnek találná, ha a Szlovenszkón érvényes törvény hatálya Csehországra is kiterjeszttetnék, ha már mindenáron egységesíteni kell a tör­vényhozást. A cseh-szlovák „haladó" irányú jogi fölfogás azonban mást parancsolt. Mellé­kes az, hogy a magyar anyakönyvi törvé­nyek párja csupán Franciaországban van, csak .az volt a fontos, hogy megalkotója ép­pen a magyarországi törvényhozótestület volt, ezért vissza kellett fejleszteni azt és ez­zel kellett beigazolni, hogy a cseh-szlovák pokrokárság visszafelé haladást jelent. Szük­ségtelen részletesen ismertetni azt a bizony­talan jogi állapotot, amelyet a kötelező pol­gári házasság eltörlése, illetve fakultatívvá tevése eredményezett, mi csak azt hangsú­lyozzuk, hogy még a legsovénebb cseh jogá­szok, egyébként azonban szaktekintélyek is restelkedve ismerik be, hogy itt a reakció érvényesült, a haladás szelleme hátrafelé tett lépéseket. Ugyancsak a reakció szelleme hatotta át a törvényhozó testű le tét akor is, amidőn az esküdtbiróságok hatáskörét megnyirbáló tör­vényeknek adott életet. Hosszú évtizedek munkájára és küzdelmére volt szükség, hogy megalakuljanak a népbiróságok, mint a mo­dern jogi fejlődés követelményei. A cseh­szlovák „haladás" eme törvények tökéletesí­tésénél itt abban nyilvánult meg, hogy az esküdtbiróságok hatáskörét a minimumra szabta és éppen azon a területen, amelynek állítólag autonóm jogai volnának a bíróságok berendezkedését illetően is: Ruszinszkóban. De az egész állam területére is visszafejlő­dést jelent a legújabb keletű sajtónovella. Nem hisszük, hogy a cseh egyetemek jogi fa­kultásai haladást állapítanának meg ebben a törvényben, amely a legjobb esetben csak gyönge kísérlete zésnek mondható; ennek a kísérletnek azonban igen nagy árát fogja adni a közvélemény harcosa: a sajtó. I Alig néhány nappal ezelőtt minden meg­jegyzés nélkül ismertettük Weyr cseh jo­gásznak az összeférhetetlenségi törvényről mondott ítéletét. Weyr szerint a törvény fö­lösleges és ha fölösleges, úgy megalkotása nem jelent haladást, hanem visszafejlődést. Nagy jogi tudomány nem kell annak meg­értéséhez sem, hogy mit jelent a polgári per- rendtartáS'ban a szóbeliség elve, amely egy egész jogi rendszernek az alapja. A cseh­szlovák törvényhozás már oly tökéletes, hogy ezt az alapot is minden hosszabb gondolko­dás. nélkül fölrúgta, megcsorbitotfa, csupán azért, hogy a bírói kar kényelmét előmoz­dítsa. Távol áll tőlünk az a gondolat, hogy a nehéz sorban lévő cseh-szlovák bírák hely­zetén nem akarnánk segíteni, a haladás szel­leme azonban itt azt parancsolja, hogy ezt a segítséget ne a jogi alapelvek összetörésével nyújtsuk, hanem azzal, hogy az állam adjon tisztességes fizetést a bíráknak s akkor lesz majd elegendő bírája és ha a bírói létszám kicsinek bizonyulna, úgy azt emelje, de ne döntsön halomra kipróbált, modem jogi elve­ket egy tollvonással, mert ez sem szolgál a hírhedt pokrokárság díszére. Hogy rmésoda haladó szellem vezette Páris, junius 27. A tegnapi napon Herriot úgy a kamarában, mint a szenátusban beszá­molt londoni és brüsszeli tárgyalásairól. Ki­jelentette, hogy a tárgyalások főanyagát a szakértői javaslatok keresztülvitelének kér­dése alkotta s bejelentette, hogy Macdonald megismételte azt az Ítéletét, hogy ha Német­ország meg akarja akadályozni a keresztülvi­telt, akkor Anglia szövetségeseinek oldalára áll. Hangoztatta, hogy a belga miniszterekkel folytatott tárgyalásnál sem volt semmifele differencia s kijelentette, hogy Németország­nak elsőrendű érdeke, hogy a szakértői javas­latok keresztülvitele a lelhető leggyorsabban megtörténjék. Beszámolt arról, hogy egy konferencia egybehívását tartják szükséges­nek s hogy Anglia azt kívánja, hogy Német­országot szerződésekkel kössék le s ő már megtette az elővigyázati intézkedéseket arra- nézve, hogy ezek a szerződések ne változtas­sanak a Versailles! szerződésen. Szólt arról, ■hogy a szövetségközi adósságok kérdését is fölvetette s hogy Macdonald hozzájárult Alii­hoz, hogy ezt a kérdést késedelem nélkül meg keil oldani. Azon a napon, amikor Né­metország a békeszerződések intézkedéseit törvényhozóinkat a pozsonyi protestáns teo­lógia fölállításánál, wi Füssy képviselőnk mu­tatta ki s ebből az 'tűnik ki, hogy rövidesen újra átéljük a szellemi vallásháborúk kor­szakát. A Szlovenszkó és Ruszinszkó részére ■tervezett „modern" ipartörvény visszavezet bennünket a cőhremdszerek korszakába s az eddig autonóm ipái "testületeket, de magukat az iparosokat is a zsupánok basáskodása kénye-kedvének teszá ki. Ez azonban magá­ban véve is oly szomorú fejezet, hogy erről külön cikket érdemes írni. Ez a néhány, itt fölsorolt példa is élénk fényt vret a cseh-szlovák pokrokárság igazi .mivoltára, amelynek igazi lényege az, hogy a most hatalmon lévők a saját önző céljaik megvalósításában haladnak igazán előre, ahol azonban a nagy közösség érdekéről van szó, ott a „haladók" a ráktól tanulnak járni, hátra­felé mennek. Minthogy pedig még a cseh­szlovák nagytudásu pokrokárokrrak sem sike­rült látószervet illeszteni a hátuk közepére, könnyen megleshetik, hogy egy szép napon a visszafelé menés közben szakadékhoz ér­nek, amely egy pillanat alatt eltemeti s a fe­ledés homályába burkolja őket. teljesíti, csupán tőle függ az, hogy tagja le­gyen-e a népszövetségnek. Herriotnak ez a nyilatkozata a francia törvényhozó testületekben megnyugvást vál­tóit ki. A francia sajtó megnyilatkozásai! azonban arra vallanak, hogy a francia közvé­lemény nincs túlságosan elragadtatva Herriot •eddigi politikai akcióitól. A Journee Idustrielle a francia nagyipar lapja, portrét rajzol Herri- otról és úgy tünteti föl, mint optimisztikus, szentimentális és anglofil politikust, akit Checquersben az angol ravasz róka teljesen hatalmába kerített. Az Eclaire azt a szenzá­ciós hirt közli, hogy Checquersben a demo­krácia szövetsége jött létre a reakcióval szemben és hogy az egész szövetkezés tulajdonképpen Mussolini ellen irányul. Herriot állítólag kijelentette, hogy Mus- solininek feltétlenül meg kell buknia. Az Intransigeant munkatársa, aki Herriottal együtt volt Angliáiban, lapjában azt Írja, hogy Herriotnak Macdonaldnál egyáltalában nem nem volt sikere. A lap szerint nem lehetetlen, hogy a júliusi konferenciát el fogják halasztani. Kijelenti, hogy a belg^j kormánynál Herriot fogadtatása rendkívül kínos volt, csak Herriot meleg szívélyessége hódította visz- sza ismét a veszélyeztetett talajt. A baloldali sajtó természecszeriien meg­elégedéssel fogadja Herriot tegnapi nyilatko­zatát. Az Ere Nouveile azt hiszi, hogy optfö mísztikusan lehet ama csata elé nézni, amely juhos 8-án a kamarában le fog folyni, amikor Herriot különféle interpellációkra fog vála­szaira. — A Maiin szerint 1918 óta. Macdo­nald az első brítt kormó-iryelnök, aki határo­zottan ki jelenítette azt, hogy Franciaország oldalán akar állni. — Ezekkel szemben Per- tinax az Echo de Parisban kijelenti, hogy Herriot tegnapi kijelentései bizonytalanok és nem eléggé világosak. A délutáni órákban megnyugtatóan ha­tott a francia közvéleményre az a Londonból érkező távirat, hogy a konferencia elhalasztásáról nincs szó, mivel semmi olyan esemény nem történt, ami az elhalasztást szükségessé teimé. Mit tárgyal szeptemberben a népszövetség? Géni, jimitts 27, A népszövetségi tanács elnöksége a nép- szövetség .kötelékébe tartozó államok kor­mányaihoz hivaiaíos meghívót küldött a nép- ötödik évi gyűlésére. A közgyűlés 1924. szeptember el sejér.! veszi kezejetét és programját ideiglenesem a következőkben állapították .meg: A közgyűlés mindenekelőtt népszövetségi tanács 1923. szeptembere óta kifejtett munkásságát fogja -bírálat alá venni, valamint tudomásul veszi azokat a rendsza­bályokat, imidyek értelmében az utolsó köz­gyűlés határozatait végrehajtották, különös­képpen a leszerelés korlátozása és a nemzet­közi szellemi együttmöködés terén. A köz­gyűlés keretében a népszövetség különböző állandó bizottságai fogják jelentésüket előter­jeszteni ,igy a gazdasági-és pénzügyi bizott­ság, a forgalmi- és tranzitóbizottság, a higié­niai- , az ópium-, és a nő- és leánykereske­delem leküzdésére alakult bizottságok. Az ideiglenes napirend egyik pontja az angol kormánynak a paktum 16, szakaszának meg­változtatási javaslatát tartalmazza, a gazda­sági blokkra vonatkozóan, valamint a lett 'kormány kérvényét, bizonyos kérdéseknek a nemzetközi állandó hágai döntőbírósághoz való átvitele tekintetében. A gyűlésien végül a hat nem állandó tanácstag megválasztását fogják megejteni. A következő államok jo­gosultak egy-egy nem állandó tanácstag ki­küldésére. Belgium, Spanyolország, Svédor­szág, Brazília, Uruguay és Cseh-Szlovákia. Mmideziideig nincs tudomás arról hogy újabb államok felvételi kérvényt nyújtottak volna be a népszövetség főtitkárságához. Francia kommunista támadás egy olasz konzul elles Róma. janius 26. Tonlonban egy kommunista gyűlés után a tö­meg megtámadta az olasz konzult. A közbelépd rendőrség tagjai közül ketten megsebesültek. 100 eseti-síi. koronáén fizettek ma, június 27-én: Zűriekben 16,6375 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsiben 209700.— osztrák koronát Berlinben 12370ÜOOOOOÖOÖ-— német márkát FelíOnd rendesség a kisautóul frontján — ÍA P. M. H. eredeti értesülése — Prága, ÜíffiBS 271 Alig tiz nap választ el a kisaptaín'i prágai konierenoiáijától és mégis föltűnő csendesség uralkodig a kisantant politikájának kíliső frontján. Talán az európai politikai esemé­nyek parancsolnak tartózkodást a kisanioűií vezető álamférifiiaira, de nem lehetetlen, hogy az a bukaresti hir felel meg a valóságnak, a konferenciát nem fogják julius 7.-e és lQ.-e között megtartani, de elhalasztják egy későbbi nyári időpontra. A fratmoia politikának változásai ugyanis még nem hatottak ki teljesen és átformiáJóan a IkiSiantant egyes államainak kormányaira s még mindég tisztázatlan az a kérdés, hogy Herriot a német jóvátétel ügyének szanálá­sa után miiként fogja megkoncipiálni közép- európai politikáját. Ennek a politikának ki­alakulása minden esetre összefüggésben, van Herriotnak az orosz kérdésben elfoglalandó álláspontjával és mert éppen az orosz kér­dés alkotná a kisantant konferenciájának tengelykérdését és miért Románia nem haj­• iaodó ismét ieverau ,a napirendről ezt á régi s a kis antanton beiül mutatkozó ütközőpon­tot, teljesen reális annak valószínűsége, hogy Benes és társai 'óvatosan megvárják a’fran­cia politika elhelyezkedését .az orosz kérdés sel szemben. Nagy -mértékben befolyásolja a prágai konferencia körüli bizonytalanságot az. -is, hogy a kisantant egyik mmiszíerehiökéíiek: Pa- sicsnak régen megingott belpolitikái pozí­ciója, Poíncaré bukásával elvesztette min­den külpolitikai támaszpontját is. Ily körülmények között tehát Benes szá­mára fogas kérdésként jelentkezik az a prob­léma, lehet-e tiz nap múlva, döntő jelentőségű határozatot hozni egy oly jugoszláv kor­mánnyal együtt, amelynek politikai léte haj­szálon függő bizonytalanság. A prágai poli­tikai körök teljesen tájékozatlanok Benes szándékai és tervei felöl s a titkos diplomá­ciának exkluzivitása sohasem volt annyira elzárkózott, mint most a kisantant konferen­ciát megelőző hetekben. Nincs $z0 a londoni konferencia elhalasztásáról — A P. M. H. párisi tudósítása —

Next

/
Oldalképek
Tartalom