Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-19 / 137. (585.) szám

w/-; '"J ■.' í ,! , i 11 ■ ■ 'l. ■ ■ . > i |':! i<] U i >í-i t i • ■'■ ■": ^ M f! i ’• ’ f! í! ■ ‘' '' ■' \ > ■': \; f ’ ■' • ■’ ■ V’ ]

111 Jm É ^W DL évfolyam 137. (585.) szám

|^r^a,csi^^ 19 |

Főszerkesztő: A SzloveESzkói és Ruszmszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő:

PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

A bukás felé

(p.) — június 18.

Nem először mutatunk arra, hogy az itteni kormány számvetéseiben mindig jelentékeny tényezőként szerepelt az ő bölcs kormányzatára bízott népek fásultsága és fele- dókenysége. Csak türelemmel ki kell várni mindent, igy minden hullám iecsendesedik, minden veszedelem elmúlik. Lám a szeptemberi közigazgatási választásoknál a kormány politikája gyalázatosán elbukott, a kormány mégis a helyén maradt s ma már senki sem bántja őket azért.

Ruszinszkóban a törvényhozási választások eredménye valósággal az istenítélet erejével sújtott le a kormányra. Hírmondónak is alig jutott be a kormánypárt részéről valaki a nemzetgyűlésbe. Nem sokáig voltak zavarban. Az eredményt csak részben fogadták el, részben meghamisították. Egyszerűen mandátumlopást vittek véghez és ezt megtették cinizmussal és olyan brutális törvénysértéssel, amilyenre a választási botrányok történetében példa nem volt- Egyébként pedig a népnek a választásoknál kifejezett akaratára nem is hederitettek. Maradt Ruszinszkóban minden a régiben. A szojm-vá- JasztásróJ ki beszél ma? A nép nyelvét nem ismerő cseh tisztviselőknél sem látunk előkészületekéit költözködésre, KaminSky pedig zavartalaíml élvezi a lopott mandátum alapján a törvényhozói méltósággal járó erkölcsi és anyagi kiváltságokat.

Íme, a kánikula első napjaiban a panamák is elpárologtak. Kit érdekel ma a ben- zinparrama tárgyalása? Bánjuk is mi, hogy kinek a pénzén és kinek a megbízásából rendezte Svatok ur fényes estélyeit? Már nem igen kutatjuk, hogy a földmivelésügyi minisztérium kikkel és milyen feltételek mellett kötött szerződéseket a kincstári fára s köbméterenként mennyi és milyen célra fizettek külön pótlékot az irigyelt vevők. Rég nem foglalkozunk már a panamákkal s igy nem tudjuk határozottsággal megmondani, Hogy 57 vagy 75 volt-e a leplezett hivatalos panamák száma, már osztályozni sem tudjuk. A panamákat leleplezték, azokat be is ismerték és a kormány mégis a helyén maradt. Tehát nem igaz, hogy „minden állam talpköve a tiszta erkölcsi Lám, a jelen históriája azt mutatja, hogy a panamák, a közösen elkövetett visszaélések is képezhetnek erős fundamentumot, amelyre egy rendszer a maga létezését felépiti.

A fásultságot és feledékenységet bőségesen kamatoztatta ez a rendszer a maga javára. Uralma úgyszólván szakadatlan láncolata a vállalt kötelezettségek megszegésének. Megszegi azoknak a kötelezettségeknek a teljesítését, amelyeknek vállalása nélkül a hatalmat soha meg nem kapta volna,

Pittsburgban ünnepélyesen kötelezték magukat, hogy Szlovenszkónak önálló köz- igazgatást, törvényhozást és biráskodást adnak. Behozták a teljes centralizációt.

Minden kiáltványukban, amelyeket a h<-.- boru előtt bocsátottak ki, a legíinnepiesebb formák között fogadkoztak, hogy nemcsak maguk részére követelik, de egyúttal kivétel nélkül biztosítják minden nemzet részére a teljes önrendelkezési jogot. Amire leültek a béketárgyalások asztalához, már azt magyarázták, hogy az államok határainak megállapításánál elsősorban a stratégiai szempontok irányadók.

A köztársaság minden polgárát, tekintet nélkül nyelvére, vallására és fajára, egyenlő s ugyanazon jogok illetik meg. Minden nemzet nyelvi jogait az alkotmány biztosítja. Meghozták a nyelvtörvényt s abban elhelyezték ezeket az alapelveket. ígérték, hogy az átmeneti nehézségek leküzdésére rendeletet bocsátanak ki. Ezt a rendeletet nem adták ki, pedig az átmeneti időből már csak néhány híjnap van hátra. Nem adták ki mai

napig sem a rendeletet, amely a nyelvi jogokat részleteiben és gyakorlatilag szabályozná. így nem szabályozták mai napig sem a nyelvi jogokat, amelyeknek szabályozása, minden államban, de különösen egy poliglott államban, mint ez a köztársaság, az államot alkotó népek életkérdése. így a kisebbségi nemzeteknek jogok helyett lyukas mogyorókat adnak. Jogunk van a különböző hatóságok, bizottságok előtt magyarul beszélni, de .azoknak, akikhez szavainkat intézzük, joguk van minket meg nem érteni és joguk van nem érdeklődni aziránt, mit mondunk. Nem tolmácsolják azt, amit mondunk. Jogod van ott ülni és hallgatni, de nincs jogod kívánni magyarázzák meg, miről beszélnek, mire kell szavaznod, mit határoztak. Az alkotmány biztosítja a jogot, de ők már rég elvették annak lényegét, nekünk ‘csak értéktelen keretet, formaságot hagynak meg. Minden tisztviselői pálya, minden vállakózás nyitva áll előtted, a törvény mondja ezt, az csak puszta véletlen, hogy vezető, jobb állásokban csak csehek vannak, számodra nem találnak helyet

Biztosították nekünk, hogy e területen

az államaíakuiás előtt szerzett jogainkat respektálják, ehelyett az illetőséget szabályozó paragrafusok kiforgatásával ezreket tesznek földönfutókká..

A köztársaságnak első, de facto kormánya Parisban kibocsátott proklamációjában kimondotta, hogy a sötétség uralma felett győzött a világosság hatalma. E hatalom nevében átvették a kormányzatot s azóta törvénytárukba iktatták a sötétség uralmának fegyvereit: a köztársaság védelméről szóló törvényt, a sajtószabadságra rakott béklyókat, csináltak önkormányzatot darabontokkal és esetenként kinevezett tisztviselői szavazatokkal.

Megtették mindé zr és nem történt bajuk. A nép nagyon türelmes és fásult. Tényleg végtelenig lehet-e építeni a fásultságra és feledékenységre? Nem. A népek közönyeinek van bizonyos jogosultsága és igazolása. Ha egy kormányzati rendszer állandóan szembehelyezkedik .az erkölcs törvényeivel, megszegi vállalt kötelezettségeit, ennek a rendszernek megbuktatására már erőfeszítéseket sem kell tenni, mert az a rendszer maga halad a kikerülhetetlen bukás felé.

Csak egy kis gyengéd nyomás kell...

A cseh néppárt a németekkel való együttműködés ellen

Prága, junius 18.

A Lidové Listy vezércikkében Yrátny Károly az utóbbi időben erősen szellőztetett ama kérdéssel foglalkozik, hogy a németek helyet foglalhatnának-e a kormányban. A cikkíró teljesen elfogadja Lis nemzeti demokrata vezérnek ama nézetét, hogy a cseh' nemzeti öntudatnak sohasem szabad annyira lealacsonyodnia, hogy a német pártok a kormányba meghivassanak. A Tribuna ama ellenvetése, hagy a németek is fizetnek verés pénzadót, az állam terheihez hozzájárulnak, nem állja meg a helyét, mivel a németek erre a területre csak betolakodtak s ha a cseh többség most a kormányba is felvenné őket, nemzeti öngyilkosságot követne el.

A főelv minden cseh politikus számára az kell, hogy legyen, hogy ez az állam mielőbb egynyelvű nemzet otthona legyen gyengéd nyomás következtében*

Msolliii koriaánua ül van a veszélyen

Mafteotti özvegyét fogadta a pápa? — Tüntetés Tok ionban az olasz konzulátus ellem

Róma, junius 18. A tegnapi nap kisebb- szerű összeütközésektől eltekintve, nyugodtan telt el és általánosságban azt hiszik, hogy a fascista-kormány túl van a veszélyen. Matíeotíi merénylői mind íe vannak tartóztatva és egyes bűntársak letartóztatása minden pillanatban várható. A Tribuna szerint tegnap fogadta a pápa Matteotti özvegyét, más oldalról úgy tudják, hogy az özvegy

nem a pápa, de Gáspárt bíboros államtitkár előtt jeleni meg. Génuában letartóztatták Balassit, a Corriére itallano szerkesztőjét, aki FHipelót menekülési útjában kísérte.

Páris, junius 18. A Journal jelenti Tomiimból, hogy kétszáz olasz tüntetést rendezett a konzulátus előtt. A konzul kénytelen volt revolverrel megfenyegetni a tömeget Négy személyt letartóztattak.

Herriot nem szakit a múlttal

A köztársasági elnök üzenete és a francia kormány programja A francia nacionalista, sajtó nagyon tartózkodó

— A P. M. H. eredeti tudósítása —

Páris, jutnitis 18.

A kamara tegnapi ülésén felolvasásra került a köztársasági elnök üzenete és a kormány nyilatkozata. A 'köztársasági elnök üzenetében hangsulyoz-z-a azt, hogy a pártok fölött áll s hogy a demokratikus alapelvck fenntartása mellett belpolitikai tekintetben a gazdasági föllendülést ,a pénzügyi konszolidációt, a szociális neformok keresztülvitelét tekinti feladatul. Külpolitikai tekintetben a számos probléma megoldását könnyűnek tartja ha a világban a béke tiszta atmoszférája lélegzik. Ha ez nem következik be, úgy ezért nem Franciaország hibás. Franciaország csk a jóvátételek fizetését és saját biztos biztonságát akarja biztosítani. A szakértői javaslatok a jóvá tétek kérdés megoldását közelebb hozhatják, de ehhez szükséges az, Ihogy az adós éppen olyan jóakaratot és jóhiszeműséget tanúsítson, mint a hitelező. A kormánynyilatkozat kijelenti, hogy a kormány úgy kifelé, mint befelé azt a célt szolgaija, hogy Franciaországnak békéjét, s elsősorban morális békéjét biztosítsa. Az a körülmény, hogy a francia kormány a Vatikánnal lévő francia követséget még akarja szüntetni és a kongregációs töriény.t alkalmazni akarja, semmi esetre sem történik az üldözés, vagy türelmetlenség szándékától indíttatva. Biztosítani akarja a szociális békét, az amnesztiára vonatkozólag törvény- javaslatot fog beterjeszteni, a sztrájk miatt elbocsátott vasúti .munkások újraalkalmazását akarja keresztülvinni és követelni fogja a fölhatalmazási törvény megszüntetését. Külpolitikai szempontból Franciaország visz- , szántásit, minden anneksziós és hódító gondolatot s nem akar mást, mint biztonságát, becsületét és függetlenségét. A kormány ellensége minden erőszakos politikának, de a Ruihr kiürítését csak a szakértői javaslatok megvalósítása után hajthatja végre, A moszkvai kormánnyal való normális összeköttetések föltételeit elő akarja készíteni, előbb azonban bizonyos elő vigyázó tossági rendszabályofcai kell tenni és bizonyos információk átkeli beszerezni.

A francia elnöki üzenetet és. a kormánynyilatkozatot a francia sajtó bő kommentárral kíséri. A Matin szerint az elnöki üzenet a bölcsesség és megfontoltság dokumentuma.— A Figaró szerint Herriot a jövő békéje szempontjából nagy áldozatokat ho- ztt, dle nem veszítette es szeme elöl azokat az érdekeket, amelyeknek védelimezésóre hivatott. A franciák csatlakozhatnak szavaihoz, cselekedeteit azonban be kell még várni. — A Petit Journal azt hiszi, hogy a kamara nagy többsége jóvá fogja hagyni a kormány programiját. — Az Ere Nouveüe a Rubr-kérdéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy Herriot nemi akart teljesem szakítani a múlttal, most almikor elődjének nagy nemzeti politikája még élő emlékezés. — Az Edbo de Paris a kormánynyilatkozat külpolitikái részét bizonytalannak minősíti. — A Hunra nité szerint a nyilatkozat nem más mint Poincn re külpolitikájának folytatása.

Berlini jelentés szerint a német lapok konstatálják, hogy Herriot a megszállott terület kiürítését oly föltételekhez fűzi, amelyek sem a szakértői javaslatokból, sem a versail- lesi szerződésből nem folynak.

A Národni Listy Mayr-Harting dr. német keresztényszociális szenátor egyik legutóbbi beszédével foglalkozik, melyben az a német pártok részére programnak állítja fel azt, hogy a németeknek maguknak keli töre- 'ked.uiök afra, hogy á-kormányírni helyet foglalhassanak. A Národni Listy — miként a sovén Lidové Listy — a leghatározottabban tiltakozik a németek eme szándéka- ellen, melynek — a lap szerint — sem erkölcsi, sem jogi alapja nincs.

A népszövetségi tanács nem tud megbirkózni a tengeri leszerelés kérdésével

Géni, junius IS.

A népszövetségi tanács tegnap az ismert angol jegyzék alapján foglalkozott Magyar- ország, Bulgária és Ausztria katonai ellenőrzésének kérdésével. Lord Parmoor kijelentette, hogy ezt a kérdést mérlegelni keli s a népszövetségnek felelőssége tudatában telje- síteni keíi a katonai ellenőrzés körüli kötelességeit. Jouvesrrel francia tanácstag kiemelte az angol javaslat fontosságát abból szempontból, hogy az előkészíti Németország katonai ellenőrzésének a népszövetség által történő keresztülvitelét. Azt javasolta, hogy bízassák meg a jogügyi bizottság,, hogy a nép- szövetségi paktum negyedik szakaszának interpretációjáról készítsen jelentést s bizassék meg az állandó tanácskozó bizottság azzal, hogy a népszövetségi tanács által gyakorlón- dó ellenőrzési jog praktikus keresztülvitele érdekében dolgozzon ki javaslatot. A népszövetségi tanácsülés ezt az indítványt elfogadta.

!A .népszövetségi tanács elhatározta, hogy tekintettel az erős véternánykülönbségekre, amelyek a flottaleszerelés eddigi tárgyalásai során felmerültek, az egész problémát a következő népszövetségi ülés elé terjeszti, hogy az alkossa meg a tengeri fegyverkezések korlátozása ügyében létrehozandó megegyezés alapél veit.

100 cseií-szl koronáin

fizettek ma, junius 18-án: Zürichben 16,7125 sváj ci frankot

Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 374200.— osztrák koronát Berlinben I2370ÖÖÖ 000800-—német márkát