Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-15 / 110. (558.) szám

/JQjOMf% T ..............-f j£ \^/ ^ csftőrtSk. 1924 május 15 Főszerkesztő: A Szlovesszkói és Ruszluszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR ár. politikai tsapilapja FLACHtíARTH ERNŐ dr. XOS DIVAT szám Visszaemlékezések Désy Zoltánra (:p.) Besztercebánya, május 14. Május 15-ikén a magyar nemzetnek ün­nepe van. A szegény, szenvedő nemzetnek ünnepe is szomorú és fájdalmas. Most ün­nepli Désy Zoltán hazatérését, ciki közel egy évtized után haza jött megpihenni ma­gyar földben. Désy Zoltánra gondolva, meg­rohannak a visszaemlékezések és én azokat papirra vetem úgy, ahogy jelentkeznek. Horn tartok attól, hogy szürkék lesznek, mert Désy Zoltánról nem kell és nem szabad1 szí­nesen Írni. Még kis gimnazista voltam, amikor Désy mér tagja volt a .képviselőiház ellenzé­kének. A ház legfiatalabb tagjai közé tarto­zott, de mire a ciklus a végéhez ért, már megnövekedett a tekintélye és pártjának ve­zető emberei között emlegették nevét. De éppen ezért az ő neve is reákerült arra a listára, amelyre Bánffy miniszterelnök azok nevét jegyezte fel, akiknek nem volt szabad a választások után visszatérni. Bánffy egye­nes ember volt és még a választások előtt megmondotta Désynek: ,,Te Zoltán, édes atyád legjobb barátaim agyi ke. kis gyermek, korodtól ismerlek, de ha tovább is ellenem leszel, téged is kiíbuktatlak.44 Désynek vála­sza rövid volt: „Ha nem Te, de atyáim, jkit.,- ••■sálad is jobban -tisztelek, kiváií&á, rtogyTud­jam föl politikai meggyőződésemet, akkor is visszaút ásítanám ezt a felhívást.41 Désy az 1896. évi hírhedt Bánffy választásokon tény­leg elbukott. Ilyenek voltak a régi magyar urak. A politikai meggyőződésért feláldoztak mindent, barátságot, sőt még a testvér és szülő szeretetét is. De hiába, bukott meg. a közügyek nem engedték visszavonulni. Vármegyéje pártkü­lönbség nélkül kérte, hogy vállalja el az alis- ipáni állást és ő vállalta, aminthogy egész életében eleget tett mindig a felhívásoknak, amelyeket a közügy -nevében intéztek hozzá. Széli Kálmán miniszterelnöksége idejében régi pártja kormánytámogató lett s ebben az időben Szolnok-Dob ok a vármegye főispánja volt. Főispánságáról beszélve gyakran fájdal­masan említette, hogy egyik elődje a magya­rosítás terén a „legerősebb44 főispán volt s ő végigjárta megyéjének falvait és hiába kere­sett falut, amelyben a magyarság csak részben is kiszorította volna a románságot, de látott sok elnéptelenedett magyar kúriát, akiknek lakóit kitildözték, mert ellenzékiek voltak. (Mindig követelte a tömeg jólétének emelését, a jogok kiterjesztését, a jogegyen- 1 őségnek v al ó rav ál tás át.) A koalíciós kormány megalakulásakor i miniszter leheteti volna, e helyett pénz- j ügyi adminisztratív államtitkárságot vállalt, j Ezt azzal indokolta meg, hogy a függetlensé-' gi pártnak kevés a pénzügyi szakembere. 1 Tehát vállalja -ezt az állást, hogy kellő szak- j ismereteket szerezzen és azokat maid egy- i szer értékesíteni fogja a párt javára. Az 1910. évi választások alkalmával is­mét arra a listára került neve, akiíkpí a ha­talom nem akart visszaengedni a képviselő- házba. Ez ailkalómmal a hatalom Maros- Tórádban kudarcot vallott. Dcsy és három i társa: Bethlen István, Gaál Sándor é.s Ur~ •rnánczy Nándor a hatalom erőfeszítéseivel szemben győztesen kerültek ki a válasz­tásból. Csak rapszodikusan vetem papirra ,a többi visszaemlékezésemet. Amikor Magyar- ország aktív miniszterelnökével szemben a nyilvánosság előtt megtette a. vádat, amc- j lycrt perbe fogták és. amely per egyik örök- j ké nevezetes eseménye marad .a magyar •politikai történelemnek, ezt a vádat egy ■nyilvános gyűlésen mondotta el. A bíróság előtt ezt azzal indokolta meg: a képviselő- házban azért nem mondotta el, mert nem f akart a képviselői immunitás mögött mene­déket keresni. A sajtó nyilvánosságát pedig azért nem vett-e igénybe, mert nem akart a hangulatok szerint ítélkező esküdtek elé menni. Ö a politikától távol álló és a tények alapján Ítélkező pártatlan magyar bíróság ítéletét akarta kiprovokálni. Amikor kitört ,a háború, Désy Zoltán már jól túl volt az ötven esztendőn, évek óta be­teg volt. Tényleges katona sohasem volt. Mégis minden habozás nélkül bevonult kato­nának és nyomban kívezényeltette magát a harctérre. Mint hadnagy vonult be, mert e rangra joga volt a nyolcvanas években vég­zett népfelkelői tiszti kurzus alapján. Bajtár­sai előtt többször említette, hogy legszíve­sebben kő'zlhonvédnek állott volna be, de et­től visszatartotta az, hogy előrehaladott ko­ra és betegsége miatt képtelen a borjut és egyéb felszerelési tárgyakat viselni. Hosszú ideig elutasította magától a századiparancs- nokságot, mindig arra hivatkozott, hogy ke­vés a katonai ismerete és ezért nem tudja vállalni a felelősséget, mindig nyomasztólag :hatna reá az -a gondolat, hogy az ő tudatlan­sága emberek halálát okozta. 'Emlékszem, hogy az otthon maradt hő­sök haragudtak Désy Zoltánra, mert nem akarták elismerni, hogy náluk jobb hazafi le­hessen valaki és nehogy összehasonlításokat tegyenek közöttük és Désy Zoltán között, el-' .mondották róla, hogy Désy Zol tán különc és éieíiipt s tulajdonképp az-ért venuit be, meri? az öngyilkosságnak ezt a. módját választotta. Ezek az urak azonban tudatosan valótlansá­got mondtak. Désy Zoltánnak bajtársai iga­zolják, hogy milyen aprólékos gondossággal ügyelt ő egészségére és védte magát minden betegség ellen. Désy Zoltán azért vonult be katonának, mert a békében nagyon szigo­rúan követelte meg nemcsak önifLagátób de másoktól is, hogy a hazával és :a nemzettel szemben teljesítsék kötelességüket, nagyon szigorúan állapította meg azokat a követelé­seket, amelyeket a nemzeti becsület állít föl s úgy gondolkodott, hogy amikor hazájának életét támadták meg, akkor reá fokozott kö­telességek hárulnak és ezeknek eleget is tett, amikor elment oda, ahol a hal-állt osztogatták. Désy Zoltán jó volt nemcsak barátaihoz, hanem ellenfeleihez is. Amikor 1914-ben a képviselőhöz üléseire haza jött a frontról, munkapárti képviselők szólították fel őt, hogy vétessék le magukat közös képen a katonai szolgálatot teljesítő képviselők. Désy Zoltán a felhívásnak nyomban -eleget tett, bár poli­tikai barátai váltig figyelmeztették, hogy a munkapártiakkal az ellenzék megszakította a társadalmi érintkezést és elsősorban Désy Zoltánnal szemben tanúsított magatartásuk miatt. Désy már akkor belátta azt, hogy a .magyar nem engedheti magának azt :a. luxust, hogy egymásban lássák az ellenséget. Hősi halálának körülményeit annak a hadtestnek vezérkari főnöke beszélte el, amelynek kötelékében szolgált. Azt a paran­csot kapta, hogy népfelkelő századjával tartsa fönn a tízszeres erővel előrenyomuló orosz seregeket, hogy saját csapatjainknek ideje legyen a visszavonulásra és a hadi­anyag megmentésére. Désy Zoltán a pa­rancsnak eleget tett. Szemtanuk mondták el, hogy ö maga is lőfegyvert véve kézbe ott tüzelt mindaddig, amíg egy ellenséges golyó véget nem vetett életének. Ezek az epizódok elevenednek fel emlé­kemben. valahányszor Désy Zoltánra gon­dolok s .amint ez emlékeik hatása alatt állok, úgy Désy Zoltán életében, küzdelmeiben és vértaniuságában megrögzitve -látom a magyar nemzetnek minden nagy tulajdonságát. A haza és a nemzet ügyét minden fölé helyezte. Kérlelhetetlen volt, ha olyant kellett megaka­dályozni, amit ő nemzetére nézve károsnak tartott. Mindig ott vöt, a.mikor hasznára lehe­tett a köztiek é'S mindent feláldozott a köz­ért. Soha jutalmat nem várt és nem fogadott el az-érh amit a köz javáért tett s amikor 3' 1 rontállOk MfUUMKMM a Mcsilci llffiflilá! Veszélyben a cseh-szlovák köztársaság tekintélye —-■ KorSáth képviselő interveniált a külügyminisztériumnál — Diplomáciai konfliktus Romániával Técső, május 14. (Saját tudósítónktól.) A románok már hosszabb idővel ezelőtt lefoglalták a téesoi cseh-szíovák állampolgároknak a Tiszán túl, tehát román területen fekvő ingatlanait. Ezeket az ingatlanokat azután román állampolgároknak adták bérbe, akik a tegnapi na­pon birtokba is vették a lefoglalt ingatlanokat. Ez a birtokbavétel minden megelőző rendes bírói eljárás és kárpótlás nélkül történt. Számos cseh-szíovák állampolgár ke- - rült koldusbotra, a cseh-szíovák állam tekintélye pedig veszélyeztetve van. Técsön a hangulat igen izgatott és azonnali diplomáciai közbenjárást követelnek az állam tekinté­lyének érdekében. Az Ungváron eddig folyamatba tett lépések eredménytelenek voltak. Koríátb Endre dr. képviselő a Mr vétele után azonnal interveniált a külügyminiszté­riumban, ahol kijelentették előtte, hogy a bukaresti cseh-szlovák követséget táviratilag fogják utasítani a cseh-szlovák kormány óvá- fának megtételére. Amennyiben ez az óvás megfelelő eredménnyel nem járna, további liiplomáelai lépések várhatók. — A ínsagosk részéről a leghatározottabban követeljük a kormánytól, hogy a téesői cseh-szlovák ál­honpolgárok érdekeit kellő súllyal megvédel­mezze, annál is inkább, mivel ebben a felhábo­rító esetbe>n valóban a cseh-szlovák állam te­kintélye forog kockán. A téesőiek már eddig is .több alkalommal sürgették a határkérdés rendezését, valamint követelték érdekeik­nek hathatós védelmét, de a kormány elme- íaait&ta, hogy :.-erélyesen mégvédeíraezze kfnpolgáraín-ak jogos érdekeit. icierfcsifcic a felniét# novellát Az erőszakolt párbaj közönséges bűntett — Ot évi íegyház a vaifásgyalá- zóknak — Az iparengedély büntető]ogiiag megvonható — A javaslat főbb rendelkezései — Az intensálőtábor megszüntetése — Daruváry a jugo­szláviai Magyar Fárt feloszlatásáról Budapest, május 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A nemzetgyűlés ma kétheti szüne­telés után újból összeült. Az ülést igen nagy érdeklődés előzte meg. Mikor Szcitov- szky Béla elnök az ülést 11 órakor meg­nyitotta, úgy a jobboldali, mint a baloldali padsorok megteltek. A miniszterek közül Bethlen vezetésével a kormánynak csaknem valamennyi tagja ott volt az ülésteremben. Pesthy Pál igazságügyminiszter be­terjeszti a büntetötörvénykönyv reformjá­ról szóló javaslatát, amelynek főbb rendel­kezései a következők: Olyan, akit politikai bűncselekményért elítéltek, noha az ítélet végrehajtását föl is függesztették, politikai természetű gyülé- j sen nem vehet részt, nem lehet politikai lapnak szerkesztője, sem politikai termé­szetű közleményt nem tehet közzé a sajtó­ban. Akit foglalkozásából kifolyó bűncse­lekményért ítélnek el, elveszti ipariigazol­ványát és nem lehet egyetlen kereskedel­mi cég üzletvezetője sem. E rendelkezés alól kivétetnek az újságírók és szerkesz­tők, ha a bűncselekményt sajtó utján kö- i vették el. Öt évig terjedhető fogházzal | büntetik azokat, akik az Istent, a hitet, j vagy bármelyik az állam által elismert vallásfelekezet kigunyolják. Egy évig ter­jedhető fogházzal bűntetteinek azok, akik erőszakkal párbajt idéznek elő és azok, akik valakit párbajra biztatnak, vagy va- lltit azért sértenek meg, hogy az illető ki­hívja őket. Az ok nélküli igazoltatókat hat­hónapi fogházzal sújtja a javaslat. A köz­üzemek sztrájkoló! három évig terjedhető börtönbüntetést kapnak. A lapok kaucióját 10.000, illetve 4000 aranykoronában állapít­ják meg. Minden olyan lapot, amelynek szerkesztőjét rövidebb idő leforgása alatt háromszor elítéltek, három hónapra be le­het szüntetni. Ha egy éven beiül ötször ta­láltak egy lapot bűnösnek, végleg be lehet tiltani. A becsület védelmére a javaslat külön becsüleíbiróságok fölállítását java­solja minden törvényszék mellett, Felté­telesen szabadlábra lehet helyezni azokat, akiket a kommiin bukása után gyorsított eljárás alapján Ítéltek el. A párbajozókai a javaslat az eddigi államfogház helyett ren­des fogházzal vagy börtönbüntetéssel sújt­ja, ha nem nyer beígazoíásí, hogy a segé­dek minden komoly kísérletet elkövettek arra, hogy az ügyet a becsiiletbiróság előtt békésen intézzék el. Az- élehniszerha- mísitók tízévi íegyházaf kapnak. Ha ezzel a cselekményükkel súlyos testi sértést kö­vetnek el, akkor a büntetés tizenötévi, ha pedig halált okoznak, akkor életfogytiglani fegyház. Az okirathamisitókat tíz évig ter­jedhető iegyházzal és 10—40 millióig ter­jedhető pénzbüntetéssel sújtják, ha az a kár, amelyet cselekményükkel okoztak, meghaladja a 20 milliót. A javaslat fokozatosan megszünteti az internálás intézményét és két dologházat állít föl, az egyiket Zalaegerszegen. Az in­ternáló tábort föloszlatják. A zalaegerszegi táborban lévő 280 internált közül jelenleg IQG tsch-szl KoreisMrl fizettek ma, május 14-én: Zürichben 16.55 svájci frankot Budapesten —•— magyar koronát Becsben 208 700.— osztrák koronát lieriiÉen MÖÖOOOÖÖÖO.— német márkát i I i I j Désy Zoltán koporsója -előtt. E tisztelgés a j magyar nemzeti becsület és önfeláldozás vér- I tanújának szól. Méltán ünnepeljük Őt. mert I vértanusága záloga nemzetünk dicső jövő- p jének. hemzet életét kívánta, azt is oda adta, hogy ;.a nemzet-i önfeláldozásnak példáját mutassa, és ezzel is növelje nemzetének önbizalmát. Május 15.-én a szétdarabolt egész ma­gyar nemzet leemeli kalapját és tiszteleg AAAAAAAAA4A AA A AA AAA A.A A A/.*. AA A. A.A A Aik.i

Next

/
Oldalképek
Tartalom