Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)
1924-05-15 / 110. (558.) szám
2 Csütörtök, május 15. tf^GAI^ÖTAftTftRZXP csak nyolc a politikai. A jövőben csak do- logkeriilésérí és csavargásért fognak valakit dologházban elhelyezni, az internálás intézménye megszűnik. A miniszter ezután expozét tartott, majd a Ház a javaslatot kiadta az ' igazságügyi bizottságnak. Ugrón Gábor előterjesztette interpellációját, amelyet alább közlünk. Az interpellációra Daruváry Géza külügyminiszter nyomban válaszolt: — A jugoszláviai Magyar Párt íöioszla- tása — mondotta — kétségtelenül Jugoszlávia belpolitikájának körébe tartozik. Távol áll tölünk a szándék, hogy Jugoszlávia beliigyeibe avatkozzunk, mint ahogy azt sem ítirnők, hogy más avatkozzék^ mi beliigyeinkbe. De természetes, hogy a magyar közvéleményt ez a tény fájdalmasan érinti és kétségtelen, hogy ennek az eseménynek nemzetközi jelentősége van. A mi politikánk az újjáépítés politikája, amely nemcsak pénzügyi és gazdasági téren igyekszik reorganizációra, de célja az, hogy Középeurópában a ielkek megnyugodjanak és ennek következtében beálljon az igazi béke. A magyar külügyi politikát már évek óta ez a törekvés hatja át és ennek a célnak szolgálatában áldozatokat is hozott — Az általános megnyugvás csak akkor következhető be, ha a magyar kisebbségek helyzete olyan lesz, hogy nem érzik magukat elnyomva és szabadon gyakorolhatják jogaikat. A jugoszláviai magyar párt föl- osziatáSa beleütközik a kisebbségi szerződés 7. és 8. pontjába, amely biztosítja a kisebbségeknek politikai párttá való tömörülését. A kisebbségek parlamenti képviseletét sehol sem szabad megakadályozni- Sajnos, hogy a jugoszláv parlamentben nincs képviselve a magyarság. Minthogy a jugoszláv állammal éppen most folynak a tárgyalások a függő kérdésekről, szükséges, hogy az úgynevezett pszichológiai feltételek is meglegyenek. A magyar nép megtesz minden tőle telhetőt, joggal elvárhatja, hogy más nemzetek is megtegyék a magukét Kérem válaszom tudomásulvételét. A Ház és Ugrón a miniszter válaszát tudomásul vette. Több kisebb jelentőségű interpelláció után az ülés véget ért. A legközelebbi ülés holnap délelőtt. Interpelláció a fiigoszlávíai Magyar Párt feloszlatásáról rA mai ülésen nagy érdeklődéssel várták Ugrón Gábornak a jugoszláviai magyar párt betiltása ügyében elmondott és a külügyminiszterhez intézett Interpellációját. Ugrón a Magyar Hírlap munkatársának kijelentette, hogy a jugoszláv kormány a közelgő választásokra való tekintettel oszlatta föl a magyar pártot, mert nem akarja, hogy a magyarság parlamenti képviseletet kapjon. Ez a rendelkezés súlyosan sérti a békeszerződésnek a kisebbségek jogaira vonatkozó intézkedéseit és károsan befolyásolja a most folyó mia.gy.ar- j-ugoszláv tárgyalásokat. Ilyen tények kizárttá teszik, hogy a két állam közvéleménye megnyugodjék. Az interpellációban kérdi a külügyminisztert, hogy van-e tudomása a jugoszláv kormánynak e rendeletéről és hia< igen, hajlandó-e tájékoztatni a nemzetgyűlést arról, hogy iá jogtipró cselekedet ellen milyen intézkedést fog tenni. A parlament folyosóin Ilire járt annak, hogy az interpellációra Bethlen miniszterelnök, vagy Daruváry külügyminiszter nyomban válaszolni fog. M-a valamennyi budapesti lap nagy cikkekben foglalkozik a jugoszláviai magyar párt betiltásával és megállapítja, hogy a jugoszláv kormány súlyosan megsértette a békeszerződést. Azt követelik, hogy a magyar kormány erélyesen lépjen föl ez ellen. Szóváteszik a Bácsmegyei Napló betiltásának körülményeit is. A magyar-jugoszláv tárgyalások első napja Belgrád, május 15. (C. T. K.) Belládban ma tartotta első ülését a jugoszláv és a magyar delegáció, mely a jogi egyezményről tárgyal. Periic dr., a jugoszláv delegáció vezetője a belgrádi kormány nevében üdvözölte a magyar delegációt és annak a reményének adott kifejezést, hogy a tárgyalások arra a kívánt célra vezetnek, hogy a két állam között ismét helyreálljon a barátságos viszony. Wodianer követ, a magyar delegáció vezetője 'megköszönte a szívélyes üdvözlő szavakat és a magyar kormány nevében kijelentette, hogy Magyarország a trianoni békeszerződéssel vállfáit kötelezettségeket portosan teljesíteni fogja. Még ©Miéit az évben uj világ* konferenciái hív Amerika „Lodge amerikai szenátor indítványa nemcsak a hatalmas köztársasági párt, de egész Amerika egységes követelése" — Európa a mai formájában sose leket életképes —■ Az Egyesült Államok bármilyen eszközzel is kikényszerítik az igazi világbékét Egy amerikai diplomata nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlap részére Budapest, május 14. (Saját tudósítónktól.) A béketárgyalások befejezése óta óriási arányú mozgalom keletkezett az amerikai Egyesült Államok [területén. Elmúlt időközben néhány esztendő, amely >ezit a megmozdulást tuldagasztotta az egyszerű társ adatai hullámok 'keretein és ime, a jelen pillanatban a hatalmas, uralkodó amerikai köztársasági pánt Élesztette azonnal megvalósítandó programjául a világbéke problémáját; Lodge szenátor, a párt vezére indítványt terjeszt nemcsak pártja, de az egész közvélemény nevében a szenátus elé, amely szerint a törvényihozás utasítsa Goo- lidige elnökölt egy uij világfa éke konferencia sürgős összehívására, Ez az esemény jelentőségében és általános kihatás pában miniden eddigiek felett áll.. Éis .ebben a jelentőségben még jobban kibontakozik az alábbi nyilatkozat szerint, a mit az egyik Budapesten tartózkodó előkelő amerikai diplomata adott a kérdésről a Prágai Magyar Hírláp nyilvánossága számára: — Csodálatos, hogy az európai sajtó egyáltalán nem vett tudomást azokról a már évek óta hullámzó mozgalmakról, amikben az Egyesült Államok egész társadalma készült a békeszerződések revíziójának követelésére. Igyekeztek is mozgalmaikat az európai érdekelt államok a legnagyobb mértékű propagandával irányítani, egyensúlyozni, levezetni, ám az amerikai közvéleményt egyrészt az ottani sajtó, másrészt az Európában tanulmányokat végzett politikusok nagyon helyesen és alaposan informálták, úgy, hogy a mozgalom beíolyásolatianul fejlődött ki a mai stádiumába. — Higyjék el végre Európában mindenütt, hogy nem önző amerikai cél a mi béke- revíziós követelésünk. Olyan háborút szenvedett el ez a kontinens, hogy ez után az összes népek nyugalma érdekében csak kj- egyenlitéses békéről lehet szó. Hiszen a háború borzalma nem múlott e! erről a földrészről még most sem, ebben az évek óta meglévő békében. Németország testén francia katonák, gazdaságán francia politika uralkodik és teszi a legteljesebben tönkre nemcsak államiságát, de egyedeit is a birodalomnak. A keleíeuiópai eltolódások pedig egyrészt Magyarországot tették alig életképessé, másrészt teljesen bonyolult és ilyen formában megoldhatatlanul nehéz kisebbségi problémát teremtettek. így a magyar kisebbségeken kívül Romániának például veszedelmes szerb kisebbsége van és Szerbiának viszont, amiből már számtalanszor fejlődött ki terület- követelés is. Hasonló a helyzet Cseh-Szlová- kiában a lengyel kisebbség kérdésében. — Az amerikai mozgalom nem Iát a Nép- szövetség erősen befolyásolt intézményében olyan világszervet, amely ezeken a nagy baTárcarovaíunk: Péntek: Boros Ferenc: Az utcán (vers). — Kilián Zoltán: Kankalin. Vasárnap: Bodor Aladár: Losonc felé (vers). — Komáromi János: Nem jó képzelődni A borbélynál — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Egri Viktor. III. Aznap este is jól érezte magát Régen nem lélegzett ily szabadon, régen nem érzett ennyi életörömöt magában. Vacsora után a szokottnál nagyobb hetipénzzel lepte meg gazdasszonyát. — Tudja, szeretem a tejfölös ételeket. Estére jól esne egy kis tészta vagy sajt. Hiszen van miből, — felelt a csodálkozó pillantásokra. — Hogyne esne jól... leikecskémnek is kellene néhány uj ruha, no meg egy jó felöltő is ráférne, hűvösek még az esték. A lakást is ki kellene már festetni, — eredt meg a gazdasszony nyelve. Hlavnieska hümmögött. Esetleg megteszem, gondolta, attól ugyan még nem dől össze a ház. Éjszaka jól aludt és reggel frissen ébredt. — Másképp lesz ezentúl, — hajtogatta magában c.síig és terveket kovácsolt. De azért egészen nyugodt mégsem volt. Valami kínozta; világos, könnyű árnyék volt minden gondolata, terve mögött... Nem is mozdult ki a házból. Vasárnap volt. Másnap sem várt rá munka, csak a takarékba ment, ahol tőkéié1 kamatoztatta. Évek óta részvényekkel pokul ált, feleslegesnek találta a robotok' . A városkában különcnek tartották, mert nők, barátok nélkül élt; vén gazdasszonyával kevesen gyanúsították meg. Könyvek is alig érdekelték. Bogaras ember, mondogatták ismerősei. Este néha korcsmába járt és egy pohár sör mellett úgy elüldögélt, sötéten és kedvtelenül, mintha messzi idegenből odatévedt volna. Asztalát kerülték, nem volt pajtástermészet. Rossz nyelvek azt suttogták róla, hogy zsugori és éjszakánként csukott ablaktáblák mögött pénzét számlálgatja... Ebéd előtt sétálni ment. A főutca sarkán megállt, már ott ötlöt- tek szemébe a borbélybolt réztányérjai, melyek játékosan szórták vissza a napfényt és gyengén himbálództak a szélben. Átment a túlsó oldalra, mert tisztán érezte, hogy meg kell tennie. Az utón úgy érezte, hogy gyomra és melle leszakadt és teste belül teljesen üres, még csontjaiból is elszállt a velő. Gépiesen emelte lábait és végtelen szomorúság fogta el... Én szegény, elrontott életem, mormolták ajkai... Ezek a sárga réztányérok, ez a bolt az én végzetem. Ott bent megpecséltetett a sorsom, hiába fordulsz jobbra, hiába keresel túloldalt menedéket, minden ut oda vezet, gondolta... Be kell mennie, bármi történjék is, mert tisztán akar látni. Úgy vélte, hogy minden ösz- szeomlana benne, ha nem engedne a kényszernek. Elszántan benyitott. A segéd kesernyés arccal szappanozta. Tegnapelőtt kikapott a főnöktől, mert megvágta. Tehetett ő róla. Óvatos lesz, de ha ma is úgy rángatja a fejét, akkor istenigazában megvágja. Hlavnieska ur a nyakába gyűrt kendő alá rejtette ökleit. Ügyelt minden mozdulatára, hogy a segéd ne éljen gyanúperrel. Most csak szappanoz, de már forral valamit, a tükör elárulta. A borbély újdonságot mesélt: — Hallotta már, Hlavnieska ur, a Majdan menyasszonya, a Bittó-lány, megmérgezte magát az éjjel. — Megmérgezték? — Egy szóban, egy kiáltásban utat keresett belőle a rémület. — Dehogy! — igazította helyre kicsit csodálkozva a borbély. — öngyilkos lett. Ugylátszik, kisült, hogy csapodár a vőlegény. Hlavnicskát egy csöppet sem érdekelte már az eset. A segéd komor maradt. Tegnap mulatott; gyűrött arccal, fekete félholdakkal a szeme körül, hallgatagon fente a borotvát. A borbély elkészült a vendéggel. Az fizetett és kiment. Csend lett. Hlavnicskát bántotta ez a szokatlan csend; jobb szerette volna, ha most tele boltban diskurálgattak volna az emberek... A segéd vigyázva borotválni kezdte; az alig borostás álion óvatosan siklott a kés. — Gazember, milyen elővigyázatos, — gondolta Hlavnieska, A borbély köhögött a sarokban. — Ez jelent valamit, talán jeladás lesz, — suhant át agyán a feltevés. A borbély újra köhintett. A nap elé felhők futottak, az utca sötétebb lett; a helyiségben szürke árnyékok hunyorogtak. Egyszerre hűvösebb lett a levegő is. A borbély végigsétált az üres üzletben, — a padló öregesen nyikorgóit léptei alatt, — aztán kalapját vette, harmadizben köhintett és kiment. Az ajót csendesen betette maga után, Hlavnieska megrémült, hideg veríték; gyöngyözött homlokán. ... Mint a tragédiákban, minden titokzatos... mint a rémregékben... Itt hagy egyedül vele... most fogja megtenni! Iszonyúan bánta, hogy bejött. Felugrani és kirohanni szeretett volna, amíg nem késő, de tehetetlenül, megdermedve ülve maradt. Nem birt megmoccanni. Vadul kalapáló szívvel, === Cipőt E= CSAK NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 jokon jól tudjon segíteni. Meg akarja építeni tehát ezt a politikákon kivüi álló, a Népszövetségtől teljesen független nemzetközi döntőbíróságot, amely minden panaszt fentarfás nélkül elfogadjon és minden sérelmet meg- felebbezhetetlem jogérvénnyel orvosoljon, még ha az területi rendezésekre is kihatna. Revizionálni kell Európa mai térképét úgy gazdasági vonatkozások, mint a kisebbségek csoportosulása szempontjából, araikor nem lehet a kérdések felett úrrá semmiféle nemzeti tekintet. _ Bevallom, ez az amerikai akció csak el ső fele annak az ugyancsak Amerikából szorgalmazott másik hatalmas törekvésnek, amely végeredményben egy nagy és ideális egyesült államokba kívánja terelni és összeforrasztani az európai nemzeteket. Kelet- európában ennek a szüksége már hangosan és többször jutott kifejezésre az aldunai, esetleg az egész dunamedencei országok gazdasági konföderációja ügyében és ezt az ügyet minden fázisában a legnagyobb méretű hozzájárulással istápolná Amerika. Az európai egyesült államok ténye mindenen felül álló jelentőségű volna, épp úgy az igazi világbéke és kulturális fejlődés lehetőségei szempontjából, mint gazdaságiakban. Je!en- tené ez azt, hogy nem volna oka Európának háborúra többé, jelentené, hogy amerikai mintára minden egyesült ország szabadon fejleszthetné kultúráját és végül a közös gazdagság abszolút jólétet biztosíthatna a kontinens valamennyi népénél. Ilyen körülmények közt aztán igazán semmi akadálya nem volna az egész világ fejlődésének. — Dehát ez az állapot — legalább egész Európára vonatkoztatva — még nem követ- kezhetik be egyelőre. Ám amennyire akadályai ennék nyugaton a győzelem előnyei, annyira sürgetik azt keleten viszont a legyö- zöítség következményei. Az bizonyos, hogy az uj világkonferencián — amely ebben az esztendőben feltétlenül összeül Hágában —> a sürgősebb nemzetközi dnötöbiróság felállításának kiforszirozása után pozitív ajánlattal lép elő Amerika az európai egyesült államok, akár mint kontinentális konföderáció, megalkotása érdekében. r. o. JFÜÜáradtenftor éa mtmdSemiití Géréi «s yMm&ngfxv 3fciieS’<ai*<nt1 zugó aggyal pillanatok alatt a menekülés-! nek legkülönbözőbb módját eszelte ki... A boltba nem nyitott be senki. Az ajtó üvegére árnyék vetődött. A borbély árnyéka volt, aki mintha azért állt volna az ajtó elé,- hogy meggátolja a befelé igyekvőt szándékában. — Gazemberek, rablóbarlang, — rémüldözött magában Hlavnieska, de ugyanakkor tudta már, hogy mit fog tenni, óvatosan a zsebébe nyúlt és kivette zsebkését. Már mosolygott is. A segéd megszólalt: — Remélem, nem haragszik rám, Hlav- nicska ur, a szombatiért? — Pedzi! El akarja terelni figyelmemet! Milyen nyájas! Micsoda hidegvérrel akarja megtenni! No, várj csak, résen leszünk, — gondolta Hlavnieska. — Csekélység volt! Ugyan, hogyan gondolhat még rá. Semmi baj! — felelt izgatottságát leplezve. Kezét a kendő alá rejtette és lassan kinyitotta zsebkését. A segéd a bajsza körül járt a borotvával, majd hirtelen lehajolt és erélyes mozdulattal az áliánál megfogta fejét és hátratolta, hogy a nyak bőre megfeszüljön és torkára tette a kést. Ugyanabban a pillanatban jajongva felhördült, a borotva kiesett kezéből és sarka körül kínos lassúsággal megfordulva, két szék közé esett... Feje nagyot Roppant. A borbély hamar berohant — Mi történt, az Istenért! — csapta össze rémülten kezeit. A segéd a padlón kaszált lábaival, fehér dolgozókabátja véres lett. Hörgőit. Emberek jöttek a helyiségbe. Hlavnieska felemelkedett helyéről. — Meg akart ölni. meg akart ölni. -- dadogta és csodálkozva, bután körülnézett.
