Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)
1924-05-14 / 109. (557.) szám
Áf^Tg ¥ /Ü^ Ul évfolyam (557.) ,a5m Prága, szerda, 1924 Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Rnszinszkői Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ őr. Széljegyzetek Loágman beszédéhez (fi.) Prága, május 13. A prágai parlamentben igen kevés nagy- koncepciójú politikus ül. Lodgman Rudolf, amint ellenfelei t§ elismerni kénytelenek, messze fejleje emelkedik az átlagnak. Reprezentáló megjelenése, rokonszenves egyénisége, gazdag politikai és közigazgatási tapasztalatai (tagja volt a bécsi birodalmi tanácsnak és elnöke a szudétanémet kormánynak), elv-hűsége, nagyszerű debatteri képességei, brill'iáns parlamenti rutinja és széleskörű műveltséggel párosult elméleti tudása együttvéve oly súlyt kölcsönöznek az ő személyiségének,-amilyennel a prágai nemzetgyűlésen rendkívül csekély számú törvényhozó dicsekedhetik. Éppen ezért — mint minden megnyilatkozását — a legnagyobb figyelem Illeti meg pártjának tetscheni kongresszusán mondott hatalmas beszédét is. Retorikai szépségekben és szellemes levezetésekben ez a. beszéde sem szűkölködött. Mindjárt bevezető szavaiban frappáns hasonlattal jellemezte a cseh-szlovák külpolitika szellemét, amikor találóan úgy fejezte ki magát, hogy az már az állam keletkezésének módja által elvesztette demokratikus szűziességét. Igen hatásos, bár-nézetünk szerint legalább is fantasztikus volt a Lodgman beszédének befejezése is, ahol a német nacionalisták fölfogását tolmácsolva, azt mondotta, hogy a német nép annak fogja a győzelem pálmáját, vagy talán a koronát is odahyuj- tani, aki meghozza neki a szabadságot. Ilyen határozottan és világosan eddig még senki sem fejezte ki azt a gondolatot, hogy a német nemzetiek — éljenek bár a birodalomban, akár pedig annak határain kívül — a német császári koronát annak a diadalmas hadvezérnek szánják, aki nemzetét győzelemre viszi a reá váró, uj szabadságharcban, származzék akár királyi ágyból, akár pedig a szegények kunyhójából. 'A nagynémet gondolat egyébként vezérfonala Lodgman e beszédének is. A szudétanémet politika legfőbb célját ő nem abban látja, hogy megvédelmezze a kulturális, és gazdasági javakat, hanem abban, hogy a népben ébren tartsa a nemzeti akaratot és 'fön- tartsa benne az önrendelkezési jogra való törekvést. Az önrendelkezési jog sarkcsillaga lebeg egyedül a szeme előtt; ezt akarja elérni és nem elégszik meg közbeeső eredményekkel, mint amilyen például az autonómia. Ezen a ponton azután éles ellentétbe kerül valamennyi más német párttal, néni véve ki a nemzeti szocialistákat sem, amelyek pedig különben hii szövetségesei az ő pártján alj;. Az autonómiát az ö véleménye szerint egyáltalában nem lehet elérni, mert abban a pillanatban. aráikor az autonómia megvalósulásának már nem volna akadálya, adva vannak az önrendelkezési.jog megvalósulásának elő-, föltételei is.' Ez az érvelés nem nélkülözi a logikát, ha. egyébként talán szem elöl is tévesztett egy fontos politikai elvet, amelyet Gam- béfíá igy fejezett ki: .,,mindig gondolni; reá, de sohasem beszélni róla!“ Az önrendelkezési jog elvéhez való szoros ragaszkodásból folyik azután Lodgmarínak az a fölfogása, hogy park:menti utón nem' lehet megváltoztatni a' cseh po'hikc "eddigi'-'irányát;: ebből következik az r: túlságosan'• nyíltszívű kijelentés, hogy nem isv-rrh c! és sohasem fogja elismerni a c^sck 'z!yvv állam alapjait..-és végül ebből -oíyiV rr? a különben. egészen helyes okíeiiés i.k h yy .-r-imiivel a csehek lojalitás a!; ií az állammal való -ciki közösséget értik a lojalitás; r-yilatkozátokiiak ' igen csekély értékűi, van. Lodgman olyan nyíltsággal beszélt politikájának céljain#, hogy még a cseh lapok is a legnagyobb tisztelői: hangján írnak j tét- scheni beszédéről. Minden retorikai szépsége és mélységes elméleti igazság mellett Lodgman beszédének mégis nem egy sarkalatos hibája volt. Többé-kevésbbé azt a benyomást keltette ugyanis, hogy légüres térben mozog; világosan látja ugjum.a célt, de nem tulajdonit kellő fontosságot azoknak az eszközöknek, amelyek fölhasználásával a célt el lehet érni. Az autonómia jelentőségét is alábecsüli. Nagyon könnyen elképzelhetők ugyanis olyan helyzetek, amikor az autonómiát ki lehet küzdeni anélkül, hogy ugyanakkor az önrendelkezési jog föltételei is adva volnának. De különben is a cseh-szlovákiai ellenzéki közvéleménynek túlnyomó nagy része egy az autonómia követelésében: ezt követeli a szlovák nép. túlnyomó többsége, ezt kívánja a magyarság, ezt óhajtják a ruszinok, ezért küzd a németek egy igen tekintélyes többsége is, sőt a kommunisták is, legalább ami Szlovenszkót és Ruszinszkót illeti, szintén rokonszenveznek az autonómia eszméjével. Kár volna a közös plattform jelentőségét alábecsülni egy eszméért, amelynek megvalósulása csak a messze jövőben érhető el. Maga a 'parlamenti harc sem olyan jclcn- tőségnélküli, mint Lodgman állítja. A létükben veszélyeztetett nemzeti kisebbségeknek semmiféle eszköz nem lehet rossz, amellyel megvédelmezhetik jogaikat. Ilyen a parlament i s. A parlamentben kell megindítani a rohamot a kormány ellen,, amíg azt el nem söprik a helyéről. A következő választások minden valószínűség szerint olyan többséget fognak behozni a parlamentbe, amely köny- nyen megvalósíthatja azt, ami ma még elérhetetlennek látszik. Lodgma.nnak minden képessége meg van arra, hogy ezt az együttes rohamot sikeresen vezesse és ezért igen sajnáljuk, ha éppen ő látja oly szkeptikus szemmel a -küzdelem esélyeit. Poiticaré már ma bejelenti lemondási szándékát. Az Echo de Paris megerősíti ezt és kijelenti, hogy' Herriot lesz Poiticaré utóda. A lap azt várja, hogy a baloldali kartell különféle elemei között hamarosan egyenetlenség tör ki s ezután vagy uj többség alakítása következik, vagy pedig egy kormányválságos időszak. Pértinax úgy 'véli, hogy jobb lenne, ha Poincaré lemondana angliai útjáról. A Maiin utal az uj devizakrizisre és ennek szanálását tartja az uj kormány legfontosabb föladatának. A francia nép a Ruferakció ellen A baloldali sajtó már sokkal határozottabb hangokat penget. Az Ere Nouvellc például kijelenti, hogy Poincaré Junius' elsején' lemond Nem utazik Angliába — Ki lesz Poincaré utóda? A P. M. H„ párisi tudósítójának távirata •nak és arra fog törekedni, hogy egy uj többségi csoportosulást hozzon létre, amely biztositaná eddigi politikájának folytatás? lehetőségeit. Más képviselők viszont azt vélik, hogy Poincaré és munkatársai vissza jognak lépni, A jelentés nem tartja valószínűnek azt, hogy Poincaré azonnal le fog mondani. ’ Sokkal valószínűbb, hogy bevárja az nj kamara defimtiv megalakulását s csak azután határoz afölött, lemond-e, vagy sem. Parisban Poincaré lemondásának esetére utódjaként Briandot és Herriot-ot emlegetik. A radikálisok és radikális szociálisok azonban . jobban szeretnék, ha Herriot .a kamara elnöke lenne. Mit írnak Poincaré lapjai? A jobboldali sajtó még mindig nem tud határozott álláspontot elfoglalni a választási eredménnyel kapcsolatban. Mindössze az csendül ki a bukott pártok lapjainak cikkeiből, hogy az uj francia kormány sern követhet más külpolitikát, mint amit Poincaré követett. A Journal úgy tudja, hogy Paris, május 13. A franci,a választások mai eredménye, még nem teljes, mert még 12 mandátum sorsa bizonytalan A mai helyzetkép szerint P<v in cáré pártjainak 267 mandátumával szemben a baloldali kartell és a kommunisták mandátumainak száma 305-öt tesz ki, vagyis oly számot, amely a kommunisták ‘mandátumainak leszámításával is többséget jelent a baloldali kartell számára..^ választások tehát eldöntötték Franciaország politikájának sorsát a jövőt illetően és a.z irányokra vonatkozóan, de nem dőlt még el teljes bizonyossággal, az a nagy kérdés, miképpen alakul majd ki az uj választások nyomán Franciaországban az uj kormányzati helyzet. Az öt év óta gloirevel övezett Poincaré megtépázott tekintéllyel sietett tegnap vissza Parisba s ma reggel a politikai sors 1 egkesérvesebbikének: a bukásnak érzésével ültek össze az Elysee- ben Poincaré- miniszterei Miilerand elnöklete alatt, hogy tanácskozzanak a vasárnapi napnak nem várt és Poincaré politikai felépítményeit földrengésszerűén megrázó eseményeiről. Ezen a minisztertanácson Poincaré bejelentette a köztársasági elnöknek, hogy junius í-én a kamara összeillésekor bejelenti a kormány lemondását. Poincaré nem megy Chequersbe Úgy látszik tehát van ereje és önfegyelmezettsége ahhoz, hogy a vasárnapi választások konzekvenciáit levonja. Ugylátszik azok ja reménykedések, amelyek alább közöltén a Poincaróhoz közelálló politikai körökben megnyilatkoznak s amelyek úgy vélik a helyzetet megoldhatónak, hogy Poincaré. egy újabb többségi alakulást fog összekovácsolni, csak azoknak reménykedései, akik jól érezték magukat a francia miniszterelnök árnyékában. Poincaré leszámol a helyzettel és lemondásra készül. Ma délben rendkívül komoly formáiban korpoltálják azt a hitt, hogy a chequersi találkozásból sem lesz semmi s minden valószinüs-ég szerint még ma este hivatalosan tudomására adja Poincaré Macdoiialdnak, hogy a viszonyok megváltoztak és vasárnap elvesztette tarsolyából azt a marsallbotot, amelyre Che- quersben támaszkodhatott, vagy amellyel, mini oly sokszor eddig, kritikus pillanatban az asztalra üthetett volna. ■ A francia közvélemény hangulatáról a „sajtónak ezek a megnyilatkozásai s a hivatalos ügynökségnek ezek a közleményei: Briand vagy Herriot? Párisi' Havas-jelentés szerint egyes képviselőknek az a véleményük, hogy Poiticaré be fog mutatkozni az uj karnaráa választók világosan Poincaré és a Ruhr- megszáilás ellen nyilatkoztak. A választás bizonysága annak, hogy a francia nép szabad akar lenni és másokat.is szabadon akar élni engedni. Követeli Németországtól az igazságos jóvátételek megfizetését, de ennek fejében hajlandó kezet nyújtani feléje és megnyitni előtte és Oroszország előtt a- népszövetség ajtaját. Eddig Németország hivatkozhatott Poincaré Imjtliatatían- n egt(>rt. \ francia nép k ib ék ül é s i sz á n d okának Német o rsz á g fia n visszhangra kell találnia. Franciaországnak kötelessége, hogy megmutassa Németország számára az utat és' Németországnak rá- kell lépnie erre az útra, a szakértői javaslatokat őszintén a magáévá kell tennie. — Az Oeuvre kijelenti, hogy sem külpolitikai,.sem pénzügy- politikai szempontból nem szabad megengedni azt, hogy Franciaország hosszabb ideig abban a helyzetben éljen, hogy senkinek sincs jogában Franciaország nevében beszélni. Ma nincs Franciaországban miniszter- elnök, nincsenek miniszterek, nincs parlament és nincs köztársasági elnök. A kommunisták lapja: a Humanité bejelenti, hogy a kommunisták a kamara megnyitása után követelni fogják a teljes amnesztiát. a Ruhrvidék kiürítését, Oroszország elismerését és a pénzügyi reformok megszüntetését A baloldaliak külpolitikai programja A Ouotidien megállapítja, hogy a baloldali blokk abszolút többséggel bír majd az uj kamarában s kijelenti, hogy a szocialisták igényt tartanak a kamara elnökségére, míg a radikálisok a miniszterelnöki pozíciót kívánják maguknak. Az Exelsior beszélgetést folytatott Páráiévá volt miniszterelnökkel, aki a baloldali kartell álláspontját szögezte le a jóvátétel! (kérdéssel kapcsolatban. Ennek a nyilatkozatnak nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk, mert a választások óta az első pozitív megnyilatkozás a baloldaliak részéről külpoilitikaf, tekintetben. Painlavé kijelentette,' hogy Franciaország az okozott károk megtérítésén alapuló igazságos és tartós békét akarja,- de az együttműködés politikaija nem lehet : egyoldalit. . Németországnak nem szabad kihasználnia Franciaország békés törekvéseit, mert ennek reánézvü káros következményei lennének. Európa jövőjére és a világra nézve csak akkor virradhat föl a békés jövő, ha Franciaország jóakarata és megértése találkozik Németország becsületes és állandó köteiességteljesitésével.4 Ha Németország elutasítaná a szakértői tervezetet — mondotta — atkkor Franci-ország a saját igazságát, amely egyúttal az emberiség igazsága is, -keresztül fogja tudni vinni. Lloyd George: „Egész Európa örül" A külföldi sajtó megnyilatkozásai közül •igen szimpatikusán fogadták Parisban a belga, lapok kommentárjait, amelyek abban reménykednek,. hogy a baloldali francia politikusok elsősorban kiváló hazafiak, akik kizárólag franciái politikát fognak folytatni. Érdekes megnyilatkozás történt tegnap Lloyd George- részéről a franciaországi helyzettel kapcsolatosan. Poincarénak ez a- régi munkatársa, akit ia változott viszonyok egyik legelkeseredettebb ellenségévé tettek, a nemzeti liberális egyesülés tanácsülésén kijelentette. hogy egész Európa örül annak, hogy Franciaországban a liberalizmus aratott győzelmet. Berlin nem kerget illúziókat A francia választások eredménye Berlinben érthető izgalmat és érdeklődést váltott 100 cseh-szl. koronáin fizettek ma, május 13-án: Zürichben 16.50 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Becsben 208300.— osztrák koronát Berlinben 12460OOÖ000000.— német márkát
