Prágai Magyar Hirlap, 1924. május (3. évfolyam, 99-122 / 547-570. szám)

1924-05-25 / 118. (566.) szám

r*ot«fi9fwea^XMRajiCGOtf SZÍNHÁZ Ili &■ iRBMBi (*) Gíiletta Ferenc a Theaíer an dér Wlen-hez szerződött. Pozsonyi tudósítónk jelenti: Balettá Ferenc, a poz-souy-kassai magyar síin társulat •bonvivánja, szeptembertől. kezdve a bécsi Theater au dér Wien-hez szerződött. (*) Az Andrássy-aü Színházat fenn kell tartani, Budapestről jelentek: Az Unió-színházak igazgató­sága elhatározta, hogy az Andrássy-uti <r'.iuházat minden köriiltnéiiyek között megnyitja a jövő sze- zónban és erre vonatkozóan egy helyiség tulajdo­nosával már majdnem befejeződtek a tárgyalások. (*) A budapesti színházak jövő heti műsora. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti színházak jövő heti műsora a követ­kezű: Magyar Királyi Operaház: Hétfő, szerda, pénteki nincs előadás; kedd: Manón; csütörtök: Traviata; szombat: Carmen; vasárnap'- Parsival. —- Nemzeti Színház: Hétfő: Az ember tragédiája; kedd, vasárnap: A gazdag ember; szerda: Annus­ba.; csütörtök, péntek: Egy pohár viz: szombat: Süt a nap. — Vígszínház: Egészhéten: Antónia. — Magyar Színház: Héttő, szerda, csütörtök, péntek, vasárnap: Szépség; kedd, szombat: Frou-frou. — Belvárosi Színház: Hétfő, szerda, csütörtök, pén­tek, vasárnap: A papának igaza volt; kedd, vasár­nap délután: Mlhátyiné két lánya; szombat: Buta ember. — Renaissance-szinház: Egész héten: Baj van Zsófival. — Királyszinház: Egész héten: Hun­cut a lány. — Bláha Lujza Színház: Egész héten: Gyere be rózsáin. — Városi Színház: Egész héten: Amerika lánya. — Fővárosi Operettszinliáz: Hét­fő, kedd: nincs előadás; a többi napokon: Szegény Jonatán. .1 • A Bankhivatal mérlege Prága, május 24. A pénzügyminisztérium Bankhivatala tegnap adta ki 192,3. évi mérlegét, amely ha­sonlíthatatlanul jobb eredményeket zárult, mint az 1922. évi mérleg. Míg ugyanis 1922- ben a Bankhivatal mérlegének tiszta nyere­sége csupán 2.1 millió koronát tett ki, az 1923. évi nyereség 86,7 millió koronára rúg. A mérleg szerint feleslegből 48.1 milliót be­szolgáltatnak a központi államkincstárba, 34 milliót devizaárfolyam különbözeti tarta­lékra, 4 milliót a nyugdíjalapra és 0-5 milliót a Rasin- alapra fordítanak. A Bankhivatal elmúlt évi forgalma 22,543 millió koronát tett ki, vagyis 4431 mil­lióval többet, mint 1922-ben. Viszont a pénz- táríorgalom 203,797 millió koronára rúgott, ami az 1922. évvel szemben 12594 milliós csökkenést jelent. A nemesfémkészlet, amelynek állomá­nyát havonként kétszer ismertetjük, 1923. év végén 1033 millió koronát tett ki, vagyis 213.3 millióval többet, mint az előző évben. Londonban eladott 10 millió értékű ezüst el­adása után a nemesfémkészlet 1023 millióra csökkent, de az 1923. december 31-iki ár­folyam szerint annak mérlegértéke 1040 mil­lióra emelkedett. Legnagyobb volt a nemes- íémkészlet állaga 1923. október 15-én 1079 millió értékkel és legkissebb az elmúlt év elején, január 7-én 820 millió koronával. A Bankhivatal valutaüzlete 1923-ban igy alakult: 133 millióért vettek és 134-5 millió­ért adtak el valutát és érmeket. E tekintet­ben a Bankhivatal készletei 9.6 millióról 8.6 millióra csökkentek és a valutáknak az év végi árfolyamra való átszámítása mellett 252,573 koronás veszteség adódott, amelyet leírtak. A Bankhivatal külföldi követelései az évzáró mérlegben 1106 millió koronával van­nak kimutatva. 1923-ban a Bankhivatal összesen 66.886 darab váltót számítolt le 2.862,645.655 ko­rona értékben és a leszámított küldvények értéke 547,808.460 koronát tett ki. A váltók és küldvények készletének értéke 541.3 mil­lióról 667 millió koronára emelkedett. Ebből az üzletágból 30,726.896 korona jövedelme volt a Bankliiváíalnak, vagyis 6,942.385 ko­ronával kevesebb, mint az előző évben. A benyújtott 84.982 darab váltóból és kliíd- vényből csupán 6671 darabot utasított vissza a Bankhivatal 292,5 millió korona értékben. Ezeket nem számitolták le. A leszámítolt váltókból 521 darab került ovatolásra 23.5 millió értékben. Az értékpapirleszámitolás során 2953 darab került elintézésre 1727 millió korona értékben és az értékpapirleszámitolás 173.9- ről 378.2-re emelkedett. Ebből az üzletágból 6.5 millióval csökkent a jövedelem. A lombard-üzleí igy alakult: 1922 de­cember 24-én a Bankhivatal értékpapír tár­cájában 1496,924.600 korona értékű elzálogo­sított címlet volt. Az elmúlt évben 895 millió uj kölcsönt, illetve prolongációt engedélyez­tek, a felek pedig 1415 milliót visszafizettek, úgy hogy a Bankhivatal értékpapírtárcája 1923. év végén 976,989.110 koronát, vagyis 520 millióval kevesebbet tett ki, mint az elő­ző évben. Az értékpapirlombard jövedelme is 18 millió koronával csökkent. A Bankhivatal kamatlába 1923 január j-töl 14-ig 7 százalék volt, január 15-től má­jus 27-ig 5 százalék, május 28-tói november 28-ig 4.5 százalék és november 29-től de­cember 31-ig 5.5 százalék, átlag tehát 4-868 százalék. A. lornbardkarnailáb állampapírok részére átlag 6.811 százalék, egyéb értékpa­pírokra nézve 7.31 í százalékot tett ki. A bankjegyforgalom 1923 december 31-én 9.598.902.996 koronára rúgott, vagyis 465,146.097 koronával kisebb volt, mint az j előző évben. 1923. év folyamán a legmaga­sabb bankjegyforgalom január 7-cn volt 9 milliárd 610,190.735 koronával, a legalacso­nyabb pedig március 15-én 8-544,555.530 ko­ronával. Az átlagos bankjegyforgalom tehát 9.032,751.000 korona. A ki nem bocsátott bankjegyek (bankjegyíartalék) összege az elmúlt év végén 1.670,571.695 koronái tett ki. A Bankhivatal zsirókoniója az elmúlt év­ben 241 millió korona forgalmat mutat fel, vagyis 42 millióval kevesebbet, mini 1922- ben, a zsirókontoforgalomban résztvevők szúrna pedig 1182 volt, ami azt jelenti, hogy a felek száma 176-tal csökkent.. Az elmúlt v végén az államkincstár zsirókontója 3.551,077.227 korona vagyon­adót számoltak el amiből 177,233.018 koro­nát reíundálíak. úgy hogy a tényleges állo­mány 3373,844-209 koronát tett ki az év vé­géig. Ebből 1923-ban 1451,885.244 koronát fi­zettek be. — Szlovenszkó gazdasági válsága fél­hivatalos megvilágításban. A Ceskosloven- ska Republka pozsonyi tudósitói a szerint Sziovenszkó közgazdasági helyzete még* mindig aggodalomra ad -óikat, főképpen a nehéz iparnak súlyos a helyzete, aminek;; egyetlen oka, hogy vezetése magyar és né-: rmet kézen van. A földreform kapcsán szintén' történteik hibák. A súlyos gazdasági hely­zetet a szlovák néppárt arra használja fel, hogy a külföldön csehellenes propagandát csinál, amelyet a koalíciós sajtóráik kellene ellensúlyozni. Ezért kéri a koalíciós sajtó- kofíégákat, hogy a szlovák néppártnak kül­földön elhelyezett egyetlen cikkét se hagy­ják válasz, nélkül, még ha oly csekély jelen­tőségű külföldi lapban is jelennék meg az. A koalíciós sajtó számára nehéz munkát tar­togat a Ceskosfovenska Repüld ik a, mert a szlovák néppárt információi rendszerint he­lyesek. —• Ismét csökkent a nagykereskedelmi Indexszám. Az állami statisztikai hivatal köz­lése szerint a nagykereskedelmi indexszám az 1914 júliusi bázishoz viszonyítva 1015-re csökkent. Az előző hónaphoz képest 0.5 szá­zalékkal csökkent, még pedig élelmezési cik­keknél 0.6, ipari anyagok és készítmények­nél 0.4 százalékkal. — Az árvíz nagy gazdasági károkat okozott a Csallóközben. Komáromi tudósí­tónk jelenti: A Duna és a Vág folytonos áradása a belvizek oly tömegét zúdította a Csallóközre, amilyenre már évek óta nem volt példa. A Csallóköz legtöbb községének közlegelőjén mély viz áll, mivel itt a legelők rendszerint a legalacsonyabb fekvésű terüle­tek. A gazdák állatjaikat még most is istálló­ban kénytelenek tartani, ami nemcsak az ál­lattartás szempontjából hátrányos, hanem a tej árát is jelentékenyen megdrágítja. Sok olyan község van, főképpen a Vág—-Duna mentén, ahol a vetések legnagyobb részét ki kellett szántani. A belvizek miatt az idei burgonya- és kukoricatermés is igen gyenge lesz a Csallóközben. — A Carpaíliia választmányi nagygyű­lése. Pozsonyból jelentik: A „Carpathia“ szlovenszkói fakereskedők és faiparosok szö­vetsége c napokban íartoita Stodola Kornél elnöklete alatt választmányi nagygyűlését Pozsonyban. Stodola megnyitó beszédében a szabadforgalom szükségességét hangoz­tatta. Sürgette a vasutak kifejlesztését, a fa tarifájának további deklassziíikálását, az exportkönnyítéseket és a cseh-szlovák—ma­gyar kereskedelmi kamara mielőbbi megala­kulását. A nagygyűlésen Friedmann Henrik dr. főtitkár beszámolt a nemzetközi faszö­vetség működéséről. Különböző exportkérdé­sek is kerültek megvitatásra., majd a bánya­és cellulózé fára tervbe vett kétszázalékos \ forgalmiadé kérdését is tárgyalták, amely­ben a Carpathiáiiak az a követelése, hogy a kormány állitsa vissza az eddigi egyszázalé­kos adótételt. Az állammal kötendő szerző- | dések illetékei és forgalmiadója tekintetében a szövetség elhatározta, hogy a kérdés vég­leges rendezését a kormánynál megsürgeti. A választmány végül elhatározta, hogy ak-J ctót indít a német—cseh-szlovák határíor- j gaioirt tuídrága szállítási tarifa csökkenté-1 sere is. j — A csekkhivatal postatakarékpénztárrá j alakul át, A postaiig,ví minisztérium törvény- j novellát készített elő, amellyel a postacsekk- j hivatalt postatakarékpénztárrá kívánja át- j alakítani és ezt a javaslatot előreláthatóan még a tavaszi ülésszakban fogják tárgyalni. + A magyar cukoripar 50,000 korona osztalékot fizet Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Magyar cukoripar rt. most tartott közgyűlésén az 1923. évi osztalékot 50.000 koronában, állapította meg.-j~ Budapesti nyersbőrárak. Marhabőr 14-500—Í5.CÖ0, száraz marhabőr 29—30.000, borjubőr fej nélkül 27—28.000, száraz borjú- bőr fej nélkül 54—56.000, száraz lóbőr 140— 150.000, sózott 130—200.000, gyapjas juhbor 26—27.000, nyírott 24—25.000, báránybőr 20 —22.000 korona kilogramonként. = A budapesti gyapjupiac. A gyapjupiac lanyha, a pénzhiány folytán nem tud fellen­dülni. Árak változatlanul 38—45 ezer korona körül mozognak, egyes nevesebb uradal­makból származó tételek 48 ezer koronát érnek el. A nyírás az eddigi jelek szerint jó eredménnyel zárul. A gyapjú minősége ál­talában jó, egyes kivételektől eltekintve, ahol a nem kielégítő téli takarmányozás foly­tán a gyapjú minősége gyengébb. | Gluj-Keleisvár, IlÉFi-íi! 3MGÉS-fcIöF) | | simum mmmm fehér 8 I I | CfRrlcaerűélQlfárRKésQlsrAt | = A Jugoszláv tőzsdéken beszüntették a háMrídöitzleíéket. Belgrádi jelentések szerint a jugoszláv kormány a terményárak drágu­lásának megakadályozása céljából beszün­tette a határidőüzdeíeket, aminek követ­keztében az újvidéki terménytőzsdén a for­galom teljesen sztagnál. l«n«e ás árupiac: — Tartott a prágai magáníorgaíom. A mai magánforgalomban az irányzat valamivel barátsá­gosabb volt, amit a bécsi magánforgalom meg­élénkülésére és a kontermin fedezésére vezetnek vissza. Általában azonban nagyon tartózkodó volt az üzlet. — Ar. olműtzí terménytőzsde. A mai termény- tőzsdén a következő áraikat jegyezték: Búza 178 —180, rozs 165—166, merkantil árpa 165—175, zab 138—139, jugoszláv tengeri 137—138, Viktória bor­só 350—420, lencse 500—600, bab 295—305, préselt morva széna édes 60—66, félédes kötetlen 55—57, kézzel csépelt hosszú rozsszakna 43—45, OGG. búzaliszt 270—272, 0-1 rozsliszt 220—235, uj rizs 160—236, amerikai sertészsír 11.90—11.95. + Kedvező hangulat a budapesti magán- forgalomban. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: A mai magánforgalomban kedvezőbb hangulat érvényesült. Az exeku- ciós eladások megszűntek és magasabb pénzajánlatok érkeztek be. | Vevőimmel s a vásárló közelséggel íj | tiszteletien közlöm, hogy szünetelt | feliéraemü | I mei ni bú! megnyitottam, 1 Díszes kiállítása, elsőrangú anyagból készített § jj menyasszonyi kelengyét rendkívül kedvező árak § a mellett szállítok s kívánatra teljes kollekcióval g látogatást is teszek. j 6UTTMAN IZSÓ, Kassa Fö-u. 5. (SeMSte,) | (fl«©<ü*o*ce® oc«'«»o i«tou9oeootioo«3)Tei»ta9oe9o«t»oo»ce3C9««t)J)<ii9«o0»M a o ;Mindennemű szemüvegek, csíptelek; s __ _ /“Oi Mindennemű * 5 sz állítások, ja- ; 5 i vitások bár- S S /'/ / mely recept j ? jf alapján azon- S S Bnn* nnl és ponto- • i 3 feSCil* san eszközöl-s ! tetnolc. S : íl/üagyar kiszolgálás FJSagyar levelezés s IBainhacker Samu Pralia II., Pofié 29 í • r * &&$.'í»w&ízé> &sswai4£ff39&3Eim«e&. nrsá$ srarue* vte&sa «a í?r.sk^«a» 35íiüs* sst&S'&á'aís& f IPtlf Milyen játékerőt képviselnek a esek olympiai fotbalj át ©kosok? n. Prága, május 24. Stdlaíek, a S pár fa jobbszélsője, a válogatott csapat állandó tagja, jelenleg Cseli-SzJovákia leg­jobb jobboldali játékosa. Nagy technikájú, körül­tekintő játékos; kirohanásai mindig veszélyt je­lentenek az ellenfél kapujára. Nagy előnye, hogy kitűnő cselező, jó futó és jó lövő. fia partnerével jól összeszokik, sok veszélyes támadásnak lesz végrehajtója. Stapl, a Slavia jobb össze kötő csatára, Prága ked\ rence, a prágai Orth, a válogatott csapat ál­landó tagja, szép technikával rendelkező játékos. Kitűnő áttörő erő és nagyszerű lövő, jól cselez. Váratlan kitöréseivel rendszerint meleg perceket szerez az ellenfél védelmének. Főerénye, hogy fair, durvaságokra nem reagál. KratocbwjJI, a Slavia balszélsöie, uj csillag, aki ugyan csak pár hónapja játszik a Slavia első csapatában, de oly állandó jó formát játszott, hogy őt találták legjobbnak, hogy Csehország vá­logatott csapatában a balszélső posztját betöltse. Jól futó, szépen centerező játékos; először játszik a válogatottban. Vicék, a Cecliie Kariin balösszekötő csatára, másodszor került be a válogatott csapatba. Jó tucatjátékos, kihez hasonló erő több is van Cseh­országban. Hogy most olimpikon lett, annak .kö­szönheti. hogy mint válogatott szépen szerepelt Kolozsvárott a román nemzeti csapat ellen és azóta is állandó formát mutatott. .lednek, a Viktória 2izkov balszélsője, az előző években a cseh reprezentativok balszélsöje volt. Tavaly kissé visszaesett formájában, inig az idén ismét oly jó formát játszott ki, hogy jelenleg őt tartjuk a legjobb balszéisönek Prágában. Kitűnő lefutásai mellett nagyszerű ceníerezéseivel állan­dó veszélyt jelent az ellenfél kapujára, intelligens, fair, jó', lövő játékos. Kovák József, Novak János, Novák Ottó (fivérek). Mindhárman a múlt évig a Sparta csa­tárai voltak, ahonnan mellőzésük miatt egyszerre léptek ld és jelenleg a két előbbi a briinni Zide- nice, az utóbbi pedig a Viktória Zizkov íőerős- ségei. Gyors, erélyes játékosok, akik egymást jól megértve nagyon szép játékot produkálnak. Mind­hárman jól lőnek és jól futnak, csak az a kár, hogy testi erejüket sokszor a megengedettnél erő­sebben használják ki. Rehák, a Meteor Vinohrady centercsatára, először került be a válogatott csapatba. Nem tartjuk különös játékerőnek, de a jelenlegi nagy centercsatárbiányban őt kellett a válogatott csa­pat centerének beállítani, mert jelenleg ő a leg­jobb. Labdaosztogatása szép és ha partnereivel összeszokik, elfogadható játékot mutat Ezek lennének tehát azok a játékosok, akikre Cseh-Szlovákia sportközönsége feszült várakozás­sal tekint. A magunk részéről egyénenként nagyon jó játékerőnek tartjuk mindegyiket, de bizony együtt, csapatban nem mutatják ugyanazt. Ennék ellenére az a véleményünk, hogy ha mindegyik játéka javát fogja adni, szép helyezésre számít­hatnak. Hátránya lesz azonban a cseh válogatott csapatnak az idegen pálya és idegen közönség, no és ami a legjobban hátrányára lehet a csapatnak: idegen, objektív bíró, kinek teljesen mindegy, hogy a cseh csapat vagy ellenfele hagyja el győztes­ként a pályát Ha a mai mérkőzését a cseh csapat a törökök ellen megnyeri, akkor legközelebbi ellenfele a svájciak szimpatikus csapata lesz, ahol esetleg már meglepetés is érheti a cseh csapatot Mint értesülünk, a cseh szövetségi kapitány Perner (Sparta) és Mika (Zidenice) játékosokat már Marienbadból visszaküldötte és helyettük Pleticha (Slavia) és Cerveny (Sparta) utaztak el Párisba. Pleticha, a Slavia középfedezete, agilis, jól szerelő játékos és úgy a támadásban, mint a vé­delemben hasznos. Először játszik a válogatott csapatban. Jelen pillanatban határozottan jobb Perneméi. Cerveny, a Sparta baloldali fedezetjátékosa, eredetileg már az olimpikonok között volt, de a szövetségi kapitány a könnyű atlétikai tréningen való meg nem jelenése miatt hagyta ki a váloga­tottból. Fáfadhatatlan játékos, mindig ott talál­ható, ahol legnagyobb a veszély. Váratlan lövé­seivel rendszerint veszélybe hozza az ellenfél ka­puját. Már többször szerepelt a válogatott csa­patban. (s. s.) A cseh-szlovák Derfey — A P. M. H. eredeti sporttudósitása — Prága, május 24. A prágai lóversenyt kedvelő közönségnek hol­nap nagy napja lesz. A köztársaság fönnállása óta negyedszer kerül eldöntésre a cseh-szlovák Derby, amelyben a talpon lévő legjobb cseh-szlovák há­romévesek fognak küzdeni a kék szalag dicsősé­géért. Bennünket közelebbről is érdekel a gazdag díj, mert részt vesz benne a magyar tenyésztés egyik jokktsszisu telivére, az ÁrpádJialmi ménes Vasárnap, május 23,

Next

/
Oldalképek
Tartalom